Új Dunántúli Napló, 2003. április (14. évfolyam, 89-117. szám)

2003-04-17 / 105. szám

I 2003. Április 17., csütörtök RIPORT 7. OLDAL K U L TÚRA A képzőművészet gyökerei A Martyn Ferenc Művészeti Szabadiskola tárlata A Lantos Ferenc vezette Martyn Ferenc Pécsi Művé­szeti Szabadiskola növendé­keinek alkotásaiból nyílt ki­állítás a Pécsi Galéria Pince- galériájában. A tárlaton szob­rok és képek láthatók. Lantos Ferenc képzőművész csak­nem 20 évvel ezelőtt kezdte meg a művészeti oktatást a Tettye alatt, egy akkoriban bezárt óvoda he­Az iskola nem a szorosabb ér­telemben vett művészképzést te­kinti feladatának, hanem a vizualitás nagy egésze területén fejti ki tevékenységét. A művé­szeti oktatásban részt vesz Grosch Szilárd és Lantos Éva, a szabadiskola tanárai, tanítványa­ik - az óvodáskortól a 18 éves ko­rig - munkái szerepelnek a Pécsi Galéria Pincegalériájában most látható kiállításon, ahol mintegy növendékek nyolcvan alkotása látható a tárlaton y^n, a mai Pécsi Martyn Ferenc Képzőművészeti Szabadiskolá- éan. a vizualitás alapjaival foglal­kozó képzés mellé zenei tagozat is ’ársult Apagyi Mária vezetésével. Lantos Ferenc, a Pécsi Tudo- mányegyetem Művészeti Karának 'ooára az egyetemi művészeti kép­essel párhuzamosan ma is akti­on részt vesz' a szabadiskola inkájában. Ma már számos ne- Ves, beérkezett művészt isme­rők, akik hajdan az intézmény­en Lantos-tanítványként ismer­kedtek meg a képzőművészet ^Pelemeivel. 35 növendék 40 festménye és raj­za, valamint 40 kisplasztikája lát­ható. A tárlat anyaga jól érzékel­teti a vizuális tagozat munkáját. Itt általában olyan problémákkal foglalkoznak, amelyek a vizuális kultúra, vizuális művészet gyö­kereit képezik. Ilyenek például a képi látásmódban kulcsszerepet játszó folt és a szobrászatban ha­sonló jelentőséggel említhető tö­meg fogalma, megjelenése, mű­vészeti szerepe. Az iskola mun­kájának egészébe is ily módon betekintést engedő tárlat április 27-ig látogatható. __________bjl Ir odalom a világhálón A héten Pécsett zajló Network- shop 2003-as szakmai konferen­cia újból rávilágított: nem csu­pán a jövő, már a jelen is az elektronikus adatbázisok és kapcsolattartás világa immár. Ám a cél az, hogy minél több do­kumentum, szövegszerűen is a világhálóra kerüljön. I A mezei magyar polgár körülbelül a 90-es évek közepén találkozott először az internettel, pedig bő tíz évvel korábban létezett, már az 80/90-es évek fordulóján is voltak Magyarországon olyanok, akik e- maüeztek, illetve meglévő - persze szűkös - adatbázisokhoz számító­gépen keresztül fértek hozzá. Mon­dani sem kell, ez mára gyökeresen megváltozott, köszönhetően fő­képp a Nemzeti Információs Inf­rastruktúra Fejlesztési Program­nak. Ez nem kevesebbet tűzött ki célul, mint hogy az akadémiai szfé­rában, (felsőoktatás, kutatóintéze­tek, közgyűjtemények) legyen on­line rendszer, ezek kapcsolódjanak össze és nyújtsanak szolgáltatáso­kat, azaz folyamatosan szélesedő technikai lehetőségeket töltsék meg tartalommal is. A hosszú évek munkájának máris szép eredmé­nyei vannak, például létrejött a Ma­gyar Országos Közös Katalógus, amely 15 könyvtár egyesülése, az­az több mint 2 millió könyvről sze­rezhet információt az érdeklődő. Mint Moldován István, az Orszá­gos Széchenyi Könyvtár alá rendelt Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) vezetője elmondta", a lehető­ségek szülte korlátlanok, hiszen jó lenne, ha minél több közgyűjte­mény adata felkerülne a netre, és nem csupán szövegek, hanem CD-k, videók, kéziratok, képek is megtalálhatóak lennének idővel. Ugyanis megnőtt a teljes tartalom iránti igény, amire a digitalizáció módot is ad - persze, ez többnyire az anyagiak függvénye is. Az elmondható, hogy például a klasszikusok nagy része olvasható interneten, Petőfi összes verse pél­dául már 1996 óta. Egyébként a MEK 1994 óta gyűjt mindent, ami a neten már megvan, ezeket katalogi­zálja, de ma már a szerzőktől, ki­adóktól is közvetlenül kapnak mű­veket. Ez, ha úgy vesszük, egy új publikálási formának számít, a szépüodalmi művek esetében az ArtisJus-tól kapnak hozzájárulást. 2000 júniusa óta pedig a jogvédő hivatal felkérésére negyedévenként pontos dokumentum-letöltési ada­tokat készítenek, tehát egy-egy szerző nyomon követheti, müyen érdeklődés mutatkozik a művei után. Már pedig az érdeklődés, leg­alábbis az oldal üánt hatalmas, hi­szen napi 6000-7000 ember „kattan rá” az elektromos könyvtárra. És mivel állam pénzéből tartják fenn, lehetőséget kell adni arra, hogy műiden polgár hoz­záférhessen, és nem csak azért, mert 2003 a fogya­tékosok éve. Ezért is öröm a MEK szakembe­reinek, hogy a látogatók 1,5%-át kitevő vakoknak és csökkentlátóknak a program felmondja a szövegeket, így ők is „ol­vashatnak”, tanulhatnak, kitágul számukra a világ. Mint ahogy mindenki számára. m. k. A legteljesebb, klasszikus magyar irodal­mat is feldolgozó oldal a két következő címen érhető el:- www.mek.iif.hu- www.mek.oszk.hu A korlárs magyar irodalom elérhetősége: Magyar Digitális Irodalmi Akadémia (köz­tük Berták László)- www.irodalomakademia.hu Tisztán irodalommal foglalkozó netoldal:- www.litera.hu Magyar Országos Közös Katalógus:- www.mokka.hu Magyarul - magyarán ________ Ny elvek vetélkedése Talán már a bibliabeli Bábel óta tart, ahol és amikor az égig érő torony építőinek nyelvét összezavarta az Úr. A versen­gést szinte mindig a saját nyelv iránti elfogultság jelle­mezte. Csupán egyetlen szempont ma­radt, amely tárgyilagosnak tekint­hető. Ez pedig nem más, mint az egy-egy nyelvet beszélők száma. De ez is csak az egyik meghatáro­zója annak, hogy világnyelvekről és kis nyelvekről beszélnek. A számszerűség alapján a kínait te­kinthetnénk annak, mivel ezt a nyelvet több, mint egymilliárd ember beszéli. A többi nagy nyel­vek közül is az emberiség szá­mottevő többsége az angolt tartja világnyelvnek, noha a spanyolul, portugálul, németül, franciául be­szélők száma is kiemelkedő. A mindennapi tapasztalat bizonyít­ja, hogy azokon a fórumokon, amelyeken a világ dolgait intézik, az emberiség sorsáról döntenek, ott még az úgynevezett nagy nyelvek fiai-leányai is angolul be­szélnek. A nyelvtudósok szerint a nyel­vek értékelésének nemcsak a be­szélők száma, vagyis a mennyi­ség nem lehet a mértéke, de még a kultúra sem, amelyet a nyelv hordoz. A babiloni nyelvnek pél­dául, amely valamikor az ázsiai műveltséget hordozta, híre se maradt, az egyiptomi pedig, noha négyezer esztendeig versenytárs nélkül uralkodott, teljesen elve­szett, kihalt. Hát akkor mi? A szerep, a funkció, amit minden nyelv be­tölt, vagyis a nyelvközösség min­dennapi érintkezésének biztosítá­sa, a társadalom megszervezése munkára, kultúrára, az egész tel­jes emberi életre. És ebből a szempontból minden nyelv egyenlő. Wittgenstein, a filozófus ezt így fejezte ki: „Nyelvem hatá­rai világom határai.” - Addig ter­jed az ember világa, léte, amíg a nyelve. Úgy is szokták mondani, hogy: A történelem (a múlt) elfér a nyelvben, de a nyelv nem fér el a történelemben. A magyar, számszerűségét te­kintve, kis nyelvnek számít. Az egész világon szétszóródva talán tizenötmillióan beszélik. A nyelv­zseni Mezzofanti a sokak által is­mert himnikus vallomásra ragad­tatja magát egy cseh költővel foly­tatott eszmecserében. Kevesebb szóval, de talán még ennél is töb­bet mond John Browning angol nyelvész, aki szerint: „A magyar nyelv eredetisége még a régi egyiptomi templomoknál is cso­dálatosabb tünemény.” (1830) Talán ezért is ragadott tollat a mi Kosztolányink és írt nyílt leve­let Antoine Meillet úrhoz, a Collé­gé de France tanárához, aki azt ír­ta az európai nyelvekről szóló könyvében, hogy nyelvünk „gyö- kértelen és bárdolatlan, hogy nincs múltja, és jövője még ke­vésbé van, hogy annak idején oli­garcha-erőszak odázta el halálát, mely még mindig esedékes lehet, s talán kívánatos is, egy maga­sabb elv érdekében... Irodalmá­nak nincs tekintélye.” Fájdalom és szenvedély fűti Kosztolányi le­velét, amely során cáfolja a fran­cia nyelvész állításait, leplezi le nacionalista elfogultságát. így ír: „Pillanatnyi büszkeségem után alázat fog el, s szeretet, csodálat minden nyelv iránt, de mindenek előtt anyanyelvem iránt, mert csak az anyanyelvvel nem lehet soha jóllakni, csak azt fogadjuk magunkba korlátlanul úgy, hogy minden szemerjét azonnal vérré változtatjuk.” Rónai Béla Úr. Flerkó Bélának, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjá­nak halálával felbecsülhetetlen és pótolhatatlan veszteség érte a ma­gyar felsőoktatást, a hazai és nemzetközi természettudományos éle­tet, az országos, a városi közéletet és legközvetlenebbül a Pécsi Tu­dományegyetem Általános Orvostudományi Karát, ezen belül külö­nösen az Anatómiai Intézetet, tanítványait, munkatársait, barátait. Tevékenysége meghatározó hatással volta hazai orvosképzésre. Sze­gélyét a szorosabb kutatási területét jelentő neuroendokrinológia nemzetközileg is kiemelkedő úttörői, a tudományág magalapítói kö­zött tartja számon a tudományos világ. Az országos és helyi közélet számos területén töltött be fontos tisztségeket. Dr. Flerkó Béla orvosi diplomáját a Pécsi Erzsébet Tudomány- cetemen szerezte 1948-ban sub laurea almae matris minősítés­sel. 1948-51 között egyetemi gyakornok, 1951-61 között egyete­mi adjunktus, 1961-64 között egyetemi docens, ezt követőé 1992-ig intézetigazgató egyetemi tanár volt, mindvégig az Anató­miai, Szövet és Fejlődéstani Intézetben. 1956-ban rövid tanulmányúton vett részt a Csehszlovák Tudományos Akadémia Élettani Intézetében, 1959-ben a Leideni Egyetem Endokrinológi- ai Laboratóriumában, majd egy-egy féléves tanulmányutat tett 1962-ben az UCLA Anatómiai és Agykutató Intézetében, illetve 'fendégprofesszori állást töltött be 1973-ban a Maryland Egyetem Élettani Intézetében. Dr. Flerkó Béla az oktatói tevékenységet tekintette elsődleges föladatának. Tanszéki elődje, dr. Szentágothai János akadémikus hitvallását követve az oktatómunkát szent feladatnak tartotta, mely- nek lelkiismeretes, magas szinten végzett művelését semmi sem szoríthatja háttérbe. Az oktatói feladatok korszerű felkészültséggel ős szigorú fegyelmezettséggel való elvégzésében példát mutatott nagy érdeklődéssel követett tantermi előadásaival, a gyakorlati munka rendszeres ellenőrzésével és szigorú, magas követelményű, igazságos vizsgáztatásával. Nem véletlen, hogy kitüntetései kö- zül az egyik legbecsesebb az „Ifjúság köszöneté" emlékérem volt számára, melyet nem hivatalos szervek, hanem maguk az egyete­mi hallgatók ítéltek oda annak aki azt tőlük kiérdemelte. Ezek kö- 2ött Ő kapta meg az első ilyen emlékérmet 1983-ban. Dr. Flerkó Béla kiemelkedően eredményes intézetvezető volt. Vezetése alatt az Anatómiai Intézet nemzetközileg elismert tudo­mányos iskolaként működött, melynek fő profilja ugyan a jtouroendokrinológia volt, de az intézetben folyó neurohisztológiai itatások is nemzetközi elismerést vívtak ki. Irányítása alatt ered­ményes tudományos kutatók nevelődtek és modern kutatási irány­otok alakultak ki, korszerű kutatási módszerekkel és eszközökkel SVarapodott az intézet. Az új eljárások megvalósításához Flerkó Ptofesszor kitűnő kutatókat tudott az intézetben tartani és anyagi ‘TT’ In memóriám Dr. Flerkó Béla (1924-2003) forrásokat tudott teremteni. Vezetői érdemeit fémjelzi az is, hogy munkatársai közül hét egyetemi tanári kinevezést nyert, közülük öt tanszékvezetői megbízással. A vezetése alatt tudományos mi­nősítést szerző kutatók száma több tucatnyi. Dr. Flerkó Béla nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő tudomá­nyos kutató volt. Eredményességében jelentős segítséget kapott sze­retett feleségétől, dr. Bárdos Verától, aki korai kutató éveiben mun­katársa is volt, később, saját gyógyító munkája mellett a férje sikeres alkotó munkájához nélkülözhetetlen családi hátteret is biztosította. Tudományos közleményeinek száma' 145, eredeti megfigyeléseit tar­talmazó közleményeire 2959 független hivatkozás történt. Kutatási érdeklődésének központjában a szaporodásbiológiai életfolyamat­ok hormonális szabályozásának kérdése állt. Elsősorban a központi idegrendszernek a hormontermelő mirigyek működésére kifejtett hatását, illetve ezen hormontermelés-változásoknak a központi ideg- rendszerre kifejtett visszahatását vizsgálta. Legeredetibb felfedezé­sének oestrogén érzékeny idegsejtek központi idegrendszerben való előfordulásának kimutatását tekintik, mert ez a felfedezés világszer­te óriási mértékben fellendítette a neuroendokrin kutatásokat. Azt követően, hogy a törvényi korlátozások miatt 1992-ben intézetigaz­gatói kinevezése lejárt, emeritus professzorként és az Anatómiai In­tézetben működő, MTA-támogatott „Neurohumorális Szabályozá­sok Kutatóqsoport" kutatóprofesszoraként folytattá tudományos ku­tató munkáját, melynek új területe a szintetikus peptidek és ezek analógjainak szerkezet-hatás kutatása lett. Jelentősnek értékelhető Flerkó Béla professzor közéleti tevékeny­sége is. Számos egyetemi és civil bizottságban töltött be vezető pozíciókat. 1972 és 1976 között országgyűlési képviselőként tagja volt a Magyar Parlamentnek. 1979 és 1985 között egyetemünk rek­tora volt, és ehhez az időszakhoz kötődik az angol nyelvű orvoskép­zés bevezetése egyetemünkön. Elnöke volt a „Középkori Pécsi Egye­tem Alapítványinak és tagja a „Keresztény Sírkamra Alapítványnak. Tudományos és közéleti munkásságának eredményességét a fen­tebb már említett számadatok mellett szakmai, intézményi és kor­mányszintű elismerések sokasága jelzi: Munka Érdemrend Arany fokozata, Állami Díj, Geoffrey Harris-emlékelőadás, Baranya Me­gyei Tanács Tudományos Kutatási Díja, Markusovszky-emlékelőadás, Kuopioi Egyetem díszdoktora, Szocialista Magyarországért Érdem­rend, „Für besondere Verdienste um die Akademie Erfurt"-emlék- érem, Hőgyes Endre-emlékelóádás, „Pro Universitate"-emlékérem, POTE, Szent-Györgyi Albert-díj, Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje, Grastyán Endre-díj, Baranya Megyei Közgyűlés Tu­dományos és Felsőoktatási-díja, Arany János Közalapítvány a Tudo­mányért Nagydíja, Hemingway Alapítvány Szabó György díja, Aka­démiai Aranyérem, Pécs Város Díszpolgára. Tudományos társasági tagságai közül kiemelendőek azok, melyekben vezető szerepet is betöltött. így elnöke volt a Magyar Élettani Társaságnak, a Pécsi Aka­démiai Bizottságnak, alelnöke az International Society of Neu- roendocrinology-nak, melynek később elnöke is lett. Elnöke volt a Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaságnak, a Magyar Ana­tómusok Társaságának, tagja volt az IBRO Végrehajtó Bizottságá­nak, központi tanácstagja volt a Nemzetközi Szaporodáskutatási Társaságnak, a Nemzetközi Endokrinológiai Társaságnak. Ezek mel­lett még számos tudományos társaságnak volt tagja, vagy tiszteletbe­li tagja. Különböző időszakokban szerkesztőbizottsági tagja volt az Acta bioi. Acad. Sei. hung. , a Neuroendocrinology, Experimental Brain Research, Endocrinologia Experinentalis (később Endocrine Regulations), Endokrinologie (később Experimental and Clinical Endocrinology, Brain Research, J. of Neuroendocrinology című tu­dományos folyóiratoknak. Idéznünk kell sokszor elhangzott szavait, melyekkel a szigorla­tokra (a végső beszámolóra) utalva az egyetemi hallgatóság el-el- szunnyadó szorgalmát kívánta ébren tartani: „Egyszer minden dá­tum elérkezik!". Az utóbbi hónapokban tudta, érezte Ő is, hogy egy meghatározó dátum felé közeledik. Életét összefoglaló, napló- szerűen mégírt önéletírását, melyet „Egy oktató-kutató orvos em­lékei" címmel 2002-ben jelentetett meg az Alexandra Kiadó, 2002. julius 2-án befejezettnek nyilvánította. Ennek a könyvnek a „Befe­jezés helyett..." című féloldalas szövege mindenkit meggyőzhet arról, hogy Flerkó Béla professzor élete eredményekben, sikerek­ben gazdag, majdhogynem teljes élet volt Egyre többen érezték mások is, hogy Flerkó Béla professzor számára is közeledik a végső dátum, érezték szerettei, munkatársai, barátai, orvosai is, de azért remélték, hogy még nem most, talán majd csak egyszer, valami­kor... Az utolsó sorokban, amit leírt, egy 4400 évvel ezelőtt Mezo­potámiában élt költő sorait idézte: „Ember-e még, mondd, a halott isi Ugye hogy nem. Ő már nem ember! Alvóhoz hasonlít, de mégsem! Aki meghalt, nem álmodik már Szoborhoz hasonlít, de mégsem! Holt kő az, de nem is volt soha élő! A halál mindenhez hasonlít, de nem azonos semmivel sem!" « Professzor Úr! Búcsúzunk tőled, de munkásságod eredményei­ben, emlékeinkben örökre megőrzőnk. Dr. Flerkó Béla akadémikust a Pécsi Tudományegyetem, a Ma­gyar Tudományos Akadémia és Pécs Megyei Jogú Város Önkor­mányzata saját halottjának tekinti.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents