Új Dunántúli Napló, 2003. március (14. évfolyam, 59-88. szám)

2003-03-06 / 64. szám

4. OLDAL BARANYA I T Ü KÖR 2003. Március 6., csütörtök Zsolnay-program Szabadkán A pécsi gyárban járt a szerb miniszterelnök-helyettes PÉCS Az Európában egyik legjelen­tősebb, szabadkai Zsolnay- épiiletörökség megmentése kapcsán jelentős megrende­léshez jutott a Zsolnay Manu­faktúra Rt. Az üzlet előkészí­tése érdekében tegnap Kasza József, a Szerb Köztársaság miniszterelnök-helyettese lá­togatott el a patinás gyárba.- Nem először járok a pécsi gyár­ban, még polgármesterként a sza­badkai Zsolnay-kút építése kapcsán gyümölcsöző kapcsolatot si­került kialakíta­nom a céggel - mondta lapunk érdeklődésére Kasza József. - A szabadkai Zsolnay-épüle- tek megmenté­sére, illetve fel­újítására létrejött alapítvány - amelynek kuratóriumi elnöke va­gyok - sikeres helyi és nemzetközi forrásgyűjtése kapcsán ebben az évben lehetőség nyílik a város zsi­nagógájának, illetve a Raich-palotá- nak a felújítására. Az új Zsolnay- tetőeserepeket és homlokzati ele­meket szeretnénk még a következő tél beállta előtt elhelyezni az épüle­teken. A miniszterelnök-helyettes a magyar-szerb üzleti kapcsolatok felvételére buzdított, s mint el­mondta, az utóbbi időszakban je­lentős pozitív változások történtek mind az üzleti jogbiztonság, mind a pénzügytechnika terén. Az együttműködés fő területe az agrárium, az élelmiszer-, az elekt­ronikai és gépipar, illetve a kereske­delem lehet. A két épület felújításához kötő­dő megrendelés mintegy 25-30 mil­lió forint értékű, ami a Zsolnay-gyár pirogránit-kapacitásának közel 15 százaléka. Az együttműködés kö­vetkező lépése lehet a palicsi Zsol- nay-vázák felújítása, illetve kiállítá­si célú reprodukálása is. Mint Ko­vács Gyula, a Manufaktúra Rt. ve­zérigazgatója elmondta, a piro- gránit-megrendelések gyarapodása a porcelánedény ágazat általános nehéz időszakában segíthet a cég egyensúlyát megtartani. A vállalat- vezető beszámolt a délszláv üzleti kapcsolat legfrissebb fejleményé­ről: Pécs testvérvárosa, Eszék még idén, az első félévben szeretné felállítani a megrendelt Zsolnay díszkutat. KASZÁS E. MEGÚJUL PÉCSETT A PINTÉR-KERT. Felújítási munkák kéz dődtek a Tettyén, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának is otthont adó természetvédelmi területen. A napokban új fogadóhelyi­séget alakítanak ki, amelyet a tervek szerint az idegenforgalmi sze- zonban már használhatnak is az ide érkező látogatók, fotó, laufer l. Körzetesítés előtt az iskolák? Az érintettek szerint már jövőre megszűnhet a kistelepüléseken működő baranyai általános iskolák egy része, miután az önkormányzatok képtelenek viselni a működtetés költségeit. Baranya körkép Míg a pedagógusok körében osztatlan örömöt okozott a tavalyi, átlagosan ötven százalékos béremelés, addig az önkormányzatok többségét ez szinte megoldhatat­lan feladat elé állította, miután a központi költségvetés csak részben állja a különbözetet. A probléma elsősor­ban a kistelepüléseken teremt feszültségeket, ahol a - részben emiatt is előállt - pénzhiány akár az iskolák bezárásához, vagy ahogy Babarcon már el is határoz­ták, a felső tagozat megszüntetéséhez vezethet. Hergenröder János, Szederkény polgármestere el­mondta: náluk az állami támogatás kiegészítéseként idén - a magasabb bérek miatt - 12 millió forintot kell fordítaniuk az iskolára, összesen csaknem nyolcvan- milliót. Ez azt jelenti, hogy a működtetésén kívül sem­milyen fejlesztésre nem futja. A polgármester úgy lát­ja, a kisebb falvak iskolái egyenesen reménytelen hely­zetbe kerülhetnek. A megoldás szerinte az lehet, hogy onnan a nagyobb települések iskoláiba járjanak a gye­rekek, ami a „fogadó" intézménynek is jó, miután utá­nuk is megkapják a „fejpénzt”, vagyis az állami támoga­tást. Szederkény esetében elképzelhető, hogy ősztől a kátolyi felső tagozatosok már náluk tanulnak majd. Wekler Ferenc, baranyai szabaddemokrata képvise­lő, a T. Ház alelnöke elmondta - a rendszerváltás utá­ni évek gondolatával ellentétben -, lassan be kell látni, hogy nem minden településen van szükség minden hagyományos önkormányzati intézményre. Tekintet­tel a gyereklétszám radikális csökkenésére, elképzel­hető, hogy a kistérségeknek közösen kellene fenntarta­nia az iskolákat. Ugyanakkor szerinte nem kerülhető meg a finanszírozás reformja sem, azonban ehhez a közigazgatási törvény módosítására is szükség van. Wekler Ferenc elmondta azt is, a témában négypárti egyeztetést kezdeményezett. Merőben másképp látja a hely­zetet Pichler Imre baranyai MDF-es országgyűlési képviselő, a parla­ment oktatási bizottságának a tag­ja. Úgy véli, a gyereklétszám csök­kenésén túl a bajok forrása az, hogy a kormány a béremelésnek csak alig húsz százalékát fedezi, a hiány­zó összeget pedig képtelenek a tele­pülések kigazdálkodni. Szerinte az iskolák bezárása hosszú távon a fal­vak megszűnéséhez is vezethet, így ezt meg kell aka­dályozni. Megítélése szerint a probléma nemcsak az is­kolákat, az óvodákat is fenyegeti. Magyarlukafán pél­dául úgy döntöttek, egy szomszédos faluban működ­tetik az óvodacsoportot. Gajdos Istvánná, a Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Központ igazgatóhelyettese úgy véli, a szakmaiság nö­vekedne azzal, ha térségi iskolák működnének, ugyan­is azok bizonyosan jobban lennének felszerelve, mint a kis intézmények. A gyerekek továbbtanulási esélyei is emelkednének, tekintettel arra, hogy ha egy helyen ta­nulhatnák végig az általános iskola nyolc évét, a kény­szerű iskolaváltás nem okozna törést fejlődésükben. MÁTÉ BALÁZS Hírek PÉCSETT tegnap tartotta ülé­sét a megyei Vadgazdálkodási Tanács. A valamennyi vadászat­ra jogosult képviselőiből álló testület egyebek mellett megha­tározta a 2003-ban Baranyában kilőhető vad mennyiségét, illet­ve értékelte a vadászatot szolgá­ló létesítmények működtetését, a vadföldek művelését segítő pályázati kérelmeket is. (aaj OROSZLÓ a DÉDÁSZ Rt.-vel folytat tárgyalásokat a közvilá­gítás rekonstrukciója kapcsán. Az önkormányzat a szolgáltató által üzembe helyezett energia- takarékos lámpák által nyert összegből finanszírozná a be­ruházást. (sa) A BOGÁDI általános iskola is részt vesz abban a programban, amely március 1-je és 31-e között figyeli a lehullott esők savtartal­mát. Mellette további öt baranyai iskola és a máriakéméndi óvoda is vállalkozott az ellenőrző méré­sekre. Az adatokat a Környezet­gazdálkodási Intézet összegzi. Bogád fekvése és a pécsi erőmű közelsége miatt kiemelt figyelmet kap a savasesőprogramban. ________________________!**! Ép ítészek közös nevezőn Pécs Tervezői ártáblázatot adott ki az építészkamara. Maguk az építé­szek is úgy vélik, hogy az ajánlá­sokat érdemes megfontolni, s alapvető zsinórmértékként al­kalmazni. Nem olcsó mulatság ma egyedi­leg tervezett házat építeni, a tájéko­zódáshoz szükség van némi tám­pontra. Ezt a célt szolgálja az építé­szeti és mérnöki szolgáltatások díj­táblázata, melynek megalkotásában a Dél-Dunántúli Építész Kamara is részt vett. Dévényi Sándor Kossuth-díjas építész, kamarai elnök, a díjbizott­ság tagja szerint az ártáblázat nem kötelező, csupán ajánlott jellegű. Ám míg meglehetősen sok vitát ka­vart a versenyhivatalnál, addig az építészek többsége maradéktalanul örvend, hiszen az árkalkuláció a szakma általános árait tükrözteti és könnyít a munkájukon. Hangsú­lyozta, hogy a táblázat megalkotá­sakor kollégáival mintegy melléke­sen azt is megfogalmazták, hogy nem a tervkészítés, hanem a tervvel megfogalmazott ház felépítése az építész elsődleges célja. Mindezt úgy próbálták az árban kifejezni, hogy ha a több tervfázist ugyanaz­zal a tervezővel, egy szerződés ke­retében kéri az építtető, akkor 25-30 százalékkal olcsóbb a munka. Baranyai Bálint építészmérnök az árak ajánlási jellegét hangsúlyoz­ta, bár óvott a túlzott eltéréstől. Ha­sonló véleményen volt Viczencz Ot­tó pécsi tervező is, aki szerint óha­tatlan az áralku. Hiszen - erre a ka­A KAMARA ÁRAJÁNLATA Ha egy épület becsült építési költsége 10 millió forint, akkor... Bőkészitö tervcsomag: 100 000 torint 11%) ebből: Építészeti tervezés:-----* 75 000 tarint Tartósz erkezeti rész:-----* 10 000 lorint Ép ületgépészet:-------■» 10 000 lorint Épüle tvillamosság: * 5 000 forint Kiviteli tervcsomag: 375 OOP forint 13.75%) ebből: Építészeti tervezés:-----» 150 000 lorinl Tartószerkezeti rész:---* 110 000 lorinl Ép ületgépészet:--------* 80 000 lorint Épületvillamosság:-----* 35 000 lorinl ma rai ajánlás is lehetőséget ad - az árban érvényesíteni lehet a sürgős­ségi felárat - ami olykor 30-50 szá­Enoedélvezési term.: 225 000 forint 12.25%) ebből: Építészeti tervezés: -------* 150 000 lorinl Tartó szerkezeti rész:-----•» 36 000 lorinl Ép ületgépészet:----------* 31 500 lorint Ép ületvillamosság:-------» 7 500 lorint Me gjegyzés: Ahogy emelkednek a becsült építési költségek, úgy csökkennek a százalékok. Például: 100 milliós építési költség esetén 0,7 százalékra csökken az előkészítő tervcsomag ára, 1,68 százalékra az engedélyeztetési és 2,8 százalékra a kiviteli tervezés költsége. zalék - és a különböző egyéb építé­szeti akadályok leküzdésének pro- cedúráját is. _________ kozmáé. Ny it az Utazási Börze Bor és feltámadás Pécs A külföldre irányuló turizmus ta­valy kezdődött visszaesése kapcsán a korábbinál nagyobb hangsúllyal szerepel a hazai idegenforgalmi le­hetőségek népszerűsítése a pénte­ken, Pécsett megnyíló Turizmus 2003 Utazási Börzén. A nemzetközi tendenciához igazodva idén hazai turisztikai régió, a Tisza-tó lesz a há­rom napos idegenforgalmi sereg­szemle díszvendége a Lauber De­zső Sportcsarnokban. A térséget képviselő projektiroda a híres Pat­kós Csárdát is elhozza a börzére. Mint Orcsik Ferenc, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával kö­zösen rendező PIV Kft. ügyvezető igazgatója a kiállítást megelőző saj­tótájékoztatón elmondta, a börzén közel száz kiállító jelenik meg, szá­mukhoz hasonlóan a külföldi rész­vétel aránya is növekszik. Az utazá­si börzéhez a kamara szervezésé­ben idegenforgalmi konferencia kapcsolódik, amelyen az idei pályá­zati lehetőségeket is ismertetik az ágazat szereplőivel. K. E. Boly A város egyik nagyhírű, immáron a megyén is túlmutató rendezvé­nye a húsvéti Emmausz-járás, melynek során a helybeliek a vendégeikkel együtt kitelepülnek a történelmi pincesorokba és kü­lönféle rendezvények keretében, jóféle étkek és borok körítésében múlatják a napot. A megnőtt ér­deklődés miatt az emmauszi programok többségének tavaly már az e célra megfelelően Itiala- kított, pincefalu közeli Kántor-rét adott helyet, s a szervezők sze­rint idén sem lesz ez másként. Sőt, Bóly városa és a Pécsi Tudo­mányegyetem illetékeseinek teg­napi parolája nyomán eldőlt, hogy az egyetem képzőművésze­ti karának hallgatói számára az egyik pincében galériát nyitnak. A mottó: a baráti együttlét, a gasztronómia és a művészet ösz- szetartozó fogalmak. A megálla­podás szerint az alkalmi kiállítá­son a fiatalok a bor és a feltáma­dás kapcsolatát jelenítenék meg alkotásaik segítségével. ______kf. Pé cs-Baranya jövőjéért Elemző cikksorozat a térség gazdasági helyzetéről A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara és a Dunántúli Napló elemző tényfeltáró sorozatot indít a megye gazdasági helyzetéről, amely egyben a lehetséges kiutak keresésére, vá­zolására is lehetőséget teremt. A 14 részesre tervezett, hetente megjelenő szakmai cikkek írására a megyei gazdaság egyes szektorainak elismert és mértékadó képviselőit, egyes terüle­tek kiemelt elméleti szakembereit kérik fel a kezdeményezők. A sorozat felkért szerzői: dr. Kéri Ist­ván, a PBKIK elnöke, dr. Németh Zsolt, a KSH Baranya Megyei Igaz­gatóságának igazgatója, Somosi László, a PANNONPOWER elnök­vezérigazgatója, Kesjár János, az APEH Baranya Megyei Igazgatósá­gának igazgatója, dr. Horváth Gyu­la, az MTA RKK igazgatója, Varga Pé­ter, a Bóly Rt. vezérigazgatója, Szán­tó Dezső, a MOFA Rt. vezérigazga­tója, dr. Belyd Árpád, a PTE POTE tanára, Rajnai Attila, a RATIPUR tu­lajdonos igazgatója, Simon István, a Pécsi Nemzeti Színház gazdasági igazgatója, Dohai Päer, a PTE KK dékánja, Aubert Antal a PTE Turiz­mus Tanszék tanára, dr. Kiss Endre, a Szigetvári Takarékszövetkezet el­nök-igazgatója, Lukács György, a Délhús Rt. vezérigazgatója. A napilap és a gazdasági ön- kormányzat szándéka, hogy a so­rozat elindításával pontos hely­zetértékelést nyújtson Baranya gazdaságáról, ugyanakkor lehe­tőséget teremtsen az egységes gondolkodásra a térség jövője szempontjából kiemelten fontos területen. Annak érdekében, hogy a kez­deményezés minél szélesebb szakmai és társadalmi rétegekhez eljusson, a Dunántúli Napló bizto­sította megjelenés mellett televízi­ós és rádiós, illetve internetes nyil­vánosság lehetőségét készítik elő, tematikus blokkonként szakmai fórumok megtartását tervezik. A sorozat írásaiból, a fórumo­kon érkező reakciókból összeállí­tott egységes anyagot a Dunántú­li Napló és a kamara eljuttatja a térség érdekeit képviselő ország- gyűlési képviselőkhöz, a gazda­sági döntéshozókhoz. A felkért szerzők a témában tartott prezentáción egyöntetűen csatlakoztak a lap és a kamara kezdeményezéséhez, és névje­gyükkel szentesítették a sorozat elindítása kapcsán született kö­zös kommünikét. k. e. Dr. Kéri István, a kamara vezetője tájékoztatta a meghívott gazdasági szakembereket FOTÓ: LAUFER LÁSZLÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents