Új Dunántúli Napló, 2003. május (14. évfolyam, 118-147. szám)

2003-05-19 / 135. szám

2003. Május 19., hétfő R I P O R T 7. OLDAL K U L T Ú R A ­Főszerepben a fagott Jubileumi koncert a Művészetek Házában Jubileumi hangversenyre ke­rül sor a Művészetek Házában kedden este. Herpay Ágnes, a Pécsi Szimfonikus Zenekar fa­gottszólamának egyik vezető­je játszik, aki a közelmúltban nagy sikert aratott Budapes­ten, a Hangverseny délidőben című sorozat egyik koncert­jén, Weber Fagottversenyének szólistájaként. Jubileumi koncertre kerül sor 20- án, kedden este a pécsi Művészetek Házában. Herpay Ágnes fagottművész egykori növendékei­vel közösen lép fel annak méltó megünneplésére, hogy húsz éve játszik zenekarban és 15 éve tanít a Pécsi Művészeti Szakközépiskolá­ban. Győrben járt szakiskolába, majd a tanárképző főiskolára, és végül a Zeneakadémián fejezte be tanulmányait. Zongoristaként kezdte, meséli, és a szokásoshoz képest későn, csak másodikos szakiskolás korában tért át a fagott­ra. Olyan hangszert keresett, amellyel lehet kamarazenélni, s mi­után egy fertődi Interfórum-koncer- ten beleszeretett a fagottba, ezt vá­lasztotta. Már az akadémiai tanuló­évei alatt lehetőséget kapott arra, hogy játszhasson a Győri Filharmo­nikus Zenekarban, majd egy pró­bajátékot követően került a pécsi együttesbe nem kis örömére, mert Pécsről szép emlékei voltak. A zenekari játék mellett mindig is törekedett a kamarazenélésre, de ennek megvoltak a szervezési ne­hézségei, ezért hol sikerült, hol nem. A tanítás viszont számára fo­lyamatos sikertörténet, amit az is bizonyít, hogy eddig valamennyi tanítványát felvették valamilyen fel­sőoktatási intézménybe, nem keve­set közülük a Zeneakadémiára. A tanítás szerinte, más vélekedések­kel ellentétben, egyáltalán nem megalázó tevékenység, s úgy véli, ebben a szakmában az tud jól taní­tani, aki maga is gyakorta szembe­néz a reflektorfénnyel. A fagottjáték, miként lassacskán valamennyi hangszeres játék is, egyre inkább elnőiesedik, mondja Herpay Ágnes. Ennek oka az, hogy amíg korábban a muzsikuspálya presztízskérdés volt, ma már a leg­kevésbé sem az, így a zenetanulás leginkább a szorgalmasabbnak tar­tott női nem képviselőinek privilé­giumává válik. Hiánypótló tan­könyvet is írt a zeneiskolák számá­ra, miután a korábbi tankönyvek­ben lévő etűdöket azzal a feltétele­zéssel írták, hogy a gyermekek már előtanulmányokkal felvértezve kezdik meg fagott-tanulmányaikat. Az országban mindenütt használ­ják és dicsérik tankönyvét, még ott is eredményesen oktatható segítsé­gével a hangszer, ahol nincs fagott­tanár. A jubileumi koncerten szólózik is, és együtt muzsikál volt növendé­keivel, ami nem mindennapos ze­nei élménynek ígérkezik, hiszen például fagottkvartettet ritkán hall a zenekedvelő közönség. A művész­nek ez évben még lesz egy nehéz feladata: a Zeneakadémián a Doctor Liberalium Artium (szabad művészetek doktora) fokozat el- nyeréséért játszik._________cs.l. MISI BÁCSI SZAKKÖRE. A Bosnyák Mihály grafikusművész ve­zette mohácsi képzőművészeti szakkör anyagából nyílt kiállítás Pé­csett a Műhelygalériában szombaton. A tárlat, amelyen a képen lát-' ható ifjú alkotó, Koleszár Stella itáliai reneszánsz épülete is látható, június 20-ig lesz nyitva.___________________________fotó: tóth l. Megtartóképes-e a gazdaság? A megye gazdaságának általá­nos elemzése után több ágazat képviselője adott helyzetérté­kelést a Dunántúli Napló és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara közös tényfeltáró sorozatának keretében. Szer­dai számunkban a megye gaz­daságának megtartóképes­sége, a szakmai képzés helyze­te kerül terí­tékre. A kérdés rop­pant aktuális, a legfrissebb felmérések adatai szerint az utóbbi évtized­ben fokozatosan romlott a megye megtartóképessége. A probléma az elmúlt néhány évben különö­sen kiéleződött. A sorozat korábbi írásaihoz kapcsolódóan egy olvasónk a szakmai képzés oldaláról közelí­tett a kérdéshez. „Nagyon sokszor lehet hallani, hogy nincs szakember-utánpótlás, ami meg van, az silány minőségű, ezen én egyáltalán nem csodálko­zom, ma nem a jó szakembert ke­resik, hanem az■ olcsót, jó lenne a jó szakember, csak ne kéne érte annyit fizetni. Lehet hogy lassan nem lesz kitől szakmát tanulni, PECS-BARANYA JÖVŐJÉÉRT mert a jó szakemberek egy része már más irányban próbálkozik, mert ott jobb a megélhetőség... , Az oktatást is más alapokra kel­lene építeni, a tanulókat már az általános iskolápan meg kéne is­mertetni a szakmákkal, hogy tud­ja, amit válasszon. Az általános is­kolából eltörölték a kézimunka- órát, vagy nagyon minimalizál­ták, a család­ban nem segít a gyerek a szü­lőknek, meg is szólnák a szü- SÄSlIläü löt, ha dolgoz­tatja a gyere­két. Amikor meg a szakmunkás­képzőbe jár, a törvény előírja, hogy mennyit emelhet a gyerek, min­dentől óvjuk, ne menjen magasba, ne dolgozzon géppel, ne takarít­son, és sorolhatnám, mindenre oda kell figyelni, mert a végén még megszereti a munkát a gyerek, és dolgozó lesz belőle. ” Szerdai számunkban dr. Dobay Péter, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi Karának dékánja vizsgálja a gazdasági szakmai képzés, a megye gazdasá­gi megtartóképességének állapotát. (Részletek: www. dunantulinaplo. hu) ____________________________________Egyetemi Esték_____________________________________ Tö rténelem térben és időben A PTE Egyetemi Esték záró előadását dr. Ormos Mária akadé­mikus tartotta a történelemtudományról. Az előadás a tér, az idő, a fejlődés és a hatalom kérdésköreivel foglalkozott. Egyre több ember szeremé meg­tudni, ki is ő. Ezt a tudást a történe­lem nélkül nem szerezhetjük meg. A történelem iránt ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés. Hivatkoz­nak is rá sokan, és akadnak, akik a történelmet is szeretnék felhasznál­ni hatalmi céljaik érdekében. A tör­ténelem rövid távon védtelen ezek­kel szemben. Szigorú belső szabá­lyaival, kötöttségeivel, néhány alapfogalommal, alapjelenséggel foglalkozott az Egyetemi Esték záróelőadásában dr. Ormos Mária akadémikus. Ezek: a történeti és a történelmi tér, valamint az idő problematikája, továbbá a történe­lemmel szembeni mindenkori tár­sadalom elvárásai. A történeti tér minden olyan te­ret magába foglal, ahol élet zajlik. A történelmi tér viszont az az emberi történeti tér, amely bekerül abba az általános közegbe, amit ismertnek tekintünk. Ma is tudunk hatalmas területekről, ahol sokan éltek, akik­nek volt történetük, de nem volt és ma sincs történelmük. A történeti tér Nagy Sándor idejében roppant méretű. A Római Birodalom idején ugyancsak. Mindebből az vált tör­ténelmi térré, amit a történészek feldolgoztak. Ki ne figyelt volna föl már a fura jelenségre, hogy a Római Birodalom a népvándorlás korában szinte feledésbe merül. A történelmi munkák azonban megőrizték. Az idő már Einstein előtt is „furcsán vi­selkedett”. A 11. században élt em­berrel például a mainál jóval rövi- debb élete során szülte alig történt valami. Meghalt egy fejedelem, föl­találtak egy különleges csavart... A portugál és a spanyol partoknál azonban Kolumbusszal elkezdő­dött a globalizáció. Az Európában 80-90, nálunk is már 70 átlagévet megélő ember élete egyes éveiben több és súlyosabb jelenség játszó­dik le, mint korábban évtizedek alatt. Felgyorsult a közlekedés, a hírközlés. Órák alatt a Föld másik oldalán lehetünk, az internetről pü- lanatok alatt információk köteteit gyűjthetjük be a világ minden ré­széről. A toll­szár, a töltőtoll, a számítógép, a fényjelzés, a fu­tás, a vasút és a modem elektro­nikus hírközlés példátlanul gyors fejlődésén túl szó esett a nemzetállamiság ha­tásairól is. Számunkra például mindmáig hátborzongató, hogy Trianonról szólva francia történé­szek körében aligha találni olyant, aki ne volna meggyőződve az otta­ni döntések tökéletességéről. Ame­rikai történészeknek is egekbe száll a vérnyomása Hirosima és Naga- szaki fölösleges bombázása fesze- getésekor. A történelem egy ősfára is emlé­keztet - ágakkal-bogakkal. Nem mellőzheti a közgazdaság-tudo­mány, a földrajz, a filozófia, a szoci­álpszichológia és számos más tudo­mány eredményeit. Nincs abszolút idő, és nincs abszolút tér sem. Az emberi erő gőz-, a villany- és az atomenergia révén történt leváltásá­val megkezdődött folyamat még nem zárult le. Olyan a technikai fej­lődés tempója, hogy ezzel még a fej­lődéselméletek: a felvilágosodás, Kant, Hegel, Marx nem számolhat­tak. A 20. század második évtizedé­ben a boldogság nullpontra kerülé­sét a fasizmus, a holocaust követi.- És a jelen? Legalábbis szá­munkra nem lehet más, mint az Európába való betagozódás hajda­ni nagy királyunk, Szent István zse­nijének megfelelően - hangsúlyoz­ta az akadémikus. BEBESSI K. Szajki vágóhíd: állati sorsok, emberi jogok Félnek az emberek Szajkón attól, hogy a lakóövezetben műkö­dő vágóhíd bővítése után további megpróbáltatásoknak lesz­nek kitéve a hang- és szaghatások, továbbá a környezetszeny- nyezés tekintetében. A tulajdonos, a szakma és a hatóság sze­rint azonban az üzemet az EU-s normáknak megfelelően ala­kítják át. Harminc szajki lakos írta alá azt a kérelmet, amely arra kéri az építé­si hatóságot, hogy utasítsa el a Mersa-Hús Kft. vágóhídjának bő­vítésére és korszerűsítésére első fokon kiadott építési engedélyét. Az aláírásokat kezdeményező, a vágóhíddal szomszédos telek tulajdonosa, dr. Gáspár Vince gyermekorvos egy térképet mu­tat, amelyen az üzem területe ipartelepként szerepel, s magya­rázza, hogy a mohácsi út másik oldalán lévő jelentős méretű ipari parkban lenne a helye a létesít­ménynek. Itt ugyanis olyan köze­liek a lakóházak, hogy a disznók sivítása, a kellemetlen szag meg­keseríti a lakók életét. Nyáron elő­fordul, hogy nem tudják emiatt kinyitni az ablakokat, s hasonlóak a tapasztalataik más évszakokban is, amikor párás, fülledt a levegő. A bővítéssel tovább romlana a helyzet, érvel, s becslése szerint az ingatlanok piaci értéke házan­ként egy-két millióval lenne keve­sebb. Nyilvánvalónak tűnik tehát, hogy mivel házaikat többnyire már fél évszázada birtokolják, nemigen fogadható el az érték- csökkenés ténye egy olyan üzem részéről, amelyet csupán a rend­szerváltás után létesítettek ezen a területen a lakók megkérdezése nélkül. Gáspár doktor elmondása szerint a lakókat most sem tájé­koztatták arról, hogy milyen újabb kellemetlenséggel kell szembesülniük, és senki sem kér­te beleegyezésüket. Ha kérésüket elutasítják, úgy peres úton kény­telenek kártérítésért folyamodni, illetve az üzemi tevékenység kor­látozását kérni. A bólyi önkormányzat műsza­ki osztályvezetője, Bleil György csodálkozik Gáspár doktor térké­pén, ugyanis, mint mondja, Szajknak nincs is rendezési terve, ezért véleménye szerint ott iparte­lep nem létezhet. A vágóhíd a ki­lencvenes évek elején egy közön­séges építési telken jött létre, amelyet, ha elkészül majd a ren­dezési terv, akkor minősítenek át kereskedelmi gazdasági szolgálta­tó területté. Éppen azért, mert semmiféle helyi korlátozás nincs, kénytelenek voltak az országos szabályozásoknak megfelelő szempontok szerint megvizsgálni a tervet, amely minden szem­pontból elfogadható, a bővítést és korszerűsítést valamennyi szak­hatóság jóváhagyta. Az osztályve­zető azon is meglepődik, hogy ti­zenkét évnyi, problémákkal ter­hes év után éppen most támaszta­nak kifogást a vágóhíddal szem­ben, amikor az az európai nor­máknak megfelelő higiéniai elő­írásoknak megfelelő átalakítás előtt áll. Pedig volt olyan időszak is, amikor az állategészségügyi ál­lomás be is záratta, mert nem fe­lelt meg az elvárásoknak. A lakók éppen ezért évekig abban re­ménykedtek, fűzi hozzá Gáspár Vince, hogy az áldatlan állapot miatt végleges bezárásra kerül. Hiszen az első tulajdonosnak egy idő után kisebb gondja is na­gyobb volt a tisztességes működ­tetésnél, erre bizonyíték az, hogy jelenleg is előzetes letartóztatás­ban van a húsüzemmel kapcsola­tos ügyei miatt. A Baranya^ Megyei Állategész­ségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás szakállatorvosa, dr. Re­gős Béla érdeklődésünkre el­mondta, hogy változtak az előírá­sok a vágóhidakkal kapcsolatban. Amíg korábban megszabták a la­kóépületektől való legkisebb tá­volságot, addig a mai szabályozók részben engedékenyebbek, amennyiben ezt a kötöttséget nem tartalmazzák. Minden eset­ben az első fokon eljáró szakható­ság helyszíni bejárás utáni nyilat­kozata dönt, elvileg egy vágóhíd akár lakóház közvetlen szom­szédságában is létesülhet. A vágóhídra éppen disznók ér­keznek. Feltuszkolják őket a mér­legre, majd némi egészséges el­lenállást leküzdve tovább, a szúk- re szabott pihenőbe, amely egy­előre még nyitott, a szaguk erősen érződik. Hátul, az udvari részen egymás mellett állnak a nyitott konténerek, tele állati hulladék­kal. Ezekért minden nap jönnek, még szombaton is Soltról, a fehér­jefeldolgozóból, különben meg- büdösödne, magyarázza a kft. ügyvezetője, Varga György, aki a harmadik tulajdonosa az üzem­nek, tavaly július közepétől mű­ködteti. Napi 25 sertés és marha vágására van engedélyük, a gya­korlatban ez a szám 15-20-ra te­hető. A szomszédokkal voltakép­pen akkor támadt először konflik­tusa, amikor kihívta a földmérőt, hogy a telekhatárokat mérje ki pontosan, hiszen ezen a téren ká­osz mutatkozott. Aztán kiderült, hogy több szomszéd is méterek­kel átkerített. Ennek ellenére vala­mennyit felkereste még novem­berben, hogy elmagyarázza, mire is készül. Mutatja a terveket. Nem kapacitásbővítésről van szó, ha­nem korszerűsítésről, a bővítés negyven százalékát a szociális blokk teszi ki a fekete és a fehér öltözővel, az állatorvosi blokkal. Teljesen zárt, klimatizált, a leg­korszerűbb technikával felszerelt üzem lesz, ahová a légy nem tud majd be-, a szag pedig kijutni. A hulladék is és a vér is zárt, speciá­lis tartályokba kerül, amelyeket elszállítanak. Lesz többek között vizsgálóasztal az állatorvos részé­re, külön elkülönítő a gyanús álla­tok számára, boncoló az „útihul­láknak”, hűtőkamrák stb. A léte­sítmény korszerűsítéséhez kor­mányzati és uniós pénzek nyújta­nak lehetőséget, következéskép­pen az EU-biztos szigorú ellenőr­zése és számonkérése elkerülhe­tetlen, a működési engedélyt nem kaphatja meg, ha bármilyen elő­írást is megsért. Varga György úgy gondolja, a környező ingatlanok értéke nem csökkenni, hanem nö­vekedni fog az által, hogy nem egy minden szempontból elmara­dott, balkáni színvonalú vágóhíd, hanem az európai normáknak megfelelő üzem működik a falu­ban. Ezt azoknak a falubelieknek is tudniuk kellene, akik hátul, az udvarukon feltehetően nem euró­pai nívón nevelik azokat a disznó­kat, amelyeket rendszeresen szál­lítanak arra vágóhídra, amelynek léte ellen tiltakoznak. Ha a nagy ipartelepen történne az építkezés, melynek nagysága 15 hektár, nem lenne kifogása sem neki, sem támogatóinak, vonja le a tanulságot Gáspár dok­tor, mivel véleménye szerint a la­kóházaktól megfelelő távolságban a zavaró tényezők, mint a zaj és a bűz, nem rontanák az ott élők életminőségét. CSERI LÁSZLÓ Az Értelem Odüsszeiája A Janus Pannonius Gimnázium di­ákjai 1995 óta vesznek részt siker­rel Az értelem Odüsszeiája elneve­zésű versenyen. Ez egy iskolai programsorozat, ami az Egyesült Államokból indult az 1970-es évek­ben és terjedt el a világ immár har­minc országában. A program a részt vevő fiatalok kreatív gondol­kodását, problémamegoldó képes­ségét fejleszti, lehetőséget adva egyéni és csoportos munkára. A Ja­nus Pannonius Gimnázium sok­szor ért el remek helyezést és ka­pott különdíjat az országos verse­nyen, ez idáig háromszor vehettek részt a világbajnokságon. Itt a sike­res szereplés mellett megismerked­hettek amerikai diákokkal és taná­rokkal. A helyzet idén is hasonló, mivel a janusosok megint kivívták maguknak a jogot, hogy ott legye­nek a vb-n. Áhogy Demkó László, az Értelem Odüsszeiája Program Társadalmi Szervezetének elnök- helyettese is megállapította: a már­cius végi, Szentkirályon tartott or­szágos bajnokság eredménye alap­ján a Boomeráng Pomogácsok csa­pat elnyerte a jogot, hogy Magyar- országot képviselje az amerikai döntőn, amihez a szervezet min­den szakmai támogatást meg is ad. Igen ám, de a május 28-31. kö­zött az Iowa állambéli Ames-ba el is kell jutni a hét tagú csapatnak, ami­hez a szakmai mellett elég sok anyagi támogatás is szükségeltetik, mivel a költségek majd' 3 millió fo­rintot tesznek. Ezért most az iskola és a diákok támogatókat keresnek. __________________________M.K.

Next

/
Thumbnails
Contents