Új Dunántúli Napló, 2003. április (14. évfolyam, 89-117. szám)

2003-04-30 / 117. szám

I III 2003. ÁPRILIS 30., SZERDA R I P O R T 7. OLDAL KULTÚRA Az e helyen eddig megjelent írások több­féleképpen elemezték már megyénk gaz­daságát, a meglévő gondokat számba vé­ve körvonalazták a kitörési lehetősége­ket. Az alábbi gondolatok közreadásával szeretnék a mohácsi vállalkozások és ezen belül egy némiképpen speciális szegmens, az egykor állami, ma privát vállalatok gondjainak a bemutatatásá- val hozzájárulni a helyzetelemzéshez. A mohácsi vállalkozások egy jelentős része a ko­rábbi állami vállalatok átalakulása, majd privati­zációja által jött létre. Mohács gazdaságának ma is meghatározó tényezői, legjelentősebb adófi­zetői ezek a cégek. így tradicionális mohácsi iparág a vasöntészet és a gépgyártás, a faipar és a bútorgyártás, a textil- és a selyemipar, a ma­lomipar. A rendszerváltást követő időszakban a vállalkozási formák valamelyikébe átalakult cé­gek privatizálásra kerültek, amely privatizációs lehetőségek között egyaránt előfordult a külföldi tulajdonba kerülés, vagy a vezetői kivásárlás. A ma létező társaságok másik csoportját al­kotják a klasszikus mezőgazdasági tevékenysé­get folytató cégek, illetve az egykori mezőgazdá­ig! nagyüzem átalakulásával létrejött, a szerep­lők igényeit kiszolgáló társaságok. A korábbi állami, ma privát vállalatok néhány speciális gondjának felvillantásával szeretném a megye gazdaságáról eddig kialakított képet ár­nyalni. Mindezt pedig cégünk, a Mohácsi Farost- lemezgyár helyzetének bemutatásán keresztül. A forráshiány keletkezése A MOFA Rt. a 70-es és 80-as években Mohács legjelentősebb munkáltatója volt. Ezekben az időkben a foglalkoztatottak száma meghaladta az 1000 főt. A gyár technikai színvonala a hetve­nes évek végén igen korszerű volt, Így évtizede­ken keresztül a város oktatási bázisát alkottuk. Egyrészt az ipari tanulóképzés egyik gyakorlati oktatóbázisát üzemeltettük, másrészt pedig, ha valaki a cégnél eltöltött egy-ké( évet, az itteni technikai szintnek köszönhetően annyi korszerű ismeretet halmozott fel, amelyből jó ideig megélt máshol. A rendszerváltás előtti utolsó termelő be­ruházás 1973-ban történt, egy nagy teljesítményű alaplemezgyártó-sor telepítésével. Az ezt követő időszakban rekonstrukciók, illetve infrastruktu­rális beruházások (földgáz) történtek. Bár ezek a rekonstrukciók szükségesek voltak, mégis a be­ruházási tevékenység kényszerű visszafogása azt eredményezte, hogy a MOFA műszaki színvona- ' la fokozatosan avult el, termékszerkezete konzer- i válódott, termelékenysége romlott. Vállalatunk 1992. január 1-jei hatállyal alakult át részvénytársasággá, méghozzá egy nagyrészt állami, kisebb részt önkormányzati tulajdonú tár­sasággá. A társaság kidolgozta azt a stratégiát, aminek megvalósítása révén stabilizálta helyze­tét, és alkalmassá vált a privatizációra. A sikeres privatizációs lízinggel és a dolgozók számára biz­tosított speciális kedvezményekkel végrehajtott részvénykibocsátással kialakítottuk azt a tulajdo­nosi szerkezetet, amely ma is jellemzi a céget. A privatizáció tehát sikeres volt, de a vállalt kötelezettségek teljesítése mellett nem tudtak akkumulálódni megfelelő mértékben azok a for­rások, amelyek a technoló­giai berendezések megújítá­sához kellettek volna. Elő­állt egy krónikus tőkehiány, amelynek feloldására bár többféle próbálkozás volt, de eddig még nem sikerült megoldást találni. A farostlemezgyártás nagy tőkeigényű technoló­gia, a fejlesztések itt milliárd, illetve tíz milliárd forintos nagyságrenddel mérhetők. A dolgot tovább nehezíti, hogy a privatizációs időszak alatt a vüágban a technológiai fejleszté­sek nem álltak meg. Ez azt is jelenti, hogy kiala­kult egy versenyhát­rány és az idő múlásával ez egyre fokozódik. Mindezek mellett saját erőből egy több száz millió forintos fejlesztés­re voltunk képesek, amellyel egy nagyterme­lékenységű, környezet­barát lakkozósort telepí­tettünk. Azt vallom, hogy a megye átalakult és az előző módon privatizá- lódott vállalatánál hasoáó a helyzet: egyfelől fe­szítő kényszer a techniká-technológiai fejleszté­sek iránt, másrészt fennáll a krónikus tőkehiány. Környezetvédelmi feladatok Bár az utóbbi évtizedben a környezetvédelmi ellenőrzés egyre szigorodott, a büntetési tarifák nőttek, igazán nem sikerült ezt a kérdést hatéko­nyan kezelni. Ennek egyrészt az oka az, hogy az ilyen beruházások szintén jelentős forrásigényű- ek, másrészt egy meglévő technológiára települ­ve, annak üzemelési költségeit növelik. Ez pedig azt jelenti, hogy a késztermék színvonáa nem vátozik, de a tennék, szolgátatás önköltsége a beruházási költségek és a pótlólagos üzemelési költségek miatt számottevően növekedhet, fo­kozva az előzőek szerinti versenyhátrányt. Mivel a környezet állapota világszerte egyre kritikusabb, a megoldás igénye kényszerítő erő­vel jelentkezik. De ezt a feladatot nem lehet és nem is szabadna csak a válláatok feladataként kezelni. Az elérhető, páyázható környezetvédel­mi forrásokat nagyságrendekkel meg kellene nö­velni, mert az ilyen célra elnyerhető összegek összevetve a beruházási költségekkel ma még nagyon szerénynek minősíthetők. Emellett a tá­mogatási rendszerben a jelenleginél sokkal hangsúlyosabban kellene támogatni azokat, amelyek az úgynevezett „tiszta technológiák” te­lepítését célozzák. Baranya megye és ezen belül Mohács termé­szeti adottságai rendkívül csábítóak, de a közle­kedés, a város megközelíthetősége tragikus szinten van. A MOFA Rt. praxisában volt olyan eset, hogy bár mind a terület, mind a gyári inf­rastruktúra, mind a munkaerő megfelelt volna a befektetőnek, a befektetés azért maradt el, mert mire a cég egyik tulajdonosa Budapestről Mo­hácsra ért, azt a véleményt alakította ki, hogy azon a helyen, amit csak így lehet megközelíte­ni, nem szabad építeni semmit sem. Mohács esetében elméleti lehetőség gyanánt itt a Duna is, mint szállítási útvonal. Sajnos a ví­zi szállítás infrastruktúrája is olyan fejletlen mint a szárazföldié. Az egykori dunai kikötők közül - a bajait kivéve - ma már csak néhány üzemké­pes, tudomásom szerint a dunai hajópark állapota sem valami rózsás. Ugyan­akkor a Duna mint tranzit- útvonal a délszláv helyzet rendeződésével fokozato­san felértékelődik. Ma már van rendszeres RoRo-s katamaránjárat Passau és a bolgár határ mellett fekvő Vidin között, ahonnan aztán a Fe­kete-tengeren keresztül eljutnak a kamionok Ör­ményországba, Grúziába vagy Dagesztánba. Jó tenne, ha a magyar dunai flotta is hasonló szín­vonalra fejlődhetne, s megnyílhatnának az Uyen szállítási lehetőségek számunkra. Az EU-csatlakozás hatásai Azt gondolom, hogy az előzőekben körvona­lazott problémák azok, amelyek a leginkább nyo­masztják a vállalkozásokat és amelyeknek meg­oldása a legsürgetőbb. Az európai uniós csatlako­zás nagy lehetőségeket nyit meg számunkra, de nagy fenyegetést is jelent. A technikai színvona­lak különbözősége, a minden korláttól mentes kereskedelem olyan versenyhelyzetet jelent a magyar vállalkozások számára, amelynek meg kell tudni felelni. Ugyanakkor a vállalkozások egy jelentős része komoly forráshiánnyal küszködik, amíg a versenytársak az Unióban korszerű tech­nikával és magas termelékenységgel dolgoznak. Az uniós csatlakozást követően reményeink sze­rint komoly lehetőségek nyílnak meg a vállalko­zások előtt. Fontos az adott térség adottságaihoz, hagyományaihoz illeszkedő stratégia kidolgozá­sa. Itt lehet komoly szerepe a versenyszféra és az önkormányzati szektor együttműködésének, egyrészt az információáramlás, másrészt a felté­telek biztosítása oldaláról. Komoly lehetőségek rejlenek a térség vállal­kozásainak együttműködésében, egymásra épü­lő fejlesztési elképzeléseik összehangolt megva­lósításában. Ez lehet például egy vertikális ta- goltságú együttműködés, amikor is az egy vagy több vállalkozás által előállított termék vagy ter­mékek beépülnek a másik vállalkozás termékei­be. Példák erre az Unióban több helyen is jól működő bútoripari klaszterek, amikor is például a székgyártásnál egy-egy vállalkozás csak egy al­katrészt állít elő, de azt korszerű gépekkel, nagy tömegben, kiváló minőségben. Mielőbb célszerű lenne kidolgozni egy me­gyei fejlesztési programot, amely program magá­ba integrálná a vállalkozások fejlesztési elképze­léseit, vagy éppenséggel irányokat jelölne ki, vagy lehetőségeket tárna fel a vállalkozások szá­mára. Ehhez illeszkedően lehetne aztán kon­centrálni a vállalati és a területfejlesztési forráso­kat, vagy illeszteni a megnyíló strukturális ala­pok lehetőségeit. Vallom, hogy az egyes me­gyék, régiók jövőbeni sorsa, fejlődése nagyrészt attól függ, hogyan leszünk képesek koordinálni a különböző érdekeket, az elérhető forrásokat. Szántó Dezső (További részletek: www.dmantulinapb.hu) ■ Szántó Dezső (52) Mohácson született, ma is ott él. Diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán szerezte, szakmai isme­reteit az Oxford Polytechnic, BTEC Certificate- tel, illetve a Newport University Master Of Busi­ness Administration-on bővitette. 1978-1990 között a Mohácsi Farostlemezgyárban dolgo­zott különböző beosztásokban, 1988-tól mű­szaki főmérnöke, 1990. szeptember 14-től a cég igazgatója, majd 1992. január 1-jétől ve­zérigazgatója. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Mo­hácsi Elnökségének elnöke, a Baranya Megyei Elnökség tagja. PÉCS-BARANYA JÖVŐJÉÉRT TÉNYFELTÁRÓ SOROZAT Templomi ének a salzburgi kórussal Világhírű kórus ad templomi hangversenyt május elsején Pé­csett. Az 1922 óta aktívan műkö­dő hatvan tagú Salzburgi Dóm Kórus Japántól az USA-ig min­denütt nagy sikert aratott. Csü­törtök este fél nyolckor.a pécsi­ek is találkozhatnak velük a Fe­rences Templomban. A kórus egyébként Salzburgban évente 35 hangversenyt ad saját zene­karral és profi szólistákkal va­sárnapi zenés misék formájá­ban. Mozart szülővárosából ter­mészetesen a zeneszerző darab­jaival érkezik a társulat, így a pé­csi fellépésük első felét a „Cre­do” mise adja, majd kisebb Mo- zart-művek, főként templomi szonáták hangzanak el. Zeneka­ri kíséretüket a Pécsi Bazilika együttese látja el Erdélyi Zoltán vezetésével, és helybeli éneke­sek, Kuti Ágnes, Papp Krisztina, Csapó József és Dobos László hallhatók szólistaként. m. b. e. A Horvát Színház a nemzetiségi színháztalálkozón Nyolc nemzetiségi közösség tíz társulata - köztük a Pécsi Horvát Színház - mutatkozik be Buda­pesten, a Magyarországi Nemze­tiségi Színházak Találkozóján, amely tegnap kezdődött. A négy­napos - április 29,-május 2. - eseménysorozat nemzetiségi nyelven elhangzó előadásainak a Nemzeti Színház, a pesti Vigadó és a Szkéné Színház ad otthont. A Pécsi Horvát Színház társu­lata május 1-jén a Nemzeti Szín­ház stúdiószínpadán Noel Co­ward vígjátékát, a Magánügye­ket viszi színre természetesen horvát nyelven, Vidákovics Ist­ván rendezésében. A találkozó programjában a magyarországi nemzetiségi színjátszás helyzetével foglalko­zó kerekasztal-beszélgetések is szerepelnek. D. I. A ,„RADNÓTI-NAPOK” május 5-ig tartó rendezvénysorozatán a Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola színes programokat kínál a diákoknak, a pedagógusoknak és az érdeklődőknek egyaránt. Színház, zene, filmvetítés, sport-, tanulmányi versenyek és szakmai programok is szerepelnek a palettán. Felvételünk a tegnapi bemutat­kozó műsoron készült, amelyen az iskola mazsoretcsoportja látható. FOTÓ: MÜLLER A. Továbbgondolt fesztivál A díjátadással és a vetítésekkel szombaton zárult Pécsett a IV. Országos Diák Filmfesztivál. Pé­cset a Gandhi Gimnázium, a Mű­vészeti Szakközépiskola és a Haj­nóczy Kollégium képviselte. Öt fődíjat és hét közönségdíjat ítél­tek oda, a kategóriadíjakból az egyiket pécsi középiskolások kapták. A Hajnóczy színeiben a Pollack két ötödévese, Schott­mann János és Éva Loránd az ál­talános kategóriában nyert a Jiu- jitsu című mozijával. A szervezők egyike, Kálecz Rudolf úgy értékelte, hogy a szín­vonal emelkedett az előző feszti­válokhoz képest. A szakmai záró beszélgetésen arról is szó esett, hogy a következő alkalomra meghirdetnek egy „egyperces” kategóriát is, és a rövidfilmeket fölteszik az internetre is. ________________________B. Z. Ti ltás és megengedés Visszavonta az ÁNTSZ a háziorvos működési engedélyeinek egy részét Hosszú évek óta forr a levegő a görcsönyi háziorvos körül. Te­vékenységi köre ugyanis több községre kiterjedt, ezért rend­szeresen összeütközésbe került a területi ellátási kötelezett­séggel bíró orvosokkal. Működési engedélyeinek egy részét a napokban az ÁNTSZ visszavonta. A siklósi ÁNTSZ 1996-ban ideigle­nes, terület nélküli ellátású műkö­dési engedélyt adott ki Szava, Sik- j lósbodony, Hegyszentmárton, í Kisdér községekbe dr. Koós Zsu- [ zsanna vállalkozó háziorvos beté- i ti társasága részére, amelyek há- ■ mm háziorvos területi ellátási ! Körzetébe tartoznak. A doktornőt 1996-ban hat háziorvos jelentette föl az orvoskamara etikai bizott­ságánál a területükön folytatott etikátlan kártyagyűjtésre hivat­kozva, és ezért őt mind a megyei, ntind az országos bizottság elma­rasztalta. Természetesen dr. Koós Zsu­zsanna rendelkezik végleges mű­ködési engedéllyel is, amelyet a Pécsi ÁNTSZ 2001-ben adott ki, és kizárólag Görcsöny területére érvényes. Egy 2002-es kormány- rendelet azonban egyértelműen szól arról, hogy „az egészségügyi szolgáltató egy működési enge­déllyel rendelkezhet”. Az orszá­gos tiszti főorvos még 2001-ben utasította a megyei ÁNTSZ-t, hogy vizsgálja felül a dr. Koós ré­szére kiadott addigi működési en­gedélyeket. Ezen a téren azonban nem sok elmozdulás történhetett, amely­nek bizonyítéka, hogy két évre rá, 2003 februárjában dr Ungváry György professzor, országos tiszti főorvos újra utasította a megyei ÁNTSZ-t, hogy soron kívül vizs­gálja felül dr. Koós Zsuzsanna va­lós tevékenységét, és annak értel­mében módosítsa a kiadott műkö­dési engedélyeket, mert megálla­pítása szerint a 2002. decemberi állapotok szerint nem kevesebb, mint öt működési engedéllyel rendelkezett. Aztán 2003. március 31-i dá­tummal Pécs város tisztiorvosi szolgálata határozatában módosí­totta a korábbi működési feltétele­ket. Az új továbbra is engedélyezte Görcsöny területére az egészség- ügyi szolgáltatás nyújtását, de nem engedélyezte mindezt az összes többi intézményben és tele­pülésen. Az indoklás világos és egyértelmű: „Siklósbodony, Hegy­szentmárton községekben, vala­mint a Görcsönyi és Keresztes­pusztai Szociális Otthonban az or­vosi egészségügyi szolgáltatás tár­gyi feltételei az egészségügyi mi­niszter 21/1998. (VI. 3.) EüM ren­deletében előírtak alapján helyileg nem biztosítottak. Az egészség- ügyi szolgáltató betegellátást min­den esetben végezhet azoknál a lyik az erősebb, a tiltás vagy a betegeknél, akik betegbiztosítási megengedés, azt egy április 8-án kártyájukat neki adják le, de a Gör- kelt záradék igazítja el. A záradék csöny, Dózsa Gy. u. 33. sz. alatti arról szól, hogy az ÁNTSZ pécsi rendelőben. Foglalkozás-egészség- intézete a működési engedélyt va- ügyi ellátáshoz lamennyi felsorolt helységre és te- személyi (szak- vékenységre megadta, mai) feltételei Érdeklődésünkre dr. Herke Ma­nem biztosítót- tűd, városi tiszti főorvos elmond­tak.” ta, hogy egy beérkezett észrevétel­A tisztiorvosi re a határozatot korrigálták. Való­szolgálat műkő- ban tévedés történt, ismerte el, de dési engedélye az új záradék már egyértelműen azonban tártál- arról szól, hogy az engedély csak máz egy érdé- Görcsöny területére érvényes. A kés mondatot: betegeket a doktornő továbbra is „Jelen határozatom elválasztha- ellátja annak ellenére, mondja tatlan részét képezi az 1. számú • Herke Matild, hogy a Görcsönyi melléklet.” A több lapból álló mel- Szociális Otthonban a rendelő léklet ugyanis a határozattal el- nem felel meg a követelmények- lentétesen mégiscsak engedélyezi nek, Keresztespusztán pedig egy- a doktornő keresztespusztai, sik- általán nincs orvosi rendelő. Az lósbodonyi és hegyszentmártoni ÁNTSZ célja nem a betegellátás vegyes háziorvosi tevékenységét, megakadályozása, hangsúlyozza S ha valakinek ezekután kétségei a tiszti főorvos, hanem annak ma­lennének afelől, hogy most me- gasabb szintre emelése, de ehhez a megyei önkormányzatnak, mint a szociális otthonok fenntartójá­nak segítsége is szükséges. Tizenhárom évvel ezelőtt azért kapta meg az engedélyeket, hogy az idős betegeket és a gyerekeket gyógyíthassa, mondja dr. Koós Zsuzsanna, hiszen ő gyerek­gyógyász és felnőtt szakorvos is, gyerekorvos pedig Pécstől Sellyé­ig nemigen található. Hetente két­szer járt ki a falvakba, melyekben valóban nincsenek rendelők, a gyógyító tevékenységét a tanács­adó helyiségekben végezte. Ez a továbbiakban nem lehetséges, pe­dig, hangsúlyozza, operálni ezek­ben nem szándékozott soha. Most viszont kénytelen a betegek otthonaiba elmenni, amely na­gyon sok plusz idővel és költség­gel jár, de nem mondhatja nekik, hogy keressenek másik orvost, miután a szabad orvosválasztás lehetősége mindenki számára biztosított. A szociális otthonok­ban pedig a gyógyítás nem a ren­delőben, hanem az ágyaknál tör­ténik, érvel, bár úgy gondolja, az orvosi rendelő alapfelszereltsége, ellentétben az ÁNTSZ véleményé­vel, megfelel az elvárásoknak. CSERI LÁSZLÓ A gazdaságélénkítés nehézsége

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents