Új Dunántúli Napló, 2003. április (14. évfolyam, 89-117. szám)
2003-04-19 / 107. szám
6. OLDAL HÚS VÉT 2003. Április 19., szombat Jézus útjának jegyében Húsvét a nagyvilágban: bűnbánók és zarándokok Húsvét a kereszténység legrégebbi ünnepe. A húsvét zárja Te a Krisztus meghurcolására, keresztre feszítésére böjttel, gyásszal és bűnbánattal emlékeztető passióidőszakot, amelynek legáhítatosabb pillanata a feltámadás. A világban sokféleképpen, ám egyazon gondolatiság jegyében ünnepük a húsvétot. A jeruzsálemi zarándokok - Jézushoz hasonlóan - keresztet visznek, mi- — közben végigmennek a Via J Dolorosán, a fájdalmak út ján. A Fülöp-szigeteki Cutud városában tizenegy férfi pokoli kínokat áll ki, miközben keresztre fe- szítteti magát nagypénteken. Kéz- és 1 á b f e ü mise után az ünnepi ebéd, a „curanto” következik. A földbe vájt polinéz tűzhelyen sült-párolt hal, hús, zöldség készül. A húsvét közkedvelt ünnep, s ilyenkor is fölcsendülnek a szépséges polinéz dalok az ősi rapa-nui nyelven. H. I. GY. Törékeny varázslat Látogatók sokasága a zengővárkonyiJ\Awes Tojás Múzeumban vei festettet és géppel Himnuszunk /_ =g5s-_.\ \ '"s^fúrtat is, melyet kottája egy \ «V csipkeszerű strucctojás héjába Mit rejt az egykori öreg pajta, amelynek az ajtaja a héten naponta nyitva állt a szünet nélkül érkező látogatók előtt? Zengővárkony hírét messze vitték mesterei, hagyománytisztelete; egykori tudós lelkésze, Fülep Lajos, vagy a Rockenbauer Pál nyugvóhelyéül is szolgáló, ma már nagybeteg, lombjait vesztő gesztenyés. A pajtából kialakított Míves Tojás Múzeum harmadik éve vonz vendégeket. Csillagháló, virágszirom, szőlőlevél vonalas rajzolata: és egy közönséges tyúktojás jelképteremtő, üzeneteket hordozó kozmosszá tágulhat. Ehhez nem kell semmi más, csak a képírók képzelete és tüneményesen magabiztos keze. A múzeum recepciós pultján a fonott kosarakból kipúposodik az ünnepi kínálat; héjuk alapszíne most általában szerelem-piros - vonalas, rajzos díszekbe öltözve kelletik magukat -, de a melegbarnákból a kékekig, a feketén ragyogóktól a finoman áttört, csipkeszerűen lyuggatott fehérekig rendkívüli a választék. Ezek a valóban míves, a népművész leleményét dicsérő tojások 500-1000 forintba kerülnek, munkaigényességük fokától és a mintázat elkészítésének technikájától is függően. De ez a húsvéti kínálat csak szerény kóstoló az itt sorakozó számtalan ritkasághoz képest. A tárlók kincseit csodálkozó gyerekszemek fürkészik - újabb és újabb gyerekcsoportok népesítik be a termet. A kis múzeumban, az intézmény létrehozását kezdeményező és a gyűjteményét felajánló Nienhaus Rózsa kalauzol. Az ukrajnai hucul tojások szépségén tűnődünk el először - geometrikus, négyzetrácsos - formákon, melyeket mozaikszerűen szerveznek egységessé az élénk vörösek, sárgák. Viaszlevonatos technika, mondja Nienhaus Rózsa, ahány szín van rajtuk, annyiszor kell a tojásokat megfürdetni - végül leveszik róluk a viaszt. Majd törökkoppányi, tolnai kar- coltakon időzik a szemünk, hogy egy leheletvékonyán héjba vésett pitypangon meg is akadjon: „...akár el is fújhatnánk” - mosolyodik el kalauzom. A leghagyományosabb díszítések azonban egyszerűbbek, elvontabbak, a termékenység és az élet körforgásának letisztultabb jelképeivel. Kultikus és szakrális küldetésük és kialakulásuk szerint is mélyen gyökereznek a múltban. Európában a szakrális keresztyén jelentéskörhöz való kapcsolódásukról a gyakori keresztosztásos felület vagy a kereszt ábrázolása árulkodik. A tolnaiak közt szépia-barna alapon látni baglyot, menyétet, nyulat, békát: elég világos az üzenet, ha a legénynek békával rajzoltat nyomnak a kezébe locsolkodáskor ... Ez a kis kollekció is sejteti, hogy az ábrázolásmód szabadon alakítható, a képzeletnek egyre kevésbé szabnak határt konvenciók. Ezért is írhatja Nienhaus Rózsa „írva muzeu mi aján lójában, hogy „egyre több a művészi ihletésű, a tojás hímző tehetségét, egyéniségét kifejező díszített tojás.” Egy budapesti férfiember történelmi hőseinket rajzolta a héjra grafikusan, Gencsapátiban és egyre több helyen politúrozzák is a tojást, hogy a színeket-kontúrokat a karcolásnál kiemeljék. Ez a piacra is kacsintó, kicsit magakellető módi az Erdélyben készült - gyimesi, dévai - tojásokról hiányzik. Drapposan matt felületükön a zártabb, feszesebb levél- és virágmotívumok őszintébbek is. Már eddig élén lyuggatott ki az alkotóNem szól- a patkoltak-fűzöttek, szögeitek - kategóriájáról! A kiállító« mintegy 2000 darabos kollekció nenl csekély hányada 19 országból verbuválódott. Van itt kínai lakktojás, homokkő-tojás Afrikából, színéivé nyűgöző batikolt szorb,. régi ném® írással hesseni. A nemes kőből készültek közt a Bajkál-tó mellől származó csaroit mintha a lila akác színeit rejtené, az Utolsó vacsorát ábrázoló Betlehemben született, a magyar Himnusz kottáját térbe író alakzat - strucctojas- ba álmodva - németországi csellista hölgy munkája.- A múzeum a millennium évében nyílott - mondja Nienhaus Rózsa f nagy örömünk, hogy ennek a kis múzeumnak a látogatottsága példátlan gyorsasággal növekszik! A művészi érCsonti Melinda a Vajdaságból érkezett Zengővárkonyba varázsolódhattunk a vonalak-formák hajszálpontos rendjétől, csodálva abban az asszonyok kezét vezérlő szellem működését is, de ezután következtek még a fehér „hercegnők”! Világító mészhéjuk növényi magokkal kirakva - virágszirmot, levelet mintázva, gyöngysorként ragyogva. Emitt a lószőr finom hálóját nehéz férfikéz fonta a héjra, de láthattam gombostű fejétékű kézműves áruk ma még nehezed ben elérhetők, de nő irántuk a kere. let, és az a reményünk, hogy a mntrt’ cás, vásári tojások helyét is átvesz^' Sokhelyütt mára önálló mesterségre vált a tojásdíszítés, és itt, Zengő''“, konyban sem hiányzik az utánpótl^ ahol olyan sok segítséget kaptam á mom, a múzeum létrehozásában. , BÓKA BÓ®6 A nyúlmese, a tojás és bűnbánat vérszíne A húsvéti tojás keresztény szimbólumként is másfél ezer évvel korábbi, mint a nyuszitörténet magyarországi elterjedése. A nyúl és a festett tojás együtt és külön-külön is ősi jelkép Eurázsiában. Százéves legenda, hogy egy német szöveg félrefordítása, betűelhagyása alapján került be a magyar hagyományokba az a kisgyerekeknek kitalált mese: a nyuszi hozza a festett húsvéti tojásokat. Mert hát a nyúl és a gyöngytyúk német neve nagyon hasonlít: Hase (Haselhuhn), illetve Hasel. Ezt a tévedést nem lehet biztosan kizárni, de alighanem csak annyi igaz a legendából, hogy a tojást hozó, illetve a tojást tojó nyuszi húsvétra aktualizált alakja német földről jutott el hozzánk a XIX. században. Csakhogy a festett tojás viszont önmagában sokkal ősibb, kelet-európai, közép-ázsiai néphagyomány és termékenységjelkép a Kárpát-medencében is. A nyúl pedig egyike volt az ősrégi germán állati termékenység-szimbólumoknak. Régebben más állatok is hozták a húsvéti - tavaszünnepi - tojást a germánok hiedélemvilágában: a kakukk, a daru, fajdkakas, sőt a róka is. Az elképzelés, hogy a nyúl tojást tojhat, nem is olyan kivételes zoológiái tévedés. Claudius Aelianus római természettudós (i-II. század) az írta, hogy a kannyúl is kisnyulakat hoz a világra. Valószínűleg ez a tévedés abból fakad, hogy a nyúl nagyon szapora fajta. Ezért is lett a termékenység szimbóluma Európában. Ám a nyúl más szerepet is kapott a különböző népek mitológiájában, sőt a vallási jelképekben. Az ókori görögöknél a nyúl Aphrodité, a szerelemistennő kísérője, és ez a funkció egyértelműen kapcsolható a termékenységhez. A középkori keresztény egyházművészetben viszont a bűnbánat szimbóluma a nyúl, de olykor másnak a jelképeként is felhasználták. Például a német- országi paderborni dóm kerengőjében egy ablakban háromfülű nyúl látható. Művészettörténészek szerint ez a fura nyuszi a Szentháromságot jelképezi. A buddhista mondavilágban a Nyúl az önzetlenség megtestesítője. A kínai asztrológiába azzal a mesés indoklással került a 12 állatövi jegy közé, hogy önsírban ként beleugrott egy fazékba, amelyben az éhes Buddha ételnek megfőzte. Egy másik és még ősibb kínai vallás, a taoizmus tanítása szerint a Nyúl fenn ül a Holdban, ott zúzza-dörzsöli szét mancsaival kis mozsarában a halhatatlanság füvét. A kínai nyúl és a húsvéti tojás között épp a halhatatlanság fogalma teremt összefüggést. A húsvéti tojás ugyanis nagyon szoros kapcsolatban van a kereszténység legnagyobb ünnepével - különösen az ortodox görögöknél -, mert az egyházig szimbolika szerint a tojás a sírjából feltámadó Krisztust jelképezi. A húsvéti tojás egyházi áldásban való részesítéséről már a IV. századból van adat, az áldás hivatalossá emeléséről pedig a XII. századból. A hagyományoknak leginkább megfelelő - hagymalével festett - húsvéti tojás színe is utalás. A szentségeket a szivárvány hét színével szokták jelképezni. A bűnbánat színjelképe a vörös (piros), a vér színe. A még korábbi germán hagyományokat bizonyítója, hogy Worms / mellett egy - f 1320 évre datált / j rtoíntt m többrétegű. Ezért is maradt fenn élőként, népszerűként a pogány tertf1 kenység-varázslásra visszavezethető húsvét'díszítésű tojást találtak aj régészek. É Magyarország területén népvándorlás kori és főleg avar sírokban leltek tojást, sőt díszített tojáshéjat is. A tojásfestés húsvéti népszokása tehát nagyon ősi és egyeteme hétfői locsolkodással amelyben a lányokat vízzel(!) megöntöző legények díja épP^J a hímes piros tojás. dunai "'^ tiszta hi^jj téren, hogy meghallgassák a pápa húsvéti üzenetét és részesüljenek az Urbi et Orbi (városnak, világnak) szóló áldásában. A Gergely- és a bizánci naptár közötti időszámítási különbség miatt az ortodox görög és szláv keresztény egyház egy héttel később tartja a húsvétot. A húsvét előtti elmélkedés, böjt és gyász után bekövetkező feltámadást, magát a húsvétot a népek különféleképpen ünnepük meg. Szicíliában például kitör a kollektív jókedv. A Szűzanya válláról leveszik a gyászkendőt, a halál és az ördög álarcait visszateszik az egyházi kellékek tárába. Spanyolország ugyancsak látványos módon, hangos jókedvvel feledteti a Semana Santa, a nagyhét bánatát: flamencót járnak vidéken, városban egyaránt. Aragóniában viszont a világon egyedülálló szokás dívik: a nagypénteki dobolás. A Semana Santa Madridban különösen látványos: az óváros szűk utcáiban kanyargó körmenetben vezeklők százai magas, csúcsos süvegálarcban cipelik keresztjüket, jó néhányan méteres vasláncot, béklyót erősítenek bokájukra, hogy kínjaikkal méltó módon emlékezzenek a Megváltó ke- ■sztútjára. Sevillában ősi hagyomány, agy a különféle cofradías-ok, tliásos egyesülések tagjai, akik tálában egy-egy városrészben ’ymás közelében élnek, a rájuk llemző színű, szabású öltözék- ín vesznek részt a húsvéti kör- íenetben. Éppen húsvét vasárnapján pil- .untotta meg felfedezője a később a dátum alapján elnevezett Húsvét-szigete- ket. E távoli földön ma már a misszionáriusok alapos munkája után római katolikusok élnek, akik a húsvétnak leginkább a kellemes napjait élvezik. A vasárnap reggeátütött szögeken lógnak órák hosszat a keresztfán a perzselő nap alatt a vezeklés jegyében. A lateráni bazilikában a hagyományos lábmosással kezdődik nagycsütörtökön a húsvét. Az utolsó vacsorára emlékezvén, az egyházfő jelképesen tizenkét papjának a lábát mossa meg. Előtte a Vatikánban, a Szent Péter dómban tartott istentiszteleten megáldják a szent olajat. Pénteken némák maradnak Róma harangjai, miként a világ katolikus templomainak harangjai is „Rómába mennek”, és csak a feltámadás perceiben szólalnak meg újra. Nagypénteken kerül sor a hagyományos keresztútra a Colosseumnál: a pápa ezzel emlékezteti a világot Krisztus gyötrelmeire. A fény bevitele a templomba, a Lucernarium a zsidó vallási hagyományból származtatható: a szabbatlámpás meggyújtása közben hangzik el az Istent dicsőítő ima. Vasárnap tízezrek gyűlnek össze a római Szent Péter i jelképes lábmosás pillanata
