Új Dunántúli Napló, 2003. május (14. évfolyam, 118-147. szám)

2003-05-24 / 140. szám

2003. Május 24., szombat HITÉLET 9. OLDAL A zágrábi érsek Pécsett Zsúfolásig megtöltötték vasár­nap a ragyogóan kivilágított pé­csi Bazilikát a horvát és magyar hívek. Josip Bozanovic, a Hor­vát Katolikus Püspöki Konfe­rencia elnöke, zágrábi érsek mutatta be a szentmisét. Az érsek úr a magyarországi horvát híveket látogatta meg. Találkozott Mayer Mihály me­gyés püspökkel, a horvát és ma­gyar püspöki konferencia hét elején tartott megbeszélésének témáiról folytattak eszmecserét. Vasárnap ' együtt misézett Pavlekovics Ferenc általános helynökkel és az egyházmegye horvát nyelvű papjaival. A mi­sét élőben közvetítette a televí­zió, öt kórus vezette a népéne­ket. A szertartás után a Dóm té­ren az érsek úr elvegyült a soka­ságban, megtekintette és meg­tapsolta a folklór műsort, inter­jút adott a horvát nyelvű sajtó­nak. A megbeszéléseken a horvát anyanyelvű hitoktatáshoz kér­ték az érsek segítségét. Köny­vek, szemléltető anyagok kelle­nek. Kevés a horvátul jól beszé­lő pap. Nem tudnak mindenho­va eljutni, ahol szívesen vennék a horvát nyelvű istentiszteletet. Az érsek úr megígérte, szívesen fogad horvát nyelvtanfolyamok­ra kispapokat, sőt teológiai ta­nulmányaikat is Horvátország­ban végezhetik. Nyitott ének- és imakönyvek kiadására is. Josip Bozanovic érsek meg­hívta a pécsi egyházmegye híve­it a pápalátogatásra. Eszéken jú­nius 7-én, szombaton lesz a szentatya. Magyarul is szólni fog. Az érsek úr délután megte­kintette Máriagyűdön a kegy­templomot, a készülő lelkigya- korlatos házat és azzal köszönt el: „Ha arra járnak, keressenek J fel a rezidencián!” Legyetek áldás! Százötvenezer embert várnak Berlinbe május 28. és június 1. között az ökumenikus napra, a két nagy német egyház, a kato­likusok és az evangélikusok kö­zös ünnepére. Az eseményen - amelynek világiak: a Német Katolikusok Központi Bizottsága és a Német Evangélikus Zsinat a szervező­je - ott lesznek az ortodoxok és az anglikánok is. A találkozó jelmondata: Le­gyetek áldás! A hitükről fognak beszélni, az egyházak társalmi felelősségvállalásáról és szeret­nének lépéseket tenni az egy­máshoz közeledés útján. A nyi­tó istentisztelet 28-án 18 órakor a brandenburgi kapunál lesz. Az ökumenikus napok köz­ponti eseménye Krisztus mennybemenetelének ünnepe, amikor tízezrek ünnepelnek majd együtt a Gendarmen­markton. A Magyar Püspöki Kart Ma­yer Mihály pécsi megyés püs­pök képviseli. Ifjúsági lelkigyakorlatok Szeretettel hívnak minden ér­deklődőt Püspökszentlászlóra, az immár tizedik alkalommal megrendezésre kerülő ifjúsági lelkigyakorlatokra. A csoportok lelkivezetői: 1. turnus: június 30-július 7.: Lakatos Endre SJ, Kató Csaba. 2. turnus: július 17-24.: Midiing Andrea és a Bellus há­zaspár, Lukács János SJ, Harai Levente SJ, Medgyessy Emmanuel OSB. Bővebb ismertető: Életrende­zés Háza, 7694 Hosszúhetény, Püspökszentlászló. Tel: 72/490-610. Zsinagóga-jubileum Szegeden tábori lelkésze, a magyar nyelvű prédikáció, az orgonával kísért istentisztelet meghonosítója, a modem zsidó tudomány első magyar képviselő­je. Az ő főrabbisága alatt szakadt a felekezet két részre: ortodoxokra és neológokra. Az utóbbiak mind szertartásaikban, mind életvitelükben hala­dóbb felfogásúak voltak. (A szegedi hitközség tagjai jelenleg kizárólag neológok.) A szegedi zsidó közösség neológ tagjai, akik a 19. század végére lélekszámban és társadalmi je­lentőségükben egyaránt megerősödtek, egy új, tornyos, egyéni arculatú, individuá­lis motívumokkal díszített, orgonazenével rendelkező zsinagógát kívántak. Az új zsi­nagógát 1900-1902-ben építették és 1903. május 19-én avatták fel. Tervezője a bécsi iskolán nevelkedő Baumhom Lipót, akire nagy hatást gyakorolt a dekoratív és keleti­es építészet, ami a templom tervezésében és megépítésében nagymértékben érvé­nyesült. Baumhom több mint húsz zsina­gógát épített Magyarországon. Legsikerül­tebb alkotásának a szegedit tartják, amely egyben Európa egyik legszebb, hazánk második legnagyobb zsidó temploma. Sa­játos külső alakzatával, a figyelmet felhívó kupolájával monumentális épülete lett a városnak. A templombelső kialakításában, például az oltárfal bibliai motívumainak, a falak ornamenseinek, az ablakok díszítésé­nek megválasztásában nagy szerepe volt Lőw Immánuel főrabbinak. 1944-ben a zsinagóga volt a szegedi get­tó központja. A városból elhurcolt mint­egy 6600 zsidóból alig 1500-an tértek vis­sza. A város zsidó lakossága jelenleg kö­rülbelül 500 fő, ebből mintegy 300-an, többségében idősek vesznek részt a hit­életben. Az utóbbi években örvendetesen növekszik a közösség fiataljainak a száma is. Sajnos, karbantartás híján a zsinagóga állaga folyamatosan romlott. A halasztha- a szerző felvétele tatlan felújítást 1979-ben kezdték el. Rendbe hozták a tetőszerkezetet, pótolták a betört ablakokat, megjavították a padokat, ki­cserélték a templom terrazo burkolatát, felújítot­ták és bővítették az orgonát, újjávarázsolták a csodálatos kupolát. 2001-től újra felcsendülnek a szombat fogadásakor, a pénteki istentisztelete­ken, a nagy ünnepeken a felújított orgona 20. szá­zad eleji dallamai. A jubileumi ünnepségre érke­ző vendégeket már a megszépült zsinagóga fo­gadta. A szegedi zsidó közösség vendéglátása lehetővé tette, hogy május 18-án egy népesebb pécsi zsidó csoport részt vehessen a jubileumi ünnepségek egy részén. Előadásokat hallgattak meg a tudomá­nyos konferencia első napján, megismerkedhettek a város nevezetességéivel, megcsodálhatták a kivi­lágított zsinagóga belső látványát, meghallgathat­ták a Budapest Klezmer Band hangversenyét. A megszépült épületbelső sai zsidó közösségeinek vezetői kerekasztal-be- szélgetést tartottak, kétnapos tudományos kon­ferenciára került sor, melyben központi téma Szeged zsidó lakossága történetének, a város életében betöltött szerepének elemzése volt, több hangverseny, zsidó kulturális filmnap vár­ta a vendégeket. A történeti visszaemlékezések szerint az első zsidó családok 1785-ben telepedtek le Szegeden, és 1799-ben már 58 zsidó család élt a városban. Az ezt követő években az osztrák birodalom nyu­gati feléből érkeztek nagyobb számban zsidók Szegedre. Mind jelentősebb szerepük lett a város gazdasági, kulturális és szellemi életében, építke­zéseik nyomán a városkép kialakításában.' Az első zsinagógát 1843-ban építették. E zsina­gógában működött egykor a morva származású Lőw Lipót főrabbi, az 1848-49-es szabadságharc Diákszövetségi közgyűlés A Ciszterci Diákszövetség Pécsi Osztálya május 31-én, szomba­ton 10 órától tartja a szokásos évi közgyűlését, melyre öregdiáko­kat és az ifjúsági tagozatot (CRE­DIT) szeretettel hívják. A köz­gyűlés a Nagy Lajos Gimnázium természetrajzi előadójában lesz, s egy feltehetően csodálatos kü­lönlegességet is tartalmaz. Regős Sándor ügyvezető elnök vala­mint dr. Csekőné Kádas Klára igazgatóhelyettes beszámolói, majd a pénzügyi helyzet értéke­lése után filmvetítés következik. Ri'tka, archív filmek kerültek elő a harmincas évekből, melyeken a pécsi iskola életről, a tanórákról, a sporttevékenységről és ünnepsé­geiről tudósít a korabeli operatőr. A filmeket a Filmmúzeum segítsé­gével sikerült digitalizálni, hogy bemutathatók legyenek. A szövet­ség vezetői abban reménykednek, hogy az idősebb öregdiákok segít­ségével sikerül felismerni a filmen szereplőket és pontosítani az ese­ményeket]^ _______________ICF. Eu rópa-mise a Bazilikában Európa-mise lesz jövő szomba­ton, május 31-én 10 órakor a pé­csi Bazilikában. Ausztria és a posztkommunista országok - Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Horvát­ország, Szlovénia és Bosznia- Hercegovina - püspökkari kon­ferenciái jövő májusban közös zarándoklatot szerveznek Ma- riazellbe. Ezt készítik elő mind a nyolc ország minden egyházme­gyéjében, minden hónapban egy ünnepi misével. _________■ Ro gate Magyarázattal tartozom a fenti cím miatt. A latin kifejezés ma­gyar megfelelője: imádkozzatok, vagy könyörögjetek. Az evangé­likus egyház liturgikus rendje szerint a húsvét ünnepe utáni 5. vasárnapon mindig az imádság téma körül forgolódnak a gon­dolataink. Mi is valójában az imádság? Mindig emberi szavak, hangosan vagy hangtalanul, amelyeket nem egymásnak, ha­nem Istennek mondunk. Hisszük, hogy a Szentírás szava­in keresztül mindig Isten szólal meg. A nekünk szóló isteni szó mindig a lélekig akar hatolni. Megmutatja Isten művét (pl. a teremtésről, a Krisztusban ka­pott megváltásról, a Szentlélek kiáradásáról stb.). ■Isten igéje egyértelművé teszi bűnös voltunkat, képtelenségün­ket a teljes jóra, a lehetetlenséget az önmegváltásra. A mindenféle bajában vergődő ember talán rá­ébred kicsinységére, kiszolgálta­tottságára, véges voltára. Oly sok­szor vádol a lelkiismeret, sokféle feszültség bennem és körülöt­tem, ugye ismerős érzések ezek? Kell, hogy le­gyen iránytű az életünkben, kell a világos szó, az egyér­telmű, tiszta gondolat. Kell a magunkba- nézés, kell a felemelkedés. Az imádság a legszemélyebb társalgás Istennel. A lélek lélegzetvétele lesz a kap­csolat Istennel. Szállhat a hála­adás, a dicsőítés, a kérés, a kö­nyörgés. Akit szeretek, arra figye­lek, szavát lesem és boldogan be­szélgetek vele. A tanítványok ezt akarták megtanulni, amikor Jé­zust kérték, hogy ők is részesül­jenek ebben az élményben. Aki akarja, tudja, fogadja meg Pál apostol szavait: „Szüntelenül imádkozzatok!” (1 Thessz 5,17) Varsányi Ferenc VASÁRNAP a pécsi Székesegyház 106 hittanosa járult első szentál­dozáshoz ■ Csehország és a Vatikán A cseh parlament nem hagyta jóvá a Vatikánnal aláírt szerződést, amely szabályozta volna a katoli­kus egyház csehországi jogállását, helyzetét. A szerződést tavaly nyáron írták alá több mint kétéves tárgyalásso­rozat után. Mivel nemzetközi szer­ződések szövegében - eltérően az egyszerű törvényektől - a parla­ment nem eszközölhet semmiféle módosításokat, a dokumentumot teljes egészében elvetették. Ez azt jelenti, ha Csehország és Vatikán új szerződést szeretne, akkor az egész tárgyalási folyamatot újra kell kez­deni. A képviselők leginkább azt kifo­gásolták, hogy a szerződés révén a katolikus egyház kivételes helyzet­be kerülne és többletjogokat kap­na, ami szerintük megengedhetet­len és sérti Csehország érdekeit. A 200 tagú képviselőházban a szava­záskor jelenlévő 177 honatya közül 110-en voksoltak a szerződés ellen. A négy parlamenti párt közül a szerződést egyhangúlag csak a ke­reszténydemokraták támogatták. Cyril Svoboda keresztényde­mokrata külügyminiszter szerint a dokumentum nem ellentétes az al­kotmánnyal és senkit sem diszkri- minál. Csehország a posztkommunista államok között egyike az utolsók­nak, amelyek még 14 évvel a rend­szerváltás után sem rendezték vi­szonyukat a Vatikánnal és a katoli­kus egyházzal. A csehek többsége ma ateistának vallja magát. Emlékeztető BÉRMÁLÁS. Ma, szombaton este a 6 órai szentmisén a Szent Mór Katolikus Iskola- központ 12 tanulóját bérmálja Mayer Mihály megyés püspök. Vasárnap fél 11-kor Kis- dorogon, délután 4 órakor Szászváron, jövő szombaton délután 3 órakor Sásdon bérmál a megyés püspök. Pavlekovics Ferenc általá­nos helynök vasárnap délután 4 órakor Lakocsán, jövő szombaton 11 órakor Király- egyházán szolgáltatja ki a szentséget. KEDDEN, május 27-én Máriagyűdre vezet az egyházmegye papjainak hagyományos zarándoklata. A szentmisét Balás Béla ka­posvári püspök mutatja be. A PÉCSI Madrigálkórus zenés áhítatot tart ma, szombaton este 6 órakor a kertvárosi ka­tolikus templomban. Jandó Jenőtől az I. Missa gregorianat és reneszánsz motettákat mutatnak be. JÚNIUS 1-JÉN, vasárnap 17 órakor a mán­iái Árpád-kori templomban tartja jubileumi egyházzenei hangversenyét a Pécsi Madri­gálkórus. 25 éve volt az első a komlói napok keretében. Azóta minden évben megrendez­ték - és folytatni fogják. HAT AUTÓBUSSZAL 200-an utaznak hol­nap a hajósi kegytemplom (Bács megye) bú­csújára a Pécs Egyházmegyei Katolikus Né­metek Egyesületének szervezésében. S jön­nek Óbudáról is. A Mária-oltámál fél 11-kor Kühne János kanonok mutatja be a német nyelvű szentmisét. Az éneket a palotabozso- ki és a villányi kórus vezeti. MARIAZELLBE zarándokolnak a véméndiek Schraub Ádám plébános vezeté­sével július 7-8-9-én. Útba ejtik Güssinget és Grazot. Más plébániákról is szívesen fogad­nak jelentkezőket. Érdeklődni a 72/513-030 telefonon, illetve a székesegyház bejáratánál lehet. MA LESZ az egyházmegyei hittanverseny döntője a pécsi Szent Mór Iskolaközpont­ban. A döntőt az esperesi kerületek szerinti versenyek előzték meg. Kategóriánként és kerületenként 3-3 versenyző jutott tovább, így ma 140 fiatal méri össze tudását. (a) BORSZENTELÉS. Pellérden a helyi kertba­rátok felújították a szőlőhegyi keresztet és a néphagyományból eredő Orbán-napi bor- szenteléssel egy időben fogják átadni. A va­sárnap délutáni ötórai szentelést dr. Horváth István, a Hittudományi Főiskola főigazgató­helyettese, pellérdi plébános végzi. (a) JÖJJÖN EL a te országod címmel jelent meg dr. Papp Lajos szívsebész professzor könyve a Szent István könyvhéten. A könyv­ről május 28-án, szerdán 18 órai kezdettel a Hittudományi Főiskolán vallatja a szerzőt professzortársa, dr. Kellermayer Miklós sejt­biológus. A beszélgetésen jelen lesz Bedő György, a könyvet gondozó Kairosz Kiadó igazgatója. SERRA. A papi életpályát segítő lelkiségi mozgalom második kelet-közép-európai ta­lálkozója olasz, szlovén, horvát és erdélyi klubok vezetőinek és tagjainak részvételével. Ma a 11 órás szentmisével kezdődik Pécsett, a Belvárosi templomban. A programra a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának dísztermében kerül sor. (a) KAPOCS. A Pécsi Rádió ökumenikus maga­zinjában (101,7 MHz) május 25-én, vasárnap reggel „Azt parancsolom nektek, hogy sze­ressétek egymást” címmel hangzik el Morvái Pió atya elmélkedése. Műsorvezető Kovács- né Nádas Ildikó. (a) HÁZAS HÉTVÉGE. A régiós nagytalálkozó ma, szombat délelőtt 9.30-kor kezdődik a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziu­mának első emeleti biológiai előadójában László Tamás és László Edit vezetésével. A találkozó 16.30 órai szentmisével zárul az Ir- galmasok templomában. (a) A NAGYCSALÁDOSOK Országos Egyesüle- (a) te május 17-én tartotta közgyűlését Budapes­ten. A Bölcső díjakat azok a pécsi közületek kapták, amelyek a tavaly nyáron megrende­zett családkongresszuson kiemelkedő támo­gatást nyújtottak. A pécsi székesegyház nagycsaládos egyesületéből pedig azok a tagok részesültek jutalomban, aMk sokat tettek a kongresszus sikeréért. A közgyű­lésen alapszabály-módosításokat is elfo­gadtak ______________________________■ Má jus 16-20. között nagy érdeklődést kiváltó jubileumi rendezvénysorozat volt Szegeden az új zsinagóga felavatásának 100 éves, a régi zsinagóga építésének 160 éves évfordulója al­kalmából. Oly sok eseményre került sor, hogy azok közül csak néhányat lehet megemlíteni. Ünnepi isten­tiszteleteket rendeztek az új zsinagógában, izra­eli kiállítást nyitottak meg, Szeged testvérváro-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents