Új Dunántúli Napló, 2003. április (14. évfolyam, 89-117. szám)
2003-04-12 / 100. szám
8. OLDAL POLITIKAI VITAFÓRUM „ ? Mafll 2003. Aprius 12., szombat ||BB Egy élhetőbb világért! Napjainkban a pénzhajszoló, emberi kapcsolatokban szegény életünkben nem divat ideo- logizálni, eltöprengeni azon, hogyan lehetne életünk humánusabb, világunk jobb, élhetőbb! Hol jut ma idő arra, hogy ilyen „fölösleges” dolgokat végiggondoljunk, egyáltalán a napi gondjainkon felülemelkedve, kicsit messzebbre próbáljunk nézni?! A feszültségeket, globalizálódó világunk súlyos ellentmondásait azonban mindnyájan saját bőrünkön érezzük. Tudomásul vettük, hogy csak a verseny, a piacgazdaság képes fokozott teljesítményre, képességeink teljes kibontakoztatására késztetni. De nem vagyunk hajlandóak tudomásul venni a gazdaságilag, emberileg tönkremenők, nyomorgók tömegét, környezetünk kizsigerelését. A szolidaritás azt jelenti, hogy segítsünk a leszakadókon, bajbajutottakon, bármilyen okból jutottak is kiszolgáltatott helyzetbe. Szelídítsük a piacgazdaság kegyetlenségeit olyan megoldásokkal, amelyek a versenyben alulmaradóknak szociális védőhálót nyújtanak, amely egy még elviselhető életminőség szintjén felfogja és megtartja őket. Megtanultuk, hogy nem jó az egyenlősdi- ség, mert kényelmessé tesz és nem hagyja kibontakoztatni a tehetséget. De ugyanakkor gátat kell vetni annak a folyamatnak, amely az emberi társadalmat nagyon kevés nagyon gazdagra és nagyon sok nagyon szegényre osztja meg! Ennek a folyamatnak a mérséklése, megállítása valamennyiünk érdeke. Az óriási társadalmi-gazdasági különbségek óriási társadalmi feszültségeket váltanak ki, amelyek a közbiztonság romlásában, általános létbizonytalanságban törnek a felszínre, megmérgezve az egész társadalom életét. Jó lenne-e az nekünk, ha Európát, mint valami fallal körülvett erődöt kellene védeni a kilátástalan nyomor elől menekülő afrikai, ázsiai emberek elől? Tudnánk-e így örömünket lelni az elért magas életszínvonalban? Jól éreznénk-e magunkat kis országunkban, ha nem segítve cigány polgártársaink felemelkedését, a 60-as évek Amerikájára emlékeztető „harlemi” közbiztonság jellemezné városainkat, utcáinkat? De ugyanez a helyzet a miridenáron való növekedés környezetünket tönkretevő hatásaival is. Örömöt jelenthet-e a jólét egy kihalt tájon madárcsicsergés, patakcsobogás nélkül? Ezért mondják a szociáldemokraták azt, hogy az adópolitikán keresztül el kell érni, hogy a nagyobb jövedelműek „alulra” vezetett adóbefizetéseiből kifeszüljön az a szociális háló, amely a piacgazdasági verseny veszteseit a lezuhanástól megóvja. Segítséget kell adnunk még a saját munkánkkal megteremtett jövedelemből is a fejlődő országoknak, hogy polgáraik helyben maradva tudjanak emberi életet élni. Felzárkózást, képzést kell biztosítani saját hazánkban is a hátrányos helyzetűeknek, hogy a társadalom-gazdasági különbségek ne növekedjenek, hanem mérséklődjenek! Nehéz persze ebben az optimumot megtalálni. Gondoljunk a svéd szociáldemokraták esetére, ahol az általános szociális jólét biztosítására kiszabott adók a nagy adófizetők országhatáron túlra menekülését és a rendszer összeomlását idézték elő! A szolidaritás ezért nem lehet alanyi jogú, hanem csak rászorultsági alapelvű. De a rászorultságon nyugvó, szolidaritás alapelvű egészségügyi-nyugdíj-munkanélküli-gyer- mekgondozási ellátásokat okvetlenül fenn kell tartanunk és kiegészíteni lakás-képzés-át- képzési ellátásokkal. Ehhez az anyagi fedezetet a nem rászorultak adóforintjaiból kell megteremtenünk. Tesszük ezt valamennyiünk érdekében, egy humánusabb, jobb, élhetőbb világért. Tóth Attila, MSZP, Dombóvár Nélkülöző polgárok? Egyre aggasztóbb híreket hallunk: országszerte felgyorsul a munkájukat elvesztők száma. A valós munkanélküliséget csak felbecsülni lehet, a regisztrációs adatok lényegében kevesebbet közölnek. Legsúlyosabb a helyzet az Ormánságban. Vannak települések, ahol csaknem mindenki munka- nélküli. Itt a törvénytisztelet, az egészségügy, az ifjúság jövőbe vetett hite átértékelődik. Különös karaktere van a szegénységnek, meg hát savanyú szaga is. Es ettől mindenki menekül, ha tud. A megoldás bonyolult. A mindenkori kormányok feladata a kezdeményezés. Kormányzati akarat kell ahhoz, hogy a jelenséget felszámoljuk. Úgy tűnik, ezt a felelősséget ciklusról ciklusra egymásnak áttologatják. Próbálkozásuk csak tűzoltómunka, kifizetnek átképzésre, regisztrációra költségeket, teremtve ezzel ideig-óráig, - de semmiképpen nem tartós - munkalehetőségeket. Marad a szociális segély - konzerválva a nyomort. Létre kell hozni a közmunkahivatal intézményét hatósági jogkörrel. A jelenlegi minimálbéren mintegy egymillió munkanélkülit foglalkoztatva ez havi 5 milliárd forint, évi 60 milliárd a felmerülő költség, amit a vidékfejlesztés költségvetéséből azonnal át lehetne csoportosítani. Ez a közmunkaprogram a vidékfejlesztést teremtené meg. Nagy, nemzeti programot lehetne végrehajtani, utak, vízügyi beruházások, helyben a települések csinosítása. Temérdek a teendő. A munka levezénylésében a már meglévő munkaügyi központok állnának rendelkezésre. Céltudatos értelmes, munkavégzés, na meg a Id- fizetett munkabér családok megélhetését próbálná egyensúlyba hozni, stabilizálódna az egyén, javulnának az egészségügyi mutatók. Az értelmes munka elindíthatná a vidék felvirágoztatását, fokozódna az önbecsülés, csökkenne a bűnözés. Érthetetlen számomra, hogy kormányunk mire vár. Béda Pál, Reform Kisgazda Kórháztörvény A Fidesz és az MDF közös sajtótájékoztatóján a kórháztörvény-ja- vaslattal összefüggésben ötpontos ajánlást fogalmaztak meg. Fontosnak tartják: a betegek érdekében adjanak törvényi garanciát arra, hogy az egészségügyi ellátás színvonala a törvény bevezetése után nem romlik. Az egészség- ügyi privatizáció nem teremthet olyan helyzetet, amelynek következtében a jelenleg térítésmentes ellátásért a jövőben fizetni kell. - Törekedni kell arra is, hogy a jogszabály megvédje az egészségügyi dolgozókat. - A privatizáció ne jelentse az egészségügyi vagyon elherdálását. - Törekedni kell az egészségügyi intézmények szerve- zeti egységének megőrzésére. ■ A háború árnyékában Alig léptük át a harmadik évezred küszöbét, máris újabb háború rémével szembesülünk. Miként a történelemben már any- nyiszor, újfent jelentkezett egy kardcsörtető, aki hajlandó más országok fegyveres úton történő megleckéztetésére. Aki az országát ért sérelem ürügyén, vagy csak az újabb erőforrások megkaparintásának szándékával hajlandó katonai erővel megdönteni kormányokat, romhalmazzá változtatni más országokat. Alighanem tévedtek, kik a Szovjetunió összeomlását követően úgy vélték: a kétpólusú világ egypólusúvá válása kedvezni fog a tartós békének. A körülmények arra intenek, hogy éppen meggyengítette a békére törekvő erők pozícióit. Az egykori két szuperhatalmat ugyanis az egymástól való kölcsönös függés tartotta féken és gátolta meg a világbékét fenyegető katonai lépések megtételében. Más szóval a félelem egyensúlya garantálta, hogy katonai erő alkalmazásával egyikük sem bocsátkozik a másik érdekszféráit érintő fegyveres kalandokba. Ezzel szemben most a legnagyobb katonai potenciállal rendelkező Amerika casus belli nélkül is készséggel vállal nemzetközi csendőr szerepet. Mégpedig anélkül, hogy bárkitől tartania kellene miatta. A nemzetközi jog alapvető normáit, szintúgy az ENSZ alapokmányát sértve fenyegeti vagy támadja meg a számára zsenánt országokat. Emellett külön megtorlást helyez kilátásba számukra arra az esetre, ha a megtámadott állam hadereje netán védekezni merészelne. Irak van napirenden. Annak ellenére, hogy nem támad, közvetlenül nem fenyeget más országokat, valamiféle „megelőző csapás” ürügyén szankcióval néz szembe. Ha pedig védekezése az USA számára nem lesz teljesen „szalonképes”, atomcsapást is kilátásba helyeztek számára. A szocliberál kormány és vazallusai ultima ratióként pártfogolják mindezt. Persze nem katonai alakulat küldésével, hanem a lerombolásra ítélt Irak konszolidálásában részt vevő csoportok kiképzésének előmozdításával. A jelenlegi magyar kormány rendre a szövetségesi kötelezettség teljesítésére hivatkozik. Holott az Irak elleni intervenció nem a NATO sara, hanem kizárólag az Amerikai Egyesült Államok kiötölte egyéni akció. Tehát ebben az esetben semmiféle szövetségesi kötelezettség nem terheli hazánkat az USA iránt. A csatló- si szerepvállalásból a történelemben még mindig csak kárunk származott. Pedig minden alkalommal megszállottan hittünk a győzelemben. Hajdan egy kétségbeesett kiáltás visszhangzott a világban: „Állítsátok meg Arturó Uit!” Vajon megismétli-e ezt a kiáltást a békére vágyó emberiség? Dr. Südi Bertalan Drogokról tanároknak Óriási vitákat vált ki az új drogtörvény nemcsak a parlamentben, de a megyében is. Szakmai viták helyett politikai csatározások zajlanak ezen a területen. A volt oktatási miniszter, Pokorni Zoltán levelet írt néhány héttel ezelőtt az új miniszternek, Magyar Bálintnak. Félelmei szerint az iskolákban könnyebb lehet és kisebb kockázattal jár majd a kábítószer fogyasztása és terjesztése. A tárca új vezetője válaszában kifejtette: a drogpolitika nem az olcsó népszerűség-hajhászás terepe, ahol riogatással és torzításokkal lehet célt érni, hanem felelősségteljes és szakmailag helyes intézkedésekkel. A riogatás nem most kezdődött. „Aki drogokkal kacérkodik, az az ördöggel cimborái" - mondta az ex kormányfő, Orbán Viktor. „Szállóigévé" vált mondatát még áprilisban, a választási kampány finisében is ismételgette. Annak ellenére, hogy már tavasszal megjelentek azok a kutatások, amelyek szerint a három és fél évvel ezelőtt megjelent drogtörvény elhibázott volt. Sem a fogyasztást, sem a drogkereskedelmet nem szorította vissza. Viszont olyan helyzetet teremtett, melyben a kábítószerfüggő bűnözővé vált a segítségre szoruló beteg helyett. Ma a drogos fiatal a bűnözés, lecsúszás, fenyegetés, erőszak jelképe. A drogozás társadalomra való veszélyessége nálunk sokkal nagyobbnak számít, mint más, súlyosabb bűncselekményé. Ezt egy mondatban Dénes Balázs jogász a Tiltás gyümölcsei kötetében így fogalmazta meg: „az állam a drog- fogyasztás kriminalizálásával önmagának állít elő bűnözőket." Probléma tehát van, de ezt nem elsősorban kriminális jellegűnek kell tekintenünk, ahogy ezt eddig. „Európa legszigorúbb drogtörvényének" (Borókai Gábor szóvivő nevezte így) köszönhetően tették. Ma ha egy tizenéves diák kipróbálja a füves cigarettát és azzal megkínálja osztálytársát a WC-ben, akár három évet is ülhet. De ugyanennyit kaphat az a drogárus is, aki nagytételben adja el az iskola előtt. Az új törvénynek köszönhetően helyükre kerülnek a dolgok. A jogszabály a rendőrség helyett az egészségügyre bízza a fogyasztással kapcsolatos problémák megoldását. A rendőrség feladata a drogterjesztők elleni küzdelem, nem pedig a drogfogyasztó megfélemlítése. Nem kell attól rettegni, hogy a razziák során sarokba szorított diákot azzal fenyegetik, értesítik iskoláját, esetleg börtönbe is kerülhet, ha nem mondja meg, kitől vette a drogot... Az orvosok és a tanárok helyzete is könnyebb. Nem kell ídfc lenteniük betegeiket, ha észlelik’ hogy diákjaik, ismerőseik elszívtak egy jointot. így talán képesek lesznek segíteni azokon. Ismét összhangba kerül az orvosi, tanári, hivatali titoktartás és a szülői felelősség q büntető törvénykönyvvel. így a mentősöknek például nem kell azonnal ér; tesíteni a rendőrséget, ha valak* rosszul lesz a kábítószertől. A pedagógusoknak nem kell bejelentést tenni tanítványaik ellen, A feljelentgetések helyett a tanárnak lesz ideje arra, hogy részt vegyen olyan továbbképzéseken, amelynek köszönhetően már az iskolában kezelni, megelőző' tudják a kábítószeres gyermekek problémáit. Hogy mennyire aktuális ez 3 probléma, bizonyítja, hogy az Oktatási Minisztérium háttérintézményében, a Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központban már több mint 30 fajta képzés közül választhatnak6 témában. 1500 pedagógust képeztek ki arra, hogy koordinálják 3 drogproblémával kapcsolat5 ügyeket az iskolákban. A drogozással kapcsolatos statisztikák felhívják a figyelmet arra, hogy '3 korábbi évtizedek struccpolitikájával ellentétben - a drogkérdés kezelése immár nem tűr halasztási- Ebben nagy felelőssége van az iskola világának is, mint a megelőzés egyik lehetséges színterének- Horn Gábfr politikai államtitkát’ Oktatási Minisztérium PÁRTHÍREK A HELYZETKÉP című programsorozat következő beszélgetésére április 16-án (szerdán) a Komlói úti Közösségi Házban (Pécs, Kon1; lói út 195.) 17 órakor kerül sor Molnárné Garai Edit önkormányzat1 képviselő vezetésével. Témája: Helyzetkép a pécsszabolcsi vállalkozókról, vállalkozásaikról. MAKOVECZ IMRE, Kossuth-díjas építészt hívták meg a szigetvári és szentlőrinci polgári körök a következő rendezvényükre, amelyet ezúttal a szentlőrinci Kodolányi Iskola kék épületében tartanak , meg április 17-én, csütörtökön 17 órai kezdettel. (a' BAYER ZSOLT ÚJSÁGÍRÓNAK a hét végére tervezett szigetvári előadása elmarad, helyette új időpontban, május 5-én, hétfőn 18 órakor tartja meg az újságíróklubi előadását a szigetvári városi könyvtárban.___________________________________________ AKCIÓ REGI ES UJ ELŐFIZETŐINKNEK! Új előfizetési csomagot kínálunk olvasóinknak: Napló + liH|Dunántúlí Napló + tempó + TV Kéthetes + Választható ajándéklap havonta 1990 Ft-ért, akár 780 Ft havi megtakarítással! Mindössze annyit kell vállalnia, hogy legalább egy évig előfizetőnk marad! Ennek fejében egy, az Ön által választott színes havi magazin egyéves előfizetését ajándékozzuk Önnek. ,*>'■ iff - csokit ki 169 Ft 189 Ft " 325 Ft 395 Ft 100xSzép+Popcom Kiskegyed konyhája työngy CLókéo könny [_a|<ás|<u|t;úra (A Vasárnap Reggelt vidéken hétfői, Pécsett vasárnapi kézbesítéssel!) 175 Ft autó-motor- ■ ->£xMEGRENDELOLAP Alulírott megrendelem a hirdetésben szereplő lapcsomagot (DN, VDN, tempó, TV Kéthetes + egy választható ajándéklapj.A csomag megrendelésével és az előfizetés 12 hónapon keresztül történő folyamatos fenntartásával jogosultságot szerzek arra, hogy az alább felsorolt lapok egyikét, 12 hónapon keresztül a megjelenéseknekmegf elelően - a jelentkezést követő hónap utolsó hétvégéjétől - ajándékként megkapjam: Választott magazin: . 100xSzép+Popcorn Lakáskultúra Név: ....................................................Cím:. Dá tum: Készpénzben Átutalással fizetem Kiskegyed konyhája Autó-motor Gyöngy Csók és könny aláírás A kivágott szelvényt válaszborítékban kérjük visszaküldeni, vagy a kézbesítőnek díjbeszedéskor átadni! számunk: 06-80-200-089 * » Horn Gábor Dr. Südi Bertalan