Új Dunántúli Napló, 2003. április (14. évfolyam, 89-117. szám)

2003-04-14 / 102. szám

BARANYA I TÜKÖR 5. OLDAL 2003. Április 14., hétfő Kevés gólya tért vissza Baranyai körkép A gólyáknak csak töredéke érkezett vissza a megyébe, sőt, az egész országba az afri­kai telelésről. A megyében 250-270 fehérgólya- Pár fészkel, számuk évről évre csökken. A legnagyobb számban Kölked, illetve Sellye-Csányosz- ró környékén fordulnak elő. Áp­rilis elejére általában rendben megérkeznek a madarak Afriká­ból. Pontos összesítés még nem készült, de annyi bizonyos, hogy az ilyenkor megszokottnál jóval kevesebb tért vissza. Kölkeden a 17 fészekre egyelőre csak 6 pár és 3 magányos gólya jut. Szakemberek több okot is el­képzelhetőnek tartanak. Az el­múlt napokban szokatlan erőssé­gű északi szél lassíthatja haladá­sukat, a gólyák ugyanis 1000-2500 méteres magasságon általában vi­torlázva, a meleg áramlatokban emelkedve repülnek. Ha a mada­rak csak késnek, ez lehet az ok. A fehérgólyák Európa nagyob­bik részéből a Boszporuszon ke­resztül, a Földközi-tenger partja mentén közelítik meg Afrikát, a Közel-Keleten pedig intenzíven va­dásszák a tömegesen felbukkanó állatokat. Az sem kizárt azonban, hogy az iraki háború miatti sűrű lé­gi forgalom zavarja a szárnyasokat.- Két héten belül kiderül, hogy csak késésről van-e szó - véleke­dett Omacht Zoltán, a Duna-Drá- va Nemzed Park Béda-karapan- csai tájegységvezetője. - Azok a párok, amelyek április végéig nem térnek vissza, nem tudják a következő téli út előtt felnevelni fiókáikat. B. B. Igen az uniós csatlakozásra ___ Hírek_________ SZ IGETVÁRON talajművelés közben - feltehetően második 'mágháborűs - robbanószerke­zet talált szombaton egy gaz­dálkodó a város külterületén, a bombát rövidesen hatástalanít­ják a tűzszerészek. A jegyző in­tézkedése nyomán a területet bekerítették és megjelölték. A közeli erdőben a második világ­háborúban heves harc folyt, (b) SZENTLÖRINCEN felújítják a Liszt Ferenc úti napköziottho- h°s bölcsőde és óvoda épületét, o parkettacsiszolás, a nyílászá- mk javítása összesen mintegy e8ymillió forintba kerül. (o) Z°NKAMINDSZENTEN eb­ben az évben mintegy 1000 mé- fer hosszúságban szeretnék a Járdát megépíteni. A összesen 5 hhlliós beruházás nagy részét Pályázati pénzből remélik meg­égni, ____________m Lo ttónyeremények —_________________ 15. HÉT-—_ Ötös lottó Nyerőszámok: 12, 60, 66, 67, 72 * Joker: 283231 Ws nem volt Jegyes 2184431 Ft hármas 14233 Ft tettes 788 Ft Joker: nem volt ^ JHIatos lottó Nyerőszámok: 9,16, 23, 24, 34,42 Gyár a laktanyában Egerág Külhoni autógyárak számára ké­szülnek majd acéltartályok és egyéb alkatrészek az egykori egerági laktanyában. Amint azt Hegyi Győző, a település polgár- mestere elmondotta, a település közvetlen határában lévő közel 100 ezer négyzetméteres terü­letű egykori lokátorlaktanya hasznosításának első mozzana­taként sike­rült egy né­met tulajdonú céget meg­nyerni. A vál­lalkozás haj­landó meg­venni a lakta­nya úgyneve­zett műszer­kertjét és itt hozni létre gyártóüzemét. Az adásvételi és a gyáralapításra vo­natkozó szerződést ezekben a napokban írják alá, s benne egy kikötést is megfogalmaztak, amelynek értelmében a kitele­pülő vállalkozásnak két éven be­lül termelnie kell. Ebben az eset­ben ugyanis a cég tevékenységé­nek bővítésére újabb laktanyate­rület kerülhet tulajdonukba. Megkerestük a vállalat ma­gyarországi ügyvezető igazga­tóját, aki elmondta, rövid időn belül szeretnék megkezdeni a gyártócsarnok kivitelezését, és úgy tervezik, hogy még az idén elindulhat a termelés. Az első ütemben 20-25 helybélit kíván­nak betanítani és foglalkoztat­ni, s majd a piac eldönti, hogy mivé nőheti ki magát az eger­ági gyár. Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke férjével Pécsett szavazott - Este a Széchenyi téren dr. Kékes Ferenc és dr. Toller László köszöntője után a pécsiek tűzijátékkal ünnepelték a voksolást (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Toller László, Pécs polgármestere, az MSZP Baranya megyei elnöke fontosnak tartja, hogy akik elmentek szavazni, azok túlnyomó többsége igennel voksolt. - Ezzel megnyílt az út a jövő május elsejei uniós csatlakozásunk, ha úgy tetszik, Európa közösségéhez való visz- szatérésünk befejező lépése előtt - fogalmazott, majd hozzáfűzte - Európához számtalan erős szál fűz minket, és ezek soha nem szakadtak el. Bánki Erik, a Fidesz-MPP Baranya megyei elnöke szerint nagyjából az előzetes várako­zásnak megfelelő volt a részvételi arány. - A községekben élőket a felvilágosítás, a kam­pány sokkal kevésbé találta meg, mint. a váro­siakat, ennek ellenére várható volt, hogy a vé­leménynyilvánítók nagy többsége a csatlako­zást pártolja - értékelt a politikus, aki úgy vé­li, magasabb lett volna a részvétel, ha nem hurráoptimizmussal telített kampányt folyta­tott volna a kormány, hanem minden társadal­mi réteg számára érhetően megmutatta volna a csatlakozás előnyeit, hátrányait.- Örülök az igen szavazatok nagy győzel­mének, és szomorkodom, hogy a részvételi arány nem volt méltó egy ilyen fontosságú döntéshez az elhibázott kampány miatt - nyi­latkozta Habjánecz Tibor, az MDF baranyai el­nöke. - Az MSZP-t és a Fidesz-MPP-t egyaránt felelősség terheli az utóbbi egy év politizálása miatt. A Fidesz-MPP-t azért, mert kétszínű po­litikát folytatott a csatlakozással kapcsolatban, az MSZP-t pedig azért, mert nem hangsúlyoz­ta eléggé a népszavazás tartalmát és tétjét - vé­lekedik a politikus. Dr. Kurucsai Csaba, az FKgP Baranya me­gyei elnöke örül az eredménynek, de elszomo­rítja, hogy „a nagy ünnepi alkalomból a rossz, kisajátító kampány következtében ilyen ala­csony népszavazási részvétel lett”. Az elnök ki­emelte, ez az ügy sokkal többet érdemelt volna, kesergés helyett azonban most már azzal kell foglalkozni, hogy még hosszú és nehéz felada­tokkal terhes út áll előttünk a tényleges csatla­kozásig is, mindenekelőtt meg kell teremteni a vidék esélyegyenlőségét. Bretter Zoltán (SZDSZ) pécsi önkormányza­ti képviselő lapunknak elmondta, örül, hogy az igen szavazatok ekkora többségbe kerültek. Hangsúlyozta: akik akarnak valamit ebben az országban, azok zöme Európához kíván csatla­kozni, hozzátette azonban, hogy általában nem jellemző az állampolgári aktivitás magas szint­je a magyar demokráciában. - A rendszerváltás óta nem sikerül meggyőzni a nép jelentős ré­szét, hogy a demokrácia egy értelmes politikai berendezkedés, ahol az embereknek beleszólá­suk van a dolgok alakulásába - állapította meg Bretter Zoltán.- Az igen szavazatok elsöprő többsége kifeje­zi a magyar társadalom eltökéltségét, hogy vé­gigjárja azt az utat, amelyet a politikai elit a rend­szerváltás pillanataiban kinyilvánított a társada­lom zömének rokonszenve mellett - mondta la­punknak dr. Andrássy György, a PTE ÁJK polití- katudományi és társadalomelméleti tanszéké­nek professzora. Hozzátette, a stratégiai döntés tanúsítja, hogy a társadalom - minden azóta fel­merült kétely, aggodalom, nehézség ellenére - ezt a régi konszenzust nem adta fel. Azt remé­lem - így a professzor -, hogy az eredmény nem kelt vitákat, nem lesznek pártpolitikai értelmezé­sei, hiszen oly kevés kérdésben van akarategy­ség, legalább ez a nemzeti ügy maradjon ilyen. _____________________________________________PUHÁI IMRE Támogatás az S. O. S.-nek ___________Pécs Éven te több mint ezer hívás ér­kezik az S. O. S. Lelki Elsősegély­telefonszolgálat 80/505-890-es számára Pécsről és Baranyából. A bajban lévők este hét és reggel hét óra között tárcsázhatják a számot. Dr. Stark András, a szolgálat vezetője elmondta, a telefonszolgálat önkormányzati pénzekből működik, minimális juttatást adva a 30 önkéntes se­gítőnek. A pécsi önkormányzat illetékes bizottsága minapi ülé­sén 800 ezer forintot szavazott meg a szolgálatnak. ___________________________________B. L. Ho sszú gyaloglás a temetőben Tíz éve halasztódik a köztemető fejlesztése, pedig már egy új ravatalozóra is szükség lenne, hiszen a gyászolóknak manap­ság már hosszú perceket kell gyalogolniuk a sírig. PÉCS Amikor tavaly ősszel a pécsi köz­gyűlés újraszabályozta a közterü­letek elnevezését, többek között a városrészek sorába emelte a köz­temetőt is, elsősorban nagy kiter­jedése miatt. A pécsi köztemetőt persze le­het hektárokban mérni, de súlyo­sabban esik latba az, hogy ma már a temetések zöme az Árpád- város közeli déli fal előterében zajlik, a szertartás pedig attól ki­lométernyi messzeségben: a gyá­szolók olykor 20-25 percet kény­telenek gyalogolni. Előfordul, hogy az idősek lemaradnak a sír­nál tartott búcsúztatásról. Igényként megfogalmazódott a javaslat, hogy a déli temetői részen építsenek egy másik ravatalozót. Például ott, ahol évek óta van egy szabadtéri hely kialakítva a szertar­tásoknak, de ezzel a lehetőséggel - érhető okból - szinte senki sem él. Konkrét terv nincs, de kon­cepció már van a pécsi közteme­tő fejlesztésére - tudtuk meg a polgármesteri hivatal városfej­lesztési és városüzemeltetési fő­osztályán. Ez kb. 250 millió fo­rintos összegű beruházás lenne. Részét képezné egy új ravatalo­zó is, de nem ezt tartják a legfon­tosabbnak. Úgy vélik, a közte­mető hűtőkamrái annyira kor­szerűtlenek, elavultak, hogy azokat sokkal sürgetőbb lenne lecserélni. Mindez évek óta nem kerülhet be a költségvetési terv­be, mert nincs rá pénz. Idén is kimaradt, mert a közgyűlés úgy ítélte meg, hogy vannak fonto­sabb programok is ennél. __________________________D.I. Ha tos Ü+1 Ötös Jegyes H<»rnias Pótszám: 45 nem volt 14588159 Ft 162091 Ft 3 577 Ft 695 Ft ^SgSZSÉGÜGYI ÜGYELETEK újházi. Gyermekeknek belgyó- jwaszat _ siklós, Sellye és város- ,vn^k, Pécs városkörnyék, sú- tp.s.esetekben a megye bármely ihletéről: Megyei Gyermekkór­2. Gyermekeknek sebészet: j.iv^ekklinika. Pécsi felnőtték­or be'gyógyászat: II. sz. Belgyó- ti kr2 3 *^'’ seb^szet: I. sz. Sebésze­id ln*^a' ®a'eseb sebészet: Hon- G kórház. Körzeti orvosi. J ^ekeknek a Gyermekklini- a v- reggel 7-ig. Pécs és aroskörnyék felnőttjeinek a 19 nn Utca* rendelőintézetben tárak tn/e§gl1 7_i§- Gyógyszer- ?51 d cs: ^angyal (Király u. 7«ij’i “óly: Panacea, Komló: ^ereszt, Mohács: L.Cvárad: Sásrt. Szenthc i'WeSzeot G^rgy, lörinc-SpSÁ^lkIÓS: Kígyi °rov/úFeh-ér Kereszt, S: klnh,^n- Allatkórházi 69/Dncs’ Szent István '311-068, 06-30-9027­HÚSVÉTI JÁTSZÓHÁZ PÉCSETT. A Pécsi Gyermekklinika kis betegeinek szerveztek vidám, ünnepváró programot a Tölösi Péter Alapítvány Rehabilitációs Központjában, a Nagyvárad utcában. A gyerekek és szü­leik hímes tojásokat festettek és ajándék figurákat készítettek a hétvégi foglalkozáson. fotó: laufer László Pénz a parkolópályáról Pécs, Megyeháza Naponta mindössze 4900 fo­rint kamattöbbletet eredmé­nyez a megyei önkormány­zatnak az, hogy a banki nap végén intézményei pénzét sa­ját számlájára utaltatja, a reggeli órákban pedig vissza­küldeti nekik. A tranzakció­tól éves szinten 1,8 millió fo­rint működési költségfedeze­tet remélnek. A kiskincstári rendszerbe illesz­kedő gyakorlatot e hónap elejé­től vezették be. Az intézkedés szükségességét Kreskáné Dóm­ján Magdolna, az önkormány­zati hivatal közgazdasági irodá­ja megbízott vezetője a mintegy 570 millió forintos működési hi­ánnyal magyarázza. Ezt a rést hitelből kénytelenek kitölteni, ezt a hitelt mérsékelheti az in­tézmények napi egyenlegének mozgatása a működtető szám-- Iájára. Mint megtudtuk, a gyakorlat nem szokatlan a megyei önkor­mányzatoknál, sőt, vannak kö­zöttük olyanok is, ahol a fenn­tartásukban működő intézmé­nyeknek nincs is külön bank­számlájuk. Pávkovics Gábortól, a képvi­selő-testület pénzügyi bizottsá­gának elnökétől megtudtuk, az új gyakorlat révén elérhető, hogy az intézményeknél az éj­szakai órákra ne maradjon „par­kolópályán” az az összeg, ame­lyet eredetileg is a megyei ön- kormányzat költségvetéséből utaltak a számlájukra. Az intézkedés nem érinti a kórházakat, mert ezeket az Or­szágos Egészségbiztosítási Pénz­tár finanszírozza. Az intézmények egyenlegei­nek naponként kétszeri mozga­tása azonos pénzintézeten belül történik, a bankkal kötött szer­ződés alapján költségmentes. Kreskáné szerint a folyószámla után járó, a napi érvényes kamat alapján számolt többleten túl előnye a gyakorlatnak az is, hogy a működtető önkormány­zat tisztán láthatja intézményei pénzforgalmának alakulását. M. A

Next

/
Thumbnails
Contents