Új Dunántúli Napló, 2003. április (14. évfolyam, 89-117. szám)
2003-04-05 / 93. szám
TÜKÖR Wft<l Vau ín i márts BwBw« tűimet* "«« ÍJÖSiSÖ *gm ssv Jt IftlÉíR 35$ /KsRam SYIVESTER ’ SWU.QN* . PJ\H'óO OJf<A 'VsifJivti ■WTNf IH PtllHQw 4 WABKiK ItMf XtAMMl« 'M NVfifOfi, CStnílfA 10. OLDAL 2003. ÁPRILIS 5., SZOMBAT Több termelő együtt erősebb Az EU-csatlakozásig legalább ötven olyan méretű TESZ megalakítása a cél, amely a magyar zöldség-gyümölcs termelésnek legalább a felét lefedi. Ez teszi ugyanis lehetővé, hogy a belépés után a magyar kertészeti termelők brüsszeli támogatáshoz jussanak - mondta Németh Imre agrárminiszter. Az Európai Unió piaci lehetőségei között a kertészeti termékek előállítása az agrárágazat egyik húzótényezője lesz. A gyümölcsre, zöldségre, gyógy- és dísznövényekre az Unióban nincs kvótarendszer. A jó minőségű termék jó áron értékesíthető ezen a csaknem 450 millió fogyasztót számláló piacon - mondta Németh Imre' földművelésügyi miniszter. Az általunk termesztett áruféleségek, zöldségek esetében bővíthetőnek látszik a termesztés, a kiváló minőségű termékek értékesítési lehetőségei lényegesen javulnak. Néhány termék esetében azonban az Európai Unió országaiban is előfordul túltermelés, így például a gyümölcsök közül az almából, az őszibarackból, a zöldségféléknél, a paradicsomból vagy a karfiolból és a borok esetében a tömegboroknál. A kertészeti termékek 80-85 százalékát a kisgazdaságok termelik meg és várhatóan a jövőben is a családi gazdaságok lesznek meghatározók ezen a területen. A családi gazdálkodás a nyugati országokban is a vidék lakosságmegtartó képességének egyik legfontosabb sarokköve, emellett a kertészeti ágazatban is létezik a nagyszámú, kiegészítő tevékenységként a termesztés valamely ágával foglalkozók köre is, akik önellátás, vagy jövedelem-kiegészítő tevékenység céljából folytatnak kertészeti termelést kisebb-nagyobb üzemi területeken. A több száz kertészeti termelő többsége sajnos még kiszolgáltatott szereplője a piacnak, hiszen ez a termelési forma csak elkülönült, kis volumenű termelést tesz lehetővé. Az egyre koncentráltabb piaci körülmények között pedig a nagyobb társaságok kihasználják az ebből fakadó alkupozíciókat. Éppen ezért stratégiai cél a minőségi termék-előállítás feltételeinek megteremtése, a termelői körzetek, termőtájak megszervezése, mert ezek elvezetnek a megélhetési körülmények javításához is. Alapvető cél, hogy az Európai Unió tagjaként megtartsuk hazai piacainkat, hiszen sok termék esetében a klimatikus viszonyok kedvezőbbek Magyarországon, mint más országokban. A hazai termelésből a belföldi igények teljesítése mellett minden olyan piaci rést is ki kell használni, amely lehetőséget teremt arra, hogy az árufelesleget külföldön értékesíthessük. Ahhoz, hogy ezt meg lehessen valósítani, lényegesen javítani kell a feldolgozó kereskedők és a termelők kapcsolat- rendszerét. , Sajnos több területen a szerződéses alapú termelés, a termeltetési forma nem terjedt el, ennek hiánya pedig növeli a termelők kiszolgáltatottságát. A piaci igényekhez való alkalmazkodás érdekében minden ágazatnál szükséges a kapcsolatok helyreállítása, amely a TÉSZ-ek és a pinceszövetkezetek kialakítása révén valósítható meg. A megalakuló TÉSZ-ek és pinceszövetkezetek esetében a technológiafejlesztés, az épület- és gépberuházás az idei esztendőben is kiemelten támogatandó. A szakirányítás fontos feladata a beruházások, ültetvénytelepítések, infrastruktúra-fejlesztések, hűtőházak, tároló-csomagoló létesítmények építésének állami ösztönzése is. Az EU-csatlakozásig legalább ötven olyan méretű TÉSZ megalakítása a cél, amely a magyar zöldség-gyümölcs termelés legalább felét lefedi. Ebben még nagy a lemaradásunk. Nagyon fontos a biztonságosabb minőségi termelés megvalósítása érdekében az öntözésfejlesztés is. A zöldséggyümölcs termesztésben jelenleg 10-20 százalékos az öntözött termesztés aránya, ezt 50 százalék fölötti szintre kellene növelni ahhoz, hogy megfelelő minőségű termékeket tudjunk előállítani. A kertészeti ágazatok fejlesztése, „helyzetbehozása”, valamint a termesztéssel foglalkozó gazdák támogatása az ágazat versenypozíciójának javításához feltétlenül szükséges. A termelésbővítés növeli a foglalkoztatást és a vidék lakosságmegtartó erejét a gyümölcs- és zöldségtermelő körzetekben és a borvidékeken, azonban ez csak jövedelmezőbb termesztés esetén, eredményes piaci munka mellett valósítha- tó meg. ___________________________■ Eg ységben az erő: kicsik az EU-ban Bár kialakításuk évekkel ezelőtt kezdődött, még ma is sok a félreértés a termékpályás szövetkezetek és a Termelői Értékesítő Szövetkezetek körül. A két szerveződésben az a közös, hogy a versenyképesség javítása érdekében mindkettő közösen értékesíti áruját. Az elmúlt években az európai uniós szabályozás figyelembevételével Magyarországon is elkezdődött az európai típusú termelői szerveződések, PO-k (Producer Organization) megalakítása, melyeket magyarul Termelői Értékesítő Szövetkezeteknek (TÉSZ) hívnak. Ezekre nem csupán azért van szükség, mert Magyarország vállalta, hogy a csatlakozás időpontjáig fölépíti a szervezeteket. A szerveződések az Európai Unióban az alapanyag-termelőket, a gazdákat fogják össze egy- egy regionális csoportba és feladatuk, hogy az egyénileg termelő gazdák áruikat e szervezeten keresztül együtt értékesítsék. A szerveződés előnye, hogy így nagyobb árualap képződik, és a kereskedelmi globalizációval szemben a termelők egységesebben tudnak föllépni. Az Európai Unió rendeletben szabályozza a szervezetek működését. A különböző intervenciós támogatásokat az Unió kizárólag ezeken keresztül juttatja el a termelőkhöz. A zöldség-gyümölcs szervezetek különböznek az úgynevezett termékpályás vagy „Dán-típusú” szövetkezetektől, bár az áru közös értékesítése itt is megtalálható. Magyarországon 1997-ben került nyilvánosságra az EU új piacszabályozási rendelete és az első fordítások - jobb híján - TÉSZ- nek fordították az eu-s termelői szerveződéseket, a PO-kat. Ez a fordítás félreértésekre adott okot. Nagyon hasonlít ugyanis a korábbi „TSZ” szóra, amelytől ma is idegenkednek a gazdák, másrészt a mozaikszó azt sugallta a termelőknek, hogy ezt a szerveződést csak szövetkezeti formában lehet megvalósítani. Egyik állítás sem igaz, minthogy a zöldség-gyümölcs termelői szervezetek az önálló gazdák közös értékesítési szervezetei, tehát ők nem közösen termelnek, másrészt az európai szabályozásnak megfelelően a szerveződésnek más társas vállalkozási formája is lehetséges (kft., rt.). Az elmúlt években további félreértésekre adott okot, hogy elkezdődött az új típusú termékpályás (Dán-típusú) szövetkezetek szerveződése, ezeket rendre összetévesztették a gazdák, és így a zöldség-gyümölcs termelői szerveződéseket is ezek közé sorolták. A zöldség-gyümölcs termelői szervezetek létrejöttét azonban nemcsak az indokolja, hogy az Európai Unió ezt megköveteli, hanem az is, hogy a 99 százalékban családi gazdaságokban termelt zöldség-gyümölcs szétaprózottságából adódó piaci kiszolgáltatottság ezáltal megszüntethető. Egyébként a hazai zöldséggyümölcs ágazat fejlődésének alapkövetelménye is, hogy ezek a szervezetek Magyarországon létrejöjjenek. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy minden gazdának kötelező belépni egy ilyen szervezetbe, azonban a támogatási rendszernek olyannak kell lennie, hogy a gazdákat a csatlakozásra serkentsék. Az így kialakuló zöldség-gyümölcs szervezetek aztán nagyobb kereskedőházakban tömörülhetnek, ami a magyar piacszerzés feltétele. A zöldség-gyümölcs termelői szervezetek támogatását ezért mindenképpen külön kell kezelni az új típusú termékpályás szövetkezetekétől, és a támogatás mértékének olyannak kell lennie, hogy az ne hozza kedvezőtlenebb helyzetbe a zöldséggyümölcs termelői szerveződésekben részt vevő gazdákat. A szerveződés talán legfontosabb indoka az, hogy a Magyarországon dinamikusan növekedő áruházláncok beszállítói igényének csak ilyen szerveződéseken keresztül. tud a magyar termelés megfelelni. Amennyiben e szerveződések nem jönnek létre, a magyar termékeket kiszorítják a spanyol, a francia és az olasz, valamint a jól felkészült holland beszállítók. Jelenleg pár tízmillió forintra lenne szükség egyetlen TÉSZ megalakításának állami támogatásához, ez a működőképesség minimális költsége. Ezen túl szükséges lenne, hogy az infrastrukturális, öntözési, ültetvénytelepítési támogatásoknál azon termelők legalább 50 százalékkal több támogatáshoz jussanak, akik termelői szervezeten belül dolgoznak. Spanyolország hasonló, illetve ennél nagyobb támogatást adott termelőinek, amikor a zöldséggyümölcs termelői szerveződéseket létrehozta és ennek eredményeként ma Európa vezető zöldség-gyümölcs exportőre lett. ■ TÉSZ és Termékpálya Mindkét termelői szerveződés közösen értékesíti a szervezet tagjainak áruját. Azonban míg a termékpályás - új típusú - szövetkezetek az egész termékpályát átfogják az alapanyag-termeléstől a feldolgozásig, addig a zöldség-gyümölcs termelői szervezetek a friss becsomagolt árut és az alapanyagot kínálják közösen. Különbség, hogy míg az új típusú szövetkezeteknél a tagság dönti el, hogy mennyit és hova értékesítenek, addig a zöldség-gyümölcs szervezeteknél a teljes termést kötelezően a szervezeten keresztül kell eladni. Az elmúlt három évben szinte alig alakultak zöldség-gyümölcs termelői szervezetek Magyarországon, mivel ezeknél ugyanolyan támogatás igénybevételére szigorúbb követelményeket kellett teljesíteni. Célok az EU felé tartva A legfontosabb gazdaságfejlesztési feladatok:- a termelés műszaki fejlesztése, a hatékonyság, versenyképesség növelése a magyar támogatási rendszeren keresztül;- a termékek értékesítési pályáinak korszerűsítése, általános marketing;- birtokkoncentráció, optimális üzemméretek kialakítása;- az ágazatban hosszú ideje tapasztalható tőkehiány megszüntetése;- a termelői szervezetek, az önszerveződésen alapuló integrációk, szövetkezetek létrejöttének ösztönzése, kezdeti működésének támogatása;- a termelői értékesítő szervezetek, TÉSZ-ek létrejöttének támogatása (a zöldség-gyümölcs szektorban a termelők TÉSZ-tagsága a támogatások igénybevételének alapfeltétele). Jelentős ágazat Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke szerint a kertészeti ágazat 2,5-2,6 millió tonna áruja mintegy 200 milliárd forintos termelési értéket képvisel. Az agráriu- mon belül a kertészeti ágazat exportteljesítménye a legjelentősebb, az éves átlagos export árbevétel mintegy 120 milliárd forintot tesz ki. ■ Euró 245,89 Bolgár leva 125,61 Cseh korona 7,71 Horvát kuna 32,59 Lengyel zloty 56,17 Orosz rubel 7,31 Román lej (100) 0,67 Szlovák korona 5,95 AZ OLVASÓ KÉRDEZ, AZ FVM VÁLASZOL _ Az Unió és a Szövetkezetek-Mi az a TÉSZ?- A kereskedelem világszerte koncentrálódik, és a szupermarket-hálózatok jó minőségű, nagy mennyiségű áru pontos szállítását követelik meg, s e feltételeknek az egyéni termelők az Európai Unióban is nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak megfelelni. A TÉSZ-ek jelentős mennyiségű áruval jelentkeznek a piacon, ami jobb alkupozíciót, magasabb bevételt jelent a termelő számára. A bevételeket növeli az is, hogy a termelők együttesen képesek az áru válogatásához, csomagolásához szükséges gépek beszerzésére, tárolók létesítésére, értékesebb árut állíthatnak elő.- Milyen termékcsoportokban kötelező TÉSZ-t létrehozni?- Nem kötelező sehol, pusztán lehetőség a támogatásra. Beszerző, értékesítő szervezetek, szövetkezetek a mezőgazdaság szinte minden ágazatában működnek Európa-szerte. A zöldség-gyümölcs ágazatban betöltött különleges szerepüket az adja, hogy - más ágazatokkal ellentétben - az EU- piacszabályozás részét képezik, így csak ezeken keresztül fognak támogatáshoz jutni a termesztők.- Folytathat a TÉSZ egyéb tevékenységeket is?- Igen, ilyen például a közös anyagbeszerzés (vetőmag' növényvédő szer, műtrágya’ stb.), mivel nagy tételek es? tén komoly árkedvezmény? két tud elérni, a közös gépbeszerzés (nagy értékű, egy termelő által nem kihasználható gépek esetén), palántanevelés- szaktanácsadó szerződtetés« esetében.- Mikortól érvényesek az B® szabályai a zöldség- és g)'“ mölcstermelőkrc?- Csatlakozásunk után a m? gyár termelőkre is teljes égé szében vonatkozni fognál; az EU szabályai. Bár az El zöldség-gyümölcs piacsz? bályozása más ágazatokhoz képest laza, hiszen bárt- korlátozás nélkül folytatha1 termelést, a csatlakozásra J termelőknek és a keresk? dőknek egyaránt fel kell készülniük.- Melyek a TÉSZ-ek sikeres m? ködésének alapfeltételei?- A termelők adott csoportjának fel kell ismernie, hogy1 közös értékesítés számuk^ gazdasági előnyt jelent. Ez? a termelők egyetértésben ví lasztják meg a szervezet' szakmailag és gazdaságiig felkészült - vezetőségét, j megválasztott vezetőknek sA les hatáskört kell biztosítani é be kell tartani a döntéseiket. I szombaton és egész héten a legolcsóbb színei Nemeth Imre 1
