Új Dunántúli Napló, 2003. május (14. évfolyam, 118-147. szám)
2003-05-30 / 146. szám
6. OLDAL GERÉNYES BEMUTATKO Z I K 2003. Május 30., péntek Csak egy beruházásra van pénz Elszegényedett kisközség, távol a gazdaság vérkeringésétől, küszködő emberekkel. Az itt lakók viszont csökönyösen bíznak a falu fennmaradásában, mert, mint mondják, mindenek ellenére itt mégiscsak jobb az élet, mint a zsúfolt városokban. Már tavaly is arra készültek, hogy a volt iskolaépületet amolyan falucentrummá alakítják át. Az iskola legnagyobb bánatukra a fenntartási költségek növekedése, no és a gyerekszám csökkenése miatt bezárta kapuit, a gyerekek persze nem maradtak oktatási intézmény nélkül, a szomszédos Vásárosdombóra járnak okításra. Az utazási költséget magukra vállalták, de ezenkívül is igyekeznek a nehéz helyzetbe került családokon segíteni beiskolázási segéllyel, a könyvek, füzetek, írószerszámok megvásárlásával, néhány rászomlt család gyermekének még a napközi otthonos ellátását is fedezik. A legnagyobb kiadást itt is a szociális segélyek jelentik, a munkaképes korú lakosság több mint 30 százaléka tartósan munkanélküli, néhányukat még arra sem lehet rávenni, hogy a megyei munkaügyi központ által pályázat útján biztosított pénzekből finanszírozott tevékenységben részt vegyenek. Azért a falu lakosságának többsége megfogja a munka végét, ha másképp nem, idényfoglalkoztatással jut a család fenntartásához szükséges forintokhoz. A nehéz anyagi helyzet ellenére is jutott pénz a belvízelvezetéshez szükséges építmények egy részének előkészítésére, igaz, ebben nagy szerepe volt a lakosságnak is, akik társadalmi munkával segítették a beruházások végrehajtását. Építettek járdát is 150 méter hosszúságban, ebben is tevékenyen részt vettek a község lakói. Volt olyan tervük is, erre a pályázatot is beadták, hogy egy utcaszakaszt aszfaltozhassanak, ám időközben kiderült, ennek a csaknem 3 millió forintba kerülő fejlesztéshez járuló 600 ezer forintos önrészt nem tudták volna kifizetni, éppen ezért visszavonták pályázatukat. Sajnos erre az idén sem kerül sor, pedig az ott lakók nagyon szeretnék, ha a földút megszűnne. A település irányítói is tisztában vannak az igény jogosságává, ám a lehetőségek gátat szabnak a megvalósításnak. Mert a rendelkezésre álló szabad pénz szinte maradéktalanul a régi iskolaépület átalakítására megy el. A több mint 30 millióba kerülő építkezés egy részét tudják csak elvégezni, erre nyújt lehetőséget a helyi költségevetés, valamint a megyei területfejlesztési tanácshoz benyújtott pályázaton nyert pénz. A felújított épületben kap helyet a polgármesteri hivatal, ide kerül majd az orvosi rendelő is. Erre ugyan az idén nem kerül sor, háziorvosi rendelővel viszont most is rendelkezik a falu, ám ez az épület a katolikus egyházé, s a tulajdonos szeretné mihamarabb használatba venni. Megkérdeztük: Kell-e az átjátszó? A telefontársaságok nem vállalják A NEHÉZ ANYAGI HELYZET ELLENÉRE is próbálkoznak a falu népének igényeit kielégíteni. A tervek szerint a képen látható, önkormányzati tulajdonban lévő jellegzetes parasztházból közösségi házat kívánnak létrehozni. Az épület évek óta üresen áll, az udvar felőli részében nemrégiben egy szükséglakást alakítottak ki, benne most egy szerencsétlenül járt család húzódott meg. _______________■ Sz ámítógépet nyertek Gerényes Mágocs EgyházasI flikfc V Vásárosáomttó G^YÍS oAlsőmocsolád V'' P \W\ Hegyhátmaróc r«ma °*> szalatako ,«*»“»» oTatids oKisvaszar Sited . Kátászű: ,ö ^yOVázsnok Vekén» öfelsdeaefszeg Magyaregregy: A település gazdái A polgármester Léder Szilveszter, alpolgármester Schön János. A település önkormányzatának képviselői: Csordás Sándomé, Brandt István, Kovács Oszkár és Szilágyi Gyula. A körjegyző Jónás István. A cigány kisebbségi önkormányzat elnöke ifj. Orsós László, tagjai: Orsós Lajos és id Orsós László. A településen valamikor jelentős számú sváb kisebbség élt, a kitelepítéssel azonban számuk annyira megfogyatkozott, hogy manapság már önkor- mányzatra sem tartottak igényt. ■ Falunap külön A településen jó az összetartás, ez főként abban mutatkozik meg, hogy a nagyobb lélegzetű, és a község lakosságot közvetlenül érintő beruházásoknál (például áz emlékpark építésénél) mindig van jelentkező társadalmi munkára. Éppen ezért szülte elkerülhetetlen a falunap megtartása, hiszen az ilyen összejövetel mindig tovább erősíti a közösséget. Tavaly a szüreti mulatsággal volt összekötve, az idén már - a programok jellege miatt - külön időpontban szeret- nék megrendezni.__________■ ge renyes.dunantulinaplo.hu A településről készüli összeállítást a Baranya Megyei Közgyűlés, valamint a Völgység-Hegyhát Takarékszövetkezet támogatta. Szerkesztette: Békéssy Gábor Csordás Sándorné (hivatalsegéd): - Sok minden hiányzik a faluban, de leginkább a mobiltelefon-használatot lehetővé tevő átjátszó megépítése lenne a legsürgősebb. A településen is egyre inkább használatos telefon itt nem működik, mert nincs térerő. Nem csak mi vagyunk ilyen helyzetben, a szomszédos Ag, de még Vásárosdom- bó lakói is erre panaszkodnak. Schön János (nyugdíjas): - A faluban ugyan nincs gáz, a csatornázás is várat magára, ám mindezek hiánya nem okoz olyan gondot az itt lakóknak, mint a vezeték nélküli telefon használhatatlansága. Manapság már nálunk is egyre többen vennék igénybe a vezetékes helyett is a mobilokat, de hát ezzel az átjátszó hiánya miatt elérhetetlen a községünk. Pap János (nyugdíjas): - A mobiltelefonhoz már annyira hozzászoktak az emberek, hogy nélküle talán élni sem tudnak. Ha kimennek a földekre, akkor is elérhetők lennének, ha a faluban és környékén lenne mindenhol térerő. De olyan rossz a helyzet, hogy még a rendőröknek is a templomhoz közeli házunkhoz kellett feljönniük, hogy kapcsolatot tudjanak teremteni. ■ Még egy tavaly beadott pályázaton nyertek két számítógépet, programmal, nyomtatóval együtt. A komputerek még nem érkeztek meg, nem is nagyon erőltetik a vásárlást, ugyanis pillanatnyilag nem tudnák hová biztonságosan elhelyezni. A gépek ugyanis az önkormányzat munkáját segítik, a két majdani hozzáértő is most végzi a kezelői tanfolyamot. A faluban nagy igény van számítógéphasználatra, főként az interneten elérhető információkra kíváncsiak a fiatalok és a vállalkozók. Az utóbbiak a pályázatok pontos kiírását és feltételeit szeretnék a számítógépek honlapjaiból megtudni. A település önkormányzata úgy tervezi, hogy a falu számítógépparkjának kialakításában ez csak az első lépés, a későbbiek folyamán - ha anyagi helyzetük megengedi - egy több munkahelyes teleházat is szeretnének létrehozni a majdan felújítandó kul- túrházban. G A Z D A S Á G Az oktatás és az általános forgalmi adó Az általános forgalmi adóról szóló többször módosított 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: áfa törvény) 2. számú melléklet 16. pontja alapján 2003. július 1-jé- től az alábbi tevékenységek tartoznak a tárgyi adómentes szolgáltatások körébe: a köz- és felsőoktatás, a felnőttképzésből az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítést adó képzés, a felnőttképzési törvény szerint szervezett és akkreditált, továbbá jogszabályban meghatározottak szerint szervezett képzés, továbbképzés, illetve szakvizsgára történő felkészítés, valamint a Nyelvi Akkreditációs Testület által akkreditált idegen-nyelvi képzés (SZJ 80-ból), az oktatási pedagógiai szakértés, szaktanácsadás (SZJ 74.87.16.4), a pedagógiai tájékoztatás, pedagógus-továbbképzés szervezése, valamint a tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása (SZJ 74.87.15-ből), egyetemi vagy főiskolai magántanár oktatási intézményben végzett oktatói tevékenysége. Abban az esetben, ha oktatói tevékenység nem tartozik a fentebb felsoroltak közé, 2003. július 1-jétől áfás számlát kell kiállítani. Eddig az időpontig az oktatási szolgáltatásnyújtás tárgyi adómentes. Ez abban az esetben is így van, ha az adózó az eva- alanyiságot választja, ugyanis az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (Éva tv.) szerint az eva alá Adósarok APEH történő bejelentkezését követően az adóalany az Eva tv. 13.§ (1) bekezdésében foglaltak alapján az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységéről az áfa törvény szerinti teljesítési időpont feltüntetésével számlát, készpénzfizetés, vagy készpénz helyettesítő eszközzel történő fizetés esetén egyszerűsített számlát, ha az ellenérték nem pénzben kifejezett számlát helyettesítő okmányt köteles kiállítani. A kiállított bizonylatban az áfa törvényben az adott termékértékesítésre vagy szolgáltatásnyújtásra meghatározott adómértéknek megfelelő általános forgalmi adót kell áthárítani tárgyi mentes tevékenység esetében a „mentes az adó alól” kifejezést feltüntetni. Azt tehát hogy tevékenysége adóköteles vagy tárgyi adómentes, a hatályos áfa törvényben foglaltak szerint kell meghatározni. Abban az esetben, ha az adózó a szóban forgó tevékenységére evát kívánt választani, azt 2002. december 20-ig meg kellett tennie, azonban 2003. július 1-jéig számláit eva alanyként is tárgyi mentesen kell kiállítania, azt követően pedig - amennyiben tevékenysége nem szerepel az első bekezdésben nevesített körben - 25%-os áfa tartalommal. Amennyiben az adózó nem jelentkezett be az eva hatálya alá és tevékenysége 2003. július 1-jétől nem jár tárgyi mentességgel, úgy 2003, július 1-jéig az Art. 14.§ (1) bekezdése szerint az adóhatóságnak be kell jelentenie, hogy már nem kizárólag tárgyi mentes tevékenységet végez. Ezzel egyidejűleg az áfa törvény 49.§ (1) bek. a) pontjában foglalt feltételeknek való megfelelés esetén alanyi mentességet is választhat, vagyis ha ésszerűen várható, hogy bevétele nem fogja meghaladni a jelzett értékhatár időarányos részét (1 millió forintot). Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: áfa-törvény) 2. számú melléklete 16. pontja szerint az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítést adó képzés tárgyi adómentes. A tárgyi adómentesség arra az esetekre is vonatkozik, amikor az oktatásban részt vevő hallgató a képzésre jelentkezik, de szakmai vizsgát nem tesz le. A képzéshez szükséges művek könyvtárakból is beszerezhetők fotó: t. l. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 14. §-a előírja, hogy az OKJ-ban szereplő képzést szakmai vizsgával kell lezárni. A törvény 12. §-a szerint szakképzést igazoló bizonyítványt kap az, aki eredményes szakvizsgát tett. A fenti két szabály együttes alkalmazásából a következőket meg lehet állapítani:- Az OKJ-ban szereplés feltétele a szakvizsga, azaz az oktatást szervezőnek biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy a résztvevő vizsgázzon.- A részvevő nem köteles vizsgázni (csak érdekében áll, mert e nélkül nem kap bizonyítványt), de attól, hogy ő nem vizsgázik, még ugyanabban a képzésben vesz részt, mint a többiek, akik sikeres vizsgát tesznek.- A sikeres vizsgát tevők, a sikertelen vizsgát tevők, a vizsgát mellőzök ugyanazon képzési formában vesznek részt, feltéve, ha a szakképzést szervező mindenkinek lehetőséget ad arra, hogy szakvizsgát tegyen.- Az, hogy a résztvevő saját belátása szerint a vizsgára nem ment el, a képzés minősítésén nem változtat, azaz e résztvevőknek a képzése is az OKJ szerinti képzésnek minősül, ugyanúgy, mint azoké, akik sikeres vizsgát tesznek.- Mivel minden résztvevő - eredménytől függetlenül - az OKJ-ban szereplő képzésben vesz részt, azaz minden résztvevő számára azonos szolgáltatást nyújtanak, minden résztvevő felé nyújtott szolgáltatás az áfában tárgyi adómentes lesz. Társasági adóbevallás A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá tartozó adózóknak 2002. évi társasági adó és osztalékadó bevallási kötelezettségüknek 2003. május 31. napjáig kell eleget tenni, az egyszeres könyvvitelt vezetőknek 0228, a kettős könyvvitelt vezetőknek 0229 jelű nyomtatványon. A tevékenységüket 2002. évben kezdő társas vállalkozások cégbírósági bejegyzésükig, előtársasági formában működhettek. Azon vállalkozásoknak, amelyeket a cégbíróság 2002. évben bejegyzett, 2003. május 31. napjáig egyidejűleg két társasági adóbevallást kell benyújtani. Az elsőt a tevékenység kezdetétől a befejezés napjáig, a másodikat pedig a bejegyzést követő naptól 2002. december 31-ig terjedő időszakra. Ha a céget idén jegyzi be a cégbíróság, akkor a teljes előtársasági időszakról egy társasági adóbevallást kell beadni, a bejegyzést követő 120 napon belül. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá tartoznak az ún. non profit szervezetek is, többek között az alapítványok, társadalmi szervezetek, egyházak, lakásszövetkezetek. Az e körbe tartozó, és vállalkozási tevékenységet nem folytató szervezetek társasági adóbevallási kötelezettségüknek egyszerűsített formában, az egyes adó és járulékkötelezettségek bevallására szolgáló 0203, vagy 0205 jelű nyomtatványokon a „ Társasági adóbevallást helyettesítő nyilatkozat” kitöltésével tehettek eleget 2003. február 15. napjáig. Amennyiben ezzel a lehetőséggel nem éltek, a társasági adóbevallást 2003. május 31-ig - 0 adattartalommal - be kell adniuk. Az elmúlt években a társasági adóalanyok is jelentős számban mulasztották el bevallási kötelezettségüket. Az Art. az adóbevallást elmulasztók esetében mulasztási bírság szankció alkalmazását teszi lehetővé, melynek összege a társasági adó alanyai esetében 200 ezer Ft lehet. A társasági adóbevallás beadási határideje: 2003. június 2.
