Új Dunántúli Napló, 2003. május (14. évfolyam, 118-147. szám)

2003-05-31 / 147. szám

2003. Május 31., szombat HITÉLET 9. OLDAL Pünkösdi előzetes Jövő vasárnap a pünkösdi főbú­csút tartják Máriagyűdön. A ha­gyományoknak megfelelően szombaton este 7 órakor búcsú­nyitó szentmise lesz, utána a Fáj­dalmas Anya szobrához vezet a körmenet, majd szentségimádás következik. 11 órakor gyertyás körmenet, éjfélkor szentmise a búcsúsok elhunyt hozzátartozói­ért. Pünkösdvasárnap 8, 9, 10 és 11 órakor lesz szentmise, délután 2-kor búcsúzáró litánia. Pünkösdi búcsúra hívják a hí­veket a pálosok is Petőfiszállás- Szentkútra. Pünkösd szombatján este fél 9-kor szentmisével, körme­nettel, szentségimádással kezdő­dik a háromnapos program. (A templom egész éjjel nyitva lesz.) Pünkösdvasárnap 8 és 10 órakor van szentmise. A nagymise után körmenet P. Zatykó László feren­ces szerzetes vezetésével. 9 óra­kor a Hírős Pannónia régizenei együttes pünkösdi egyházzenei áhítata lesz XVI-XVII. századi ka­tolikus énekekkel, korhű hangsze­rekkel. Pünkösdhétfőn 11 órakor az ünnepi szentmisét Szabó Ta­más tábori püspök tartja. Pünkösdhétfőn a Bazilikába vezet a pécs-egyházmegyei néme­tek hagyományos zarándoklata a Katolikus Németek Egyesületének szervezésében. A 11 órakor kez­dődő szentmisén a véméndi kórus énekel. A Magyar Rádió Pécsi Nemzetiségi Szerkesztősége élő­ben közvetíti az istentiszteletet. A Pius templomban az egykori gimnázium 55-60-65 éve érettségi­zett diákjai találkoznak pünkösd­hétfőn 11 órakor. A szentmisét P. Nemesszeghy Ervin, a Jezsuita Rend provinciálisa mutatja be. A Tóraadás ünnepe Június 5-én, csütörtökön fél hét órai kezdettel imaházukban isten­tiszteleten köszöntik a pécsi zsidó közösség tagjai Sovauausz ünne­pét, majd az azt követő két napon emlékeznek meg róla. Az ünnep­ről a Tóra mint természeti ünnep­ről szól az első árpából készült két friss cipó bemutatásával az árpa­aratásra emlékezve. Elfogadott szokás, hogy Sovuausz ünnepé­nek a Peszach, a kivonulás ünne­pe utáni ötvenedik napra kell es­nie, műidig ugyan ana a naptári dátumra, de mindig más hétköz­napra. Hagyomány, hogy So­vuausz ünnepén a zsidó templo­mokat növényekkel díszítik. A Talmud - a zsidó hagyomá­nyoknak és bibliamagyarázatok­nak szent irataként elismert, hé­ber nyelven írt gyűjteménye - a Sovuauszról úgy emlékezik meg, mint a kinyilatkozás, a Tóraadása ünnepéről. Napjaink zsidósága számára ez az ünnep legfonto­sabb tartalma. Ana emlékeznek, amikor őseik ott álltak a felhőkbe burkolózott, villámkoszorúzta Hegy tövében, hogy átvegyék a két kőtáblát, egyben vállalva an­nak hivatását, hogy az azokban le­fektetett tanításokat terjesztik. A rendes imához fűződő betol­dások részben a Tíz ige egyes mondatat dolgozzák fel költői for­mában, részben pedig a törvé­nyek, mint egésznek világfenntar- tó jelentőségéről szólnak. m.e. Az élet himnusza Az élet egyetlen - ezért vedd ko­molyan! Az élet szép - csodáld meg! Az élet boldogság - ízleld! Az élet álom - tedd valósággá! Az élet kihívás - fogadd el! Az élet kötelesség - teljesítsd! Az élet játék - játszd! Az élet vagyon - használd fel! Az élet szeretet - add át magad! Az élet titok - fejtsd meg! Az élet ígéret - teljesítsd! Az élet szomorúság - győzd le! Az élet dal - énekeld! Az élet küzdelem - hacold meg! Az élet kaland - vállald! Az élet jutalom - érdemeld ki! Az élet élet - éljed! Teréz anya A Kommunikáció világnapja Részlet II. János Pál pápa üzenetéből XXIII. János pápa Pacem in terris enciklikája fénysugárként érkezett a hidegháború napjaiban a jóakaratú férfiakhoz és nőkhöz. A kijelentéssel, hogy az igazi béke megköveteli „az Istentől alapí­tott rend megtartását”, a szentatya rámutatott a békés társadalom oszlopaira: az igazságra, az igazságosságra, a szeretetre és a szabadságra. Napjainkban, amikor az enciklika 40 évvel ezelőtti megjelenésére emlékezünk, a világ sok részében még mindig hiányzik a béke, az igazságosság és a szociális biztonság. A terrorizmus, a konfliktusok a Közel-Kele­ten és más régiókban, a fenyegetések és viszontfenye- getések, az igazságtalanság, a kizsákmányolás vala­mint a születés előtti és utáni emberi élet méltósága és szentsége elleni támadások mind korunk ijesztő való­ságai. Az emberi kapcsolatok alakulására és a politikai, társadalmi élet befolyásolására - mind pozitív, mind negatív értelemben - a média hatalmának rendkívüli növekedése tapasztalható. Ezt érinti a kommunikációs eszközök idei, 37. világnapja számára általam válasz­tott téma: „A kommunikációs eszközök az igazi béke szolgálatában a Pacem in terris fényében”. Média és igazság Minden kommunikáció fő erkölcsi követelménye az igazság tisztelete és szolgálata. Az emberi kommu­nikáció számára nélkülözhetetlen a szabadság, hogy megvizsgálja és kimondja azt, ami igaz, mégpedig nem csupán a tényállást és az arról szóló információt illetően, hanem még inkább az emberi személy termé­szetére és rendeltetésére, a társadalomra és a közjóra, valamint az Istennel való kapcsolatunkra vonatkozóan is. A tömegtájékoztatásnak ebben a tekintetben elen­gedhetetlen felelőssége van, mivel ez az a modem színtér, ahol a gondolatok kicserélődnek és az embe­rek növekedhetnek a kölcsönös megértésben és szoli­II. János Pál pápa daritásban. Ezért védelmezte XXIII. János pápa azt az emberi jogot, hogy „szabadon keresse az igazságot, s az erkölcsi rend és a közjó határam belül kinyilvánít­hassa és terjeszthesse véleményét”, mint a társadalmi békéhez szükséges követelményt. Média és igazságosság XXIII. János pápa sokatmondóan szól a „közjóról, ami az egész emberiség családjának hasznára válik” és amelyben minden ember és minden nép részesül, mert erre joga van. A média globális elterjedése ebben a tekintetben kü­lönleges felelősséget hoz magával. Bár igaznak tűnik, hogy a médiumok gyakran önálló magán vagy nyilvá­nos érdekcsoportokhoz tartoznak, követelmény az életre való befolyásuknak az a sajátossága, hogy nem vállalkozhatnak arra, hogy szembeállítsák az egyik csoportot a másikkal - például az osztályellentétek, a túlzott nacionalizmus, a faji elbizakodottság, az etnikai tisztogatás vagy hasonlók nevében. Az egyik ember­nek a vallás nevében történő felizgatása a másikkal szemben különösen is súlyos vétség az igazsággal és az igazságossággal szemben, ugyanúgy, mint a vallá­sos meggyőződés miatti hátrányos megkülönböztetés, hiszen mindezek az emberi méltóság és szabadság leg­mélyebb alapjához tartoznak. A média szigorú kötelessége, hogy az eseményekről való gondos tudósítás, a témák kifogástalan magyará­zata és a különböző álláspontok korrekt bemutatása által az emberi kapcsolatokban előmozdítsa az igazsá­gosságot és a szolidaritást a társadalom minden szint­jén. Ez alatt nem a visszás helyzetek és viszályok szán­dékosan megtévesztő magyarázását kell érteni, hanem úgy kell végükre járni, hogy felfoghatók és megszün­tethetek legyenek. Média és szabadság A szabadság mind követelménye, mind pedig egyik értékes gyümölcse az igazi békének. A média akkor szolgálja a szabadságot, ha az igazságot szolgálja. Az emberek csak akkor tudnak fellépni a közjó érdekében és csak akkor tudják vállalni a közhivatalokban a fele­lősséget, ha szabadon hozzájutnak az igazsághoz hű és elegendő információhoz. Ha a média szolgálni akarja a szabadságot, neki ma­gának is szabadnak kell lennie, és ezt a szabadságot he­lyesen kell gyakorolnia. Kivételezett helyzete arra köte­lezi a médiát, hogy a kereskedelmi célok fölé emelked­jen, és a társadalom valódi igényeit és érdekeit.szolgál- ja. A riportereknek, de különösen a hírmagyarázóknak súlyos kötelessége, hogy kövessék erkölcsi lelkiismere­tük követelményeit és ellenálljanak annak a nyomás­nak, hogy az igazság „kügazítása” által eleget tegyenek a pénzügyi vagy politikai hatalom kívánságainak. Média és szeretet A hidegháború csúcspontján boldog XXIII. János pá­pa a következő egyszerű, de igen mély gondolatokat fo­galmazta meg arról, hogy mit igényel a békéhez vezető út: „A béke fenntartásához szükséges, hogy annak a legfőbb törvénynek a helyébe, amelyre ma a béke tá­maszkodik, egy egészen más törvény lépjen, amely szerint a népek közti igazi békét nem az egyenlő fegy­verkezéssel, hanem a kölcsönös bizalom által lehet megszilárdítani”. A média kulcsfontosságú a mai világ­ban és rendkívül nagy szerepet játszik ennek a biza­lomnak a megteremtésében. Hatalmában áll, hogy né­hány napon belül saját céljainak megfelelően alkossa meg az eseményekre való pozitív vagy negatív nyilvá­nos reakciókat. A médiában tevékenykedő férfiak és nők különösen is kötelezettek arra, hogy lebontsák a bi­zalmatlanság válaszfalait, segítsék mások álláspontjá­nak elfogadását és állandóan azon fáradozzanak, hogy elérjék a népek és nemzetek közti kölcsönös megértést és tiszteletet, hozzájárulva ezáltal a békéhez a világ minden részén, és - a megértésen és a tiszteleten túl - a kiengesztelődéshez és a megbocsátáshoz vezessenek. A médiában tevékenykedők mind hivatásuk, mind megbízatásuk alapján arra hivatottak, hogy az igazság, az igazságosság, a szabadság és a szeretet védelmező­iként lépjenek fel, fontos munkájuk által hozzájárulja­nak egy olyan szociális rend felépítéséhez, amely „az igazságon alapszik, az igazságosság irányelvei szerint épül fel, élő szeretettől áthatott és végül szabadságban valósul meg”. Ezért imádkozom a közszolgálati kom­munikációs eszközök idei világnapján azért, hogy a médiában dolgozó férfiak és nők egyre tökéletesebben gyakorolják hivatásuk követelményét: az általános közjó szolgálatában. Dr. Paskai László bíboros a Piusban A Pius-templom Holnap, vasárnap a 11 óra­kor kezdődő szentmise kere­tében dr. Paskai László bíbo­ros nyugalmazott budapest- esztergomi érsek áldja meg a kívül-belül teljesen felújított pécsi Pius (Jézus Szíve) templomot. Tíz évvel ezelőtt, amikor 1993 szeptember 1-jén dr. Kneip Istvánt plébánosi tisztjébe béiktatták, azt ígérte: „Újjávarázsolom a Piust!” A mű kész. Először az új templomlépcsők készültek el. 1997-ben az Angster- orgona rekonstrukciója fejeződött be. A következő évben a távfűtés korszerűsítése volt napirenden - a fűtést most minimális ráfordítás­sal lehet működtetni -, s megtör­tént a padok kárpitcseréje. 2001-ben felújították a temp­lom teljes tetőzetét - hatvanezer piros hódfarkú cseréppel. A lécek hossza 16 kilométer. S tavaly? - A két toronysisak­ról leszedték a szürkepalát, új deszkázatot tettek fel és vörösréz lemezekkel borították. És még az ősz folyamán újra festették belül a teljes templomot. Az idei tavaszra maradt a plé­bánia belső kifestése, az ajtók-ab- lakok javítása és mázolása. A plébániához tartozik a Do- nátusi kápolna. Ott is megtörtént a teljes külső-belső felújítás. Tíz év! - A teljesítményt nem kell méltatni, az önmagáért beszél. A munkát holnap 11 órakor áld­ja meg dr. Paskai László bíboros. S a Donátusi kápolnát? - Bíró László püspök, a Budapesti Köz­ponti Szeminárium rektora fogja megáldani augusztus 10-én, a ká­polna búcsúnapján 11 órakor kezdődő szentmisén. ■ Elhunyt Lénárd Ödön piarista szerzetes Május 23-án elhunyt Lénárd Ödön piarista. 92 éves korában ér­te a halál. Lénárd Ödön 1911-ben született Budapesten. Középiskoláit a buda­pesti piaristáknál végezte, majd 1926-ban belépett a rendbe. 1936- ban szentelték pappá, utána Szege­den tanított. A háború alatt rendfőnöki utasí­tásra másfél tucat kispapot rejtege­tett a nyilasok elől. 1945 után az Ac­tio Catholica kikérte a piarista rend­től országos kulturális titkárnak. 1948-ban Mindszenty József bíbo­ros, hercegprímással az élén ő ve­zette a Katolikus Szülők Országos Szövetsége keretén belül az iskolák államosítása elleni mozgalmat, amiért a kommunista rendszer hat­évi börtönre ítélte. Lénárd Ödönt szabadulása után 1961-ben államellenes összeeskü­vésért három év, majd 1966-ban ugyanezért tizenkileric év börtönre ítélték. Összesen tizennyolc és fél évet töltött a kommunisták börtö­nében, 1977-ben szabadult, a pa­pok közül utolsóként, VI. Pál pápa személyes közbenjárására. Haláláig a kismarosi cisztercita nővérek lelkipásztora volt. Lénárd Ödön költőként, íróként is jelentős életművet hagyott hátra. Több kötete jelent meg. Emlékeztető MA, SZOMBATON 10 órakor Mayer Mihály megyés püspök nyitja meg a Bazilikában a „Krisztus Európa reménye” évet. Közép-Eu- rópa minden egyházmegyéjében minden hónapban szentmisével készülnek a jövő májusi máriazelli nagy zarándoklatra. DR. SZABÓ SZABOLCS tanár-karnagy veze­tésével évadzáró hétvégére utazik a Tolna me­gyei Szálkára a pécsi Leőwey Klára Gimnázi­um Leánykara. A kórus művészeti alkotótábor vendége, és ma, szombaton este 6 órakor kon­certet ad a helyi római katolikus templomban. MA ESTE a mohácsi Bartók Kórus Ausztriá­ban Wolfsbergben Haydn miséjét énekli az istentiszteleten és külön kérésre Schober Jó­zsef egykori gödrei tanító Mária-énekét: Mit frohem Herzen. GYŰRÜFŰI TALÁLKOZÁSOK. A gyűrűfűi találkozások programsorozat következő elő­adását Szecsődi Leó ferences szerzetes tartja Felnőttmesék Istenről, emberről és termé­szetről címmel ma 15 órakor Gyűrűfűn a Cseresznyéskertben. JUBILEUMI egyházzenei hangversenyt tart a pécsi Madrigál kórus június 1-jén, vasár­nap délután 5 órakor a mánfai Árpád-kori templomban. 25 éve kezdődött a sorozat a Komlói napok keretében. Műsoron Viada- na-, Lassus-, Palestrina-, Aichinger-, Croce-, Victoria- és Hassler-művek. Bemutatják Jan- dó Jenőtől az I. Missa Gregorianat, Galam- bosi László több versét. A PÁPA ESZÉKEN. Június 7-én Eszékre lá­togat II. János Pál pápa. A szentatya prog­ramjában részt vesz dr. Erdő Péter budapest- esztergomi érsek, prímás és Mayer Mihály pécsi megyés püspök. Autóbusz indul Má- riagyűdről, Dombóvárról, Kárászról, Szalán- táról és Pécsről a Nagy Lajos Gimnázium ta­náraival, diákjaival. BÉRMÁLÁS. Ma délután 3 órakor Sásdon, holnap, vasárnap 11 órakor Egerágon, dél­után 4 órakor Mohácson, pünkösdvasárnap 11 órakor Pécsett a Bazilikában bérmál Ma­yer Mihály megyés püspök. Pavlekovics Fe­renc általános helynök ma 11 órakor Király- egyházán, vasárnap 16 órakorOlaszon, júni­us 7-én, szombaton este 6 órakor Komlón szolgáltatja ki a szentséget. HOLNAP, VASÁRNAP a Magyar-Német Nyelvű Iskolaközpont kórusa énekel a Belvá­rosi templomban fél 10 órakor kezdődő szentmisén. Rádióközvetítés 10 órától. TELEKI PÁL-ARANYÉREM. A Magyar Cserkészszövetség Országos Elnöksége a megalakulás 90. évfordulóján a legmagasabb kitüntetést, a Teleki Pál-emlékérem arany fo­kozatát adományozta május 24-én Ivasivka Mátyás cserkésztisztnek, a pécsi 10. sz. P. Á.R. csapat parancsnokának, a Szövetség or­szágos zenei vezetőjének. II. JÁNOS PÁL PÁPA május 27-én dr. Beer Miklóst, az Esztergom-budapesti Fő­egyházmegye eddigi segédpüspökét ne­vezte ki a váci egyházmegye megyés püs­pökévé. Dr. Beer Miklós Budapesten szüle­tett 1943. június 1-jén, pappá szentelték Esztergomban 1966. június 19-én, ceciri címzetes püspöki kinevezést kapott 2000. április 8-án. KAPOCS. A Pécsi Rádió ökumenikus maga­zinjának vasárnapi számában riport hangák el Trianoni emlékkönyv címmel. Gál Péter római katolikus lelkész az okkultizmusról beszél, Vá­gó István baptista lelkész pedig a mennybeme­netel napjáról mondja el gondolatait. (a) LELKI SZOLGÁLAT. Lelki és szociális szol­gálat kezdte meg működését Pécsett az Apá­ca utca 16. szám alatt, ahol minden szerdán délután 4 órától várják mindazokat, akik a társadalom perifériáján élnek. (a) DIÁKSZÖVETSÉG. A Ciszterci Diákszövet­ség pécsi osztálya ma délelőtt 10 órától tartja szokásos évi közgyűlését a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumában. Ekkor kerül sor majd olyan régi filmek bemutatására is, amelyek a harmincas években készültek a gimnáziumról. (a) KONCERT. A pécsi Bazilikában június 5- én este 8 órai kezdettel orgonakoncert kez­dődik, melyen részt vesz a Bazilika Mozart Kórusa is. ______________________________ (A)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents