Új Dunántúli Napló, 2003. május (14. évfolyam, 118-147. szám)

2003-05-05 / 121. szám

I 2003. Május 5., hétfő R I P 0 R T 7. OLDAL KULTÚRA­Pénz az ősi egyetemnek Az 1996-ban létrehozott Kö­zépkori Egyetem Alapítvány kuratóriumának vezetősége április végén ülést tartott az épületrekonstrukció befeje­zéséhez szükséges munkála­tok finanszírozási lehetősége­iről. Jó esetben még 2-3 év kell a műemlékvédelmi beru­házás befejezéséhez A Középkori Egyetem Alapítvány kuratóriumának vezetőségi ülésén javarészt a pénzről, a beruházó és a tulajdonos együttműködéséről volt szó, ezért a megbeszélésen az Örök­ségvédelmi Hivatal (ÖH) mellett képviseltette magát a Kincstári Va­gyoni Igazgatóság (KVI) is, mivel a középkori egyetem, illetve a püs­pökvár területén található egyéb ré­gészeti emlékek java állami tulaj­don, és a KVI gyakorolja a tulajdo­nosi jogokat. A középkori pécsi egyetem régészeti feltárását, az épület rekonstrukcióját, illetve ab­ban az egyetem, az Aranyos Mária kápolna gótikus szobrait és a kö­zépkori Pécs történetét bemutató kiállítási hely és tárlat létrehozását mindig is központi támogatásból fi­nanszírozták. Ezek a források az utóbbi néhány évben a szükséges­nél szűkebben csordogáltak. Most a beruházás felgyorsításá­hoz az ÖH és a KVI együttműködé­se szükséges. Információink sze­rint az alapítvány kuratóriuma ve­zetőségének ülésén a hivatalok képviselői ezt meg is ígérték. A be­ruházás folytatásának anyagi lehe­tőségei is megduplázódni látsza­nak. Az ÖH-nak idén 21 millió fo­rintja van a középkori pécsi egye­temhez kapcsolódó munka folyta­tására. Ez az összeg közel sem elég, mintegy 150 millió forintra lenne még szükség az épület teljes rekonstrukciójához, plusz a kiállí­tás elkészítéséhez, illetve befejezé­sére. Az érintettek szerint a munká­latokat meg kellene gyorsítani, mert a világörökség és a hozzá kap­csolódó műemléki zóna ezzel len­ne teljes. Nemrég elkészült a Péter- Pál ókeresztény sírkamra rekon­strukciója, és reális remény, hogy az V-ös számú sírkamra munkála­tai is befejeződnek még idén. Arra is megvan már a pénz, hogy a Dóm Kőtár kiállítási berendezése telje­sen elkészüljön. A kuratóriumi ülésen ismertté vált kedvező fejlemény, hogy a KVI idén is hozzájárul a munkálatok fi­nanszírozásához: ugyanakkora összeggel, mint az ÖH. Ezzel a 42 millióval az építmény hátramaradt belső tennivalóit nagyrészt rendez­ni lehet. Arra is mutatkozik re­mény, hogy a középkori pécsi egye­tem visszakerülhet a kiemelt státu­sú műemlékek 100-as listájára, amelyről rejtélyes okból néhány éve kihúzták. DUNAI I. KONCERT A DÓM KŐTÁRBAN. A pécsi Dóm Múzeum adott ott­hont tegnap a 18. Nemzetközi Kamarakórus Fesztivál gálaműsorá­nak. A hangversenyen az idei fesztiválon részt vevő hazai és külföl- di együttesek adtak ízelítőt műsorukból. ______ fotó: laufer László Kr údy Gyula és a mai nők Játék az érzelmekkel, valamint egy POSZT-díj utóélete Mire vágyakoznak napjaink asszonyai, leányai? Krúdy mestere volt ennek a kér­désnek, és hogy miként kezelte a nőket, arról Ráckevei Annától és László Zsolttól tudtunk meg részleteket a Művészetek Házában. Krúdy Gyula a magyar irodalom legnagyobb életművésze, aki megízlelt minden különle­ges pillanatot, és a különböző ételekben, vagy éppen a szempárokban, az élet megannyi apró rezdü­lésében fellelt zamatokat írásaiban is visszaadta a fel­fedezésükre kevésbé fogé­konyaknak. De milyen volt az író emberi valóságában? Erre kereste a választ szer­dán este a Művészetek Há­zában a Lyukasóra népsze­rű tévés irodalmi műsorból is jól ismert Ráckevei Anna vezetésével a tava­lyi Pécsi Országos Színháztalálkozó legjobb dítás megtörténte után megfeledkeznek a folytatásról. Férfiszemmel László Zsolt úgy fogalmazott, hogy igen kellemes lazaság uralkodott a múlt század elején, de a ma emberét különcnek tar­tanák, ha így élne. A színész beszámolt arról is, hogy a POSZT-díj nagyon sokat jelentett ne­ki, mert a kevés szakmai díjak egyik legfonto­sabbikát nyerte el megosztva legjobb barátjá­val, Berták Lajossal. Az életében nagy válto­zást nem hozott, de az értéke abban minden­képp lemérhető, hogy jelentősen megnőtt ezt követően az előadás iránti érdeklődés. Idén, bár hat színműben is szerepel László Zsolt, nem jutott be egyik darab sem a POSZT-ra. Van is benne emiatt egy kis fájdalom, mert mint megjegyezte, a Nemzeti Színház Bánk bánját az évad talán legkiemelkedőbb előadá­sának tartja, ennyit megérdemelt volna a fesz­tivál főszervezője, a Nemzeti új igazgatója, Jordán Tamás is, hogy beválogassák ezt a pro­dukciót az idei versenyprogramba. MÉSZÁROS B. E. színésze, László Zsolt, és a fiatal pesti szí­nésznőtehetség, Gyebnár Ildikó. Szerelmi levelező címmel dokumentumjá­tékban elevenítette fel a színésztrió Krúdy ho­telekben töltött napjait, ahol az író hol a szál­lodatulajdonos feleségével flörtölt, hol a lá­nyát csábította el, miközben háromgyerme­kes családjától távol tengette napjait. Szerelmes levelekből áll össze az író életé­nek ez a meghatározó részlete, és ahogy Rác­kevei Anna fogalmazott, a 125 éve született Krúdy Gyula pontosan olyan volt a hétköz­napokban, mint amilyen hősökről szólnak a művei. Nagyon értett a nők nyelvén, ponto­san tudta, hogy mit szeretnek a hölgyek, bi­zonyos, hogyha ma élne, akkor is jól elboldo­gulna közöttük. Ráckevei Anna úgy látja, hogy a női lélek­nek valóban szüksége van azokra a szóvi­rágokra, lelki simogatásokra, amelyek bok­rétáit az író nagyon ügyesen állította össze, és melyeket a mai férfiak egyre felületeseb­ben használnak, vagy ha mégis, akkor a hó­Esély a vidéki gazdaságnak Mohács után Komló. Baranya megye gazdaságának egy szá­mos hátránnyal sújtott terüle­te, amely mégis nem egy pozi­tív példát hordoz. A Pécs-Ba­ranya Jövőjéért tényfeltáró gazdasági sorozat újabb, a vi­dék gazdasági lehetőségeit taglaló elemzéssel folytatódik. Túljutott a felén a Dunántúli Nap­lónak a Pécs-Baranyai Kereske­delmi és Iparkamarával közösen indított tény­feltáró, elem­ző és kiútke­reső sorozata. Az elméleti és statisztikai megközelítés után több szerző a gyakorlati gazdaság szemszögé­ből mutatott rá a hiányosságokra, kockázatokra. A sorozathoz kötődő érdekes jelenség, hogy miközben szinte minden gazdasági fórumon té­maként merülnek fel a megyét érintő nehézségek, a gazdálko­dók, szakemberek csak egy cse­kély része kapcsolódik be aktí­van a diskurzusba lapunk webol­dalán (www.dunantulinaplo.hu). Az alábbiakban az egyik hozzá­szólótól idézünk. „Bennem is él a munkaerőkép­zés paradoxona. Valamikor a nyolcvanas évek közepén a mű­szaki fejlesztés humán erőforrás hátterét vizsgáltam egy tanul­mányban. Ami a szakképzettséget illeti, meglepő és sajnos lesújtó össze­gezést kellett a tanulmány záró somiként leírni. Hőn áhítanánk a kis anyagigényes termékek gyártá­sát (a jelenlegi és még hosszú ide­ig fennmaradó elérhetőségi útvo­nal mellett) új munkahelyek te­remtéseként, de vajon van-e meg­felelő számú és szakképzettségű munkavállalónk? Talán nem vol­na haszontalan az ez irányú isme­reteket is közre adni, ha van, ha nincs, akkor sürgősen ké­szíteni kell. Egyetértek a szerző zá­rógondolatai­val, mely szerint az üzleti szférá­nak kell a megye gazdaságát új, magasabb használati értéket te­remtő pályára állítani és ehhez a vállalkozásokat is át kell alakíta­ni, értékteremtő rendszerüket erőssé és országosan is mérték­adóvá tenni. ” A sorozat következő állomása­ként szerdán egy újabb vidéki szereplő, Rajnai Attila jelentke­zik szerzőként, aki a halmozot­tan hátrányosnak minősített komlói gazdasági környezetben virágoztatott fel több mintaérté­kű, a beszállítói kapcsolatokra épülő vállalkozást. (További részletek: www.dunantulinaplo.hu) _____________________________ KASZÁSÉ. PÉCS-BARANYA JÖVŐJÉÉRT TÉNYFELTÁRÓ SORMAT A Jelenkor májusban Megjelent a Pécsett szerkesztett Je­lenkor májusi száma, a lap élén Par­ti Nagy Lajos verseivel. Ezt követő­en Sándor Iván készülő regényéből olvasható egy fejezet, majd Polcz Alaine könyvhétre megjelenő köte­téből közöl részletet, amelyben a szerző a haldoklás témáját járja kö­rül, hozzátartozókkal készített in­terjúk alapján. Meliorisz Béla versei és Méhes Károly novellája után Pod- maniczky Szilárd, Gellén-Miklós Gábor és Halmai Tamás költemé­nyeit olvashatjuk, melyeket Villányi László A Nap szextilben a Jupiterrel című novellája követ. A szépirodal­mi rovatot Parti Nagy Lajos Tolnai Ottóval készített, hosszú beszélge­téssorozatának első része zárja. A tanulmányrovat Gabriele Dür- beck esztétikatörténeti tanulmányát közli a képzelőerő XVIII. századi fo­galmáról, majd szemelvényeket Christian Wolff egykorú, klasszikus szövegéből, A képzelőerő címmel, V. Horváth Károly fordításában. A kritikarovat Vári György Orbán Ottó posztumusz kötetéről írott recenzió­jával indul. Ezt követően Hars György Päer írását olvashatjuk a Ja­nus Horányi Özséb tiszteletére ki­adott különszámáról, amit Németh Csaba bírálata követ Cato és Publi- lius Syrus szentenciagyűjteményé­nek új magyar fordításáról. Károlyi Csaba az elsőkötetes Dragomán György regényét, A pusztítás köny­vé recenzálja, Varga Emőke a szin­tén pályakezdő Gellén-Miklós Gá­bor verseskötetét mutatja be. Keresz­tesi József a neves szlovén költő, Ka­jetan Kovié új magyar nyelvű köteté­ről, Győrök Edina pedig Menyhért Anna tanulmánykötetéről közöl bí­rálatot. A májusi lapszám végén Mi­nier Márta hozzászólása olvasható a Jelenkor tavaly szeptemberi hunga­rológiafórumához, gyakorlati szem­pontok alapján mutatva be a tudo- mányág előtt álló területeket. ■ Kulturális intézmények: egy összevonás nehézségei Tervezet a megyei könyvtár, a levéltár, a múzeum és a kulturális központ gazdasági integrációjára A megyei önkormányzat az április 17-i ülésén határozott arról, hogy az általa fenntartott intézményeknél takarékossági intézke­déseket vezet be egy nehezen kezelhető adóssághalmaz ellensú­lyozásaként, továbbá megvizsgálja az intézmény-összevonások le­hetőségét. A gazdasági integráció alanya lenne a Csorba Győző Me­gyei Könyvtár, a Baranya Megyei Levéltár, a Baranya Megyei Múze­umok Igazgatósága és a Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgal­mi Központ, utóbbival szakmai összevonás eredményeként egy in­tézményként működne a Művészetek Háza. Az összevonásokkal kapcsolatos kérdésekről beszélgettünk Lászlóné dr. Kovács Ilona megyei főjegyzővel.- Biztosak abban, hogy a tervezett intézkedések valóban kellő mértékű megtakarításokkal járnak?- Feltételezzük, hogy így lesz. Nemrégiben indult el a vizsgálat, és a napokban volt ezzel kapcsolatban az első megbeszélés, ahol Tasnádi Péter alelnök meghívására találkoz­tak az érintett intézmények igazga­tói. Ezen elhangzott, hogy az elkép­zelések szerint egy szervezet látná el a négy kulturális intézmény gazda­Hozzáigazítás az „élethez’ A GESZ-hez Bács-Kiskun megyében 8-10 különböző típusú intézmény is tartozik immár két és fél esztendeje. A kulturális intézmények közül a múzeum és a levél­tár, amelyek szakma szempontból önállóak, saját pénzügyi kerettel, de a techni­ka lebonyolítást a GESZ látja el. A napokban kerül sor egy átfogó ellenőrzésre, de Ferenczi István megyei főjegyző szerint a rendszer bevált, bár nyilvánvaló, hogy az „élethez” való hozzáigazítások elkerülhetetlenek. Másként látja a megyei múzeumigazgató, dr. Bárth János. Szerinte az összevonást nem olyan intézmé­nyekre találták ki, mint amilyen a múzeum, amely önmagában is 16 egységből áll. Az integráció óta minden folyamat lelassult, ami korábban fél óra alatt elintézhető volt, az most 2-3 napos tortúrává vált. A megye megtakarítása szerinte abból adó­dik, hogy például csak a múzeum állományából kilenc embert küldtek el, amely­nek következményeit a mai napig nem heverte ki az intézmény. sági feladatait együttműködési meg­állapodás keretében. Természetesen a szakmai önállóságuk sértetlen ma­rad, s a szolgáltató szervezet napra­kész információkat biztosít részükre a zavartalan feladatellátáshoz. Ez az intézkedés is hozzájárulhat ahhoz, hogy az intézmények megőrizhes­sék működőképességüket.- Nem jelent problémát, hogy közgyűjteményi és közművelődési intézményeket vonnak össze?- Három közgyűjteményi és egy közművelődési intézményről van szó, remélem nem lesz gond, de közgyűlési határozat mindebből jú­niusban lesz, addigra tervezzük fel­mérni a körülményeket.- A pillanatnyilag körvona­lazódó idegenkedésnek nem lehet az az oka, hogy a Békés­ben és Bács-Kiskunban évek­kel ezelőtt megteremtett ha­sonló rendszer működése állí­tólag nem igazán olajozott?- Egyelőre még nincs erről információnk, de nyilvánva­lóan megvizsgáljuk más me­gyék tapasztalatait is. Zala megyéből már jelentkezett egy kht., amelyik ilyen jelle­gű tevékenységgel foglalko­zik, s a zalaegerszegi, a nagy- kanizsai és a keszthelyi mú­zeumok gazdasági integrációját ké­szítette elő. Mi azonban elsősorban a saját szakembereinkkel kívánjuk ezt a kérdést megoldani.- Mind a négy intézmény pályá­zatok útján szerezte meg eddig a szakmai működéshez szükséges pénzeket. Nem lassul le vagy le- hetélenedik el ez a tevékenység az összevonás után?- Való igaz, hogy a pályáza­ti támogatások markánsan befo­lyásolják a szak­mai tevékenysé­get. Azonban a tervezett intézkedés nem lehet akadálya a további sike­res pályázatoknak. Nem kívánjuk teljesen megszüntetni a gazdasági létszámot, tehát mindenhol meg­maradna az a pénzügyi szakember vagy szakemberek, aki vagy akik többek között a szakmai munka­társsal együtt ellátják a pályázatok­kal kapcsolatos tevékenységet. Egyébként a feladatot majdan ellátó szervezethez a pénzek elkülönített számlákra érkeznek.- Mi az oka annak, hogy akkor, amikor a testület februárban elfo­gadta az éves költségvetést több mint 750 milliós hiánnyal, még nem merült fel az integráció kérdé­se, csak rá egy jó hónappal?- Amikor a költségvetést elfo­gadtuk, már elkészült az a határo­zat, amely előírta, hogy egy hóna­pon belül el kell ké­szíteni az intézkedé­si tervet. A költség- vetés tervezetének készültekor pedig még sok mindennel nem voltunk tisztá­ban. Mi csak a tava­lyi 50 százalékos in­tézményi bérfejlesz­téseken 300 milliót vesztettünk, 100 mil­liót azon, hogy egy 2001 novemberében végrehajtott létszám- fejlesztés fedezeté­hez nem kaptunk központi támoga­tást. Az áprilisi köz­gyűlésen kiderült az is, hogy vissza kell fizetnünk 87 millió normatív támoga­tást, mert az intézményeink alul­finanszírozottak, nincsenek ki­használva a férőhelyek. Ez egy durván 500 milliós blokk, amely­nek sorsáról decemberben, ami­kor zajlott a költségvetés előkészí­tése, még nem lehetett dönteni.- A négy intézet közül háromban, a levéltárban, a múzeumban és a Művészetek Házában folyamatban vannak az igazgatói pályázatok. Kudarc Békésben Nyolc múzeum közül hatot a települési önkor­mányzatoknak adtak át tulajdonba még 2000- ben Békés megyében, majd a megyei múze­umot és a művelődési központot integrálták, tájékoztatta lapunkat dr. Szatmári Imre, a Bé­kés Megyei Múzeumok Igazgatóságának ve­zetője. Idén januárjától azonban ismét önálló­sultak az intézmények. Az eredetileg számított költségmegtakarítás utólag nem igazolódott, mondja Kovács Mihály, a Békés Megyei Ön- kormányzat pénzügyi osztályának vezetője. Mindkét intézmény túl nagy szervezetnek bi­zonyult, szakmai szempontból teljesen eltérő­ek, szerteágazó tevékenységekkel, más mi­nisztériumi kapcsolatokkal. Szinte ugyanakko­ra apparátust kellett foglalkoztatniuk a két egység irányítására, mint előtte külön-külön. Az eredeti állapotot állították vissza.- Le is jártak már a határidők, kettőben a pályázat elbírálására a májusi vagy a júniusi közgyűlésen sor is kerül. CSERI LÁSZLÓ ) I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents