Új Dunántúli Napló, 2003. június (14. évfolyam, 148-176. szám)
2003-06-11 / 157. szám
ill 2003. Június 11., szerda KULTÚRA RIPORT 7. OLDAL Elkészültek a helyzetértékelések. Konstatáltuk, hogy nem rózsás. A dél-dunántúli régió más régiókhoz képest is fokozatosan lemarad akár a beruházások lakosságra vetített arányát, akár a munka- nélküliség arányát tekintjük. Nem a túlzott népességnövekedés az ok! Az okok nagy része hibás múltbeli döntésekre, elszalasztott lehetőségekre, nem utolsósorban külső hatásokra vezethetők visz- sza. Itt a múltat lezárnám, nézzük a jelent és a jövőt. Minden elemzés azt mutatja, hogy a Dél-Du- nántúl két komoly potenciállal rendelkezik. Az egyik - talán a legfontosabb - a szürkeállomány, a szellemi potenciál, a másik - és ezt szeretném részletesebben körüljárni - az ag- ráriumban rejlő lehetőségek. A régió katasztrofális közlekedési infrastruktúrája mindkét potenciált veszélyezteti, mivel akadályozza a működőtőke-beáramlást, ezáltal a szellemi potenciál, a képzett munkaerő elvándorlását eredményezi. A tudásalapú gazdaság megteremésének így egyik alappillére inoghat meg megyénkben, régiónkban. Komoly veszély, hogy ezáltal tovább növekedhet a képzetlen munkaerő aránya, mely sajnos az utóbbi évtizedben újratermelődött. Ez az újratermelődés a leszakadó félLukács György, a Délhús Rt. vezérigazgatója 1948. október 8-án született Kaposváron. Általános és középiskolai tanulmányait szülővárosában folytatta. 1970-ben végezte el a budapesti Felsőfokú Élelmiszeripari Technikumot konzerv-, hütő-, cukoripari szakon. 1976-ban fejezte be Szegeden a főiskolai kiegészítő képzést, és élelmi- szeripari üzemmérnök képesítést szerzett. 1981-ben húsipari, majd 1985-ben higiénikusi szaküzemmémöki képesítést szerzett. 1970-től a Kaposvári Húskombinátnál, illetve jogutódjainál dolgozott 1994-ig. 2001 februárjában nevezték ki a Délhús Rt. vezér- igazgatójává. Célját, az elmúlt évek során gyűjtött szakmai tapasztalatait az ország alapvetően meghatározó szerepű húsipari vállalatának szolgálatába állítani, és ezáltal egy olyan csapatmunkát kialakítani, mely tartósan csúcsszinten képes a Délhús Rt.-t tartani, eddig maradéktalanul elérte. Ezt bizonyítja a Délhús Rt. 2002. évi eredménye. Felesége röntgenasszisztens. Két fiúgyermekük van, egyikük orvostanhallgató, míg másikuk pénzügyi, számviteli szakon tanul. Kedvenc időtöltése az olvasás, barkácsolás. ben lévő vidéket, melynek fejlesztése, népességmegtartó képességének javítása elsődleges feladat kell, hogy legyen elsősorban szociális, foglalkoztatási problémákon keresztül nyomasztja. Ezen a ponton kell visszakanyarodni a folyamatban lévő műhelymunkákhoz, illetve a régió lehetőségeinek felméréséhez. A jó helyzetértékelés kevés Kiváló helyzetértékelést készített a Területi Statisztikai Évkönyv adatainak felhasználásával a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. munkacsoportja a 3 megye agrárgazdaságáról, melyet idéznék: „A dél-dunántúli régióban az agrárgazdaság és az ehhez kapcsolódó élelmiszergazdaság szerepe jelentős. Az agrárium részesedéKérdőjelek se a régió bruttó hozzáadott értékéből eléri a 8,6%-ot, ami közel kétszerese az országos értéknek (4,2%). A kisebb településeken szinte kizárólag a mező- és erdőgazdálkodás nyújt helyi foglalkoztatási - megélhetési - lehetőséget. Az agrárfoglalkoztatottságot tekintve a rendszerváltást követően drasztikus visszaesés következett be, azonban az agrárium még így is a régió jelentős foglalkoztatójának, tágabb értelemben eltartójának számít: az ágazatban jelenleg dolgozók aránya a foglalkoztatottakhoz képest az országos átlaga közel kétszerese (2001- ben 8,4% az országos 4,4%-hoz képest). A régió országos szempontból is jelentős termő- területe a kukoricának, az ország kukoricatermelésének 24,2%-át adja, a többi kultúra termelésében részesedése átlag körüli. A szántóföldi növények esetében a termésátlagok a Dél-Dunántúlon több termény (búza, kukorica, rozs, árpa, cukorrépa, napraforgó) esetében is jelentősen meghaladják az országos átlagot. A mezőgazdaságnak óriási lehetőségei vannak a régióban, de ezeknek a lehetőségeknek a kiaknázásához szükség van a termékek és termények minőségének javítására, valamint a termelési folyamatok korszerűsítésére és rugalmas átalakítására, a változó piaci igényeknek megfelelően. A régió jelentős mezőgazdasági kultúrája a szőlő, és ebből következően nagy a szerepe a bortermelésnek, amely a helyi értékesítésen túl jelentős exportcikk is egyben. A régióban az ország 22 borvidékéből 5 található meg, illetve egy bortermőhely van. A régió 2001-ben az ország szőlőtermelésének 14,2%-át, a bortermelés 13,6%-át adta. Mivel a minőségi borok aránya az ösz- szesen megtermelt bor mennyiségéhez viszonyítva kiemelkedően magas, ezért a régió fontos szerepet tölt be Magyarország minőségiszőlő-terme- lésében. Az állattenyésztés területén a legfontosabb tendencia az, hogy országos folyamattal „összhangban” az utóbbi évtizedben a Dél- Dunántúlon is megfogyatkozott valamennyi állatfaj állománya. Ma - úgy tűnik - a szarvasmarha-állomány stabilizálódik ezen az alacsony szinten, a sertéstartásban - a piaci hatásoktól függő ingadozással - némi növekedés is tapasztalható, a baromfifélék állománya tartósan alacsony szintű. A dél-dunántúli régiónak az országos átlagot 4,1%-kal meghaladó erdősültsége van (a földterület 23,1%-a). Ezen belül különösen Somogy (28,6%) és Baranya megye (23,4%) mutatói kedvezőek országos viszonylatban. A régió további adottsága, hogy kedvező lehetőséget kínál erdőtelepítésre.” PECS-BARANYA JÖVŐJÉÉRT TÉNYFELTÁRÓ SOROZAT Mindent a maga helyén Az idézett elemzés felületes értékelése a térség problémáinak egyszerű, gyors megoldhatóságának képzetét kelti. Be kell vallanom én is emelt fővel gyalogoltam be ebbe a csapdába. Az agrárinnovációs munkacsoport ülésén a biogazdálkodás, organikus mezőgazdaság jelszavával, mint az agrárium fejlődésének egyik útjával kerestem megoldást a leszakadó, nagyrészt képzetlen munka nélküli réteg problémáinak meg______________ oldására. Azonban mint az t Varga Péter a megbeszélésen kiemelte, az ún. háztáji rendszerben szerzett negatív tapasztalatok miatt a régió agrár- és élelmiszeripari vállalatai nem vállalnak integrátor szerepet. Gondot jelent a gazdaságilag nem aktívak, munkanélküliek munkához való viszonya. A társadalom e rétegeinek szemléletváltása nélkül az integrált termelési rendszerbe való bevonásuk reménytelen. Megfelelő jogi háttér hiánya miatt a kockázat teljesen az integrátoré és ez nem vállalható piaci feltételek mellett. Mint ez a példa is mutatja, nem keverhető össze a megvalósítások szintjén a gazdaság és a szociálpolitika. A feladatokat egyértelműen el kell különíteni, mondhatni „Mindent a maga helyén!”. A térségfejlesztés infrastrukturális, képzési, szociális kérdései a helyi kistérségi feladatkörbe sorolandók, míg a gazdaság fejlesztése a piaci szereplők feladata kell legyen. Az igen fontos környezetvédelmi kérdések együttes feladatmegoldást kell jelentsenek, hiszen így lehet a legmagasabb támogatásokat e célokra felvenni. A gazdaság számára megfelelő célok a fehérjenövények termesztése, bioalapú növényi kultúrák, illetve biominősítésű termékek előállítása. Nagyon fontos az előzőekben közös feladatként említett környezetvédelmi kérdések megoldása, de szakmámból eredően is legfontosabbnak ezen belül a hulladékgazdálkodás, kiemelten a veszélyes hulladékok kezelése, újrahasznosítása. Nagyon fontosnak tartom a veszélyes hulladék kérdés régiókon belüli megoldását. Térségünkben erre megfelelő, már kialakított, vagy könnyen kialakítható lehetőségek vannak, de ehhez elsősorban állami akaratra van szükség. Fel kell számolni a mondvacsinált okokkal alátámasztott ATEV monopóliumot, illetve az ezzel együtt járó veszélyes hulladékok országon belüli szállítgatását. Itt az érdemi munka ideje Bízom abban, hogy a korábban vázolt, illetve fentiekben említett súlyponti kérdések tisztázásának időszaka következik el, és úgy a Regionális Fejlesztési Tanácsok, mint a térségi szervezetek a megvalósítható feladatokkal, az uniós támogatások megszerzésével foglalkoznak. Egyetértve Szita Károly kaposvári polgármesterrel nem a hatalmi gócok kialakításának, hanem az érdemi munkának az ideje jött el. (További részeletek: www. dunantulinaplo. hu.) Lukács György Brüsszelbe megy a Zsolnay A Brüsszel hivatali negyedében, a belvárosban lévő többcélú rendezvényközpont, a Concert Noble nagytermében mutatkozik be kiállításával június 23-24-én a Zsolnay- gyár. A két nap ahhoz kevés, hogy a teljes történeti és művészeti keresztmetszetet felvonultassák, de ahhoz elegendő, hogy a legjellegzetesebb, ma is élő stílusjegyekkel megismertessék a közönséget. A leglátványosabb egy 18 méter hosszú asztalon felvonultatott tucatnyi teríték lesz, míg a vitrinekben egyebek között eozinmunkák kapnak helyet a historikus, a szecessziós, illetve a 60-as évek stílusának felújításában. A Zsolnay a dúsan dekorált, aranyozott tárgyak mellett természetesen a legújabb formákat is felvonultatja, bebizonyítandó: a hűvös és mindenáron a pragmatizmusra törekvő skandináv irányzatok mellett másfajta, sok évszázados hagyományokra épülő életérzés is megfér. Uj „karmester’ a Művészetek Házában Új igazgatója lesz nyár közepétől a pécsi Művészetek Házának, a nyugdíjba vonuló Molnár G. Judit helyére fiatal kolléganőjét, Bozóky Anitát nevezte ki a Baranya Megyei Közgyűlés, a ház élete pedig a régi rend szerint halad tovább. Bozóky Anitával öt évvel ezelőtt találkoztam először, amikor Fellegi Ádárn zongoraművész emberi értékeit ecsetelte egy pécsi koncertje előtt. Egyben felhívta a figyelmemet egy csellóestre, valamint egy irodalmi találkozóra is, amit éppen akkortájt szerveztek a Művészetek Házában. Meglepődtem, hogy az egyetemi pádból kikerült fiatal lány milyen tájékozott a művészetek különböző ágában, s bennfentessé- gét még inkább igazolta, amikor később a művészek telefonszáma, elérhetősége után érdeklődtem, mert soha nem maradt megvála- szolatlan kérdésem. Anita most komoly igazgatónőként ül velem szemben, karján Hanna, nyolc hónapos kislánya, és mindkét hölgy arca örömtől sugárzik, a szemükből jól kiolvasható, az élet még rengeteg feladatot tartogat számukra. Bozóky Anita sorolja is a közvetlen elképzeléseit, a teendőket, hiszen július 21- től ő veszi át a Művészetek Háza irányítását. Molnár G. Judit egyébként eddig is istápolta az intézményben pálya- kezdőként a szervezés rejtelmeivel ismerkedő Anita törekvéseit, és ez így marad ezután is, mert nyugdíjasként továbbra is segít. Nem váltató jelentős vátozás a ház életében, mondja az új igazgatónő, mert azt szeremé folytatni, ami itt eddig is nagyon jól működött. Hivatásos művészeknek igyekeznek állandó pódiumot biztosítani, továbbra is a kamarazenélés fellegváraként üzemelni. Emellett írók, költők, fotósok és képzőművészek bemutatkozásához segédkeznek, és megkülönböztetett figyelmet kapnak náuk a pályakezdő, fiatá baranyá művészek.- Hogy honnan a vonzódás a művészetek iránt? Mohácson a Kis- fáudy Gimnáziumban kezdtem a programszervezéseket, majd az irodalomba ástam be magam, a PTE bölcsészkarának magyar irodalom szakán. Páhuzamosan művelődési menedzser diplomát is szereztem, és mindezt kiegészítettem később a közgazdasági egyetemmel. A zenéhez pedig még közvetlenebb a kapcsolatom, Horváth Zsolt, a Pécsi Szimfonikus Zenekar most kinevezett igazgatója a férjem - ad rövid önéletrajzot Bozóky Anita. A Művészetek Házát még egyetemistaként ismerte meg, és éppen a művészeti ágazatok komplex kezelése miatt tetszett meg neki az itt folyó munka. Most, hogy átveszi a ház irányítását, nem kíván a művészmeghívások jól bevált gyakorKét örömtől sugárzó arc, Anita és Hanna latán változtatni, legfeljebb annyiban bővül a kép, hogy a pécsi szimfonikusok vendégművészei többször jönnek ide önálló fellépésre, beszélgetésekre. Több pénz várhatóan nem jut majd, de a programok száma sem fog csökkenni, vall a jövőről Bozóky Anita. Újdonság viszont, hogy szerződést kötöttek a legnagyobb hazai komolyzenei lemezkiadóval, így a frisslemezes művészek rendszeresen játszanak majd Pécsett is. mészáros b. endre Pécsi kapu: kinek jó mindez? Pécs városvezetése nem kötött valami fényes üzletet akkor, amikor eladta a Búza tér alsó részét Ráadásul a beruházás kezdése húzódik, s úgy tűnik, hogy a legújabb elképzelések szerint inkább szálloda, mintsem kereskedelmi centrum épülne. Ha a munkálatok szűkös határidőn belül nem kezdődnek el, az időközben elkészülő új közlekedési csomópont azt évekig nem is teszi lehetővé. Erősen megkérdőjelezhető a Búza tér 6-os út melletti területe három évvel ezelőtti eladásának gazdasági szükségszerűsége, állítja a pécsi belváros önkormányzati képviselője, dr. Mikes Éva. Ugyanis az adásvételi szerződés egyik oldalán szerepel a 320 milliós vételár, s vele szemben azon vállalások sora, hogy milyen munkálatokat végez el ennek fejében az önkormányzat: a százhúsz méteres szakaszon húzódó ötsávos úttól kezdve buszmegálló kialakításáig sok mindent. Ezek a vállalások pedig az idei árakat figyelembe véve nem valósíthatók meg abból a 240 millióból, amelyre a város a vételárból kötelezettséget vállalt. Az önkormányzat tiszta haszna tehát az ügyleten 80 millió forint - amely manapság egy jobb családi ház ára -, illetve az, hogy a 240 millió feltehetően egy ideig tehermentesítette a költségvetést. Történetünk még 2000 elején kezdődött, akkor vásárolta meg az Inter-Bonum Kft. a területet. A cég 4,2 milliárd forintos beruházással egy kereskedelmi és irodacentrumot, valamint föld alatti parkolót kívánt ott létrehozni több mint 17 ezer négyzetméternyi bérelhető üzlettel. A nyitás tervezett időpontja: 2003 nyara. A vételár egy részét kifizették, majd 2000. december 19-én a kft. ügyvezetője levélben kereste meg dr. Toller László polgármestert névmódosítási szándékkal. (Jelezte, hogy az Inter-Bonum „anya-cége”, az Optimál GmbH új céget hozott létre Pécsi Kapu Kft. néven két tulajdonossal, a Miseitek Hungária Kft.-vei, illetve az Optimallal, s a Pécsi Kapu Kft. kíván az Inter-Bonum helyett belépni a szerződésbe vevőként.) A levél azt is tartalmazta, hogy a telek vételárhátralékát csak akkor fizetik ki, ha a módosítást az önkormányzat elfogadja. Az önkormányzatnál azonban, lévén a karácsony előtti pangás időszaka, egyetlen bizottság sem ülésezett, nem beszélve a közgyűlésről, ezért Toller László polgár- mester felhatalmazás nélkül aláírta a szerződést. A tulajdonjog változásának ezt a módját azonban a földhivatal, miután az Inter-Bonum jóváhagyásra benyújtotta, nem fogadta el, és új szerződés megkötésére kérte a feleket. 2001. január 18-án a közgyűlés felhatalmazást adott az új szerződés megkötésére, bár a Pécsi Kapu Kft. cégbírósági eljárása elkezdődött ugyan, de akkor még nem fejeződött be. Az új szerződés tartalmi szempontból nem változott az eredetihez képest, melyben a város arra kötelezte magát, hogy a 320 milliós vételárból 240 milliót a tömbhöz kapcsolódó közterület-fejlesztési munkákra fordít, a vételárnak az önkormányzat egyszámlájára történő utalás időpontjától számított két éven belül. Az Inter-Bonum a közterületfejlesztési munkákat eredetileg saját beruházásában kívánta elvégezni, majd ettől a szándékától elállt. A földhivatal tulajdoni lapján a 2001. januári közgyűlést követő negyedik napon jegyezték be a győri székhelyű Pécsi Kapu Kft. tulajdonaként a telket, majd 2002. március 7-i dátummal rákerült egy 32 milliós teher a járulékaival együtt, amely az illeték be nem fizetéséből származik. Aztán március 25-én újabb terhelést jegyeztek be, egy 300 milliós jelzálogot: a HVB Bank által az Inter-Bonumnak nyújtott hitelt. Április végén a 300 milliós teher megduplázódott, miután az Inter-Bonum Kft. továbbgörgette a hitelt a Pécsi Kapu Kft.-re. Felmerülhet ugyanakkor az a kérdés is, hogy ha egy bank 300 milliós hitelfedezetként elfogad egy telket, és háromszáz milliós jelzálogot terhel rá, akkor az a banki gyakorlat szerint nem háromszáz milliót ér, hanem annál jóval többet. Természetesen nem kizárt, hogy a bank figyelembe vette a felmutatott építési engedélyt a megversenyeztetett kivitelezővel, amely egy több mint négymilliárdos beruházással kecsegtetett, de a megvalósulásnak mára csökkent az esélye. Ennek lehetőségére a Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt. vagyonkezelő divíziójának igazgatója, Brányi Endre hívta fel a figyelmünket, aki elmondta, hogy a Pécsi Kapu Kft.-nek a legelső feladata az lett volna, hogy kiváltsa a közműveket. Erről több mint egy évvel ezelőtt zajlottak köztük tárgyalások, de a beruházó csak egy jó hónappal ezelőtt mutatkozott újra. A vagyonkezelő ekkor jelezte, ha elkészül az új út csomópontja, legalább öt évig lehetetienné válik az építkezés, mert azt nem lehet feltörni. A beruházó, amelynek képviselőjét többszöri próbálkozásunk ellenére sem sikerült elérni, információink szerint felülvizsgálta projektjét, és inkább szállodát kíván létrehozni a területen, ehhez azonban új tervek és módosított építési engedély szükséges. Weiler Árpád, az eredeti terv építésze szerint egy építési engedélyezési módosítás átfutási ideje legalább egy év, figyelembe véve a tizenkét szakhatósággal való egyeztetési időszakot is. Ha pedig nem épül a területre semmi, tehetjük hozzá, akkor az továbbra is vonzónak egyáltalán nem nevezhető ingyenparkolóként működhet Pécs belvárosának keleti kapujaként. Annak esélye pedig igen csekély, hogy egy másik beruházó megvásároljon egy olyan területet, amelyet több mint 600 milliós teher nyom. cseri László
