Új Dunántúli Napló, 2003. május (14. évfolyam, 118-147. szám)

2003-05-07 / 123. szám

I 2003. Május 7, szerda RIPORT 7. OLDAL KULTÚRA ­A kis- és középvállalkozások helyzete E sorokat azzal a szándékkal vetem papír­ra, hogy meggyőződésem és legjobb tudá­som szerint segítsek kiutat keresni abból a helyzetből, ahova Pécs és Baranya megye gazdasága került. Ne tekintse senki sze­rénytelenségnek, de mivel jómagam két, a feldolgozó iparban működő vállalkozás alapítója és vezetője vagyok immár közel húsz éve - végighaladva a mikro-, kis- és középvállalkozóvá válás rögös útján - van véleményem és néhány javaslatom a prob­léma megoldásának mikéntjéről. Ami a gazdaság általános helyzetét illeti, elsősor­ban a sokszor következetlen, a kormányzati cik­lusokhoz igazodó, részben politikai érdekek mentén hozott döntések sorozata a felelős. Tör­ténelmi léptékkel mérve a rendszerváltás óta el­telt idő rendkívül rövidnek tekinthető. A bánya- bezárások okozta sokk után a privatizációk által keletkezett zavarok, majd a kormány- és adótör­vény-változások bizonytalansága következett. Az infrastruktúra hiányos volta, az úthálózat korszerűtlensége még sokáig gátja lesz a fejlő­désnek. Mivel Magyarország hangsúlyozottan fővároscentrikus, a távolabbi régiók rendre ki­maradnak a fejlődési lehetőségekből. Megyénk­ben számos kistérség különösen hátrányos hely­zetben van, magas munkanélküliséggel, az or­szágos átlag felét alig elérő jövedelmekkel. Es most itt állunk szorongva az EU-ba lépés előtt. Gondoljuk végig, mi a megoldás! Vállalkozni kell! Úgy gondolom, sok tekintetben párhuzamot lehet vonni egy vállalat és egy nagyobb egység, mint például egy megye gazdaságának sikeres működése között. Első és a legfontosabb feladat, egy átgondolt és reális CÉL meghatározása. Tudnunk kell, hogy mit, mennyi idő alatt, müyen eszközökkel AKARUNK elérni. (Üzletí terv.) Ezt tekinthetjük akár stratégiánk alapjának is. Lényege az, hogy minden körülményt jelentősége szerint vegyünk Rajnai Attila 58 éves, komlói vállalkozó. Két, főleg autóalkatrészeket gyártó és beszál­lító középvállalat (280 fő, 1,5 milliárd Ft árbe­vétel) alapítója és tulajdonosa. A Rati Kft. csa­ládi vállalkozás, a Ratipur Kft. magyar-osztrák vegyes vállalat. (65-35 %). A PBKIK 1997-ben az „Év üzletembere” címmel tüntette ki, jelen­leg tagja a kamara innovációs bizottságának. Tevékenységét Komló város PRO URBE-dijjal ismerte el. Cégei egyebek mellett a BMW, Su­zuki, Honda, VW, Opel, Citroen, valamint az Ikarus és a Knaus la­kókocsigyár beszállítója. figyelembe, ügyelve mindazok véleményére, akikre a megvalósításkor számítunk. Kommunikáció: Hajlamosak vagyunk a kommunikáció szerepét alábecsülni, pedig uni­ós tagként szerepe rendkívüü módon felértéke­lődik. Egyik a nyelvtudás, a másik az informati­kában rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása. Ha végiggondoljuk, az eredményes üzletvitel, és a hatékony vezetői munka elképzelhetetlen tu­datos kommunikációs ismeretek nélkül. Csapatmunka: Ki kell alakítani azt a szerve­zeti struktúrát, amely alkalmas minden feladat lefedésére, ugyanakkor lehetőséget nyújt az is­meretek általános hozzáférhetőségére. így egy jól működő szervezetet kapunk, amelyben nincs „nélkülözhetetlen ________ ember”. Felelős munkát eredményesen végezni csak bizalmi légkörben lehet. Adjunk bizalmat és követel­jük meg a teljesítményt. Ke­ressünk lehetőséget a hasonló területen működő vállalkozások megismerésére. Ez soha nem árt­hat, sőt lehetőségünk nyílik az együttműködés­re, tanulásra. Az összehasonlítás, mint hasznos információs csatorna csak akkor működik, ha nyitottak vagyunk versenytársainkkal szemben. Minőség: Vannak vállalkozások, ahol a minő­séget messze nem megfelelően kezelik. Be kell látnunk, hogy a növekvő vevői igények kielégíté­se hosszú távon megoldhatatlan feladat megfele­lő (szakterületenként változó) minőségirányítási rendszer bevezetése és folyamatos fejlesztése nélkül. Igaz, hogy ez sokszor jelentős költséget jelent, de biztosan megtérülő beruházás. Szakképzés, az életen át tartó tanulás: Saj­nos a rendszerváltás az oktatás területén nem hozott a fejlődésre biztos garanciát jelentő válto­zásokat. Az alapképzéstől a felsőoktatásig nem a megfelelő számban, szakmában és színvonalon folyik az oktatás, a szakmunkásképzés teljesen ellehetetlenült, a fizikai munka rangja mélypont­ra süllyedt. Minden vállalkozónak tudnia kell, hogy egy ÁLLANDÓ VERSENY részese. Az EU-ba lépéssel ez kiegészül az egész európai belső piacért törté­nő kíméletlen harccal, ami csak akkor lehet sike­res, ha folyamatosan ké­pezzük magunkat. El kell fogadnunk azt az igazságot, hogy a tudás még mindig a legol­csóbb és leghatéko­nyabb értéket teremtő erőforrás. Néhány lehe­tőség a tanulásra: szak­könyvek, folyóiratok, tanfolyamok, tanul­mányutak, kiállítások lá­togatása stb. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a munkaügyi köz­pontok anyagi támoga­tást nyújtanak szervezett szakmunkás felnőtt- képzés lebonyolítására. Továbbá javaslom, is­merjék meg és vegyék igénybe a PBKIK segítsé­gét. Ilyenek például a tájékoztató előadások, ki­adványok, pályázati információk, piaci hírek stb. A környezet védelme: „Nyugaton még a fii is zöldebb!” - mondogatjuk, amióta van lehetősé­günk az összehasonlításra. Igen, de ezért nem a fű a hibás! Ha nem tanúsítjuk a környezet meg­óvásához szükséges figyelmet és nem vállaljuk a tennivalókat, hamarosan súlyos következmé­nyekkel kell számolnunk. A hiányosságok pótlá­PÉCS-BARANYA JÖVŐJÉÉRT ’ÉOTFf.TARC SOROZAT sa uniós tagságunk egyik alapfeltétele. A környe­zetvédelem költséges, az államnak anyagilag is támogatnia kellene a technológia szennyező ha­tásainak mérését, a veszélyes anyagok elhelye­zésének vagy megsemmisítésének költségeit, mert ezt a kisvállalkozások képtelenek megfizet­ni. Ezért sok esetben az eltitkolást és a szabály­talan hulladékkezelést választják. Innováció: Mindenekelőtt olyan légkört kell teremteni, amelyben a KAIZEN (japán kifejezés, jobbítást jelent) természetes igény. Ki kell hasz­nálni az emberek ösztönös sikervágyát, kreativi­tását és élni kell az anyagi elismerés lehetőségé­vel is. Mozgalommá kell fej­leszteni, és így a vállalkozás motorjává válhat. Ez az in­nováció alapja, és egyben legolcsóbb változata. Ha a cég fejlődése, tőke­ereje lehetőséget ad rá, célszerű olyan innováci­ós célokat kitűzni, amelyek a versenyhelyzetet javítják. Ilyen például a termék újdonságértéke, esetleg különleges, általunk kidolgozott techno­lógia (vagy technológia transzfer) alkalmazása, illetve a környezetre kevésbé ártalmas alap­anyagok felhasználása a gyártás során. Hogyan válhatunk beszállítóvá? A viszonylagos üzleti biztonság megteremté­sének egyik legjobb módszere, ha valamelyik multinacionális cég beszállítójává válunk. Ez a státusz azért jelent biztonságot, mert egy aláírt beszállítói szerződés általában több, néha öt, tíz évre szóló kalkulálható árbevételt, nyereséget je­lenthet. Ezzel lehetőség nyílik a cég likviditásá­nak tervezhetőségére, stabil fenntartására. Ran­got ad, és egyben referenciát is jelent újabb part­nerek keresésénél, ezáltal stratégiai fontosságú célként kell kezelni. Természetesen a beszállítás értékteremtő képességét azzal lehet növelni és stabilizálni, ha be tudunk kapcsolódni a multi cég fejlesztő munkájába, ezzel növelve a beszál­lítói tevékenység rangját. Általában minden be­szállítókat foglalkoztató nagyvállalatnak saját módszere van az alvállalkozóik kiválasztására. Ez igen magas mércét jelent, de nem elérhetet­lent. További előny, hogy a beszállító kényszerít­ve van a folyamatos minőségfejlesztésre, fegyel­mezett árpolitika kialakítására, valamint a szállí­tási készség javítására. Ezáltal észrevétlenül elsa­játítunk egy korszerű, a versenyszférában bevált munkakultúrát. Az anyagiakon és a felsoroltak mellett éppen ez a legfontosabb hozadéka a be­szállítói létnek, mivel megtapasztalhatjuk az uniós országokban honos gyakorlatot, és majd a belső piac szereplőjeként nagyobb biztonsággal találjuk meg helyünket. Ázt hiszem belátható, ha következetesen vé­gigmegyünk az úton, jó esélyünk van a sikeres kibontakozásra. Kétségtelen, hogy eredményt csak a szükséges kormányzati intézkedések (inf­rastruktúra javítása, adópolitika stb.) meghozá­sával, a KKV-k szervezettségének (pl. ipari par­kok, klaszterek) fejlesztésével lehet elérni. Az uniós tagság lehetőséget ad a fejlett nyugati gaz­daság működésének gyorsabb megismerésére, tanulmányozására, amivel élnünk kell. Minél előbb integrálódunk az Európai Unióba, annál előbb zárkózhatunk fel az ember és természet­központú világhoz. Rajnai Attila (További részletek: www.dunantulinapb.hu) TISZTASÁGVARÁZSLÓ címmel egy országos óvodai programra küldött be pályamunkát a pécsi Kincseskert Alapítványi Óvoda. A fel­adat egy közös kép elkészítése volt, amelynek témája a tisztálkodás. A munkában a csoport valamennyi tagja részt vett. Vegyes techniká­val (ragasztás, rajz, festés) készült a pályázat, amely egy nyitott ház minden helyiségében ábrázolja a tisztálkodás, takarítás fontosságát. A program győztese egy jótékonysági rendezvényen vehet részt, amelyen játékos programok várják majd a gyerekeket. fotó: m. a. A játékok folytatódnak A Pécsi Szabadtéri Játékokon június 6. és augusztus 2. kö­zött két helyszínen, az Anna Udvarban és a tettyei romok­nál háromtucatnyi program várja a színház, tánc, képző­művészet kedvelőit - jelentet­te be Pécsett sajtótájékozta­tón Vidákovics Antal, a játé­kok igazgatója. A nyári programsorozat 1977- ben kezdődött a baranyai megye- székhelyen, és hol nyári játékok, hol nyári színház néven műkö­dött, vagy éppen szünetelt. Több­esztendős csönd után most újra feltámadt a kulturális összművé- szeti fesztivál, és biztató a jövő­kép, hiszen a Pécsi Városüzemel­tetési és Vagyonkezelő Rt. húsz esztendőre haszonkölcsön-szer- ződést kötött a tettyei romok működtetésére. Az első eszten­dőben már 15 millió forintot szán a helyszín felújítására, többek között újjászületik Szatyor Győző munkája nyomán a gyilokjáró, és egy 300 személyes mobil nézőte­ret állítanak itt fel. Maga a PSZJ 20 millió forintos pénzügyi kerettel gazdálkodik, és a város főbb kulturális intézmé­nyeinek köszönhető, hogy a ren­dezvénysorozat a szűkös anyagi­ak mellett is igen színvonalasnak ígérkezik. Sajátos nosztalgiaestekre ké­szülhetünk, amelyeken egykori rendszeres szereplők, írók és elő­adóművészek új műsorukkal je­lentkeznek. Ilyen lesz a nyitóprog­ram, Tám Lászb diaporámaestje is. Majd Eck Imre táncművészre emlékezve a Salomét tűzték mű­sorra, de csak Petrovics Emil zené­je a régi, a táncjáték vadonatúj ko­reográfiával megy. A Nemzetközi Zenei Fesztivál tettyei koncertje (június 21.) a mozdulat művésze­téről szól, ahol Holst Planéták mű­vét játsszák el a Pécsi Szimfoniku­sok, M. Kecskés András pantomim­művész közreműködésével. Sárosi István pécsi orvos-író is állandó vendége a nyári játékoknak, Az ál­dozat című műve egykor hatalmas siker volt, most az Anna Udvarban egy új bemutatóval jelentkezik, a Kolosi csodával. Ugyancsak most látható először hazánkban a Rob­banás előtt című musical, mely a Broadway sikerdarabja. A pécsi játékok egyedülálló próbálkozása, hogy színházi programokat képzőművészeti tárlatokkal kapcsolják össze. Eb­ből a kísérletből is kiemelkedik a június 27-i zenélő szobrok kiállí­tás, ahol fém, kő és faszobrokból csalnak elő varázslatos hangef­fektusokat. Az előadások többsé­gére 1200 forint a belépő, és mi­ként a Pécsi Országos Színházta­lálkozó programjaira, ezekre a bemutatókra is május 13-tól lehet jegyeket vásárolni. Orvostársadalom: pénzorientált világ Az orvos-elit hajlítható, néha meggondolatlan, kiszolgáltatott a vetélkedő gyógyszercégeknek, érzéketlen hivataloknak, ál­tudományos hazugságoknak - és egymásnak. Erről (is) szól a „fenegyerek professzor”, dr. Szirmai Imre legújabb könyve, a Valami ideg, melynek a közelmúltban volt a bemutatója a pé­csi Dominikánus Házban.- Ön azt ttja - és ezzel a meggyőző­désének is hangot ad -, hogy az or­vosok a „humán” tudomány képzett művelőiből átváltoztak képzetlen mérnökké. Mikor és hol érhető ez először tetten?- Az oktatásban, és a kritikus időszak az ötöd- és hatodév körül van, de már korábban is fölmerül­het a veszélye, ha a diák nem talál­kozik személyes példákkal. A gon­dolatnak és a gyakorlatnak a sze­mélyes átvitelét rontották el a ma működő rendszerek. Hiába írja meg valaki magas pontszámmal a zárthelyijét, használható ismeret csak abból származik, amit az em­ber valakitől sajátít el, mert akkor a módszert is átveszi. Emlékszem a jó tanáraimra, akik név szerint is is­merték a hallgatókat.- Ön szerint az egyik cél a régi, klasszikus iskola visszaállítása?- Teljes mértékben nem lehet visszaállítani, mert nagyon sok lett a megtanulandó anyag. Viszont az or­voslás gyakorlati részében a szemé­lyes kontaktus elvesztése egészen biztosan alulképzettséget hoz létre.- Belépett a rezidens-rendszer...- ...amelyben két évig gyakorlati­lag munkanélkülieket tartanak el ál­lami pénzen, és a végére még azt is elfelejtik, amit esetleg tudtak.-Az a véleménye, hogy ezzel pár­huzamosan az oktatási intézmé­nyek lejjebb szállították az igény­szintjüket.- Az oktatási intézmények túlter­heltek lettek. Annyi minden mást kell csinálni... Bebizonyosodott, hogy ha valaki tudományos ered­ményt akar elérni, azt egy időre ki kell venni a napi munkából, ha pe­dig oktat, és ez a fő feladata, nem szabad állandóan a betegágy mellett tartani. Van egy bizonyos hármas egység az egyetemek esetében: a betegellátás, az oktatás és a tudo­mány művelése. Nálunk ez követel­ményként jelenik meg, és mindenki ehhez próbálja magát igazítani. Ezt intézményre kellene vonatkoztatni, nem az egyes emberekre - hiszen nem is fér beléjük. Ezért van állandó időzavarban például, akinek oktat­nia kell. És még valamit mondok: 1973 óta van érvényben egy szemé­lyi kontingens a gyógyításra szánt orvosok és nővérek számát tekintve. Most, hogy a feladatok megnőttek, leg­alább kétszer annyi szak­emberre lenne szükség ugyanazon a munkahelyen. A változásnak semmi jele.- Most, a könyv bemuta­tójakor az egyik pécsi inté­zetigazgatóval úgy alakult ki vitája, hogy 6 még nem is olvasta a Valami ideg-et.- Ő a szavaimra reagált.-De a szavai a könyvben foglalta­kat idézték.- Talán kicsit élesebben fogal­maztam, mint a könyvemben. Nem állítottam azt, hogy abszolút rossz­nak tartom a jelenlegi rendszert - tudniillik, hogy a gyógyszer- és egyéb gyártók miképpen próbálják az érdekeiket érvényesíteni. Azt mondtam, hogy az orvosok ki van­nak szolgáltatva. És nem az alkal­mazóiknak, hanem mindenkinek, akitől függésbe kerültek. Ha e téren nem következik be változás, akkor az az értékrendszer átalakulásához vezet. De én nem is akarom ezt kínált ingyen lehetőséggel, akkor a meggyógyított betegeit küldje el a jutalomüdülésre. Mekkora megle­petést okozna a gyártó cégnek...- Jól érzem, hallgatva Önt és la­pozgatva a könyvet, hogy az orvoso­kat akarja megvédeni önmaguktól?- Nehéz lenne... Az orvos na­gyon jól hajlítható. Az intelligenciá­nak a legjobban alkalmazkodó réte­ge. Nagy kérdés például, hogyan történt az orvosi szerep megváltozá­Dr. Szirmai Imre egyetemi tanár a pécsi Nagy Lajos Gimná­ziumban érettségizett, majd 1966-ban a Pécsi Orvostudomá­nyi Egyetemen szerzett diplomát. 1967-től 1994-ig, 50 éves koráig a Neurológiai Klinikán dolgozik. Abban az évben meg­pályázza a Semmelweiss Orvostudományi Egyetem Neuroló­giai Klinikájának igazgatói posztját, jelenleg Is ezt az állást tölti be. Könyvei sorában az Utazás paranoiában című kötete már nem csak a szakma érdeklődését keltette föl, az Egyetem - begyetem megjelenése után, amely az orvostársadalomról mond sommás kritikát, egyenesen fenegyereknek kiáltják ki. megváltoztatni, csak azt szeretném, ha az orvosok kicsit elgondolkodná­nak. Ezért javasoltam a kolléga úr­nak, hogy ha nem akar élni egy fel­sa. Az új „lötyög rajtuk”, mint egy bő ruha: adja el magát a gazdaság- elvűségnek, ha úgy kell, és legyen orvos is. Hogy miképpen váltogatja a szerepeket, tőle függ, ez rontja el, amire fölesküdött, és az egyensúlyt nem mostanában sikerül megtalál­ni. Nem azt mondom, hogy lázad­jon föl és menjen tüntetni, hanem bátorítom, hogy gondolja át, mikép­pen változott meg a szerepe.- Majdnem szó szerint idézem: nem muszáj beállni a pénz után ro­hanók sorába- Nem muszáj, viszont akkor sokkal nehezebb. Vegyünk egy inté­zetvezetőt: rábíztak egy sereg em­bert, akiknek az előrejutását kell, hogy kövesse és elősegítse. Nem te­heti meg, hogy a többséggel ellenté­tesen viselkedjen. De nem kell folya­matosan alkalmazkodni minden­hez, ha a függést az ember kénysze­rűségből ki is mutatja. Az orvosnak is lehet véleménye, és akkor még nem is politizált, egyszerűen csak a szakmai mértékeket alkalmazta.- Lehet véleménye a háziorvos­nak és az osztályos orvosnak is?- Mindenkinek. Az orvost nem a munkahelye határozza meg, ha­nem a képesítése, a megszerzett tu­dásanyag és a diploma átvételekor elmondott esküje. BALOGH ZOLTÁN Mi kell célunk eléréséhez? Meg kell fogalmazni üzleti filozófiánkat, jövő­képünket, amely mint követendő koncepció se­gít az aktuális feladatok meghatározásában. Nyilvánvaló, hogy ezen írás keretei nem adnak lehetőséget minden részletre kiterjedő elemzés­re, ezért megpróbálok néhány fontosabbnak ítélt körülményre rávilágítani.

Next

/
Thumbnails
Contents