Új Dunántúli Napló, 2003. május (14. évfolyam, 118-147. szám)

2003-05-10 / 126. szám

10. OLDAL GAZ PASA G I T Ü KÖR 2003. Május 10., szombat Gond a túlsúlyos sertés Budapest A kormány a túlsúlyos serté­sek felvásárlására szolgáló múlt heti 300 millió forintos keretet a héten 200 millió fo­rinttal megemelte, így 500 mil­lió forint áll rendelkezésre 70 ezer túlsúlyos sertés felvásár­lására. A felvásárlás a jövő héten megkezdődhet. A parla­ment illetékes albizottsága, a sertéságazat érdekképvisele­teivel együtt, a hazai sertésál­lomány csökkentését sürgette. Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a kor­mány ülése után azt mondta: az eddigi merev ármeghatározás he­lyett olyan árcentrumot szeretné­nek kialakítani, amely két hét ké­séssel követné az EU öt legjelen­tősebb sertéstenyésztő országá­nak átlagos felvásárlási árait. A tárca tervei szerint a tenyésztők a közepesnél jobb minőségű ser­tésekért egyedenként 3000 forin­tos, a közepesnél rosszabb minő­ségűekért pedig 2000 forintos tá­mogatást kapnának. Az Országgyűlés mezőgazda- sági bizottságának ellenőrző al­bizottsága szerdán, még a kor­mányülés előtt, négy pontban fo­galmazta meg javaslatait a kor­mánynak a sertésválság megol­dása végett. Ezek: 1.: a kabinet haladéktalanul intézkedjék 80- 100 ezer sertés kivonásáról a ma­gyar piacról, 2.: gyorsítsa meg a támogatások kifizetését, 3.: se­gítse elő a minőségi sertés- tenyésztés által megkövetelt fej­lesztéseket, 4.: anyagilag támo­gassa az ágazat technológiai fel­készítését az uniós követelmé­nyeknek megfelelően. A ser­tésválság kezelése a képviselők szerint 5-6 milliárd forintot igé­nyel. Máhr András, az agrártárca A TÖRZSKÖNYVILEG ELLENŐRZÖTT ANYAKOCÁK ÉS KANOK FAJTA SZERINTI MEGOSZLÁSA Anyakocák Kanok Száma Százalékos Száma Százalékos aránya aránya Magyar nagy fehér hússertés 4561 10,8 169 12,3 Magyar lapálysertés 3905 9,3 139 10,1 Fajtatiszta összesen 9400 22,3 331 24,1 Hungahib (hibrid) összesen 9142 21,7 271 19,7 ISV Pannon hibrid összesen 6493 15,4 250 18,2 Kahyb (hibrid) összesen 7663 18,18 237 17,3 Seghers összesen 1352 jtfM 3.2 59 4,3 Dalland összesen 2802 Jt 6,65 18 1,3 Rattlerow összesen PIC összesen 1281 631 JMSk. 3,0 mUfo ~ 1,5 23 ■ - ia ...r 1,7 helyettes államtitkára az al­bizottság ülésén azt mondta: a piaci feszültségek egyik oka az utóbbi hónapokban jelentősen megnőtt sertésállomány. A ma­gas 2001. évi felvásárlási árak ar­ra ösztönözték a gazdákat, hogy 30 ezerrel több anyakocát állítsa­nak tenyésztésbe, és azok szapo­rulata révén alakult ki a mintegy 100 ezres sertéstöbblet. Idén a sertéságazat 14 milliárd forin­tos állami támogatásra számíthat - amelyből eddig 2-2,5 milliárd forintot használtak fel -, ugyan­akkor a forint árfolyamának erő­södése legalább 10 milliárd forint veszteséget okozott az ága­zatnak. Balogh Gyula, a Fidesz kép­viselője emlékeztetett rá, hogy Medgyessy Péter választási kam­pányában 350 forintos sertéshús­árat ígért a termelőknek, ami so­kakat a sertésállomány növelésé­re ösztönzött. Zádori László, a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) titkára elmondta: a VHT tavaly ősszel írásba adta, hogy a sertéságazat támogatásához 21,3 milliárd fo­rint szükséges. _________ EUROPRESS Drágult a gabona A Budapesti Árutőzsdén a búza augusztusi szállítás esetén 800 forinttal, 25 890 forintra drágult. A takarmánykukorica "júliusi határidős ára 450 forinttal, 23 800 forintra nőtt. A takar­mánybúza és a takarmányárpa augusztusi ára 21800 forint. Válságkezelés Budapest Létrejött a megállapodás a sertésválság kezeléséről az agrárkormányzat és a te­nyésztői, illetve feldolgozói érdekképviseletek között - jelentette be Németh Imre földművelésügyi és vidékfej­lesztési miniszter pénteken. A miniszter közölte: a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Minisz­térium vezetése péntek délelőtt megállapodott a Vágóállat és Hús Terméktanács megbízottaival, va­lamint azt megelőzően a termelői érdekképviseletekkel a rövid és a hosszabb távú válságkezelés módjáról. Mintegy százezer sertés állami felvásárlásáról határoztak, továbbá arról, hogy hosszabb tá­von az Unióban alkalmazott ser­tésfelvásárlási árak lesznek ér­vényben Magyarországon már a csatlakozás előtt. A rövid távú válságkezelés ré­szeként várhatóan már a jövő hé­ten megkezdődik annak a 70 ezer túlsúlyos, azaz 145 kilogrammon felüli sertésnek a felvásárlása, amelyről a megállapodás szól. Emellett az agrárkormányzat elfo­gadta azt a kérést is, hogy továb­bi 30 ezer normál testsúlyú sertés felvásárlása is történjen meg. Mészáros Gyula közigazgatási államtitkár közölte: annak érde­kében, hogy a magyar tenyésztők alkalmazkodni tudjanak az EU Elmarad a tüntetés Tóth István, a MOSZ titkára beje­lentette, hogy javasolni fogják a kilátásba helyezett országos tiltakozó tüntetések lemondását. piaci viszonyaihoz, és ott életké­pesen folytathassák tovább tevé­kenységüket, az agrárkormányzat az úgynevezett EU-referenciaár magyarországi követéséről hatá­rozott. Mindez azt jelenti: a ma­gyar felvásárlási árak a sertéspia­con kéthetes késéssel követik majd az öt legjelentősebb sertés- tenyésztő EU-ország felvásárlási átlagárát. így az államtitkár sze­rint már néhány napon belül a je­lenlegi mintegy 190 forintos kilo­grammonkénti U, azaz közepes minősítésű élő sertés ára 230 fo­rintra emelkedhet kilogrammon­ként. Emellett az E minősítésű élő sertésért a mostani mintegy 200 forint helyett várhatóan 240 forin­tot adnak majd a feldolgozók küo- grammonként. Az agrárkormányzat határozott arról is: annak érdekében, hogy a tenyésztőket és á felvásárlókat ösztönözze a sertések minősítte­tésére, illetve minősítésére, a kö­zepes minőségűnél jobb sertésért a tenyésztők állatonként 3 ezer fo­rintot, míg a közepes minőségű­nél gyengébb sertésekért 2 ezer forintot vehetnek fel támoga­tásként. ■ Euró _________244,66 Bo lgár leva 125,16 Cseh korona 7,81 Horvát kuna 31,93 Lengyel zloty 56,70 Orosz rubel 6,89 Román lej (100) 0,65 Szlovák korona 5,94 Fajtaválaszték Magyarországon A nagyüzemi vágósertések 70-75 százalékát a Hun- gahib, a KA-hyb és az ISV- Pannonhib hibridek alkot­ják nagyjából azonos arány­ban, a fennmaradó állomány nagy része pedig német, hol­land és angol hibrid. A man­galica megmenekült a ki­pusztulástól, de jelentősége a teljes állományon belül csekély. A hazai sertésállományon belül két fajta a meghatározó: a ma­gyar nagy fehér hússertés, illet­ve a magyar lapály - ezeket leg­inkább Duroc, Pietrain, Belga la­pály és Hampshire fajtájú hí­mekkel keresztezik, így alakul ki a hazai sertésállomány zöme. A legjelentősebb hibrid a Hun- gahib, a KA-hyb és az ISV- Pannonhib, amelyek hasonló arányt képviselnek a sertésállo­mányon belül. A Magyar Állat- tenyésztők Szövetségének ada­tai szerint a sertésállomány 52 százalékát előállító nagyüze­mekben a vágósertések 70-75 százaléka e három hibridhez tartozik, így a KA-hyb, a Hun- gahib és az ISV-Pannonhib kö­rülbelül 12-13 százalékot, a há­rom külföldi hibrid pedig 2,5- 3,5 százalékot képvisel. Az egyetlen őshonos magyar fajta, a mangalica zsírsertés, egészségtelennek tartott húsa és nehézkes értékesítése miatt ko­rábban eltűnni látszott Magyar- országról. Jelenleg vita folyik arról, hogy zsírja tartalmaz-e ko­leszterint, Spanyolország pedig - sonkaalapanyagként - szívesen importálja. A fajta megmenekült a kipusztulástól, de a honi sertés- állományon belüli aránya ma is alig néhány százalék. A sertés- állomány 48 százalékát kis­termelők nevelik - az ő haszon­állataik fajtaösszetételéről nin- csenek pontos adatok. idóczy) Örömök és kételyek A Hazai Sertéstartók Érdekegyesülete (HSE) kételkedik abban, hogy a túlsúlyos sertésekre vonatkozó 70 ezres szám reális lenne - ez esetben viszont az 500 millió forintos keret is kevésnek bizonyulhat a probléma tényleges megoldásához. Budapest A HSE üdvözöl minden, a minisz­térium felől jövő segítséget a ser­téspiacon felhalmozódott felesleg kezeléséhez. Ha 70 ezer állattal számolunk, akkor a kilónkénti 50 forint támogatás elegendőnek lát­szik. A kérdés azonban az, hogy reális-e a 70 ezres szám - mondta az Europressnek Wekerle Balázs, a szervezet ügyvezető elnöke. Ta­pasztalatai szerint a felmérést végző falugazdászok régiónként igen eltérő minőségű munkát vé­geztek: van, akit fel se kerestek- a nagyüzemet például nem. Másokat csak későn, néhány órá­val a határidő lejárta előtt értesí­tettek. Tehát a felmérés nem érinthette a sertéságazat egészét. Nem tudható, hány olyan telep van, amelyet a falugazdászok fel sem kerestek. Ugyanakkor folya­matosan növekszik a túlsúlyos ál­latok száma. A HSE gyanúja az, hogy a kor­mány mostani lépésével a háztá­jinak akart támogatást adni, ami­vel nem oldja meg a válságot, sőt újra is termeli a problémát. Látni kell ugyanakkor, hogy szám sze­rint a „hobbitartók” vannak túl­súlyban, az ő lecsendesítésük a rendszerváltás óta politikai ügy. Az átlagosnál jobb minősítésű sertések után fizetendő kilogram­monkénti 3000 forintos támoga­tás már ma is él, viszont a köze­pesnél rosszabb minőségű serté­sekért nyújtandó 2000 forintos támogatás újdonság. A HSE sze­rint ennek hatása kedvező lesz, ha egy-két hónapos intézkedés­ről van szó. Vagyis az a célja, hogy a sertésfeleslegtől minél ha­marabb megszabaduljon a honi piac. Ám hibának tartanák, ha hosszabb távon fennmaradna ez a támogatás, mert a túltermelés­sel küzdő ágazatban a rosszabb minőséget támogatni ellenkezik a józan ésszel. ______dóczy László A disznót is azonosítják Az Európai Unióban a sertéságazat támogatása nagyon szűk körű, viszont mennyiségi korlátozások az értékesítést sem gá­tolják, tehát a piaci verseny a meghatározó. Az EU támogatja a technológiai korszerűsítést, ám különféle állat-egészség­ügyi, minőségügyi, adatszolgáltatási kötelezettségeket ró a tagállamokra. Brüsszel Az EU-ban támogatást csak pályá­zat útján kaphatnak a sertéságazat szereplői: e lehetőségek közé tar­tozik az állománycsökkentés, a piacra jutás elősegítése és a mar­ketingtámogatás. A magyar gaz­dálkodók számára kedvező lehet, hogy a piac ciklikus változásainak kiegyenlítése érdekében az Unió magántárolási támogatást nyújt a feldolgozók, kereskedők részére. A piaci feleslegek levezetése céljá­ból pedig pályázat útján export- támogatást igényelhetnek az érin­tettek. A közösségben a sertéskivitelre nincs kvóta, azaz mennyiségi kor­látozás - tájékoztatta az Euro­presst a Miniszterelnöki Hivatal EU-kommunikációs irodája. Jelenleg a sertés termelői ára magasabb Magyarországon, mint az EU-tagállamokban, ám a vágó­sertés előállítása az állami támo­gatással együtt sem fedezi a ter­melési költségeket. Az East Europe című folyóirat szerint az ágazat termelőinek egy része való­színűleg nem is éli túl az EU-csat­lakozást. A tenyésztők versenyké­pességét leginkább az rontja, hogy az elmaradt fejlesztések miatt ala­csony a hatékonyságuk. A magyar gazdálkodók például 30 százalék­kal több takarmányt használnak fel egy kiló hús előállításához, mint versenytársaik. Az uniós in­tézkedések céljai között szerepel, hogy a technológiai felzárkózta­tási támogatások révén előmoz­dítsák a technológiai hátrány fel­számolását. Az úgynevezett nyomon követ­hetőség érdekében ki kell építeni az uniós előírásoknak megfelelő Egyedi Nyilvántartási és Azonosí­tási Rendszert. Ennek értelmében a csomagoláson lévő jelöléseknek lehetővé kell tenniük a termék azonosítását olyan részletesség­gel, hogy adott állat mely állattartó telepről származik, mikor és hol vágták le és hol dolgozták fel. Az állatok levágása után a hasított testeket kereskedelmi osztályokba kell sorolni - úgynevezett (S)EUROP minősítési rendszer előírásai alapján amelynek alapját a hasított test, illetve a színhústar­talom súlyának százalékban ki­fejezett, egymáshoz viszonyított aránya képezi. Az osztályba soro­lás alapján kalkulálják a termelők számára fizetendő átvételi árat is. EUROPRESS Mezőgazdasági hírek Háromszázmilliárdos igény A mezőgazdaság hazai támogatási előirányzatának a csatlakozás évében el kell érnie a 300 milliárd forintot ahhoz, hogy az uniós mel­lett nemzeti támogatásokra is jusson. Az EU-tól várható agrártámo­gatások a csatlakozás első évében mintegy 140 milliárd forintot tesz­nek ki, amelyet a csatlakozási szerződés alapján további 80-90 mil­liárd forint uniós jellegű támogatással lehet Magyarországnak kiegé­szítenie - jelentette ki Halmai Péter, a Szent István Egyetem gödöllői agrártudományi karának professzora, mti Több lett a háziállat A szarvasmarhát kivéve az összes főbb háziállatból többet tartottak Magyarországon az idén április elsején, mint egy évvel korábban. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint a sertésállo­mány 153 ezerrel 5,1 millióra nőtt egy év alatt. Összességében gyara­podott a különböző baromfifajták állománya is. A tojótyúkok száma 362 ezerrel 16,3 millióra nőtt, ám a teljes tyúkállomány kismértékben, 1,2 millióval 40,2 millióra mérséklődött. A juhállomány 62 ezerrel 1,254 millióra nőtt, a szarvasmarha-állomány létszáma pedig április elsején 769 ezer volt, 11 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. MTI Sörgyárak egyesülése A Brau Union Hungária Sörgyárak Rt.-nél is tulajdonosváltást okoz, ha megtörténik a Heineken és a BBAG közép-európai söripari tevé­kenységének összevonása. A soproni sörgyár közleménye szerint a Brau Union AG-t is magába foglaló osztrák söripari csoportot felvá­sárló holland Heineken köteles lesz vételi ajánlatot tenni a Brau ma­gyarországi leányvállalatára, a Brau Union Hungária Rt.-re is. mti Tiltott az uniós baromfiexport Az Európai Unió május 16-ig kiterjesztette a hollandiai és belgiumi baromfivész miatt az exporttilalmat, amely eddig a két érintett or­szágra vonatkozott. A tilalom a mostani hosszabbítás után addig ma­rad érvényben, amíg az EU állat-egészségügyi szakértői - várhatóan e hónapban - újra át nem tekintik a korlátozásokat. Az élő baromfi és a keltetési tojás exporttilalma március 3-a óta van érvényben, mti Gyengébb román búzaprognózis A román mezőgazdasági minisztérium legfrissebb előrejelzésében körülbelül 6 millió tonnára becsülte az idei várható búzatermést a korábban előre jelzett 7,1 millió tonna helyett. A kilátások romlását az időjárással magyarázták. Tavaly Romániában 4,38 millió tonna búzát takarítottak be, ez volt az utóbbi tizenhárom év egyik leg­kisebb termése, mti Jön a zsugorodásmentes gyapjú Ausztráliában hamarosan megkezdődhet a zsugorodásmentes gyap­jú termelése, a kormány által támogatott tudományos testület, a CSIRO felfedezése nyomán. Ennek lényege, hogy a gyapjú zsugoro­dási tulajdonsága juhfajtánként örökletes, és szelektív birkatartással kiküszöbölhető. A gyapjútermelők számára ezzel lehetségessé válik a csekély zsugorodási tulajdonságú gyapjút növesztő juhok ki­választása. MTI ■ * t A í

Next

/
Thumbnails
Contents