Új Dunántúli Napló, 2003. május (14. évfolyam, 118-147. szám)

2003-05-22 / 138. szám

2003. Május 22., csütörtök 7. OLDAL KULTÚRA -RIPORT ROZSDAMARTA CSODÁS VILÁG. Mosonyi Tamás szobrászművész alkotásai várják az érdeklődőket a Pécsi Galéria Pincegalériájában. A tárlat június 1-jéig várja a látogatókat. ______fotó: müller amdrea A jövő horvát értelmiségét nevelik Idén húszéves a Miroslav Krleza nevét viselő Horvát Gimnázium. Az elmúlt két évtizedre nem kis büszkeséggel tekinthetnek vissza, ám ami a jövőre vonatkozó terveiket illeti: biztos, hogy még sokszor húsz év áll a magyarországi horvát nyelvű középfokú oktatás központja előtt. Amikor 1983-ban a. gimnázium megalakult, és ez­zel egyidejűleg a Szigeti úti volt általános iskolába költözött, a szomszédos déli államot még Jugoszlá­viának nevezték, és a dolgok összemosására irá­nyuló szándéknak megfelelően az itt okított nyelvet is szerb-horvátnak, illetve enyhébb formájában horvát-szerbnek hívták. Holott a két nyelv nem csu­pán lexikálisán különbözik egymástól sokban, ha­nem az ABC-jükben is: a szerb cirill, a horvát latin betűket használ. Pécsett mindig is horvát volt a tanulók zöme, bár korábban a cirill betűs írást is mindenki megtanul­ta. A tisztán horvát nyelvű iskola egy 1992-es mi­niszteri határozat nyomán jött létre. Győrvári Gábor igazgató az eltelt évekről a követ­kezőket mondta: - Az otthonról hozott nyelvtudás szintje bizony változott, ezen nincs mit szépíteni, sokkal szegényesebb anyanyelv-ismerettel érkez­nek a tanulók, mint korábban. Ezért is vált szüksé­gessé, hogy a horvát oktatásba való belecsöppenés előtt a legtöbben elvégezzék a nulladikként jelzett, nyelvi előkészítő évet. A beiskolázási mutatók egyébként emelkedő tendenciát jeleznek, idén 30 fős 9. osztály indul majd, és a 0. osztályban is 14-en vannak. Egyébként az iskola, a tapasztalatunk sze­rint, visszahat a családra is, hiszen vannak szülők is, akik nyelvtanfolyamra iratkoztak be, egyrészt mert kihívást látnak benne, másrészt szeretnék pó­tolni azt, amit saját szüleik annak idején ezért vagy azért elmulasztottak. A horvát gimnáziumban valóban minden és mindenki horvát. A portán horvátul köszönnek, a telefonközpontos horvátul szól bele a kagylóba, a konyhán, a gazdasági hivatalban is horvát szó hal- lik. Mindez családias légkört teremt, és a tanulókat is serkenti, hogy az órán kívüli kommunikációban is a horvát nyelvet használják. Ami a végzősöket illeti: mindenki nyelvvizsgával hagyja el a gimnáziumot, felkészültségtől függően közép- vagy felsőfokú bizonyítvánnyal. A „tovább” a legtöbb fiatal számára a bölcsészkart jelenti (je­lenleg is 5 olyan tanára van az iskolának, aki vala­ha itt végzett), de más egyéb pályán is megtalálják a számításukat, például sokan lesznek vámosok. Aki Horvátországban akar továbbtanulni, az egy­előre itthon tesz felvételit, s ha megfelelt, automatikusan ösztön­díjassá válik, de ez változik ha­marosan, és már kint is lehet je­lentkezni majd. 2002-ben 5 vég­zős tanuló ment tovább horvátor­szági felsőoktatási intézménybe. Egy-egy jubileum alkalmával, persze, visszatekint az ember, de legalább olyan fontos a jövő is, a Krleza Gimnázium esetében pe­dig most különösen. Ugyanis, hogy az összes pécsi horvát nyelvű nevelési intézmény egy birtokon be­lülre kerülhessen, nagy fába vágták a fejszéjüket.- Egy, az Európai Unió Phare CBC-hez beadott ok­tatási humán projekt pályázattal egy olyan oktatási bázist szeretnénk kjalaldtani itt a Szigeti úton, ami ele­ven példája lehet a határokon átnyúló együttműkö­désnek. Ehhez Pécs városa, az Oktatási Minisztérium és horvátországi kapcsolataink is adták a nevüket - mondta az igazgató. - A tervek szerint, ha itt megépül egy új kollégium, ami 6 tantermet és egy aulát is ma­gában foglal, akkor az óvodánk is ideköltözhet, és minden egy helyen lesz. Egy horvát támogatással pe­dig a régi épületet tudjuk végre renoválni. Ha ez meg­valósul, reményeink szerint 2005-re, akkor tudunk majd indítani egy érettségi utáni, 1-2 éves szakképző évfolyamot, vagy turisztikai, vagy gazdasági-pénzügyi profillal. Ez a terv, erőfeszítés azt szolgálja, hogy a meglévő hagyományaink mellé újakat teremtsünk, és kineveljük a jövő magyarországi horvát értelmiségét. Nagyszínházi múltidézés Milyen szerepe volt a nemzetkö­zi hírű színházvezetőnek, dr. Németh Antalnak a pécsi és a magyar színjátszás fejlődésé­ben? Erre próbálnak választ ke­resni a szakemberek azon a két­napos pécsi konferencián, ame­lyet dr. Németh Antal születésé­nek 100. évfordulója alkalmából szerveznek május 22-én a Civü Közösségek Házában, 23-án pe­dig a Dominikánus Házban. A színházigazgató munkásságát olyan szempontok alapján elem­zik, hogy milyen volt a színház- esztétikája, a magyar drámára miként hatott a tevékenysége, és többek között felidézik szceni­kai terveit is. Ugyanakkor érté­kelik Pécsett töltött éveit, hogy miként irányította a város iro­dalmi színpadát, és képet kap­hatnak az érdeklődők arról is, hogy a két világháború közti korszakban mi jellemezte a vi- déki színjátszást. _______m. b. e. „C sendben marad” idén a régiófesztivál Szilenciumot hirdettek erre az évre a 4. Régiók Összművé- szeti Fesztiválja szervezői. A jelentkezők a támogatások el­maradása ellenére mégis be­mutatkoznak - az interneten. A magyar és a nemzetközi ha­gyományőrző és kortárs művé­szetek közvetítésére több mint hat éve találták ki a Tolna me­gyei szervezők a régiók összmű- vészeti fesztiválját. A művészek és a közönség oldott hangulatú, konvenciók nélküli találkozójá­nak 2000-2001-ben Simontor- nya, tavaly Paks adott otthont. ' Az ország minden részéről - ter­mészetesen Pécsről, illetve Bara­nyából -, illetve külföldről rend­szeres fellépő és közönség részt­vevői voltak a fesztiválnak. A profik és a minőséget pro­dukáló amatőrök idei találkozó­jára sajátos formában: az interne­ten kerül sor július 23-29. kö­zött. Az önkormányzati forráshi­ány, a szponzorcégek élén bekö­vetkezett változások ugyanis ele­ve bizonytalanná tették a feszti­vál megrendezhetőségét, mondja Könyv István János. A fesztivál- vezető úgy látja, a kiszámítható­ság a megvalósíthatóság alapfel­tétele - ez szenvedett csorbát a kulturális turizmus fontosságá­nak hangoztatása ellenére. A rendezvény idén is Simon- tomyához kötődik, a résztvevők anyagait a www.tolnaart.hu-n nézheti meg a közönség. A „Fesz­tivál szilenciumra” még ilyen fel­tételek mellett eddig is sokan je­lentkeztek, sorukban Baranyából a Kispál és Borz, a PEET, a Me­csek Néptáncegyüttes, a Pécsi Művészeti Szakközépiskola diák­jai két kategóriában, továbbá vá­logatás látható majd a Retina filmfesztivál munkáiból is. b. z. Zsolnay-jubileum és tervek: heten maradtak a jók Pályázatot írt ki tavaly a Zsol- nay-gyár vezetése, hogy a ket­tős jubileum - a cég alapítása és Zsolnay Vilmos születése - alkalmából új, megvalósítható tervek szülessenek. A Zsolnay történetében volt már erre pél­da: annak idején Rippl-Rónai József is tervezett a gyárnak. A közelmúltban bírálta el a még tavaly, képző- és iparművészek­nek kiírt ki pályázatra beérkezett munkákat a Zsolnay Manufaktúra Rt. által létrehozott Művészeti Ta­nács. A cégvezetés szándéka sze­rint ugyanis a Zsolnay Vilmos születésének 175., a gyár alapítá­sának 150. évfordulója alkalmából elképzelt megemlékezések sorába egy formatervező pályázat is il­leszkedett. A felhívásra beérkezett tervekből hetet ítélt a Zsolnay-név- hez illeszkedőnek és megvalósít­hatónak a rangos pécsi és fővárosi művészekből, műtörténészekből álló tanács, számolt be a döntésről Komor István, a Zsolnay Örökség Kezelő Kht. ügyvezetője. A felso­rolás teljességének igénye nélkül: némi pikantériát kölcsönöz, hogy Schrammel Imre, aki a Herendi Porcelángyárnak tervezett velen­cei maszkos figuráival szerzett nemzetközi hírnevet, most eozin királyi párt gondolt ki - a Zsolnay- nak. Schreerer József, a Budapes­ti^ Iparművésze­vezett. S egy „kakukktojás” a profik között: dr. Ábrahám István főtanácsos, a pé­csi polgármester személyi referen­se amatőr képzőművészként a ré­gebben gyártott, mára részben el­feledett eozin dekorációs techni­kákat elevenítette föl, és tervezett ily módon tárgyakat. A gyártól hosszabb-rövidebb idejű ösztöndíjat elnyert terve­zők munkáinak első darabjai leg­később idén karácsonyra elké­szülnek. BALOGH Z. Magyarul - magyarán Mondanék, mondanák Nem annyira szembetűnő, mint a suksük, csukcsük „nyelv”, de ugyanúgy a magyar igeragozás zavarát jelenti, és a gyökerei ugyanúgy a magyar nyelvjárásokban lelhetők fel. Magas beosztású emberek beszé­dében is előfordul, talán az anya- nyelvjárásuk maradványaként, hogy feltételes mód egyes szám 1. személyű alanyi ragozásban a mondanák alakot használják a mondanék helyett. Ez a hiba csak az ún. mélyhangú (hangrendű) igék esetében figyelhető meg. A mond,, szól, vall, bánt, száll, dob stb. mélyhangú. A hangrend, illet­ve a hangrendi illeszkedés törvé­nye szerint mélyhangú toldalékok­nak kellene járulniuk hozzájuk. És mégsem ez történik. A magas han­gú igék illeszkedése szabályos: Kér­nék egy szelet kenyeret. Még vélet­lenül se fordulhat elő mélyhangú toldalékkal a beszél, felel, keres, te­kereg stb. stb. A tárgyas ragozás­ban „helyreáll a rend”. Mondanám a verset, olvasnám a mesét, hallgat­nám a rádiót. Mi is ennek a látszólagos ellent­mondásnak a lényege? Az, hogy a mély hangrendű alak le van foglal­va a ragozási rendszerben a többes szám 3. személyű alakjaként. Az egyes szám 2. és 3. személyű alak és a többes szám mind a három személye (te mondanál, ő monda­na; mi mondanánk, ti mondaná­tok, ők mondanának) á-val hang­zik, ill. íródik. Ráadásul a többes 3. személy betű szerint megegyezik a hibáztatott 1. szám első személyű alakjával, vagyis: Ők mondanák a verset. Nem mintha minden esetben félreértés származnék abból, hogy ez a két alak megegyezik. Hiszen a személy eldönti a használni kívánt formát, de súlyos sérelem esik a magyar ragozási rendszeren. Itt kell szóvá tenni, hogy a töb­bes szám 1. személyének eredeti, hagyományos toldaléka: -nók, -nők (mondanák, kérdeznők). Ezek a formák azonban már csak a keleti nyelvjárásokban élnek, és az erő­sen irodalmi stílusban fordulnak elő. A köznyelvben az alanyi rago- zású alakok: mondanánk, kérdez­nénk váltották fel őket. Ezt mint a közlést nem zavaró analógiás válto­zást nem helytelenítjük. A régies, választékos ízű tárgyas alakokat fel­használhatjuk irodaim igényű stí­luseszközként, ill. a változatosság, eseüeg a ritmus vagy a rím kedvé­ért. A fordítottja vélhetőleg derült­séget keltene. Ha pl. valaki egy téb- láboló, valamire váró embercsopor­tot megkérdezne, hogy hajlandók-e várakozni még egy rövid ideig vala­kire vagy valamire, valakit vagy va­lamit, bizony szokatlannak talál­nánk válaszként ezt a megoldást: Természetesen mi várhatnák. Vagyis az egyetlen helyes megoldás a várhatnánk, és ha a magam nevé­ben beszélnék, akkor várhatnék. Rónai Béla Messzire nőtt pécsiek 2. Bálint András színművész- Kezdjük a beszélgetést első pécsi lom, bennem ez talán már a pécsi szerepeddel, Edgárral, a Lear király- Edgar-alakításban formálódott. ból. Ez a férfi kulturált, intellektuális - Színházteremtő direktor is vagy. egyéniség, és lám, mára a „civil véle- A szövegfeblvasó Irodalmi Színpad- mény” Bálint Andrást intellektuális ból tizennyolc év alatt az ország há- színésznek minősíti. rom-négy legigényesebb, legjobb- Alkati kérdés: az arcom, a han- művészszínházának egyikét formál­nom, a testem, az egész külső és eh- tad ki. Az is bravúr, hogy ma, a„ren- hez kapcsolódóan a belső személyi- dezői színházak” korában „csak” ségem inkább értelmiségi szerepek- színész vagy!? re tesz elhivatottá. Nem vagyok hite- - Színész-igazgató. Nem tudok les traktoros vagy bányász, vagy olyan jól rendezni, amilyen jól sze- kertész, de kertészmérnök igen. Az retnék. Mai szóval producer va- a fontos, hogy a külsőm és a belsőm gyök: darabokat olvasok és eldön- harmóniában legyen, például egy töm, hogy azokat ki képes a legjob- igen érzékeny külső mögött ne ban megrendezni. De ettől még a nyers tuskó egyéniség éljen. Ezt Radnóti Színház is úgynevezett ren- minden színésznek el kell érnie. Le- dezői színház, mert a színházfor- het tréningezni is, de a lényegekül- máló tevékenységem kulcsa a jó ső megjelenés és a belső tulajdonsá- rendezők kiválasztása. Nem hiszek gok bizonyos összhangja. Gondo- ugyan a rendezőcentrikus teátrum­ban, a rendező kizárólagosságában, a színházban mégis a rendező a leg­fontosabb. Ehhez igen erős társulat járul, nem akármilyen színészekkel. Arra törekszem, hogy az évadon- kénti négy bemutató a ki­választott rendezőegyéni­ségek alkatához, mondani­valójához illő legyen, s a társulat színészei játszanak benne. A négy darabnak változatosnak kell lennie, az én ízlésem bennük az azonosság.- A Radnóti vonzó szi­get, kívüle azonban sokféle baj lehet! Mennyire hat a színházi világra az ország közérzete?- Színészeink fegyelmezettek, szövegtudás, koncentráció rend­Szent István-i utat, újra a Nyugat fe­lé mehetünk, s mi magyarok nagy ■ túlélők vagyunk!- Akkor áruld el, ősztől melyik rendező lendít újat a színházadon?- Gothár Péter, Deák Krisztina, Valló Péter és Zsótér Sándor fog dolgozni nálunk. A mindig jóked­vű pécsi fesztiválon pedig június 7-én és 8-án a Medeiát s az Ördö­göt játsszuk, utóbbiban én vagyok az ördög.- Rendkívül érzékeny, fimon stí­lusú irodalmi műsoraid a pécsi ná­dorbeli régi, híres Kosztolányi-ested- től ez idő szerint meddig értek el?- Tavaly meghívták New Yorkba Márai Sándor, az emigrációban el­hunyt nagy magyar író műveiből összeállított műsoromat, végigjár­tam a keleti part több városát, idén Londonban és Varsóban mondtam el magyaroknak. De Pécsett is el­hangzott a Művészetek Házában vagy négyszer. Földessy Dénes „Pécsett született 1943-ban. Édesapja az Ángyán klinika bel­gyógyásza volt, s 3 éves korában Pestre költöztek. Pécsi pá­lyakezdő éveinek első szerepe Edgar a Lear királyban, 1965-ben. Felesége Deák Krisztina filmrendező, 17 éves Dániel fia középiskolás. Tizennyolc éve a budapesti Radnóti Színház igazgatója. Kitüntetései: Jászaktíj, érdemes mű­vész, Pro Űrbe Budapest, Kossuth-díj. Háromszor nyerte el az országos színházi találkozó legjobb férfi alakításának, to­vábbá a színikritikusok, filmkritikusok, tévékritikusok diját.” társadalmi közérzet. Idegesek, nde- gebbek, és sokkal felületesebbek va­gyunk, kevesebb bennünk az egy­ben, s nemegyszer csodálatos játé­kokat látni tőlük. Mégis, a színész ugyanarról az utcáról jön be a szín­padra, mint a publikum a nézőtérre. Tudat alatt is bennünk van a renyhe másra figyelés, a másik ember irán­ti kíváncsiság. Rohanunk a pénz után, bennünk vibrálnak a tv-rek- • lámok rövidre vágott és harsány ké­pei. A színliáz pedig „tükröt tart mintegy a természetnek”, ahogy Hamlet mondja. Például ahogy az utca embere elég közömbös a má­sik ember iránt, a színész is az: alig nézi meg a társait, hogyan játsza­aak. A jól előadott darabok eredeti szövegei mögül még valami kiérző- iik! Valami nem jó! De folytatjuk a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents