Új Dunántúli Napló, 2003. május (14. évfolyam, 118-147. szám)
2003-05-17 / 133. szám
Dunántúli Napló Krimi Idén 500 millió forintot fordít a rendőrség golyóálló mellényekre. 12. oldal Lassan egy évtizede, hogy'a magyar Országgyűlés tagja dr. Szili Katalin. Politikai pályafutása elején az MSZP pécsi önkormányzati képviselője volt, majd az MSZP Baranya megyei elnöke lett, 1994-től a nagypolitika szereplője, egy esztendeje közjogi méltóság, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének elnöke. Különös ismertetőjele: bár politikus, szeretik az emberek. S egy másik: a riporterek többsége először a munkájáról kérdezi, később a nők elfogadottsága a politikában című témakörről érdeklődig, majd megkérdezi tőle: mikor fut el újra Pécsről a máriagyűdi kegytemplomig - merthogy megígérte. Interjúnkban mi sem hagytuk ki ezt a lehetőséget. Sport A döntőkhöz érkezett a női ökölvívó Európa-bajnokság. 20. oldal Élet & Stílus Kudarcba fulladt egy brit kereskedelmi csatorna valóságshow-ja. 13. oldal Ismerem az érmét mindkét oldaláról- Tavaly ilyenkor főhetett a feje. Éppen hogy többséggel nyert csupán a pártja, s önt jelölte arra a feladatra, hogy biztosítsa a parlamentben a kormány előterjesztéseinek mindenkori többséget.- Tudhatták, mit bíznak rám. Harmadik ciklusomat töltöm a parlamentben, s az előző négy évben egy ellenzéki párt képviselőjeként vezettem üléseket. Előtte pedig kormánytagként egy rendkívül kényelmes, kétharmados többséggel tettük a dolgunkat, mint ahogy mindenki, én is a magamét. Az érmét tehát mindkét oldaláról ismerem. Igaz, a mai minimális többség mellett a korábbi kormányzási időszakunk ideális helyzetnek tűnik.- A kétharmados többség éveit felidézve megbántak valamit? Például, hogy nem alkalmazták az elvet: az erőt nem szégyellni, használni kell? Azt, hogy szemérmesek voltak, talán túlságosan is?- Igen, ez egy lehetséges magyarázat. A rendszerváltást követően azt hiszem magunk sem hittük el, hogy egy szociáldemokrata párt ilyen többséget szerezhet a társadalomban, főleg, ha a 1990 és 1993 közötti elfogadottságunkat idézem fel. Egy ideig karanténban voltunk, de ez nem tartott sokáig. Az emberek, a polgárok hónapról hónapra jobban bíztak abban, amit képviselünk. 1994-ben hiába szereztünk abszolút többséget, a görcseink megmaradtak. Talán magunk is abban a hiszemben voltunk, hogy ekkora bizalmat nem érdemiünk meg. Tény, hogy ma már, tizenhárom évvel a rendszerváltás után ugyanezekkel a nehézségekkel nem kellene megküzdenünk, ma viszont az a helyzet, hogy nincs kétharmados többségünk a parlamentben.- Alig vannak többen, mint akik ellenzékben ülnek.- Ami persze a képviselőinktől rendkívül fegyelmezett és feszes munkát követel. Azzal a frakcióvezető-helyettes kollégámmal, aki a parlamenti többségért felel, az ülések ideje alatt állandó kapcsolatban vagyok. Ha kell, metakommunikációs szinten is üzenünk egymásnak, hogy tudjuk, megvan-e a kormányt támogató többség. Nem könnyű feladat, de ezt másként megoldani talán nem is lehet. Arra azért házelnökként büszke vagyok: az elmúlt évben nem fordult elő, hogy ne tudtuk volna biztosítani az Országgyűlés esedékes feladatainak ellátásához szükséges szavazatokat.- Ilyen kis többség mellett hogyan tudnak majd annak a követelménynek megfelelni, amit az Európai Parlament támaszt? Nevezetesen, hogy a hazai munkával párhuzamosan két tucat képviselő megfigyelőként, a kontinentális parlamentben is jelen kell, hogy legyen.- Önök kérdezik meg ezt először. Van megoldás: a napirendet nem két napra, hanem négyre fogjuk meghatározni.- Mit szól ehhez az ellenzék?- Bár a tartalmával nem értenek egyet, ami szívük joga, de technikai megoldásként elfogadják. Ugyanúgy élhetnek ezentúl is azokkal a jogosítványaikkal, amelyek a végrehajtó hatalom ellenőrzéséhez szükségesek, mint eddig. Akár a napirend előtti felszólalásokat, akár a rendszeres interpellációkat nézzük. Ennek ellenére nehéz lesz minden héten biztosítani a parlament működőképességét... Lesz egy-két olyan hét, amikor emiatt szünetet kell tartanunk. A képviselők külföldi jelenléte viszont egyre több haszonnal járhat az ország számára, hiba lenne ezt az ülésrend összeállításakor nem figyelembe venni.- A házelnöknek tehát ahhoz, hogy a parlament működését biztosítani tudja, minden képviselő időbeosztását egy évre előre ismernie kell?- Majdhogynem így van. A külügyi hivatalunk folyamatosan egyeztet a képviselőkkel és a külföldi szervezetekkel. Ez már nem ugyanaz a nemzeti parlament, ami néhány évvel ezelőtt volt. Sokkal szervezettebb munkát igényel - s persze több egyeztetést és türelmet.- Más ez a parlament másban is: mintha elszürkült volna... Önnek nem hiányoznak a régi nagy egyéniségek? Mondjuk egy Torgyán József típusú figura?- Magam is úgy érzem, hogy némi emelkedettség, irónia, akár éles, de intelligens pengeváltás könnyebbé tenné a munkát, és a parlamentet is népszerűsíthetné. Az elszürkülés mellett szerintem sajnos a gyűlölködő stílus az, ami időnként jellemző. Nos, egyetértek, ez nem érdekli az embereket. Néha engem is megtámadnak, ha egy-egy oda nem illő kifejezés miatt nem utasítom rendre a felszólalót, pedig nem egyszer csupán arról van szó, hogy a hangzavarban nem is hallom, mit mond. Általában édesanyám tájékoztat arról, mi történt. Ő a tévében hallja, amit én az ülésteremben nem...- A „szürkeségnek” lehetne pozitív üzenete is.- Talán lassan eljutunk odáig, hogy az emberek elfogadják: a parlament ugyanolyan munkahely, mint bármely másik. Ha okosak vagyunk, tárgyszerű, a közös, nagy célokat megvalósítani kívánó munkahely, ahol egyre kevésbé a népszerűség hajhászása a fontos, sokkal inkább a számunkra a társadalom által megjelölt feladat, a végrehajtó hatalom ellenőrzésének biztosítása. A vitaparlament jellegből át kell térnünk a munkaparlament jellegbe. Ha az elszürkülés alatt ezt értik, akkor azt házelnökként büszkén vállalni tudom.- Azért nyilván vannak, akiknek a felszólalásai ma is élményszámba mennek.- Kár, hogy nem lehet mindenkit felsorolni. Akit kifelejtek, attól elnézést kérek, de azért mondanék néhány nevet: Horváth Jánost és Varga Laci bácsit a Fi- deszből, vagy Baráth Etelét és a belügyminiszter asszonyt a saját frakciómból. S ugyanígy Kuncze Gábort, az SZDSZ elnökét vagy Csapody Miklóst az MDF-ből, szintén élvezettel hallgatom. Egyébként is az a véleményem, hogy azzal mutathatunk példát az országnak, ha meghallgatjuk és tiszteljük egymás álláspontját - még akkor is, ha esetleg nem értünk egyet mindenben. Nagy baj lenne, ha olyan országban élnénk, ahol egy sémára kellene gondolkodnia mindenkinek.- Egy politikai párt hatékonyságához azért - és most már mint az MSZP elnök- helyettesét kérdezem - szükség van a közös irányok kijelölésére és képviseletére is.- Ez természetes. Talán ebben némileg könnyebb a dolgom, mint másoknak, hiszen az, hogy a kongresszus a legtöbb szavazattal engem választott meg a tisztségre, nemcsak nagyfokú bizalmat és felelősséget jelez, de azt is, hogy figyelmet érdemlőnek ítélik meg a politizálásomat. Arra, hogy 97 százalékkal választottak meg, nagyon büszke vagyok, de azt is tudom, hogy ez a jövőben az eddigieknél is szigorúbb szolgálatra ítél engem.- Voltak, akik felvetették, ekkora népszerűséggel a pártelnöki pozíciót is megcélozhatta volna.- Nem szerepelt a céljaim között, hiszen a tagság a Kovács László-Szili Katalin párost fogadta el, s ez így van jól. Győztes választás után furcsa is lenne, ha elnököt váltana az MSZP. Ezt én sem támogattam volna, ha egyáltalán felmerül - de szó sem volt ilyesmiről.- A jövőben sem vállalna pártelnöki feladatot?- Ez a kérdés ma számomra nem időszerű. A következő egy évben á pártelnök-helyettesi és a parlamenti elnöki feladatoknak szeretnék megfelelni, segítve a miniszterelnököt és a párt elnökét a munkájukban. Fő feladatom az MSZP szervezeti megújítása, s ebben a megyei elnökök támogatására is nagy szükségem lesz az elkövetkező hónapokban.- Véletlen-e az, vagy az előéletéből következik, hogy az egyházi rendezvényeken a legtöbbször önt látjuk a szocialisták képviseletében?- Hívőnek neveltek, a keresztség szentségét nem tegnap vettem magamra. Neveltetésemből következett, hogy 1977- ben a pécsi bazilika Corpus Christi kápolnájában tartottuk férjemmel az esküvőnket, s azóta is a katolikus egyház aktív tagja vagyok. Meghatározó élményem, hogy találkozhattam Őszentségé- vel, amikor mint a magyar Országgyűlés elnökét fogadott a Vatikánban. Persze el kell ismernem, vannak, akiket meglep, hogy egy baloldali párt vezetője hívőként is megmutatja magát, de az embernek abból hosszú távon ritkán származik hátránya, ha vállalja a nézeteit. Lassan harmincöt éve fizetem az egyházi adót - még akkor is így van ez, ha a pécsi püspök úr egy cildcében megkérdőjelezte, hogy gyakorló hívő vagyok. Annak örülnék, ha erről beszélnem sem kellene, ha mindenki természetesnek venné, hogy ilyen vagyok, mint ahogy nagyon sokan ilyenek vagyunk az MSZP-ben is.- Elfutott már Pécsről a máriagyűdi kegytemplomba, ahogy ígérte a választások előtt?- Tavasszal már megtettem fél távot, de az, hogy oda-vissza is újra teljesítsem, még hátravan. Ahogy időm engedi, beváltom a fogadalmamat. PAUSKA ZSOLT Névjegy DR. SZILI KATALIN jogász, humánökológus, politológus. Barcson született, 47 éves. Férje Molnár Miklós, két gyereküket Pécsett nevelik. Korábban gyámügyi előadó, csoportvezető, majd jogtanácsos és a pécsi Környezetvédelmi Felügyelet hatósági részlegének vezetője. 1989-től az MSZP tagja. 1992-től önkormányzati képviselő és parlamenti szakértő a párt frakciója mellett. 1994- től a pécsi 2. sz. vk. országgyűlési képviselője, 1994-98 között a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára. 1998-2002: az Ország- gyűlés alelnöke. Jelenleg az Országgyűlés elnöke, az MSZP elnökhelyettese. Róla mondták... Ház-vezetőnő. Pilhál György újságíró (Magyar Nemzet, 2002. szeptember 30.) ... ő mondta A parlamentben több energia megy el a sípolásra, mint az előrehaladásra. Nógrád Megyei Hírlap, 1999. december 29. Mi együtt jártunk az egyetemen Szili Katalinnal, de Lamperth Mónikával is. Dávid Ibolya MDF-politikus (Tolnai Népújság, 2002. október 6.) A Nap-kelte jelzőkarója. Végh Attila kritikus (Heti Válasz, 2002. november 15.) Az önkormányzatok helyzete olyan, mint két cintányér között a levegő. Új Néplap, 2000. november 10. Nem szeretnék a politikában percemberke lenni. Új Dunántúli Napló, 2000. november 21. Egy politikus nemcsak attól politikus, hogy beszélni tud, hanem attól is, ha néha hallgat. 168 Óra, 2000. november 23. Ha a Fidesz győz, a demokrácia kerülhet válságba, ha mi győzünk, akkor a jobboldal. Tolnai Népújság, 2002. február 2. Szerintem sokkal feltűnőbb lettem, mióta védett vagyok. Népszava, 2002. december 14. Akkor vagyok jó (a parlamentben), ha a sajátjaim is bírálnak. 168 Óra, 2003. január 2 é A t 4 1
