Új Dunántúli Napló, 2003. május (14. évfolyam, 118-147. szám)
2003-05-19 / 135. szám
2003. Május 19., hétfő R I P O R T 7. OLDAL K U L T Ú R A Főszerepben a fagott Jubileumi koncert a Művészetek Házában Jubileumi hangversenyre kerül sor a Művészetek Házában kedden este. Herpay Ágnes, a Pécsi Szimfonikus Zenekar fagottszólamának egyik vezetője játszik, aki a közelmúltban nagy sikert aratott Budapesten, a Hangverseny délidőben című sorozat egyik koncertjén, Weber Fagottversenyének szólistájaként. Jubileumi koncertre kerül sor 20- án, kedden este a pécsi Művészetek Házában. Herpay Ágnes fagottművész egykori növendékeivel közösen lép fel annak méltó megünneplésére, hogy húsz éve játszik zenekarban és 15 éve tanít a Pécsi Művészeti Szakközépiskolában. Győrben járt szakiskolába, majd a tanárképző főiskolára, és végül a Zeneakadémián fejezte be tanulmányait. Zongoristaként kezdte, meséli, és a szokásoshoz képest későn, csak másodikos szakiskolás korában tért át a fagottra. Olyan hangszert keresett, amellyel lehet kamarazenélni, s miután egy fertődi Interfórum-koncer- ten beleszeretett a fagottba, ezt választotta. Már az akadémiai tanulóévei alatt lehetőséget kapott arra, hogy játszhasson a Győri Filharmonikus Zenekarban, majd egy próbajátékot követően került a pécsi együttesbe nem kis örömére, mert Pécsről szép emlékei voltak. A zenekari játék mellett mindig is törekedett a kamarazenélésre, de ennek megvoltak a szervezési nehézségei, ezért hol sikerült, hol nem. A tanítás viszont számára folyamatos sikertörténet, amit az is bizonyít, hogy eddig valamennyi tanítványát felvették valamilyen felsőoktatási intézménybe, nem keveset közülük a Zeneakadémiára. A tanítás szerinte, más vélekedésekkel ellentétben, egyáltalán nem megalázó tevékenység, s úgy véli, ebben a szakmában az tud jól tanítani, aki maga is gyakorta szembenéz a reflektorfénnyel. A fagottjáték, miként lassacskán valamennyi hangszeres játék is, egyre inkább elnőiesedik, mondja Herpay Ágnes. Ennek oka az, hogy amíg korábban a muzsikuspálya presztízskérdés volt, ma már a legkevésbé sem az, így a zenetanulás leginkább a szorgalmasabbnak tartott női nem képviselőinek privilégiumává válik. Hiánypótló tankönyvet is írt a zeneiskolák számára, miután a korábbi tankönyvekben lévő etűdöket azzal a feltételezéssel írták, hogy a gyermekek már előtanulmányokkal felvértezve kezdik meg fagott-tanulmányaikat. Az országban mindenütt használják és dicsérik tankönyvét, még ott is eredményesen oktatható segítségével a hangszer, ahol nincs fagotttanár. A jubileumi koncerten szólózik is, és együtt muzsikál volt növendékeivel, ami nem mindennapos zenei élménynek ígérkezik, hiszen például fagottkvartettet ritkán hall a zenekedvelő közönség. A művésznek ez évben még lesz egy nehéz feladata: a Zeneakadémián a Doctor Liberalium Artium (szabad művészetek doktora) fokozat el- nyeréséért játszik._________cs.l. MISI BÁCSI SZAKKÖRE. A Bosnyák Mihály grafikusművész vezette mohácsi képzőművészeti szakkör anyagából nyílt kiállítás Pécsett a Műhelygalériában szombaton. A tárlat, amelyen a képen lát-' ható ifjú alkotó, Koleszár Stella itáliai reneszánsz épülete is látható, június 20-ig lesz nyitva.___________________________fotó: tóth l. Megtartóképes-e a gazdaság? A megye gazdaságának általános elemzése után több ágazat képviselője adott helyzetértékelést a Dunántúli Napló és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara közös tényfeltáró sorozatának keretében. Szerdai számunkban a megye gazdaságának megtartóképessége, a szakmai képzés helyzete kerül terítékre. A kérdés roppant aktuális, a legfrissebb felmérések adatai szerint az utóbbi évtizedben fokozatosan romlott a megye megtartóképessége. A probléma az elmúlt néhány évben különösen kiéleződött. A sorozat korábbi írásaihoz kapcsolódóan egy olvasónk a szakmai képzés oldaláról közelített a kérdéshez. „Nagyon sokszor lehet hallani, hogy nincs szakember-utánpótlás, ami meg van, az silány minőségű, ezen én egyáltalán nem csodálkozom, ma nem a jó szakembert keresik, hanem az■ olcsót, jó lenne a jó szakember, csak ne kéne érte annyit fizetni. Lehet hogy lassan nem lesz kitől szakmát tanulni, PECS-BARANYA JÖVŐJÉÉRT mert a jó szakemberek egy része már más irányban próbálkozik, mert ott jobb a megélhetőség... , Az oktatást is más alapokra kellene építeni, a tanulókat már az általános iskolápan meg kéne ismertetni a szakmákkal, hogy tudja, amit válasszon. Az általános iskolából eltörölték a kézimunka- órát, vagy nagyon minimalizálták, a családban nem segít a gyerek a szülőknek, meg is szólnák a szü- SÄSlIläü löt, ha dolgoztatja a gyerekét. Amikor meg a szakmunkásképzőbe jár, a törvény előírja, hogy mennyit emelhet a gyerek, mindentől óvjuk, ne menjen magasba, ne dolgozzon géppel, ne takarítson, és sorolhatnám, mindenre oda kell figyelni, mert a végén még megszereti a munkát a gyerek, és dolgozó lesz belőle. ” Szerdai számunkban dr. Dobay Péter, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi Karának dékánja vizsgálja a gazdasági szakmai képzés, a megye gazdasági megtartóképességének állapotát. (Részletek: www. dunantulinaplo. hu) ____________________________________Egyetemi Esték_____________________________________ Tö rténelem térben és időben A PTE Egyetemi Esték záró előadását dr. Ormos Mária akadémikus tartotta a történelemtudományról. Az előadás a tér, az idő, a fejlődés és a hatalom kérdésköreivel foglalkozott. Egyre több ember szeremé megtudni, ki is ő. Ezt a tudást a történelem nélkül nem szerezhetjük meg. A történelem iránt ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés. Hivatkoznak is rá sokan, és akadnak, akik a történelmet is szeretnék felhasználni hatalmi céljaik érdekében. A történelem rövid távon védtelen ezekkel szemben. Szigorú belső szabályaival, kötöttségeivel, néhány alapfogalommal, alapjelenséggel foglalkozott az Egyetemi Esték záróelőadásában dr. Ormos Mária akadémikus. Ezek: a történeti és a történelmi tér, valamint az idő problematikája, továbbá a történelemmel szembeni mindenkori társadalom elvárásai. A történeti tér minden olyan teret magába foglal, ahol élet zajlik. A történelmi tér viszont az az emberi történeti tér, amely bekerül abba az általános közegbe, amit ismertnek tekintünk. Ma is tudunk hatalmas területekről, ahol sokan éltek, akiknek volt történetük, de nem volt és ma sincs történelmük. A történeti tér Nagy Sándor idejében roppant méretű. A Római Birodalom idején ugyancsak. Mindebből az vált történelmi térré, amit a történészek feldolgoztak. Ki ne figyelt volna föl már a fura jelenségre, hogy a Római Birodalom a népvándorlás korában szinte feledésbe merül. A történelmi munkák azonban megőrizték. Az idő már Einstein előtt is „furcsán viselkedett”. A 11. században élt emberrel például a mainál jóval rövi- debb élete során szülte alig történt valami. Meghalt egy fejedelem, föltaláltak egy különleges csavart... A portugál és a spanyol partoknál azonban Kolumbusszal elkezdődött a globalizáció. Az Európában 80-90, nálunk is már 70 átlagévet megélő ember élete egyes éveiben több és súlyosabb jelenség játszódik le, mint korábban évtizedek alatt. Felgyorsult a közlekedés, a hírközlés. Órák alatt a Föld másik oldalán lehetünk, az internetről pü- lanatok alatt információk köteteit gyűjthetjük be a világ minden részéről. A tollszár, a töltőtoll, a számítógép, a fényjelzés, a futás, a vasút és a modem elektronikus hírközlés példátlanul gyors fejlődésén túl szó esett a nemzetállamiság hatásairól is. Számunkra például mindmáig hátborzongató, hogy Trianonról szólva francia történészek körében aligha találni olyant, aki ne volna meggyőződve az ottani döntések tökéletességéről. Amerikai történészeknek is egekbe száll a vérnyomása Hirosima és Naga- szaki fölösleges bombázása fesze- getésekor. A történelem egy ősfára is emlékeztet - ágakkal-bogakkal. Nem mellőzheti a közgazdaság-tudomány, a földrajz, a filozófia, a szociálpszichológia és számos más tudomány eredményeit. Nincs abszolút idő, és nincs abszolút tér sem. Az emberi erő gőz-, a villany- és az atomenergia révén történt leváltásával megkezdődött folyamat még nem zárult le. Olyan a technikai fejlődés tempója, hogy ezzel még a fejlődéselméletek: a felvilágosodás, Kant, Hegel, Marx nem számolhattak. A 20. század második évtizedében a boldogság nullpontra kerülését a fasizmus, a holocaust követi.- És a jelen? Legalábbis számunkra nem lehet más, mint az Európába való betagozódás hajdani nagy királyunk, Szent István zsenijének megfelelően - hangsúlyozta az akadémikus. BEBESSI K. Szajki vágóhíd: állati sorsok, emberi jogok Félnek az emberek Szajkón attól, hogy a lakóövezetben működő vágóhíd bővítése után további megpróbáltatásoknak lesznek kitéve a hang- és szaghatások, továbbá a környezetszeny- nyezés tekintetében. A tulajdonos, a szakma és a hatóság szerint azonban az üzemet az EU-s normáknak megfelelően alakítják át. Harminc szajki lakos írta alá azt a kérelmet, amely arra kéri az építési hatóságot, hogy utasítsa el a Mersa-Hús Kft. vágóhídjának bővítésére és korszerűsítésére első fokon kiadott építési engedélyét. Az aláírásokat kezdeményező, a vágóhíddal szomszédos telek tulajdonosa, dr. Gáspár Vince gyermekorvos egy térképet mutat, amelyen az üzem területe ipartelepként szerepel, s magyarázza, hogy a mohácsi út másik oldalán lévő jelentős méretű ipari parkban lenne a helye a létesítménynek. Itt ugyanis olyan közeliek a lakóházak, hogy a disznók sivítása, a kellemetlen szag megkeseríti a lakók életét. Nyáron előfordul, hogy nem tudják emiatt kinyitni az ablakokat, s hasonlóak a tapasztalataik más évszakokban is, amikor párás, fülledt a levegő. A bővítéssel tovább romlana a helyzet, érvel, s becslése szerint az ingatlanok piaci értéke házanként egy-két millióval lenne kevesebb. Nyilvánvalónak tűnik tehát, hogy mivel házaikat többnyire már fél évszázada birtokolják, nemigen fogadható el az érték- csökkenés ténye egy olyan üzem részéről, amelyet csupán a rendszerváltás után létesítettek ezen a területen a lakók megkérdezése nélkül. Gáspár doktor elmondása szerint a lakókat most sem tájékoztatták arról, hogy milyen újabb kellemetlenséggel kell szembesülniük, és senki sem kérte beleegyezésüket. Ha kérésüket elutasítják, úgy peres úton kénytelenek kártérítésért folyamodni, illetve az üzemi tevékenység korlátozását kérni. A bólyi önkormányzat műszaki osztályvezetője, Bleil György csodálkozik Gáspár doktor térképén, ugyanis, mint mondja, Szajknak nincs is rendezési terve, ezért véleménye szerint ott ipartelep nem létezhet. A vágóhíd a kilencvenes évek elején egy közönséges építési telken jött létre, amelyet, ha elkészül majd a rendezési terv, akkor minősítenek át kereskedelmi gazdasági szolgáltató területté. Éppen azért, mert semmiféle helyi korlátozás nincs, kénytelenek voltak az országos szabályozásoknak megfelelő szempontok szerint megvizsgálni a tervet, amely minden szempontból elfogadható, a bővítést és korszerűsítést valamennyi szakhatóság jóváhagyta. Az osztályvezető azon is meglepődik, hogy tizenkét évnyi, problémákkal terhes év után éppen most támasztanak kifogást a vágóhíddal szemben, amikor az az európai normáknak megfelelő higiéniai előírásoknak megfelelő átalakítás előtt áll. Pedig volt olyan időszak is, amikor az állategészségügyi állomás be is záratta, mert nem felelt meg az elvárásoknak. A lakók éppen ezért évekig abban reménykedtek, fűzi hozzá Gáspár Vince, hogy az áldatlan állapot miatt végleges bezárásra kerül. Hiszen az első tulajdonosnak egy idő után kisebb gondja is nagyobb volt a tisztességes működtetésnél, erre bizonyíték az, hogy jelenleg is előzetes letartóztatásban van a húsüzemmel kapcsolatos ügyei miatt. A Baranya^ Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás szakállatorvosa, dr. Regős Béla érdeklődésünkre elmondta, hogy változtak az előírások a vágóhidakkal kapcsolatban. Amíg korábban megszabták a lakóépületektől való legkisebb távolságot, addig a mai szabályozók részben engedékenyebbek, amennyiben ezt a kötöttséget nem tartalmazzák. Minden esetben az első fokon eljáró szakhatóság helyszíni bejárás utáni nyilatkozata dönt, elvileg egy vágóhíd akár lakóház közvetlen szomszédságában is létesülhet. A vágóhídra éppen disznók érkeznek. Feltuszkolják őket a mérlegre, majd némi egészséges ellenállást leküzdve tovább, a szúk- re szabott pihenőbe, amely egyelőre még nyitott, a szaguk erősen érződik. Hátul, az udvari részen egymás mellett állnak a nyitott konténerek, tele állati hulladékkal. Ezekért minden nap jönnek, még szombaton is Soltról, a fehérjefeldolgozóból, különben meg- büdösödne, magyarázza a kft. ügyvezetője, Varga György, aki a harmadik tulajdonosa az üzemnek, tavaly július közepétől működteti. Napi 25 sertés és marha vágására van engedélyük, a gyakorlatban ez a szám 15-20-ra tehető. A szomszédokkal voltaképpen akkor támadt először konfliktusa, amikor kihívta a földmérőt, hogy a telekhatárokat mérje ki pontosan, hiszen ezen a téren káosz mutatkozott. Aztán kiderült, hogy több szomszéd is méterekkel átkerített. Ennek ellenére valamennyit felkereste még novemberben, hogy elmagyarázza, mire is készül. Mutatja a terveket. Nem kapacitásbővítésről van szó, hanem korszerűsítésről, a bővítés negyven százalékát a szociális blokk teszi ki a fekete és a fehér öltözővel, az állatorvosi blokkal. Teljesen zárt, klimatizált, a legkorszerűbb technikával felszerelt üzem lesz, ahová a légy nem tud majd be-, a szag pedig kijutni. A hulladék is és a vér is zárt, speciális tartályokba kerül, amelyeket elszállítanak. Lesz többek között vizsgálóasztal az állatorvos részére, külön elkülönítő a gyanús állatok számára, boncoló az „útihulláknak”, hűtőkamrák stb. A létesítmény korszerűsítéséhez kormányzati és uniós pénzek nyújtanak lehetőséget, következésképpen az EU-biztos szigorú ellenőrzése és számonkérése elkerülhetetlen, a működési engedélyt nem kaphatja meg, ha bármilyen előírást is megsért. Varga György úgy gondolja, a környező ingatlanok értéke nem csökkenni, hanem növekedni fog az által, hogy nem egy minden szempontból elmaradott, balkáni színvonalú vágóhíd, hanem az európai normáknak megfelelő üzem működik a faluban. Ezt azoknak a falubelieknek is tudniuk kellene, akik hátul, az udvarukon feltehetően nem európai nívón nevelik azokat a disznókat, amelyeket rendszeresen szállítanak arra vágóhídra, amelynek léte ellen tiltakoznak. Ha a nagy ipartelepen történne az építkezés, melynek nagysága 15 hektár, nem lenne kifogása sem neki, sem támogatóinak, vonja le a tanulságot Gáspár doktor, mivel véleménye szerint a lakóházaktól megfelelő távolságban a zavaró tényezők, mint a zaj és a bűz, nem rontanák az ott élők életminőségét. CSERI LÁSZLÓ Az Értelem Odüsszeiája A Janus Pannonius Gimnázium diákjai 1995 óta vesznek részt sikerrel Az értelem Odüsszeiája elnevezésű versenyen. Ez egy iskolai programsorozat, ami az Egyesült Államokból indult az 1970-es években és terjedt el a világ immár harminc országában. A program a részt vevő fiatalok kreatív gondolkodását, problémamegoldó képességét fejleszti, lehetőséget adva egyéni és csoportos munkára. A Janus Pannonius Gimnázium sokszor ért el remek helyezést és kapott különdíjat az országos versenyen, ez idáig háromszor vehettek részt a világbajnokságon. Itt a sikeres szereplés mellett megismerkedhettek amerikai diákokkal és tanárokkal. A helyzet idén is hasonló, mivel a janusosok megint kivívták maguknak a jogot, hogy ott legyenek a vb-n. Áhogy Demkó László, az Értelem Odüsszeiája Program Társadalmi Szervezetének elnök- helyettese is megállapította: a március végi, Szentkirályon tartott országos bajnokság eredménye alapján a Boomeráng Pomogácsok csapat elnyerte a jogot, hogy Magyar- országot képviselje az amerikai döntőn, amihez a szervezet minden szakmai támogatást meg is ad. Igen ám, de a május 28-31. között az Iowa állambéli Ames-ba el is kell jutni a hét tagú csapatnak, amihez a szakmai mellett elég sok anyagi támogatás is szükségeltetik, mivel a költségek majd' 3 millió forintot tesznek. Ezért most az iskola és a diákok támogatókat keresnek. __________________________M.K.
