Új Dunántúli Napló, 2003. április (14. évfolyam, 89-117. szám)

2003-04-19 / 107. szám

2003. ÁPRILIS 19., SZOMBAT H I T ELET 9. OLDAL Találkozás Jézussal Nagycsütörtökön az esti szentmisén 20 felnőtt először járult szent­áldozáshoz a pécsi kertvárosi templomban. Hosszú ideje járják az “len-keresés útját és már megtapasztaltak valamit Isten végtelen Méretétéből. Úgy döntöttek, ehhez a végtelen szeretethez igazítják életüket. Tanúságtételükből közlünk részleteket. Születésem után megkereszteltek, gyermekkoromban pár alkalommal Jaltám szentmisén. Hittanra nem Jártam, így nem tudtam mit kezdeni ^ a furcsa érzéssel, ami olyankor a templomban ért. Nem keresztény Mellemű neveltetésem ellenére ^dig is úgy gondoltam, hogy a hí­jtó emberek sokkal barátságosab- ták, kedvesebbek, figyelmesebbek embertársaikkal, kevésbé alakulnak deviánssá, mivel hisznek Istenben, ” 0 segít nekik a problémák feldol­gozásában. Pár hónapja azért kezdtem el hittan-. ra járni, mivel érdekelt, hogy a bará- t°m, aki hívő, mit kap a vasárnapi szentmiséktől, ahová járni szokott. i a§yon hasznosnak találom a hit- bórákat. Már többet tudok a ke­ménységről, Istenről, Jézusról, ta­rtósairól, a Bibliáról. Közösen meg­üzen videofilmek is gazdagítják tu- °ás°mat és arra késztetnek, hogy 'etemet átértékeljem és Isten érték- tendje szerint éljek. .Leendő gyermekeimet minden­ben a katolikus egyház tanítása szerint szeretném nevelni, hogy kis- bruktól kezdve személyes, élő kap­blatban lehessenek Istennel. * Megtiszteltetésnek érzem, hogy r elsőáldozók közé tartozom. Min- >s éreztem, hogy valami kima- adt az életemből. Mindenkinek ipksége van arra, hogy tudja, szá­nthat valakire, van, akitől segítsé- &et kérhet. Ezt - most már tudom - bk a Jóistentől kaphatom meg. Amióta Krisztusra váró és hitem szerint élő ember lettem, más szem­mel nézem a környezetemet: meg- bocsátóbb, engedékenyebb lettem. Erősebbnek érzem magamat, mert a hitem új alapra helyezte életemet. Amit a hitoktatáson hallottam, úgy érzem, másoknak is hallaniuk kell, ezért barátaimmal is megosztom újonnan szerzett ismereteimet. •k Egy éve kerültem közel az egy­házhoz, ahol - most már tudom - az Isten-keresésem zárult le, és kezdő­dött újra. A mostani szentgyónásom és szentáldozásom szerves részei lettek és lesznek életemnek. A felké­szülés sok imával és gondolkodással telt, s úgy tapasztaltam, hitem egyre erősödött. Sok segítséget nyújtott a menyasszonyom. * Gyermekkoromban katolikus­nak kereszteltek, de szüleim nem neveltek vallásosnak. így az Isten­re figyelés kimaradt az életemből mostanáig. Nővéremtől hallottam Istenről, és az Ő nagy szeretetéről. Ekkor kezdtem el gondolkodni azon, hogy erre nekem is szüksé­gem van, gyermekeimet ebben szeretném részesíteni. Nővérem bátorítására felkerestem a kertvá­rosi templom plébánosát, és el­kezdtem járni az oktatásra. Egyre jobban tapasztaltam Isten szerete- tét és irgalmát, de a teljességet most ragadtam meg, mikor szent­gyónást végezhettem és megkap­tam a feloldozást. Bűneimtől meg­szabadulva állhatok az oltár elé és fogadhatom az Úr Testét! ■k Sokáig azt hittem, véletlenek so­rozata volt, hogy rátaláltam Jézus Krisztusra. Ma már tudom, hogy ez a Gondviselés, a kegyelem. Hívővé lenni olyan, mint az újjá­születés. Megváltoztatta életem rit­musát, az imádságok keretet adtak gamban. Nem szórakoztattak a cél­talan beszélgetések, nem okozott örömet az értelmetlen vitatkozás és fölényes, lehengerlő szópárbaj, és rossz érzéssel töltött el a hétvégi bu­lik hangulata. Barátnőmmel már hét éve tartó kapcsolatunk is majdnem tönkre ment. Ekkor kerültünk a kertvárosi plé­bániára, a felnőtt hittancsoportba. A Felnőtt elsőáldozók a kertvárosi templomban napjaimnak. Egy éve kezdtem hit­tanra járni. Akkor még csak vasárna­ponként jöttem szentmisére, ma már szinte minden nap itt vagyok, és ettől kezdve örömmel zárhatom szívembe Jézust. Sok ismerősöm furcsán néz rám, mert nem érti, mi történt velem. Bí­zom abban, hogy el tudom egyszer mondani nekik, hogy jut idő Istenre, és hogy Vele lenni nem fáradság, nem áldozat, hanem kitüntetés! * Miközben éltem a világomat - és Isten nem szólt bele a „boldogsá­gom és karrierem” felépítésébe, egy­re nagyobb ürességet éreztem ma­Balázs atyával folytatott hosszú be­szélgetések helyrehozták életemet. Az egykori torzult istenképemről le­került a megbénító szorítás, és egyre szabadabbnak éreztem magamat. A naponként megünnepelt szentmise meggyógyította lelkem sérüléseit: magam helyett Jézusra kezdtem fi­gyelni és barátnőmre, s így Órájuk együtt - eljegyzés lett és házasság. De még mindig hiányzott valami, il­letve Valaki: a bennünket teremtő, megváltó és létben tartó Isten, aki Jé­zus Krisztusban jött el hozzánk, most a szentáldozásban személye­sen költözött a szívünkbe. A vendégszeretet ünnepe Bolyban ^ Evangélium szerint Krisztus feltámadása után hétfőn találkozott tanítványával a Jeruzsálemből Emmaus felé vezető úton. A tanít- jtónyok nem ismerték meg Őt, hanem csak azután, hogy este megál­lttá a kenyeret és a bort és testvériesen szétosztotta közöttük. ^ erre való emlékezés máig fenn- ^adt a húsvéthétfői emmausz- w S - családi vendéglátás, evés­ig ™ ' szokásában, amely a katoli- •Us németek lakta nyelvterületeken , átért. Magyarországra valószínű- e8 a Fulda környékéről betelepülő főietek hozták magukkal a 18. ^azad folyamán. Ismert volt az j^rnausz-járás a Kecskemét kör- f }tóki magyarok, illetve a Székely­en élő katolikusok körében is, ?tók rokonhoz, ismerőshöz mentek , usvéthétfön, ajándékokkal felpa- *°lva, vendégségbe. A szőlőhegyi „kitelepülős” vígas- 8 mindenesetre a magyarországi emetség körében gyökeredzik. 8yik legszebb emlékeztetője e rj°gramnak a Szálka község hegy- álló Mausz-kápolna, mely- neve az Emmausból ered, s nek Pelyhe; húsvéthétfőn felgyalogol­tak a helybéliek. A néhány éve fel­újított kápolna azon a ponton áll, ahol a Szekszárdi-dombság találko­zik a Sárközzel, s mellőle felejthe­tetlen kilátás nyílik a Duna mentére. Hasonlóan emlékezetes emmausz- járások színhelye Baranyában Má- riakéménd. Ott a múlt század elejé­nek legnagyobb présházi-pince menü összejöveteleit tartották. Vé­gül a hagyományra ráerősítve évről évre egyre népesebb és híresebb lett a bólyi emmausz. Mára olyan or­szágos népünnepély, melyre művé­szeti találkozókat és kulturális prog­ramokat fűztek fel. De vajon mi volt Bóly vonzereje, hogyan zajlott e baranyai települé­sen az emmausz-járás? Nos, a meglehetősen zárt közös­ségben élő, erős hierarchiát tartó, büszke bólyi polgárok ilyenkor ál­doztak a vendégszeretet és vígasság oltárán a falu közelében lévő tágas présházakban. Akinek nem volt présháza, azt a szomszédja hívta meg a vidám játékokra és a körbejá­ró teli vendégpohárra. Az asszo­nyok már a nagyhét elejétől készül­tek az Emmaus-ünnepre. Fehérke­nyeret sütöttek fehérlisztből, víz he­lyett tejből és 3-4 evőkanál cukor­ból. Kerek cipóban kisütötték, majd cukros vízzel lemosták, hogy szép fényes legyen. Ilyenkor készítették a híres bólyi „pekes kiflit” is. Ez élesz­tős sütemény tojás nélküli tésztá­ból, sóval és olvasztott zsírral. A présházak előtt az asszonyok kol­bászt főztek, sült és rántott disznó­húst készítettek. A présház előtt fel­állított asztalok a módos nagygaz­dáknál finomabbnál finomabb és szokatlan ételekkel voltak megrak­va. Jót enni és jót inni, valamint a vendégszeretetet kimutatni - ez volt és ma is ez az emmausz-járás lénye­ge. Ma egyre több turista látogat Bólyba, hogy élvezze ezt a vendég­szeretetet. A híres négy pincesor, a Marien­berg, a Tukár, a Hohl és a Seital „ut­cáin” menettánc, a Kántor-réti nagy­színpadon gyermekműsorok, nép­táncegyüttesek és egyéb szórakoz­tató műsorok peregnek. Az idén a bor és a művészet örök kapcsolata témakörében a Pécsi Tudomány- egyetem Művészeti Karának hallga­tói, ifjú művészei - Kiss Endre, Vágner Mátyás, Huszti János, Maro­si Katalin a borút-tagok ez alkalom­ra kialakított „pincegalériáiban”, Bubreg Balázs, Fejős Miklós, Imre Sándor, Kun Erzsébet, Kurucz Mik­lós, Mula Sándor, Nagy Ildikó, Oravecz Viktória, Sudár Péter és Tóth Nóra pedig az Erzsébet Viga­dó galériájában - állítják ki alkotá­saikat. Kitelepül a borász társadalom is, a MohácS-Bóly Fehérborút bo­rászai az egyesület újonnan elké­szült színes pavilonjaiban árulják a versendi juhfarkat, az olaszriz- linget, a Chardonnay-t és a térség többi kiváló borát. ________________________ICF. Ma ri nene, van eszi? Nyári kánikula idején mindenki arra törekszik, hogy minél hűvösebb helyet találjon magának. Ilyenkor a munka sem megy úgy, mint szokott és semmi sem segít a hangulaton, se a pohár üdítő, se a hideg zuhany, semmi. Ilyen hőség idején Mari néni kertjében dolgozott oly önfeledten, hogy az ember azt gondolta volna, körülötte talán van va­lami védő burok, ami nem engedi, hogy a hőség megtámadja. A szomszéd kisfiú bizony meg is kérdezte: „Mari nene, van eszi?" Mari néni tudta a választ: „Szeretem a virágokat!" Ez mindent megmagya­ráz, többre nincs szükség, a fiúcska is megértette, Mari néninek van esze. Vannak olyan helyzetek, amikor elcsodálkozunk a másikon. Hon­nan veszi az erőt, honnét az a megmagyarázhatatlan lendület, ami­vel végzi a dolgát, vagy a másokról való gondoskodását? Mintha az ember ereje megsokszorozódna, önmagánál többre képes a szeretet által. Húsvét, Urunk feltámadásának az ünnepe erről a szerétéiről beszél nekünk. Minden, amit az ember erején felül alkot, ahol jelen van a szeretet, ebből a titokból származik. Isten szeretete mindent legyőz, a gyűlöletet és a halált is. Isten határtalan szeretete árad felénk ebben az ünnepben és arra serkent, hogy gondoskodásunkkal, szemetünk­kel legyünk többek önmagunknál. De segíthetünk is másoknak, mi­kor tudatosítjuk bennük, hogy fontosak nekünk, örülünk annak, hogy számunkra léteznek, vagyis szeretet kapnak tőlünk. Ez történt azzal a kisfiúval, akit hiába vittek a szülei szakemberekhez, nem szűnt meg a dadogása. A fiúcska nagyon szégyellte magát emiatt és mindig szomorú volt. Egyszer a lépcsőházukban ott ült a lépcsőn egy szép kislány, kezében gyönyörű képeskönyvvel. Amikor a fiúcska a közelébe lépett, a leányka kérte: „Olvass nekem ebből a könyvből!" A fiú tiltakozott: „Nem... nem olvasok, mert hahahallhatotod, dado­gok. " A kislány rámosolygott: „Nem baj, én vak vagyok, nem tudok olvasni belőle, de ha te olvasol, akkor megismerhetem, mi van a könyvben. S a kisfiú elkezdte olvasni a lánynak a könyvet. Majd min­den nap találkoztak. A fiú szép lassan elhagyta a dadogását. Jézus feltámadása olyan lehetőséget ad számunkra, ami által megszabadulhatunk félelmeinktől, bűneinktől, mindentől, ami rab­bá tesz. Benne szabaddá válhatunk. Legyen tehát Húsvéti Bárányunk életünk része! Botond testvér pálos szerzetes Zarándoklat a jelenések helyeire Tizenegy napos zarándoklat in­dul május 7-én Pécsről autóbusz- szal Lourdes-ba, Santiago de Compostelába és Fatimába. Az útvonal: Ausztrián át Monte Carlo, Marseille. A harma­dik napot Lourdes-ban töltik, es­te részt vesznek a gyertyás kör­meneten. Az ötödik nap Santiago de Compostela, Szent Jakab apostol sírhelye, a középkor leg­kedveltebb zarándokhelye. A ha­todik és hetedik nap Fatima és környéke. Szentmise, magyar ke- resztút, fáklyás körmenet szere­pel a programban. A visszaút a nyolcadik naptól Coimbra-Zaragoza-Barcelona, majd Avignon a pápai palotával. Olaszországon és Ausztrián át május 17-én este érkeznek haza Pécsre. A zarándoklatot Garad- nay Balázs, kertvárosi plébános vezeti. ■ Az új magyarországi nuncius A szentatya, II. János Pál pápa április 9-én Julius Janus caorle-i címzetes érseket nevezte ki ma­gyarországi apostoli nunciusá- nak. Az újonnan kinevezett ma­gyarországi apostoli nuncius rö­vid életrajza: 1944. március 17- én született a lengyelországi Lyczana-ban. 1967. március 19- én a krakkói egyházmegye pap­jává szentelték. 1973-ban egy­házjogból doktorált Rómában és az Apostoli Szentszék diplomá­ciai szolgálatába állt. 1973-1995-ig Thaiföldön, Skandináviában, Németország­ban, Brazíliában, Hollandiában és Magyarországon tevékenyke­dett a pápai képviseleteken, vé­gül diplomáciai ügyvivőként Tajvanban. 1995. március 25-én caorle-i címzetes érsekké és ruandai apostoli nunciussá nevezték ki. 1998. szeptember 26-án Julius Janus érseket mozambiki apos­toli nunciussá nevezték ki, ahol ez idáig szolgált. ^Nagyszombati szertartás ma este 9 . akor kezdődik a pécsi Bazilikában Mayer nály megyés püspök vezetésével. A . entmisén Rheinberger C-dúr miséjét, . °zarttól az Alleluját, Hándeltől a Hallelu­ja.11 baz‘bka Mozart Kórusa és Zenekara J.a elő. Szólót énekel: Kuti Ágnes, Deáky z, rr>a, Szelényi Zoltán, Dobos László. Ve- 23’e': Szamosi Szabolcs. A szentsír a Ba- *tóban egész nap látogatható. Húsvétva- | 'MrnaP 11 órakor lesz a püspöki nagymise. JÚSVÉTVASÁRNAP a mohácsi Singende tern 1 ^ms énekel a pécsi Belvárosi nvcP °mban Lél 10 órakor kezdődő német érátóf szentrnas^n- Rádióközvetítés 10 *pÉCSSZABOLCSI templomban ma, há? nZ°mbal este 20 órakor a Székesegy- vi |fyíesztrina Kórusa énekel a húsvéti Pi rÜ- ’ húsvétvasámap a fél 10 órás ünne- nnsén az egyházközség énekkara.. fél 10 órakor horvát Vu szentmise lesz a Belvárosi temp­lomban. A misét Zagoracz István németi plébános mutatja be. Közreműködnek a pogányi kórusok. Az istentiszteletet a rádió élőben közvetíti. A SZENTATYA köszöntötte Riccardo di Segni római főrabbit a zsidó húsvét, a pé- szach alkalmából. A jókívánságok viszon­zásaként a főrabbi a következőket írta a pápának: „Reméljük, hogy ezekben a na­pokban tartott szertartásaink, amelyek a megváltás utáni vágyról szólnak, valóra is válnak az egész emberiség javát és békéjét szolgálva.” MEGKEZDŐDNEK a bérmálások. Április 27-én, jövő vasárnap fél 11-kor Szentlőrin- cen, délután 4 órakor Bátaszéken bérmál Mayer Mihály megyés püspök. GYERMEKEK szavalóversenyét rendezi áp­rilis 27-én, vasárnap 15 órakor Pécsett, a Janus Pannonius utcai központjában a Karitász. CSERKÉSZ daléneklési verseny. Tizen­kettedik alkalommal rendezte meg a Ma­Emlékeztető gyár Cserkészszövetség országos népdal-, ilí. cserkészdal éneklési versenyét Buda­pesten, a Cserkészházban április 12-én. A VI. (pécsi) Cserkészkerület fiataljai ismét kiemelkedő eredményt értek el. Arany fo­kozatot kapott Tillai Péter (10. sz. P. Á.R.), Bicsár Marianna (610. sz. Mindszenty bí­boros), a Liliom őrs (610. sz.), ezüstöt An­tal Marcella (47. sz. P.C.F.) és Tillai Gergely (10. sz .P.Á.R.). CSERKÉSZ-ÜNNEPÉLYEK. Szent György, a cserkészek védőszentjének nap­ja táján valamennyi cserkészcsapatunk ün­nepséget rendez. így a Pécsi Cserkész Ba­ráti Kör április 25-én, pénteken este 6 óra­kor a Belvárosi templomban, a 10. sz. P. Á. R. csapat a Pálosok templomában, a 47. sz. P. C. F. a mánfai öregtemplomban 26-án délután 4 órakor rendezi fogadalomtétellel egybekötött ünnepélyét. A KARITÁSZ népkonyháján - Kertváros, Szent Erzsébet u. 4. - húsvétvasámap gu­lyást és túrós palacsintát kapnak a hajlék­talanok 8 és 9 óra között. KÖZGYŰLÉSEK. Április 22-én egyházke­rületi közgyűlés lesz Budapesten, április 30-án pedig egyházmegyei közgyűlést tar­tanak Pécsett a reformátusok. A téma ezút­tal az elmúlt év zárszámadása és az idei év költségvetésének megvitatása és elfogadá­sa lesz. (a) HÚSVÉTI ALKALMAK. A Pécs belvárosi református templomban vasárnap és hétfőn három-három alkalommal lesz úrvacsorával egybekötött istentisztelet. Mindkét napon fél 9-től, 10 órától és 18 órai kezdettel, (a) ZARÁNDOKLAT ERDÉLYBE. Déva, Brassó, Gyulafehérvár, Tasnádfürdő, Csik- somlyó, Békás szoros, Gyilkos-tó, Parajd, Vajdahunyad útvonalon zarándoklatot szervez a pécsi Pálos Baráti Kör április 29-e és május 4-e között. (a) MISE EGYETEMISTÁKNAK. Minden szerdán délután 6 órától a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola fiúkollégiumában (Pécs, Hunyadi út 11.) misét tart az egyete­mistáknak Gál Péter atya. (a) KAPOCS. A Pécsi Rádió ökumenikus ma­gazinjában húsvétvasámap az ünnepről lesz szó, műsorvezető: Fehér Andrea. Hús­véthétfőn rendkívüli adás keretében szin­tén reggel 8 és 9 óra között hangzik el a műsor. (a) PASSIÓ az evangélikusoknál. Ma este ti órakor az ifjúság szolgálatában zenés pas­sió kezdődik a Dischka Győző utcai kápol­nában, vasárnap reggel 8-kor, 10-kor és délután 6 órakor, hétfőn délelőtt 10-kor és este 6-kor kezdődnek a templomban ünne­pi alkalmak. (a) ÜNNEPI KERESZTELŐK. Kistótfa- luban a reformátusoknál húsvétkor négy keresztelő lesz egyszerre, ám az utóbbi években hasonlóan gyakori a megye több településein is, hogy a szülők a keresztelőkkel kivárnak húsvétig. Az ókeresztény gyülekeze­tek egykori szokása így éled a mában Bóka András református esperes szerint. _________________________________1*1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents