Új Dunántúli Napló, 2003. június (14. évfolyam, 148-176. szám)
2003-06-14 / 160. szám
8. OLDAL POLITIKAI VITAFÓRUM 2003. Június 14., szombat PÜM Környezetvédelmi tagozat Baranyában is Magyarország az európai uniós csatlakozás küszöbén az élet sok más területéhez hasonlóan korszak- váltáshoz érkezett a környezetvédelem és környezet-egészségügy terén is. Mindannyian érzékeljük, hogy mindennapjainkban egyre nagyobb szerepet játszik szűkebb és tágabb környezetünk állapota. Mind többen szembesülünk lakóhelyünkön a leve gő minőségének romlásával, allergiás megbetegedéseket okozó szennyeződésekkel, de sokunkat zavar a szemetelés is. Mind erősebben tapasztalható, hogy a jelenleginél sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a környezetbiztonság kérdéseire. A Paksi Atomerőműben történteka családjukat és saját biztonságukat féltő emberek körében igen sok kételyt keltettek - rendben van-e minden a környezetvédelmi információk megismeréséhez való jogunkkal, megfelelőek-e azok a szabályzók, melyek az emberi mulasztást kizárhatnák az ilyen és hasonló esetek előidézéséből? A jelentős erőfeszítések ellenére az Európai Unióban nem javul a környezet minősége - sőt ezzel ellentétes folyamatokról kapunk folyamatosan hírekeL Az Európai Unió környezetről szóló éves jelentéseiben rendszeresen megtalálható az az önkritikus tétel, mely szerint a folyamatos környezetvédelmi, valamint a környezet javítását célzó intézkedések nem hozták meg a várt eredményeket, és sok esetben a negatív tendenciák tovább folytatódtak. Magyarországnak a csatlakozás nyertesének kell lennie. Emlékeztetnünk kell tehát a döntéshozókat felelősségükre, de magunknak is kézbe kell vennünk sorsunk alakítását A társadalom csak együtt tudja ezeket a feladatokat sikeresen megoldani: megfelelő állami, önkormányzati és civil együttműködés szükséges a hathatós környezetvédelemhez. Nem engedhető meg, hogy a környezetvédelmi finanszírozás 2003-ban az 1997/98-as szinten legyen, ami sajnos jelenleg a szomorú valóság. Szükséges a szakmai párbeszéd erősítése és a problémák megoldásának közös kidolgozása. Az egészséges és tiszta környezet biztosítása, természeti értékeink megőrzése összefogásunkon is múlik. Magyarország lakóinak - bárhol is éljenek - lehetőséget kell adni a helyi értékek megőrzésére, fejlesztésére. Ez a feladat nem ismeri a politikai határvonalakat, az értékek közös értékeink és azokat csak együttes erőfeszítéssel tudjuk gyermekeinknek megfelelő minőségben átadni. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség alakuló környezetvédelmi tagozatának Baranya megyei előkészítése során a résztvevők a környezetvédelem szinte teljes tartományát képviselték a helyi civil kezdeményezésektől a tudományos kutatókig, az állatvédőktől a karitatív szervezetekig. Oe Blasio Antonio A 2003. június 11-én Pécsett megrendezett előkészítő értekezleten az alakuló környezetvédelmi tagozat szervezeti felépítéséről, a tagozat szakmai programjának kialakításáról és a belépés lehetőségeiről tájékoztatta a megjelenteket Medgyesy Balázs, az országos tagozat megbízott szervezője, az Orbán-kormány környezetvédelmi államtitkára. A Baranya megyei környezetvédelmi tagozat megalakításához - melyre előre láthatólag az országos tagozat alakulásával egy időben kerül sor - továbbra is várjuk mindazon környezetvédők és a környezet érdekében tenni akarók jelentkezését, akik hisznek abban, hogy összefogással a jelenleginél jobb eredmények is elérhetők. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Baranya Megyei Környezetvédelmi Tagozatába jelentkezni lehet a Fidesz Baranya Megyei Koordinációs Irodájában: Pécs, Zólyom u. 2., tel.: 72/212-512. De Blasio Antonio, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Baranya Megyá Környezetvédelmi Tagozatának szervezője A Jakab-hegyen Május utolsó szombatján a pécsi polgári körök egy része kirándulást szervezett Szent Jakab hegyére. A város nyugati határában magasodó 600 méteres hegy - hála Isten - szinte érintetlen. Nehezen megközelíthető, fáradságos úton csak lustaságunk, fáradtságunk, szomjúságunk legyőzésével juthatunk fel. És ez jól is van így. Amikor a 13. század elején a Remete Szent Pál reguláját követő pálos szerzetesek itt a magaslaton, az erdőség közepén megtelepedtek, háborítatlan helyet találtak az elmélkedésre, szemlélődésre, imádkozásra. De az idők viharai ide is fölértek, a kolostor hol lakott volt, hol nem. Egy biztos: évszázadokon át megőrződött. Szép feladat lenne a városban újra láthatóan, érezhetően jelen lévő pálos testvérek számára, hogy legalább évente egyszer, a hegy névadó szentjének ünnepén - Szent Jakab napján - szentmisével emlékezhetnénk itt a hegyen azokra, akik valaha itt éltek. Es emlékeztethetnénk magunkat arra, hogy a hegy, a természet nemcsak a testi felfrissülés helye lehet. De mit lát ma a túrázó, aki hosz- szú gyaloglás után felér ide? A tisztáson gyönyörű fák alatt szalonnasütő helyek, rönkökből ácsolt néhány asztal, pad felújításra váró állapotban. A kis kápolna ma már esőbeálló (nem tudni miért), mely már nagyon régen volt kitakarítva... A tisztás másik felében egy lebontásra váró, szedett-vedett, ideiglenesnek látszó épület csúfítja a látványt. De hol vannak a pálos kolostor romjai? A cserjékkel, gazzal benőtt külső falak csak egy bozótosnak látszanak. Mögötte azért megtaláljuk a romokat - siralmas állapotban, az enyészetnek kiszolgáltatva. A falak egyre kopnak; részben az idő, az időjárás viszontagságaitól, részben a kirándulók „közreműködésével”. A falak leszedett köveiből a romok között épült tűzrakó helyek tanúskodnak az újkori erdőjárók felelőtlenségéről. A romterületről nincs részletes tájékoztató tábla, így nem tudjuk meg, hogy hol is vagyunk tulajdonképpen. Úgy tűnik, nincs gazdája a területnek. Pedig sürgős beavatkozásra van szükség, a falak betonsapkával, vagy műemlék konzerválási módszerrel való lezárása nem nagyon tűr halasztást! Ha nem teszünk semmit, unokáink már ezt sem fogják látni. Lefelé jövet útba ejtettük a Zsongorkő kilátót és a babás szerköveket. Mindkettő különleges értéke a Nyugati-Me- cseknek. De a lefele vezető út helyenként nagyon elszomorító volt. Az erdő a csapadékhiány miatt száraz, szinte porzik. Helyenként, ahol korábbi tüzek nyomai látszanak, kidőlt, korhadt fák garmadáit lehet látni, irtott a turistautat is elzárva. Senki nincs, aki elhordja a fát, senkinek nem kell ez a néhány éve még fontos energiaforrás? Vagy egyszerűbb megtiltani a kidőlt, korhadt fák el- hordását, mint megszervezni a racionális felhasználást? Meggyőződésem, hogy vannak még, akik örömmel gyűjtenék össze és használnák fel ezt a fát, ami így az enyészeté lesz. Hol vannak az erdőt gyalogosan járó erdészek, a turistautak, esőbeállók, források gondozását végzők? Nem hagyható néhány lelkes egesületi tagra, természetjáróra ez a feladat, az erdők tulajdonosainak is vannak kötelezettségeik! Dr. Révész Mária, Polgári Fórum, Pécs Szegfű gyermeknap lesz a vidámparkban A nyári politikai uborkaszezon előtt az MSZP Pécs Városi Szervezete a párt közgyűlési frakciójának eddigi munkájáról tartott beszámolót kötetlen sajtóbeszélgetésen. A találkozón Juhász István, az MSZP Pécs városi elnöke, Nyögéri Lajos ügyvezető elnök, dr. Tóth Bertalan választmányi elnök, Bó- kay Endre, a közgyűlési képviselő- csoport frakcióvezetője és Kablár János, az MSZP Baranya Megyei Irodájának vezetője rakta össze a számvetést az októberi helyhatósági választás óta eltelt időszak legfontosabbnak ítélt eredményeiről, törekvéseiről, illetve válaszolt az újságírók kérdéseire. Juhász István a pécsi pártsikerek első körében említette, hogy az MSZP legutóbbi kongresszusa dr. Sziä Katalint az MSZP elnökhelyettesévé választotta, s hogy dr. Toller László, Pécs polgármestere is tagja lett az elnökségnek. Az uniós népszavazási kampányt szintén sikernek könyvelte el, hiszen országosan Pécsett volt az egyik legmagasabb részvételi és támogatottsági arány. Elégedetten, de minden kommentár nélkül szól arról, hogy az időközi önkormányzati képviselő-választáson a 2. számú körzetben ismét a szocialisták szereztek mandátumot. Bár az MSZP-vel szimpatizálók nehezen mozdíthatók efféle rendezvényekre, ehhez képest elég nagy látogatottságnak örvendett május 1. megünneplése. Jövőre a rendezvényt összekapcsolják az európai uniós csatlakozásunkra való megemlékezéssel. A párt szerepével nem tüntetve a Máltai Szeretetszolgálattal közösen végzett karitatív ruhagyűjtési akció során jelentős mennyiségű adomány gyűlt össze. Bókay Endre az eltelt közel nyolc hónap legfontosabb önkormányzati eredményeként említette a tömegközlekedés fejlesztéséért tett lépéseket - alaptőke- és béremelést a PT Rt.-nél, két buszvégállomás felújítását, a Mercedes- Benzzel létrehozott kft.-t -, valamint a 900 millió forint összértékben központi támogatásból, illetve önkormányzaü pénzforrásból folyó panelház-felújítási programot. Ez utóbbi fejlesztés a lakások energiafelhasználási megtakarításokat hozó szigetelését jelenti. Elkészült a közoktatási intézmények felújításának programja. Idén várhatóan 1,6 milliárd forintot lehet majd pályázatok réven erre a célra felhasználni. A legnagyobb tétel a Nevelési Központ 1,2 milliárd forint költségű renoválása. Nagyszabású terv a vüágörök- ségi terület komplex fejlesztése, amely további értékek bemutatha- tóvá tételét és a turisták minden irányú kiszolgálását tűzte ki célul önkormányzati, állami és minde- nekfölött európai uniós pályázati pénzből, mintegy málfél milliárd forint értékben. Heti időszerűségű hírként Kablár János bejelentette: a néhány éves hagyománynak megfelelően az MSZP és a Szegfű Alapítvány idén is családi gyermeknapot rendez Pécsett, a dömörkapui vidámparkban. Június 15-én vasárnap minden gyerek 800 forintos bont kap, de az ingyenességet jelentő összeghatár felett is jutányosán, egyet fizet, kettőt kap alapon használhatják a játékokat. A családok költségeinek csökkentésére a rendezvény idején a Kossuth tér és a vidámpark között különbuszok járnak majd díjmentesen. Esélyegyenlőség Szocliberál kormányunk bűvész- mutatványhoz hasonlítható politikai attrakcióval igyekszik változtatni a társadalomban tapasztalható egyenlőtlenségek okozta kiáltó ellentmondásokon. Meghirdette szimpatikusnak tetsző programját az esélyegyenlőség majdani megteremtésére. Garanciaként miniszteri tárcát hozott létre, élén az elesettekért tenni kész, humánus lelkületű, nagy tapasztalatú, fiatal miniszterasszonnyal. A szívet melengető terv látványnak valószínűleg megfelel a tőkés rendszer milliókra rúgó kárvallottjainak átmeneti kábítására. Gyakorlati haszna azonban aligha lesz a hangzatos kormányzati ideának. Szkeptikus álláspontra a kapitalizmus természete juttatja a racionális gondolkodókat. Esélyegyenlőséget prognosztizálni olyan társadalmipolitikai konstellációban, melyben az emberek arra kényszerülnek, hogy egymás ordasaivá váljanak, nem több utópiánál, figyelmet elterelő látványtervezésnél. A tőke birodalmában ugyanis a pénz az úr. Csupán annak függvényében létezik hatalom, tekintély, becsület, lehetőség, érvényesülés. Vagyis, akinek elegendő pénze van, képességtől függetlenül bármi lehet. Akinek viszont nincs, vagy csak kevés van (sajnos ők képezik a társadalom túlnyomó többségét), azok számára minden lehetőség csak vágy, nem teljesülő óhaj marad. Az esélyegyenlőség megteremtésének legfőbb gátja tehát a pénztelenség. Az olyan anomália, hogy amíg a társadalomban keletkezett hasznok döntő hányada kevesebb ember zsebébe vándorol, a jobb sorsra érdemes többség nélkülözésre kényszerül. Az egyenlő esély hiánya tehát nem kormányzati szándék által, hanem a tőke természete által meghatározott. Következésképp amíg a kapitalista rendszer érintetlen marad, szüntelenül újrateremti a társadalmi egyenlőtlenségeket. A civilizációs egyenlőt- lenségnek ugyanis osztálytartalma van. Efféle osztályoknak pedig az emberek olyan nagy csoportjai tekintendők, melyek a társadalmi termelés történelmileg meghatározott rendszerében elfoglalt helyük, a munka társadalmi szervezetében játszott szerepük és az anyagi javak megszervezésének módja és méretei tekintetében különböznek egymástól. Az elkülönültség tőkés relációban törvényszerű. Szükség- szerűségen, vagyis a kizsákmányolás szabadságán alapul. A tőkés rendszer létezési módja, hogy a kisebbség kizsákmányolja a többséget. Esélyegyenlőség soha nem jöhet létre kizsákmányoló és kizsákmányolt között. A proletársorba taszított többség a társadalmi hasznok morzsáira tarthat csak igényt. Bár elismerem, számos programponthoz hasonlóan az esélyegyenlőség-szólam is tetszetős lehet. De csakis azok számára, akik fogékonyak a hangzatos kinyilatkoztatások és ígérvények iránt. Dr. Siidi Bertalan Jelzőtüzek Valamikor réges-rég jelzőtüzek lobbantak a vidék kiemelkedő pontjain, hogy fényük hegycsúcsról hegycsúcsra villanva tudassa tovább és tovább a fontos eseményt. Máskor, máshol magaslatokon álló továbbkiáltók alkották a hírközlés láncolatát, vagy karok és zászlók lendültek a magasba, hogy jól megkomponált mozgásukkal részletek közlésére is alkalmas jelbeszédet képezzenek. A személyes üzeneteket futárok és követek vitték. Mindez azonban csak a kiváltságosoknak járt, s jóformán csak hadászati és közigazgatási célokat szolgált. A tömeg kimaradt a lehetőségekből, pedig a köznép tagjai is akartak üzenni egymásnak, sőt a polgári társadalmak kialakulása már egyenesen híréhséget és hírközlési tömegigényt támasztott. Az uralkodók és hadvezérek hírvivőinek lassan bealkonyult, szerepük csak a diplomácia világában él még tovább. Az írásbeliség elterjedésével a 16. századtól a ló vontatta postakocsikkal megindult az a mindenki által igénybe vehető szolgálat, ami az utazás mellett csomag és levélküldés útján megteremtette az akkor még egyedüli használható kapcsolatot a települések között. A világ azóta nagyot fejlődött. Vasúti pályák, később jó minőségű utak épültek, de döntő fordulatot az elektromosság ismerete hozott. Előbb a távíró hódított, majd a távgépíró, a rádió, később a telefon. Ma pedig már elsorolni is nehéz, hányféle módon győzzük le a távolságot földön, vízen vagy a levegőben, vagy akár a láthatatlan, laikus számára megfoghatatlan és felfoghatatlan éteren keresztül. Fejlődés ide, fejlődés oda, akárcsak a királyi és hadúri hírvivők korában, ha jóval nagyobb számban is, de ma is vannak kiváltságosok. Korántsem mindenki számára hozzáférhetők a legfejlettebb hírtovábbító eszközök. Bizony van, aki még ma is arra kapja fel a fejét, ha a régi dal szavaival kiáltanak utána: .Jóska, levelet hozott a posta!” Kanyargós kis utak mentén, dombhajlatban sok apró falvacska bújik meg. Nem tört be oda még a modem hírközlési technika, se telefonvonal, se térerő. Be kellene oda vinni, de ha meglesz, akkor sem egyhamar fog a földjét szépen megművelő, állatait mintaszerűen gondozó gazda a műszer finomságú elektronikus szerkezetek billentyűin zongorázni. Az egér szó hallatán egyelőre néma markába simuló klikkelő eszköz fog bekattanni a tudatába. Posta kell neki, postahivatal, hogy levelezni tudjon, s hogy megkaphassa mindazt a szolgáltatást, amit a szükségleteket tükröző kifüggesztett táblák sok kicsiny falusi postán is hirdetnek: csomagküldés, biztosítás, lottószelvény-árusítás, távirat, telefon, hírlapárusítás, bankszolgálat, pénzfeladás, posta-takarékbetét- ügyintézés, pénzkiadó automata. Van, ahol faxot is lehet küldeni. Az egyre csökkenő lélekszámú községek zöme hajdan virágzó falu volt, de a gépesítéssel, majd a szövetkezetek megszűnésével a növekvő munkanélküliség miatt sokan elvándoroltak, főleg a fiatalok. Előbb az óvodák váltak feleslegessé - idősek napközije, otthona lett belőlük -, aztán az iskolákat zárták be. Az öregek meg lassacskán kihalnak. Orvos sincs, jó ha egyszer eljön hetente, a vonat se áll meg. Még a síneket is fel akarják szedni, autóbuszról pedig nem mindenütt tudnak gondoskodni, és nem is bírják azok mindig az időjárás viszontagságait. Olykor a gyerekek napokig nem jutnak el a távolabbi körzeti iskolába a nagy hó miatt. Ne fordítsuk vissza az idő kerekét! Elvettek sok iskolát, orvosi ügyeletet, vasútállomást, most le akarják lakatolni a postahivatalokat, s közben esélyegyenlőségről szónokolnak. Nem ezzel foglalkozó miniszter kell ide, hanem a posta megőrzése például, a nagyvilághoz kötő kapocs fenntartása. Posta, éspedig korunkhoz illeszkedően mindentudóvá fejlesztett „teleposta”, hogy éltető központja, egyben távolról és távolba világító jelzőtüze legyen a 3200 magyar település egynegyedét kitevő kisközségeknek. Ne vágjuk el a falvak népét a világtól! Döntsük el, mit akarunk, valóban esélyegyenlőséget, vagy pedig falurombolást? Dr. Schmidt Pál PÁRTHÍR AZ MSZP Pécs szervezete és a Szegfű Alapítvány június 15-én, vasárnap 10-18 óra között a Vidámparkban családi vasárnapot rendez. Gyerekeknek 800 Ft-ig ingyen, utána egyet fizet, kettőt kap. Családi vetélkedők, légvár, gyermekrajzverseny: „Az én európai városom” hozott rajzokból. Mindenkit szeretettel várnak: Toller László, Kékes Ferenc országgyűlési képviselők és a városi önkormányzat „szegfűs” képviselői. Ingyenes autóbuszjáratok indulnak a Kossuth térről 10.00,11.00,13.00,14.00,15.30 és 17.30 órakor. DR. KÉKES FERENC, a Pécs 1. sz. országgyűlési választókerület országgyűlési képviselője június 20-án (péntek) 16 órától 18 óráig képviselői fogadóórát tart Meszesen, a Pákolitz István Közösségi Házban (Pécs, Komjáth A. u. 2.). Az USA nem Esterházy Péter szerint az Egyesült Államok nem másik pólus, amely- lyel szemben az európaiak meghatározhatnák magukat. A müncheni Süddeutsche Zeitungban közölt Es- terházy-esszé szerint az új Európa- definícióban Amerikával szemben megfogalmazott neheztelések szűklátókörűeknek, taktikai manővereknek hatnak. A magyar író a német liberális lap hasábjain abba a vitába kapcsolódott bele, amelyet Jürgen Habermas német filozófus váltott ki a Frankfurter Allgemeine Zeitungban közölt írással. Habermas egyik lényeges gondolata, hogy az Európának nevezett kibővülő Európai Unió külpolitikai megújulásának is lehet néhány országból álló vezető ereje, magja, s a külpolitikai megújuláshoz vonzó kulturális vízióra is szükség van. Esterházy véleménye szerint a neheztelések, mint ahogy az Európa és Amerika közötti, önmagában véve üdvözlendő egyensúly megtemásik pólus remtésére irányuló erőfeszítések nem képezhetnek kiinduló pontot, s célt sem, az egyensúly csak következmény lehet. „Úgy néz ki, mintha Amerikát eltakarná Bush. Amerika véleményem szerint ugyanolyan, mint mi, csak másként. De nem másik pólus, amellyel szemben meghatározhatnánk magunkat” - írja Esterházy. Habermasnak azzal a gondolatával kapcsolatban, hogy vonzó európai vízió manapság csak „a tanácstalanság nyugtalanító tapasztalásából születhet”, Esterházy kifejti: - Ezek fontos mondatok. Az igazság azonban az, hogy mintha az általános tanácstalanság egyáltalán nem lenne nyugtalanító, inkább nagyon is nyugodt- nak tűnik. A nyugodt tanácstalanság üres. Innen csak ahhoz a fáradt egyenlethez juthatunk el, hogy EU = euró + Brüsszel. Az első lépés tehát az lenne, hogy nyugtalanok legyünk. Meg kellene találni (tudomásul venni) az összeurópai nyugtalanítót. ■
