Új Dunántúli Napló, 2003. május (14. évfolyam, 118-147. szám)

2003-05-28 / 144. szám

2003. Május 28., szerda RIPORT 7. OLDAL KULTÚRA ­A turizmus helyzete, lehetőségei Az idegenforgalom/turizmus az emberi törté­nelem szerves része volt az ókortól kezdve, tömeges elterjedése viszont csak a XX. század második felére jellemző. A turisztikai szektor rohamos fejlődését a Földön a nemzetközi tu­rizmuson keresztül mérhetjük, amely a 1950- es 25 millió főről 2002-re 715 millió főre emel­kedett. A vüág turizmusát számos olyan ten­dencia, trend jellemzi, amely felértékeli Bara­nya megye turisztikai erőforrásait is, ugyan­akkor óriási kihívást is jelent a helyi turiszti­kai szereplők számára. A nemzetközi tren­dek közül kiemelhető, hogy a turizmus keres­leti oldalról (turisták) egyre inkább individua­lizálódik, erősödnek az értékkereső (helyi ha­gyományok, tradicionális termékek, gasztro­nómia és attrakciók) jegyei, a rövid, aktív üdülések piaca bővül. A világ turizmusa a nemzetközi érkezé­sek megoszlása szempontjából még mindig Európa-centrikus, itt realizálódik a látogató- forgalom 57 százaléka. Magyarország helye ebből a szempontból kedvező, ugyanakkor a turizmus működési feltételeit nézve szá­mos versenyképességi problémával szembe­sül. A rendszerváltással a korábbi privilegi­zált helyzetünk eltűnt, és szembesülnünk kell a régió országainak versenyével (a világ- ranglistán a világ 5. helyéről a 13. helyre csúsztunk vissza, míg bevételekben a 38. helyen állunk). Nem sikerült a fajlagos mu­tatókon jelentősen javítanunk, így turizmu­sunk fő jellemzője a nagy forgalom (30 mil­lió látogató) és szerény gazdasági haszon (egy turista átlagos költése az EU-ban 700 euró, míg Magyarországon 120 euró). Baranya a régióban, az országban Baranya megye tradicionális vendégfoga­dó megyének számított az országban, a ven­dégfogadásra kiépültek a szálláshelyek (a fa­lusi vendéglátástól a kempingeken keresztül a hotelekig), 'amelyek bázisai voltak a vendég- forgalomnak. Budapest és a Balaton körüli 3 megyét követően az erős középmezőnybe tartozik Baranya. Az országos vendégszám 5 971000 fő, ebből Baranya megyében 751000 fő (12,6 százalék) realizálódott a 2002. évben. A vendégéjszakák száma az országosan re­gisztrálthoz (17 840 000 vendégéjszaka) vi­szonyítva a megyében 2 591 000 vendégéj­szaka (14,5 százalék). Értékelve a régióban a partner megyék (Somogy, Tolna) forgalmát, megállapítható, hogy Baranya ugyan önmagá­ban jelentős centruma a régió turizmusának, a Balaton-parti me­gyével azonban nem versenyez­het. Az adatok ar­ra utalnak, hogy Baranya idegen- forgalmi pozíció­ja kedvező, meg­határozó szereplője a Dél-Dunántúl Balaton­part nélküli forgalmának. Keresleti súlypontok a megyében Pécs és Harkány részaránya a megye tu­rizmusának (vendégéjszakában mért forgal­mának) 75 százalékát adja, ugyanez az arány a külföldieknél 80 százalékos. Pécs a ré­giócentrumok közül Debrecennel versenyez az első helyért, míg Miskolc és Szeged némi­leg alacsonyabb vendégforgalmi értékeket produkál. A vendégforgalmi trend azonban korántsem kielégítő, visszaesett az átlagos tartózkodási idő mind a belföldi, mind a kül­földi vendégek tekintetében, és ez figyel­meztető a város számára. Az országosan ki­emelt gyógyhely, Harkány, a megye másik jellegadó idegenforgalmi központja. A rend­szerváltás idején Hévíz és Harkány nagyság­rendekkel uralta a dunántúli piacot, mára azonban különböző okok miatt (jugoszláv válság, tulajdonviszonyok rendezetlensége, fejlesztések elmaradása és késői beindulása) pozícióvesztését jelzi, hogy vetélytársai (Bük, Zalakaros, Sárvár) meg­előzték, illetve beérték a harkányi vendégforgal­mat. A megye kétpólusú idegenforgalmát enyhíti a falusi szállásadás Baranyában, a kereslet folyamatosan nő a fa­lusi vendéglátás iránt. Baranya megye turisztikai kínálata Minden turisztikai kínálat alapja a vonz­erő, a megye kínálati profilja nagyban megha­tározza a régió arculatát. Nemzetközi jelentő­ségű vonzerőket találunk a Duna-Dráva Nem­zeti Park, a gyógy- és termálvizek, és a kultúr­történeti emlékeink között (Pécs, Pécsvárad, Szigetvár, Siklós), kiegészülve a gasztronómi­ai és borkultúránkkal, amelynek etnikai hát­tere egyben számos más turisztikai tennék kapcsolódási pontjaként is szolgál. Országos jelentőségű vonzerőink Pécs és a megye tör­ténelmi helyszínei, termál- és gyógyfürdői és a népi kultúra. Jelentősek a másodlagos vonzerők (horgászati, vadászati, vízparti, templomok), amelyek a megye aprófalvas te­lepüléshálózatából adódóan elszórtan he­lyezkednek el, turisztikai hasznosításuk csak termékcsomag esetében realizálódhat. A me­gye meghatározó turisztikai terméke a kultu­rális turizmus (örökségturizmus, városi turiz­mus), amely más vonzerővel kombinálva több kistérség bekapcsolódását is lehetővé te­szi (a gasztronómia - borturizmus térségi kombinációi). A fenti terméktípusok területi eloszlásában 8 markáns arculatú kistérség rajzolódik ki, melyek a turisztikai kínálat súlypontjai a térségben:- Mohács térsége nemzetiségi hagyomá­nyokban bővelkedik, amely a fehérbor htjá­val integrálhatja a térség tradícióit.- A Keleti-Mecsek és a Zengővidék telepü­lései a természetjárással és a hagyományok­kal bíró falusi turizmussal alkotnak térségi rendszert.- A Nyugati-Mecsek települései Árpád­kori templomaikkal egy műemlékekre ala­pozó tematikus útvonal, és a falusi turiz­mus színhelye.- Az Északi-Mecsek és előtere a vízparti üdülés, a vízisportok és a horgá­szat számára kínálnak ideális feltételeket.- Szigetvár és a csatlakozó dél-zselici tér­ség a termál- és gyógyturizmusnak, a kulturá­lis turizmusnak, a falusi turizmusnak, a sport- és hobbiturizmusnak Govas, kerékpá­ros, horgász) ad lehetőséget.- Villány-Siklós térsége a bor- és gasztro­nómiai túrák, a kulturális és falusi turizmus terméktípusainak komplex színhelye.- Harkány a gyógy- és termálturizmus fej­lesztésével, a szolgáltatások és programok bővítésével, a fürdő és szállások minőségi át­alakításával válhat versenyképessé.- A Duna-Dráva Nemzeti Park több baranyai kistérség (mohácsi, siklósi, sellyei) turisztikai hasznosításában működhet aktívan közre, ahol az ökoturizmus, a természetjárás, kerék­páros turizmus és a falusi turizmus jelenti a termékfejlesztést.- Pécs a kultúra és a fesztiválok városa, a vi- lágörökségi cím kötelez, a fejlesztések e köré csoportosíthatók. Sürgető megoldást igényel a regionális konferenciaközpont kialakítása. A megye turisztikai pozícióját erős hazai és nemzetközi versenyben kell megítélnünk, látható, hogy egyrészt koncentrált, egyedi nagyberuházások jelenthetik a kitörési pon­tokat (harkányi és sikondai fürdőfejlesztés, az elérhetőséget javító reptér- és autóút-fej- lesztés), másrészt a meglévő szolgáltatások és termékek színvonalának és szervezettsé­gének növelése. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy a turisztikai szereplők (nonprofit és vállalko­zók) összefogására van szükség a támogatási források eléréséhez, ez különösen fontos a közelgő EU-belépés kapcsán jelentkező terü­letfejlesztési programok előkészítése idején. Dr. Aubert Antal Dr. Aubert Antal 1952-ben született Székelyszabar községben. Nős, két gyermek apja. Geográfus, ku­tatási területe az etnikai földrajz és a turizmus. A PTE TIK Földrajzi Intézet Turizmus Tanszékének vezetne. A turizmus és a területfejlesztés témakö­rében habilitált 2000-ben. A Földrajzi Doktoriskola Turizmus témakörének vezetne. A Dél-Dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság (DRIB) alelnö- ke, a Magyar Turisztikai Egyesület Baranya Megyei Tagozatának elnöke. PÉCS-BARANYA JÖVŐJÉÉRT TÉNYFELTÁRÓ SOROZAT Magánénekesek operettgálája Különleges zenei csemegére ké­szülhetnek ma este az operett szerelmesei. Egy profikból válo­gatott táncdalfesztiválhoz mér­hető az a gálaműsor, amelyet ma 19 órától a Művészetek Há­zában lehet meghallgatni, csak éppen a műfaj az operett, vagyis egy-két évtizedet visszább szala­dunk az időben. Profikban pe­dig nincs hiány, a Pécsi Tudo­mányegyetem Művészeti Kará­nak magánének szakos hallgatói lesznek a fellépők. A program minden ínyenc­nek kielégíti a legrejtettebb kí­vánságait is, hiszen Lehár Fe­renc és Kálmán Imre műveiből teljes keresztmetszetet adnak a Kossuth-díjas Kincses Veronika, a ma is aktív Bakszár Márta és Janis Gabriella tanítványai. Ma is gyakran játszott művek örök­zöld slágerei - részletek a Mari- ca grófnőből, a Cirkuszherceg­nőből, a Csárdáskirálynőből, vagy a Vígözvegyből - mellett ritkán hallható kompozíciók - Zsuzsi kisasszony, Paganinin, Bajadérom - is felcsendülnek. Az összeállítással az az énekta­nárok szándéka, hogy az opera­áriák, musicalbetétek, klasszi­kus dalok mellett az operett mű­fajban is megmérettessenek a fi­atal tehetségek. És hogy kikről is van szó? a Fellépők listája: Bognár Sza­bolcs, Csajághy Szabolcs, Cseke Noémi, Drahos Olga, Faludi Edit, Gácsi Lóránt, Gergely Haj­nalka, Horváth István, Plásztán Anett és Varga Viktória. Zongo­rán kísérnek: Halász Ágnes és Körtesi András. Duettek és szó­lók forgatagában igazi sláger­partira invitálják tehát az ope­rettek kedvelőit, az új generá­ció pedig megtudhatja, hogy mire mulattak egykor a nagy­szülők. M. B. E. „Nem volt jó a kommunikációnk” Online-interjú Bocskai Istvánnal a Zengőre tervezett lokátorbázisról A Dunántúli Napló online-szerkesztőségének volt vendége teg­nap kora délután Bocskai István, a Honvédelmi Minisztérium (HM) Kommunikációs Főigazgatóságának helyettes vezetője, akit olvasóink a Zengőre tervezett lokátorállomásról kérdezhet­tek. Az interjú szerkesztett változatát az alábbiakban közöljük.- A Zengő az egyetlen alkalmas hely? (onofí) Bocskai István: Nemzetközi szakértők magyar szakemberekkel több alkalommal vizsgálták a lehet­séges helyszíneket. Minden más megoldás költségeiben, műszaki megoldásokban és a környezetben történő beavatkozás szempontjából lényegesen nagyobb erőfeszítést igényelt volna. Két másik hegy ese­tén több mint 80 méter magas épít­ményt kellett volna emelni.- Aki tud 20 m-es radarállomást építeni, az tud magasabbat is. (S& lyomné) B. I.: Valóban, ám a másik két hegycsúcs esetében olyan durva környezetvédelmi beavatkozásra lett volna szükséges, ami még na­gyobb jogos felháborodást keltett volna az itt élőkben. A mostani el­képzeléseink szerint megépülő lo­kátorállomásnál a kupola egy része fog csak a fák koronája fölé nyúlni.- Mit tesznek a Zengő környéki településekért? (Róbert) B. I.: Szeretnénk azt elérni, hogy a pécsváradiak régóta dédelgetett álma, egy tanuszoda minél hama­rabb megvalósuljon és szeretnénk segítséget nyújtani a hosszúheté- nyi iskola korszerűsítésében. Az el­fogadott tervekben pedig már sze­repel 2006-os megvalósítási dátum­mal a Hosszúhetényen átvezető út elkerülő szakaszának építése.- Lehet-e ok a helyiek véleménye a döntés megváltoztatására? (cakk) B. I.: Azt gondolom, hogy né­hány esetben vannak olyan priori­tások - közöttük az ország bizton­ságának garantálása amely ese­tekben kevés esély van a helyi véle­mények figyelembevételére.- Készült-e a döntés meghozatala előd társadalmi hatástanulmány? (Ferenc) B. I.: Nem csak nálunk, de na­gyobb demokratikus múlttal ren­delkező országban sem kérdezik meg a helyi lakosság véleményét egy nemzetbiztonsági beruházás megvalósításakor.- Mekkám összeget szánnak kifi­zetni az érintett Marsok részére az ingatlanjaik elértéktelenedése mi­att? (kelemen) B. I.: Arra kérném Önöket nagy tisztelettel, hogy gondolkozzanak el azon, hogy mennyire játszik sze­repet magának a lokátorállomás megépítésének ténye és a néha minden alapot nélkülöző hisztéria- keltés az Önök ingatlanjainak érték- csökkenésében.- Az átültetések során sok védett növény megsérült, lesz-e ennek kö­vetkezménye a HM-re nézve? (Erbert Tamás) B. I.: Azt gondolom, hogy a Hon­védelmi Minisztérium eddig is a le­hető legkörültekintőbben járt el a környezetvédelmet illetően, amit a Pécsi Tudományegyetem botanikai tanszékén dolgozó egyik botanikus szakvéleménye is alátámaszt.- A növényátültetési projekt áttol okozott 80-100 millió forint kárt mi­kor téríti meg a HM? (enikő) B. I.: Nem tudom mire alapozza ezeket a számokat. Azt gondolom, hogy minden olyan esetben, mikor a természet sérül, nem pénzben ki­fejezhető az a dolog, ami megválto­zik. Nagyon sajnálom azt, hogy pont a Zengő az a hegy, ahol ezt a lokátorállomást meg kell építeni, de ezt meg kell tennünk.- Nem lehetett volna ezt az egész ügyet felelős módon kommunikál­ni? (wictorward) B. I.: Önnek tökéletesen igaza van. A kommunikáció nem volt megfelelő, mondhatnám úgy is, hogy nem volt. A Honvédelmi Mi­nisztérium vezetésének utasítására ezért kezdték el kollégáim és jóma­gam ennek a fontos ügynek a keze­lését és kommunikálását. Sajnos több éves lemaradást kell pótol­nunk. (Az online-interjú teljes terjedelmében az interneten, a www.dunantulinaplo.hu címen olvasható.) b. g.a. Bocskai István a szerkesztőségünkben Közbeszerzési pályázaton nyertem! _£_rtitek? Nyer-tem! |—4 - mondják boldogan J __/tagolva Baranya me­gy ében közel 700-an: pedagógusok, védőnők, önkormányzatok, külön­böző közintézmények veze­tői, akik az IHM és az OM által kiírt M indenkinek más és más miatt, fontos ez a siker:- A 104 lakosú Bürüs polgármestere, Kovács Zoltán azért örül, mert a helyi adatkezelést, nyilvántartást, telekommunikációt - a falu számára - ezzel jelentősen megkönnyítik. Ilyen hát­rányos helyzetű település esetén is, mint a mienk, lehetővé válik a számítógép közösségi hozzáférése is - mondja Kovács úr.- Vi da Zoltánná, a Csányoszrói Általános Iskola matematika-fizika szakos tanárnője igény szerint távoktatást is végezhet a számítástechnikai szakkö­rösök részére. E mellett a számitógép otthoni használata könnyebb felkészülést biztosít a más­napi tanitáshoz is.- Rozs András, a BM-i Levéltár munkatársa - tudományos kutatómun­káihoz speciális levéltárosi szoftvereket, Internet hasz­nálatot tud igénybe venni. Az Internet használata által szabadidőmben is tovább bővíthetem ismereteimet. Határidős munkáim betar­tásához ezentúl otthon is igénybe vehetem a számí­tástechnika adta lehetősé­geket. Ha a pályázaton nyert védő­nők, levéltárosok, tanárok, stb. megismerhetik, és ezentúl otthon is használhatják a számítástechnikát, akkor erősebben merül majd fel az igény az elektronikus ügy­intézés iránt. Ez valódi áttörést hozhat az Internet használatában, hiszen a hasz­nosság könnyebben és gyor­sabban meggyőzi az embe­reket. Ez pedig a tudás alapú gazdaság és társadalom meg­teremtésének az alapja. Nyertem, de hogyan tovább? TÁRCSÁZZA a FORRÓ DRÓT Kft.-t! I gényeiket felmérjük, megkeressük az Ön számára legjobb meg­oldást. Rendelését lebo­nyolítjuk, a kért beren­dezéseket leszállítjuk, tele­pítjük, igény szerint folya­matos szervizelést és kar­bantartást is vállalunk. Egyéb szolgáltatásaink:- Hálózatok kiépítése - Szoftverek, kiegészítők, kellékanyagok forgalmazása - Telefonalközpontok - Vagyonvédelem és biztonságtechnika 7623 PÉCS, Rákóczi út 18. Telefon: (72) 552-560 info@forrodrot.hu * közbeszerzési pályázaton nyertek számítógépet. Számukra a leg­fontosabb, hogy felnőtt korban is továbbfejlesszék az életpályájukat szol­gáló módszereket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents