Új Dunántúli Napló, 2003. április (14. évfolyam, 89-117. szám)
2003-04-02 / 90. szám
2003. Április 2., szerda KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL MM Gazdaság az adóbevételek tükrében Az adóbevételek alakulását alapvetően két fő tényező alakítja. Először is az ún. elméleti bevétel, melyet a gazdaság aktuális állapota az adott évre hatályos adótörvényekkel együttesen határoz meg. Társadalmi-gazdasági hatások és az adóhatóság tájékoztató, szolgáltató, hatósági tevékenysége által befolyásolt adózói magatartás tükröződik a másik fő tényező, az elméleti és tényleges bevétel közötti különbség, az ún. adórés alakulásában. Az APEH Baranya Megyei Igazgatósága elemezéseinek alapja a gazdasági szereplők különböző típusú bevallásai, ami gyakorlatilag teljes körű, több százezres mintavételt jelent. Az önbevallás szabályaiból következően azonban kimaradnak az elemzésekből azok a gazdasági teljesítmények, melyek nem jelennek meg az egyes bevallásokban. Az adórés megléte, hosz- szabb távon egyértelmű csökkenése tehát torzító hatással bír, ez nem jelenti azonban hogy nem lehetne a megye gazdaságának alakulására nyilvánvaló következtetéseket levonni. Mi az, ami az említettek figyelembevétele mellett egy évtized tendenciájaként megállapítható? 1. A kilencvenes évek elejétől kismértékű gazdasági visszaesés, stagnálás, majd az évtized végétől viszonylag dinamikus növekedés, a 2001- ben már megjelenő átmeneti© visszaeséssel. Az 1998-as 17.010 db-os mélypontot egy öt éven át tartó folyamatos, összesen 37 %-os csökkenés előzte meg. Az 1999-es évtől kezdődően évi 1-2 százalékos növekedés jelzi a vállalkozói kedv javulását. Meg kell azonban jegyezni, hogy ebben a körben a gazdasági környezeten kívül szerepet játszik más tényező is. Megjelennek a munkahelyüket elvesztő, 1-2 évig tevékenységet végző, vagy lényegét illetően munkavi- ______________ szo nyban levő „kényszervállalkozók” is. Legszembetűnőbb pozitív irányú változás a gazdasági társaságok, ezen belül a kft-k, bt-k rendkívül gyors növekedése. Számuk tíz év alatt kiegyensúlyozott dinamikával gyakorlatilag megduplázódott. Az összes működő vállalkozáson belül arányuk az 1993. évi 13 %-ról 2002-re több, mint 28 %-ra nőtt. Más kérdés, hogy a gazdasági mutatók közel sem tükröznek hasonló ütemet. Az adóbevételeket elemezve külön kell választani az egyes adónemeket és az azokból levonható következtetéseket. Általában valamennyi adónemre igaz egy rendkívül dinamikus, évről évre erőteljesen növekvő költségvetési bevétel. Reálértékre átszámolva már árnyaltabb a kép: a növekePECS-BARANYA JÖVŐJÉÉRT TÉNYFELTÁRÓ SOROZAT Kesjár János (47) az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Baranya Megyei Igazgatóságának vezetője. Okleveles közgazdász, kertészmérnök diplomával is rendelkezik. Felsőfokú szakmai képesítést okleveles könyv- vizsgálóként szerzett. 1991 óta dolgozik az APEH B.m-i Igazgatóságán. 2. Az adóbevételek, a mögötte lévő gazdasági teljesítmények, jövedelmek növekedési üteme folyamatosan elmarad a központi és az észak-dunántúli régióktól, gyakran az országos átlagtól is. 3. A megyén belüli adóképesség, ezen belül a gazdasági fejlettség az egyes kistérségek között tovább nő. Kiemelkedik Pécs és vonzáskörzetének szerepe, mellyel a mohácsi térség igyekszik csak valamelyest lépést tartani. Alkalmazkodó vállalkozások A vállalkozások összesített számának alakulásából még önmagában nem lehet messzemenő következtetést levonni. A számok mögött ugyanúgy megjelenik a szabályozókhoz való igazodás, mint a vállalkozói kedv változása. Tízéves időszakot áttekintve a vállalkozások számában 1997-ig folyamatos csökkenés, majd a 2002-es 45.777 működő vállalkozás elérésével folyamatos növekedés figyelhető meg. A vállalkozások szerkezetében sokkal szembetűnőbb változások történtek. A vizsgált időszakban gyakorlatilag stagnált a nonprofit szervek, költségvetési szervezetek száma, különösebb tendencia nélkül évről évre változott az adószámos magánszemélyek száma. Legnagyobb mobilitást az egyéni vállalkozások számszerű változása mutat. Láthatóan ez a vállalkozási forma reagált leggyorsabban a külső környezet változásaira. dés mértéke olyan alacsony, hogy közelebb áll a stagnáláshoz, mely csak az évtized legvégén változik meg. A 2001-es év újabb megtorpanást jelez, míg a 2002 - legalábbis az adóbevételek tendenciáját követve - újabb pozitív gazdasági reményeket ébreszt. Az elmúlt tíz év során a társasági adóbevételek nominálisan 3,5-szere- sére, reálértékben mintegy 25 %-kal nőttek. Visszaesés 1996-ban és 2001- ben következett be. Az adóalap visz- szaesése egyik évben sem az árbevétel csökkenéséből fakadt, hiszen 1996-ban 25,2001-ben közel 20 %-os volt a társaságok árbevétel-növekménye. Mindkét évre jellemző volt a magas költséghányad. Hosszabb távon jellemző a nyereséges vállalatok arányának növekedése. Az összesített költséghányad ennek ellenére 2001-ben is elérte a 96 %-ot, ami az előző évet csaknem 1 %-kal meghaladta. A társasági adó hatálya alá tartozó vállalkozások 51 %-a tartozik a kereskedelem és az ingatlanügyletek - gazdasági szolgáltatások körébe. Különösen a kereskedelem területén figyelhető meg a vállalkozások számának degresszív növekedése, eredményességük csökkenése. A piaci átrendeződés következtében ezen ágazat árbevétele csökken, a megtermelt nyereség egyre kisebb hányada marad a megyében. A feldolgozóipar, mely a vállalkozások 12,3 %- át teszi ki, az összesített bevétel 29 %-át éri el. Hasonló arányt mutat a kereskedelem ágazata, de amíg 2001-ben a feldolgozóipar 34 %-os növekedést mutatott, mindez a kereskedelem esetében alig haladta meg a 10 %-ot. A mezőgazdaság helyzetének stabilitását jelzi, hogy a megyei bevételhez 10 %-kal járul hozzá. Az utóbbi három évben átlagot meghaladó, 2001- ben 27,9 %-os növekménnyel. Kiegyensúlyozott, összességében 15-17 %-ot ér el az energiaszektor hozzájárulása, míg átlag alatti növekedéssel mindössze 4-5 % között mozog az építőipar részesedése. Nemzetgazdasági összbevételből a megyei részesedés 2001-ben 2,1 %-ot tett ki, ez közel azonos az előző évivel, de több évet tekintve a megye részesedése csökkenő tendenciát mutat. Az export részarányában a 1999. évi csúcshoz képest 2000-ben 33,3 %-os csökkenés jelentkezett, mely tendencia 2001-ben 7 %-os növekedésbe váltott, ez azonban az országos 16 %-os átlagtól jelentősen elmaradt. _____________ A társasági adó hatálya alá t artozó vállalkozások maghatározóak a megyei munkaerőpiac szempontjából. A tendencia azonban ebből a szempontból nem túl biztató. Míg a vállalkozások száma duplájára nőtt, 1993-ban 74.806 főt, 1998-ban 72.710 főt, 2001-ben 70.020 főt foglalkoztattak. A vállalkozások átlagos létszáma évről évre csökkenő mértékben az 1993. évi 13,7 fő/vállalkozásról 2001-re 6,4 fő/vállalkozásra változott. A foglalkoztatottak átlagos bérszínvonala nem éri el az országos átlag 75 %-át. Jelentős területi különbségek A társas vállalkozások elemzése során megállapítható, az egyes kistérségek közötti jelentős eltérés. Pécs körzete teszi ki a vállalkozások több, mint 72 %-át, a megyei árbevétel közel 80 %-át, itt a legmagasabb a nyereséges vállalkozások száma. A vállalkozások száma és árbevétele alapján Mohács térsége következik, míg mindezek tekintetében legrosszabb helyzetben Sellye, Sásd és Szigetvár térsége van. A megyei értékesítés volumenének növekedése az áfa-bevételekben is visszatükröződik. Az általános forgalmi adó visszaigénylések elemzései azonban azt mutatják, hogy 2002-re megszűnt az export hosszú ideig tartó lendülete, megtorpantak a beruházások. A személyi jövedelemadó elemzések is az országos tendenciáktól való elmaradásunkat tükrözik. A jövedelemadó-alapot képező összes jövedelmet illetően a megye részesedése 3,1 - 3,7 % között szóródik az elmúlt tíz év vonatkozásában. A megyei átlagjövedelmek az országos átlag 88 %-át tették ki 1993-ban, ezt következő három évben 1 %-kal, 87 %-ra csökkent. A munkaerőpiaci helyzet azonban éreztette hatását: 2001-re az egy főre jutó megyei jövedelmek az országos átlagnak csupán 83,5 %-át tették ki. Összefoglalva: A megye gazdasága képes volt túlélni olyan szerkezetátalakítást, amüyenbe az észak-keleti régió megyéi csaknem összeomlottak. Az eltelt tíz-egynéhány évben olyan meghatározó ágazatok tűntek el, mint a bányászat, csökkentek töredékére, mint az építőipar, kerültek válságba, mint a gépgyártás vagy a mezőgazdaság. Az infrastruktúra, különösen a közlekedési hálózat elmaradottságából adódó elzártságunk következtében többé-kevésbé a külföldi tőke érdeklődési körén kívülre kerültünk. A megye gazdasága ennek ellenére nem omlott össze, sőt voltak időszakok, amikor dinamikus növekedésről is számot adhattunk. Lemaradásunk kétségkívül nőtt, s csak remélni lehet, hogy az utóbbi egy-kéf évben jelentkező negatív gazdasági folyamatok megfordíthatók. Kesjár János (További részletek: www.dunantulinapb.hu) Két pécsi darab a POSZT-on Harmadszor rendezik Pécsett az Országos Színháztalálkozót június 5-14. között, de a versenyprogramot válogató Németh Ákos író és a szervezők most sem tudták tartani az előre megbeszélt egytucatnyi előadást, végül is a 18 ajánlatból 15 színdarab került be a POSZT műsortervébe. Németh Ákos javaslatait elfogadtuk, de az érintett színházakkal még két héten át zajlik az időpontok egyeztetése - tudtuk meg Simon Istvántól az egyik főszervezőtől. A nagyszínházi versenyprogramba hat hazai és egy határon túli darab került. Akad köztük egy pécsi előadás is, Spiró Györgytől Az imposztor, Hargitai István rendezésében. Bejutott a toplistára a Valahol Európában is, de ezúttal a Dés László-Nemes István-darabot az Egri Gárdonyi Géza Színháztól láthatjuk - rendező Béres Attila, aki Pécsett az Illatszertárt állította színpadra. A Veszprémi Petőfi Színház a Hamletet írta át, Kiss Csaba szerző és rendező művének címe Hazatérés Dániából, egy másik Shakespeare-művel, a Vízkereszt vagy amit akartakkal a nyíregyháziak jelentkeznek. A zalaegerszegiek Móricz Zsigmond Úri murijával jönnek (rendező: Bagó Bertalan), a TÁRLAT A BARANYA GALÉRIÁBAN. Ifjabb Ficzek Ferencnek(képünkön ), a PTE Művészeti Karának doktorandus hallgatójának alkotásaiból nyílik ma délután kiállítás a Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központban, a József Attila utcában. A természetes anyagokból, papírból, fából, vászonból összeállított művekből készült bemutatót, amelyet a hónap végéig látogathatnak az érdeklő- dők, Dechant Antal szobrászművész nyitja meg, fotó, laufer László Madách Kamara Mácsai Pál rendezésében Howard Barker Jelenetek egy kivégzésről drámáját hozza, míg a határon túli produkció Nagyváradról érkezik, Bodolay Géza rendező Móricz Rokonokját dolgozta fel. A vidéki fölény a kamaraelőadásoknál a visszájára fordul. Egy pécsi érdekeltségű program ide is bejutott, Bertoluccitól Az utolsó tangó Párizsban Szikora János rendezésében három színház - a pécsi, a Budapesti Kamara és a dunaújvárosi - közös előadása. A Radnóti Miklós Színházból két darab is látható, Hans Henny Jahnntól a Medea (Zsótér Sándor rendezi) és Molnár Ferenctől Az ördög (rendező: Forgács Péter). Ezúttal is lesz Doszto- jevszkij-mű, Az idiótát a budapesti Katona József Színház mutatja be Máté Gábor rendezésében. A Stúdiószínházban is láthatjuk a Katona művészeit, Urs Widmer Top Dogs- át jr. Bagossy László rendezte (tavaly Pécsett a Revizort vitte színre). Itt lián Eldad duplázik, a Budapesti Kamaraszínháznak Martin Sherman: Rose, a szabadkai Népszínháznak pedig Ágota Kristóf: Nem fáj című darabját rendezte. Idén is a legjobbak között szerepelnek a kaposváriak, Steinbeck Egerek és emberek művével (rendező: Kelemen József), mészáros b. endre „...mert erős a szeretet, mint a halál” incsenek könnyű helyzetben ma azok, akik beteg gyereket Pornak, hiszen sok esetben éjjel-nappali, rendkívüli odafi- nnrttm !8én710 tevékenységről van szó. A támogatás pedig a im ' i l ^Béretek ellenére minimális. Egy berkesdi asszony múr húsz esztendeje végzi ezt a nehéz feladatot. Berkesd, az. Alkotmá házának na délutáni, szép tavas na§yhd éppen most iskolából, fidesan Nagy Istvánná, ( nyolcéves kisfia, Be Iu arc> de a teste gi nem tudja tartani. 1 súlyos beteg. Őam ?tek a családban tstvánka még 1983-b Budapest közelében dpn, ott, ahol Petői Vtas István annak i teerkedett leendő r Máriával. Istvánka öthónaj kor jelentkeztek nál; tepsziára emlékezi mondja az édesany azt gondolták, hogy vetkezménye, hisze lánfestő. Aztán egyéves kora körül kiderült, hogy valamiféle anyagcsere-zavarról van szó, olyan ritka betegségről, amelynek neve sincs. Öt évig hordták Istvánkát a Pető Intézetbe, de nem lehetett segíteni rajta. Nyolcévesen halt meg otthon egyik pillanatról a másikra, minden előzmény nélkül. Az 1990-ben született Dávidka is egészségesnek tűnt, semmi jelét nem észlelték az orvosok annak, hogy szervezetében bárminemű rendellenesség mutatkozna. De aztán az ötödik hónapban jött nála is a'roham, vitték azonnal az orvoshoz, aztán lejártak Szegedre egy specialistához, mert ott foglalkoznak behatóan az anyagcsere-betegségekkel. Dávid hatévesen ment el, egy kórházban, az életért folytatott hosszú haláltusa után. Zsolti, aki az előbb jött haza az iskolából, 12 éves, félévesen már járt, makkegészséges. Ennek tudatában vállalták a szülők bátran a negyedik gyereket, Bencét, aki 1995-ben született. A terhesség során semmiféle probléma nem volt, mondja Gabi, ez a betegség magzati szinten megállapíthatatlan, azt sem tudták kideríteni, hogy ő vagy a férje hordoz-e valami betegséget örökítő gént. Bence időre, császárral jött a napvilágra, hogy a szüléssel együtt járó esetleges károsodásokat is kiszűrjék. Súlya tekintélyes, 4550 gramm volt, de élete öthónapos korától beteg testvéreihez hasonlóan alakult. Csak ő és a férje tudnak vele kommunikálni, mondja az asz- szony, miközben joghurtot kanalaz a kicsi szájába. Kizárólag a pépes ételeket tudja megenni, de azt is nehezen. Úgy tudja, háromnégy kislány szenved Magyarországon még ebben a betegségben. Két éve próbálkoznak örökbe fogadni babát, hiszen szívesen nevelnének még gyerekeket, már csak azért is, mert Zsolti fél, ha Bence meghal, nem lesz testvére. A pszichológus azonban azt mondta nekik, hogy sérült család nem fogadhat örökbe. Talán azért is nem kaptak hivatalos papírt minderről, meséli mosolyogva, mert ő ezek után elküldte a szakembert melegebb égtájakra. Hiszen Gabi különösen büszke arra, hogy húsz éve gondoz végtelen türelemmel súlyosan beteg gyerekeket, s azon ritka potenciális örökbefogadók közé tartozik, aki akár beteg vagy, horribile dictu, cigánygyereket is szívesen látna otthonában. Ha pedig hivatásos nevelőszülő lehetne, akkor nem kényszerülne rá a napi négyórás munkára, amiért el kell járnia otthonról, s ilyenkor muszáj a férjének, aki villanyszerelő, otthon maradnia Bencével. Egy ideje újságot hord ki három faluba, miután a szakmáját nem gyakorolhatja. Télen hajnali háromkor kelt, hogy végezzen vele, fél nyolcra ért haza. Októbertől nehezebbé vált az életük, miután légzési gondok jelentkeztek Bencénél, gyakran hörghurutos, nem tud a váladékkal mit kezdeni, képtelen felköhögni, ilyenkor irány az ügyelet, le kell szívatni. Jót tenne neki egy oxigénpalack, de arra fél év a várakozási idő, mondták az orvosok. Azt egyelőre nem tudják, ki tudnák-e egyáltalán fizetni. Mert a speciális babakocsi is, amely egy ilyen gyerek esetében fontos eszköz, három-négyszázezerbe kerül. Amit viszont a társadalom- biztosító adott nekik, az használhatatlannak bizonyult, így elajándékozták egy erdélyi apróságnak, ők baráti segítséggel jutottak hozzá százötvenezerért ahhoz, amivel hozzák-viszik Bencét. A gyesen és a családi pótlékon kívül szinte alig kapnak valamit, panaszolja Gabi, az állam nem veszi figyelembe, hogy beteg gyereket nevelnek. Segély sem jár, mert valamivel túllépik a létminimumot. Mutat egy tavalyi újságcikket, benne ígéretek halmazával. Az MSZP akkor még egészségügyi és szociális miniszterjelöltje, Csehák Judit, május 4-én egy sajtóügynökségnek azt nyilatkozza, hogy nem szűkíteni, hanem bővíteni kívánják a családok támogatási rendszerét. Több ezer édesanya számára lesz kedvező az ápolási díjra vonatkozó szabályok megváltoztatása, s ígéri, hogy a jövőben teljes jogú munkaviszonyban ápolható a beteg gyermek vagy más hozzátartozó. A gyógyszer- támogatási rendszerben pedig kiemelten kezelik a beteg gyermekeket nevelők anyagi terheinek csökkentését. Bence az ágyon fekszik, az ébrenlét és az alvás határán lebeg. Légzése jól hallhatóan nehéz. Az anyja az oldalára fordítja. Megsimogatja a fejét. Többet kapott tőlük élete folyamán, mint sokan az egészségesektől, mondja mosolyogva. S holnap talán már fel sem ébred. Ám amíg mások összeroppantak volna a nem mindennapos súly alatt, ő láthatóan optimista, alapvetően vidám alaptermészetű. Másképp nem is bírta volna ki, hangsúlyozza. A faluban tréfásan csak gyalogkakukknak hívják, mert állandóan lót-fut, mindenkihez van egy-két szava. Őt sokkal inkább az életre, mint a halálra teremtették. CSERI LÁSZLÓ
