Új Dunántúli Napló, 2003. május (14. évfolyam, 118-147. szám)
2003-05-24 / 140. szám
6. OLDAL 2003. Május 24., szombat BOGPÁSA BE MUTATKOZIK Bogdása i Martosa o" 0 Kákics DrtvafákQ. . BOGDÁSA Csányoszró / 1 : Markóc Sellye Nagycsány cfösöszentmárton Drávakeresztúr TDrávaiványi Lúzsok I ic Sósvertike '"9 A falu vezetői A 342 lakosú Bogdása polgár- mestere Szatyor Győző. Alpolgármester: Nagy Árpád. A képviselő-testület tagjai: Bencs Lajos, Berkics Jánosáé, Kasza János, Kis Béláné, Nagy Árpád- né. A település a Drávafoki Körjegyzőséghez tartozik, körjegyző: Viniczai Ferenc. Az önkormányzat címe: Bogdása, 7966 Kossuth Lajos utca 24. Telefon: 73/352-111. Intézményei: polgármesteri hivatal, faluház könyvtárral, postahivatal. Ötéves a Bogdása Ifjúságáért Alapítvány. Demográfiai helyzet A község nem tartozik az öregedő települések közé. A 0-17 éves korosztályhoz jelenleg 82-en tartoznak. A 18-59 évesek papíron a munkaképes korú aktívak korosztályát alkotják, ők 204-en vannak Bogdásán, míg a 60 éven felüliek 56-an vannak. A gyerekek a drávafoki körzeti általános iskolába illetve óvodába járnak, néhányan a Sellyéi Általános Iskolát választják. A bogdásai gyümölcs-sotu A szokásokhoz, hagyományokhoz kapcsolódó egyházi és állami ünnepeiket szeretnék a korábbiaknál élőbbé tenni. Tavaly katonai tiszteletadással, egyházi misével ünnepelték október 23-án 56-os forradalmunk ünnepét. Az idén farsangi bál volt a kultúrházban, és szeretnék fölerősíteni a húsvéti hagyományokat is. A majálist tavaszi vigassággal, vidám falunappal köszöntik. Június 29-e Péter-Pál napja, a község védőszentjének ünnepe. Tiszteletére ezen a napon rendeznek búcsút és falunapot bállal. Szent István király ünnepét követően, az idén szeptember 28-án rendezik a gyümölcsszüreti mulatságot, ennek a Bogdásához kötődő hagyománynak a tiszteletére egy gyümölcs-sotu - gyümölcsprés - felállítását is tervezik. bogdasa. dunantulinaplohu. Az oldal a bogdásai önkormányzat, a Baranya Megyei Önkormányzat, valamint a Szentlőrinc-Ormánság Takarékszövetkezet támogatásával jött létre. Összeállította: Bóka Róbert Bogdása változások előtt Az egyre gondozottabb közterületek, a szaporodó virágládák és a szépen megfaragott információs táblák a változások előszelét jelzik a közel háromszázötven lakosú községben. Szatyor Győző faműves, szobrászművész számos olyan tervükről számolt be, amellyel a saját keze munkájával is hozzájárul.- Az elmúlt hónapok valóban munkával, a település csinosításával teltek; diófákat metszettünk, árkokat tisztítottunk - sorolja Szatyor Győző, a tavaly októberben megválasztott polgármester. - Tervünk a régi temető - a fejfák, sírok - rendbe tétele és egy szép, ligetes terület kialakítása is. Itt nyugszanak elődeink, a régi bogdásaiak - meg kell tisztelnünk őseinket. Haranglábat állítunk, bővíteni akarjuk a ravatalozót, amely egy nyitott faszerkezetű, oszlopokon álló, nyerges előtetőt is kapna majd, és egy ormánsági fej fákat bemutató temetőkertét is szeretnénk kialakítani. Az Ormánságnak nagyon sok értéke van, a kollégáimat is arra biztattam, hogy mérjék föl a falujukban lévő táji, idegenforgalmi adottságokat, a szellemi örökséget, a helyi közösségformáló ünnepeket: ezeknek az adottságoknak az együttes, egymást erősítő hatása lehet garancia a falvak fejlődésére.- Sok tervünk van; az utóbbi időben nagyon sok pályázatot adtunk be. Időben talán a legkorábbi az, amit az itteni faműves bt. nyert pályázaton, de a falut fogja gazdagítani: egy új műhelyt épít a társaság - fatalpas szerkezetű kézműves házat. Egy régi Faragott információs és köszöntő táblák fogadják a látogatókat tornácos házban - udvarán csodás, hatalmas, öreg diófák díszlenek - népművészeti alkotótábort és falumúzeumot szeretnénk létesíteni a tárgyi emlékek, a helyi paraszti és a gazdag iparos múlt bemutatásával. Ez utóbbira még pályázni kell. Nagy értékünk a XV. századi - egyes kutatások feltételezik, hogy XII. századi - . katolikus templomunk, amely műemléki védelemre szorul, ahogy a mellette lévő plébánia is. A plébánia egykor gyönyörű épületét is meg kell menteni, cserébe a felújításáért és a körülötte lévő terület rendbehozataláért 30 évre használatba kaptuk az egyháztól. Itt 10-15 vendég számára alakítható ki korszerű szálláshely. A turisták mellett elsősorban művésztelepek, néprajzi táborok, konferenciák résztvevőire gondolunk, és munkalehetőséget jelentene néhány helybélinek. A harmadik nagy lehetőségünk a kultúrház, amely régen mozivetítések, bálok, klubfoglalkozások színhelye volt. Ezt az elhanyagolt épületet is Gádoros tornácos műemléki értékű parasztház a főutcán fel kell újítani, amelyben ifjúsági klubot, kisgalériát szeretnénk M- alakítani, és egyúttal roma közösségi házként is működne.- Nagyon szeretnénk, ha az ünnepeink újjászületnének, hiszen ez összehozza a falu lakosságát. Legutóbb, október 23-án csodás ünnepünk volt, ahol az ötvenes évek kitelepített emberei is tisztelegtek az 1956-os forradalom hőseinek emléke előtt, katonai tiszteletadással, templomi misével. Elvem az, hogy lehetőség szerint mindenkivel személyesen is el kell beszélgetni a gondjairól. Bogdásán sokan szegények, Sely- lye közelsége ellenére is rendkívül nagy gond a helyi munkahelyek hiánya. A munkába állást a közlekedés csak tovább nehezíti, háromműszakos munka vállalására nem is ad lehetőséget. Ezért nagy a jelentősége annak, hogy a közmunka-programban közel negyven főt tudunk foglalkoztatni. Régi házak, új tervek A kőművesek brigádja a templomhoz vezető lépcsőt cseréli le Közparkok létesítése, felújítási munkák, műemlékvédelmi teendők előtt áll a község. A falu teherbíró képességéhez mért négyéves terv fekszik az ön- kormányzat asztalán, amelyben kiemelt hangsúlyt kap a falu építészeti arculatának kialakítása, műemléki értékeinek védelme, értékeinek, hagyományainak élővé tétele, egyúttal turisztikai célú bemutatása is. A népi építészeti értékek, az egyházi épületek felmérésében nagy szakmai segítséget kaptak Kistelegdi István pécsi építésztől és tanítványaitól. A díszített homlokzatú régi, nyeregtetős parasztporták sátortetősökkel váltakoznak, és azt már most bizonyossággal el lehet mondani, hogy a 137 bogdásai házból kilenc, ahogy itt mondják gádoros, azaz tornácos építésű, s mint ilyen, műemléki értékeink közé tartozik. Ugyancsak műemléki értékű a középkori katolikus templomuk is. A bejáratához vezető lépcsősort ezekben a napokban újította fel az önkormányzat által foglalkoztatott kőművesbrigád a közmunkaprogram keretében. A templomtól nem messze tervezik a játszótér kialakítását. Sürgetően fontos feladat a vasúti megálló és az oda vezető út rendbetétele - ezeket a munkálatokat megkezdték már. Rendezik az egykori szeméttelep területét, a Kossuth L. u. 44. szám alatt közpark létesítését tervezik. Természetesen gondolnak a község infrastruktúrájának a fejlesztésére, a gázvezeték kiépítésére, és a szennyvízberuházásra is. A gázberuházásra a lakosságot is terhelő magas költségek miatt sem kerülhetett sor eddig, és a szennyvíz is csak a későbbiekben valósulhat meg - társulással. Gondos kezek nyomában Az önkormányzat a közmunka-programhoz kapcsolódva igyekszik segíteni az állástalanokon, ezenkívül helyben csak egy két vállalkozás kínál munkát. Bogdása azok közé az ormánsági települések közé tartozik, amelyek máig nem heverték ki igazán azt a sokkot, amely a rendszerváltás után a létszámleépítésekkel, a téeszek átalakulásával bekövetkezett. Az elérhető munkahelyek alacsony fizetéseket kínálnak, a helyi vállalkozói réteg egyelőre gyenge - messze kevés ahhoz, hogy elegendő állást kínáljon. A szomszédos Sellyén, ahova többen kerékpáron járnak át dolgozni - három főbb munkaadóról beszélhetünk. A Sellyéi Erdészetről, egy varrodáról és a sajtüzemről. A kínálat az Elcoteq-kel teljes, a pécsi nagyüzem busza is betér a faluba. Helyben két vállalkozást említhetünk, egy erdészetit és egy iparművészetit, de a családi vállalkozás kereteit meghaladó munkaadóként csak az utóbbi vehető figyelembe, és mintegy negyven őstermelővel számolhatunk. Tény, hogy az áfész élelmiszerboltja mellett egy kis maszek bolt is megél a községben, és van egy áfésztól bérelt vendéglő is, amely a falu életének pezsdülésével az utóbbi hónapokban forgalmasabbá vált. Mindent egybevetve is magas lenne a munkanélküliségi ráta, ha az önkormányzat nem pályázik, és nem tesz meg mindent a helyi közmunka-program megvalósításáért. A sellyei roma munkaprogramhoz is kapcsolódva ma közel negyvenen dolgoznak a falu szépítéséért, épüléséért, egyúttal önmagukon is segítve. Az önkormányzatnak jelenleg három brigádja van - területkarbantartóknak a közterületek folyamatos rendben tartása, kaszálás, kapálás, metszés, takarítás a feladata. A kőművesek brigádja előtt - akik most a templom lépcsőjét készítették el - ugyancsak számos feladat áll. Aki szemügyre veszi a falu szépen pácolt, faragott köszöntő tábláit, virágedényeit, az a faműves brigád hozzáértését, keze- munkáját dicsérheti. ________Megkérdeztük: Mi marasztalja a faluban?________ Lé pegetünk előre Batiz Antal (42 éves) faműves alkalmazott: - Kiskunhalasról kerültem ide, onnan hoztam a családomat... Rokonok miatt is, és mert jobban megtetszett ez a vidék. Három fiam van, a legnagyobb már hivatásos katona lesz. Én megtaláltam a számításomat itt a faműves üzemben, nejem Sely- lyén a sajtüzemben dolgozik, kerékpárral jár át. Mi se tartunk már nagyon jószágot, van néhány kecském, de annak is meg kellene találni a piacát. Ha jobb lehetőség adódna, persze, hogy elmennék innen. De amúgy semmi bajom a faluval. Úgy látom lépeget is előre, a község polgármesterének köszönhetően. Szilágyi Sándor (44 éves) asztalos: - Rakodógép-kezelői szakmám is van, és sokáig gépkocsivezetőként fuvaroztam a dinnyét, az országot járva. Szívesen maradok helyben, kicsavarogtam magam. Jó, hogy a szakmámban dolgozhatok, szeretem a munkámat. Épp egy boroltárt készítünk egy pécsi vendéglőbe. Legnagyobb lányom kereskedelmit végzett, a középső a Leőweybe jár, a kicsi másodikos. A kertre már időnk se lenne: nejem elcoteqes: hajnali 4-kor kel és szinte este van mire hazaér. Sajnos elég sok feszültség adódik ebből önhibánkon kívül. Ha helyben lenne munkahelye az embereknek, minden más lenne... Vilyevácz Zoltán (46 éves) fakitermelő, közmunkás: - Felsőszent- mártoni vagyok, de itt vettünk házat, amikor megnősültem. Nagyfiam, lányom van. A nejem most tett sikeres parkgondozói vizsgát. Egy kis önkormányzati brigádom van, a közterületre ügyelünk. Járom a falut, irányítom a munkát. Kevés a pénz, de most, hogy 32 ezret kapok kézhez, kicsit jobb. Van három süldőnk, a kombájn után járunk böngészni kukoricát, a takarmányt venni kell. A konyhakert se éri meg, de csinálni muszáj, ha van. És az egyik nézi a másikát... Háromezer a szántás, kétezer a talajmaratás: ennyibe kerül az én kis kertem. Nagy Árpádné (40 éves) boltos, önkormányzati képviselő : - A megélhetés egyre rosszabb, számunkra is szigorodnak a követelmények. Azért még nem szeretnénk lehúzni a rolót... Egy kaposváritól kapunk zöldséget, van vevő a felvágottfélékre, iskolaszezonban az írószer is fogy. Sellyéről jöttem, 1990 óta vagyok itt a férjemmel. Jól érzem magam, mindenki ismer. Sajnos nagyon szegények az emberek. Sok a nyugdíjas, a segélyen lévő - most próbáljuk egy kicsit összerázni a falut. Mikuláson, búcsún kívül itt jóformán nem volt semmi, és hiányzott az emberekből az összetartás is. Mikula Rudolfné (29 éves) vendéglős: - Idejöttem férjhez Sósver- tikéről, a fatomyos faluból, és nyolc évig nem szerettem itt lakni... Csak mostanában merek hosz- szú távra tervezni, mióta új pol- gármesterünk van. Október óta béreljük a vendéglőt, és mintha kinyílt volna a falu: itt is összejövetelek, bálok vannak egy ideje. Férjem vállalkozó, iskolás és óvodás kisgyerekünk van. Egy hektáron dinnyé- zünk is. Ha éppen nem anyagot szerzek be, nem lótok-futok, akkor a dinnyeföldön kapálok. Sokszor csak aludni járok haza, bár jó lenne nyelvet tanulni, és szívesen nyitnék egy másik boltot is...
