Új Dunántúli Napló, 2003. március (14. évfolyam, 59-88. szám)

2003-03-28 / 85. szám

2003. Március 28., péntek KULTÚR A -RIPORT 7. OLDAL A szex és a színjáték Az utolsó tangó Párizsban pécsi bemutatója Bertolucci, az olasz filmrendező világhírét Az utolsó tangó Párizsban című alkotásának kö­szönheti. Ez a hetvenes évek elején született kultuszfilm óriási vihart kavart szexuális sza­badosságával, többször betiltották, és a rende­zőt beperelték szeméremsértés miatt. A mű ma a Pécsi Nemzeti Színház kamaratermében ke­rül bemutatásra, Szikora János rendezésében. A darabot három színház, a pécsi, a dunaújvárosi és a Budapesti Kamara közösen hozta össze, és eddig har- mincötször játszották a két nem pécsi helyszínen, óri­ási érdeklődés mellett. A pécsi előadásban a pesti sze­reposztásból csak a két főszereplő nem változik, míg az aprólékosan kidolgozott lakáson kívüli jelenetekben Vidákovics Sziámit, Sólyom Katit, Németh Jánost, Bó- dis Irént és Tadics Ágnest láthatjuk. Az országban min­denütt Balikó Tamás kelti életre a Marion Brando-s fi­gurát, míg a csinos fiatal lány Verebes Linda, Verebes István lánya, a Szolnoki Szigligeti Színház tagja. Természetesen a színdarabot nem lehet felöltöztet­ni a szexuális jelenetekben, tudtuk meg Balikó Tamás­tól, mindemellett a lélektani hatások, a belső vívódá­sok sokkal nagyobb hangsúlyt kaptak, mint a filmben. Szikora János tíz évig készült a darab színpadra állítá­sához, fnelynek a férfi szereplője a meghatározóbb. A klimax korba érkező Pattinak nőkhöz való viszonyát, férfiasságát, az élethez való kötődését kell újraértékel­nie felesége öngyilkosságát követően. Ehhez az alap­helyzethez csatlakozik egy fiatal, a világ örömeit és ön­magát felfedezni vágyó nő, és a pár egymás nevének is­merete és időpontok egyeztetése nélkül találkozgat, hogy testi feloldódást nyerjen problémáira. Mint Balikó Tamás kifejtette, a történet sok szemé­lyes kérdést vetett fel számára is, másrészt a szerep­nek nincs irodalmi alapja, szó szerint fel kellett építe­ni a jellemet. Verebes Linda pedig korábban úgy nyi­latkozott, a vetkőzős jelenetektől félt, de a valóságban sokkal nehezebb volt Jeanne lelki megpróbáltatásai­val megbarátkozni. Nem egy lázító, provokatív előadásról van szó, az intimitás, a kendőzetlen szexualitás ma már megszo­kott dolog a pódiumokon. Sokkal inkább egy vallomá- sos történet ez, amelynél a cselekmény áthatol a sze­mélyiséget óvó testi, lelki burkokon. A filmszöveget tö­kéletesen követi a darab, de a színpadon nincsenek kö­zeli és távoli vágások, így az expresszivitás kap foko­zott szerepet. Ebben a lélektani drámában kihagyha­tatlan a testiség, de aki azért nézi meg, mert a libidóját akarja felfokozni, az csalatkozni fog, egy NDK-s szoft- szexfilm is hatékonyabb erre a célra. MÉSZÁROS B. ENDRE Jeanne-t Verebes Linda, Pault Balikó Tamás alakítja a színpadon fotó: müller a. Áriák Ausztriából Űjabb pécsi, pontosabban sze­derkényi művész, Patai Beáta áll be a messziről hazatérő kon­certező művészek sorába. Ma este a Dominikánus Házban af­féle Alpok-Adria régiós komoly­zenei est lesz, az egykori PTE művészeti karos karvezető és zongora tagozatos hallgatónak lesz közös fellépése Matjaz Sto- pinsek szlovén operaénekessel, akivel az ausztriai Grazból ér­keznek. Patai Beáta ugyanis né­hány éve ott tanul és dolgozik, s ott szerzett zongorakísérői dip­lomát is. A kinti Zene- és Szín- művészeti Egyetemen állt össze a duó, mert Matjaz Stopinsek is odajárt dal- és oratórium-akadé­miai szakra. Patai Beáta csak rit­kán tartózkodik Magyarorszá­gon, és a Tavaszi Fesztivál kere­tében vállalta alapiskolái városá­ban a fellépést. A páros esti programjában Schumann dal­ciklusa, Beethoven An die Ferne Geliebte műve szerepel, m. b. e. Zeneiskolai sikerek A török kor tudósa A Pécsi Akadémia Bizottság székházában ma tudományos üléssel köszöntik kollégái 70. születésnapja alkalmából dr. Szita László történészt, a Baranya Megyei Levéltár egy­kori igazgatóját. A nyugodtabb életvitel és a kertész­kedés érdekében közel négy éve Pécsről Vokányba vonult vissza dr. Szita László, a történelemtudo­mány doktora, aki 1971-től 1993-ig volt a Baranya Megyei Levéltár igazgatója. Az egyetemi oktatást is abbahagyta. Nyugdíjba vonulása óta azonban közel ötven tanul­mányt és két kötetet készített Ma­gyarország és Délkelet-Közép-Eu- rópa török uralom alóli felszabadí­tásáról. Ehhez társul előzményként levéltár-igazgatói idejének végéhez kapcsolhatóan három kötet ugyan­erről a korról. Büszke lehet arra, hogy 1686-tól, Buda felszabadításá­tól az 1699-es karlócai békéig terje­dő korszak történeti feldolgozása az ő nevéhez fűződik.- Tanáraim javasolták a törté­nész kutatói pályát, élethivatásom­má vált, ma már talán le sem tagad­hatnám - jegyzi meg. Pécsett született, Bonyhádon járt gimnáziumba, az ELTE-n szerzett diplomát. Tudósi pályája első felé­ben főleg a dél-dunántúli nemzeti­ségekkel, társadalomtudomány- és politikatörténettel foglalkozott.- Miben más egy levéltáros tör­ténész kutató szemléletmódja, mint a többieké?- Ismerve az óriási anyagot, a levéltárosban mindig benne van a félelem, hogy valami elkerülte a figyelmét. Ilyesmi többnyire fel sem vetődik más kutatóban. Ami­kor egy levéltáros feltár egy bizo­nyos mennyi­ségű dokumen­tumot, tudja, hogy az milyen kevés ahhoz képest, ami a téma kiteljesí­téséhez lehet­séges len­ne. Ugyanak­kor nagy előny­ben van azzal szemben, aki nem levéltárban foglalkozik a történe­lemmel: merítési lehetőségei sok­kal nagyobbak. Mindig rácsodálkozott a törté­nészpalánta kollégákra, hogy mi­féle témákkal jönnek a levéltárba kutatni. Sokakat irányított más témák felé, mivel ismerte, hogy a dokumentumok alapján miből lehetne inkább profitálni. Erre utal a tiszteletére rendezett ma délelőtti tudományos tanácsko­zás címe is: „Kutatással a kutatók szolgálatában". Ami a kutatást illeti: dr. Szita László vokányi dolgozószobájá­ban most készül az Erdély a tö­rök háborúk idején című könyv. Hat évig gyűjtötte hozzá az anya­got hazai és külhoni levéltárak­ban, bő két éve írja, és a nyár de­rekára szeretné befejezni. ______________________________________ DUNAI L Sz obrász ecsettel és kamerával Művészeti különlegességnek számít az a Humánbotanika cí­mű tárlat, amely a francia Antoine Poupel képzőművész mun­káiból nyílt meg a Pécsi Galéria és Vizuális Művészeti Műhely Szent István téri Kisgalériájában. A botanika és a képzőművészet társulása mind a szobrászatban, mint az építészetben ősidők óta ki­mutatható. A Pécsi Kisgalériában most egy kifejezetten botanikai ih- letettségű, eredetileg szobrász, majd festő mutatkozik be Antoine Poupet személyében. Kiállításán immár a fotóművészet területére „továbbköltözött” alkotó a „hu­mánbotanikát” kelti életre. Már pá­lyája elején észrevette, hogy a lelki emelkedettség, a benső pszichikai képességek és a nemiség egy tőről fakadnak. Erről az alkotó azt mondja, hogy ő olyan nézőponton helyezkedik el, ahonnan meglátja közöttük az összhangot. - Nem próbálom visszavezetni egyiket a másikra, hanem arra törekszem, hogy valamennyi, egymást tagadó lehetőségen túl megragadjam az egy célra tartó igyekezetei. Fekete Valéria, az életművet jól ismerő esztéta kérdésünkre el­mondta, hogy Poupel széles körű hagyományt követő műveiben szembetűnő az emberi test és a természeti formák közötti hason­lóság. Nyilvánvaló a termékeny­ség és a humán erotika közötti formai-tartalmi kapcsolat hason­lósága. - A női test idomai, mint egyfajta humán arborétum ele­mei tűnnek fel a képein. Játszik a formákkal, a nyilvánvaló, a meg­mutatott és az elrejtett elemekkel. Olykor „titkos üzenetek” is kiol­vashatók alkotásaiból. Műveinek növény- és emberkertje valami­képpen a talán még nem egészen elfeledett Paradicsom világához, nagy egészéhez is kapcsolódik. A pécsi Liszt Ferenc Zeneiskola növendékei szinte minden alka­lommal kiválóan szerepeltek or­szágos tanulmányi versenyeken. Az elmúlt héten sem történt ez másként. A Vácott megtartott or­szágos gitárversenyen első helye­zést ért el Németh Klaudia - taná­ra Szilágyi Tamás -, második lett Dargó Dávid, különdíjat pedig Jó­nás László kapott, mindkettejü­ket Sára Erika tanítja. Hasonló si­kerként könyvelhetik el a pécsiek a kaposvári országos fuvolaver­senyt, ahol a nagyon erős me­zőnyben Kemer Mária a harma­dik helyezést csípte el, felkészítő tanára Amóthné Papp Ildikó. Ugyanezen a versenyen zongora­kísérői különdíjban részesítették Ihász Irén tanárnőt. k. f. Teremsportok éjjeleken át Az ország első Éjszakai Sport Megyei Bajnokságát rendezik meg Keszüben március 28-án, pénteken a három már létező baranyai klub részvételével, de vendégük lesz a frissen szerve­ződő pécsváradi csapat is. Az éjszakai sport mozgalom Ameri­kából indult kezdeményezés a fiata­lok hasznos szabadidő eltöltésére, a sport népszerűsítésére. Az Egyesült Államokban segítő szakemberek felfigyeltek arra, hogy a sport az ed­dig ismert jó hatásai mellett kiváló­an alkalmas arra is, hogy a devian­cia valamely formájával „találko­zott” fiatalok segítségére legyen. Az ötlet lényege, hogy azokban az órákban, amelyek a legalkalmasab­bak a devianciák elkövetésére, sportfoglalkozásokat tartanak szá­mukra. A tapasztalat azt mutatta, hogy ezekre a programokra látogató fiatalok körében jelentősen csök­kent a különféle szerekkel (drog, al­kohol) való élés és a bűnözés. A program jelenleg 12 helyen működik az országban, Pécsett 1999 óta, mondja a pécsi Szerva Egyesület elnöke, Goldmann Ta­más. Minden pénteken este héttől szombat hajnali két óráig van lehe­tőségük a fiataloknak erre a típusú szórakozásra. Az asztalitenisz mel­lett csocsózhatnak, dartsozhatnak, de társasjátékok és beszélgető kö­rök is szélesítik a palettát. Kezdet­ben, 1999-től 2001-ig, elsősorban a meszesi városrészen élő fiatalok jártak a klubba. Eredményeként körükben csökkentek az iskolai hi­ányzások, illetve, miután szociáli­san veszélyeztetett roma körről volt szó, nem jelentek meg a különféle devianciák. Éjszakánként abban az időben húsz-huszonöt fiatal fordult meg a klubban. 2001-2002-ben a kertvárosi fiatalok kerültek több­ségbe, és náluk is hasonló sikerek mutatkoztak, de ők még bővítették is a palettát, és létrehoztak egy break-táncklubot az egyesületen belül. Ekkor volt olyan éjszaka is, mondja Goldmann, hogy hetven fi­atal volt a vendégük. 2003-tól a klub Uránvárosban működik. Je­lenleg húsz fiatallal vannak kapcso­latban, akik rendszeresen járnak a rendezvényekre. Baranyában 2003 februárjától három szervezet működik, Pécs mellett immár Szigetváron és Ke­szüben is, Pécsváradon pedig szer­veződik a negyedik csapat. ________ CS.L. Az iraki háború és Magyarország Pódiumbeszélgetés egy „precíziós hadviselés’’ elvont fejleményeiről A Fiatal Értelmiségiek Klubja (FÉK) szervezésében vitafórum volt szerdán este a PTE Állam- és Jogtudományi Karán. A fórum ven­dégei Matyuc Péter, a Honvédelmi Minisztérium kommunikációs főigazgatója, dr. Cserép Attila, Pécs városi rendőrkapitánya, Kó­bor József, az ÁOK biofizikusa, a Pécsi Zöld Kör képviselője és Pauska Zsolt, a Dunántúli Napló főszerkesztője, politológus vol­tak. A fórumot Horváth Csaba politológus-történész vezette. Az egypólusúvá vált világ első szá­mú hatalmának, az USA-nak a je­lenlegi magatartását előidéző előz­mények sorolásával kezdte vitaindí­tóját dr. Horváth Csaba politológus­történész szerda este Pécsett a PTE ÁOK 300 fős nagytermében meg­rendezett FÉK-vitafórumon. A té­makör Az iraki háború és Magyaror­szág gyűjtőcímet viselte. A háború körül soha nem látott polarizálódási folyamat bontakozott ki. Ma is kér­dés, miben vagyunk egységesek, miben megosztottak. Pauska Zsolt, a DN főszerkesztő­je egy kérdés kapcsán (Mit tudunk a magyar közvélemény álláspontjá­ról, publikált kutatások hiányá­ban?) a résztvevőket arra kérte, kéz­feltartással jelezzék véleményüket, és kiderült, hogy csaknem minden jelenlévő háborúellenes. Matyuc Pé­ter, a Honvédelmi Minisztérium kommunikációs főigazgatója a leg­frissebb, igaz csak 500 fős mintán, telefo­non felmért és eddig nyilvános­ságra nem került adatsort idézve az országos hely­zetről elmondta, hogy 73 százalé­kos a háború el­lenzőinek aránya. A világ minden részén heves tüntetések zajlanak. Dr. Horváth Csaba szerint, az USA-nak, miután elvesztette a viet­nami háborút, a sah iráni rendszeré­nek összeomlásával a Perzsa-öböl fölötti korábbi korlátlan befolyásá­nak elvesztését is el kellett viselnie. Khomeini az iszlám révén az e kör­be tartozó olajállamok Amerika-el- lenességét, fanatizmusát a véglete­kig kiélezte. A legnagyobb presztízsveszte­ség a World Tra­de Center tor­nyainak tavaly szeptemberi pol­gári repülőgé­pekkel történt „szétlövése”, a váratlan terror­akció révén érte az Egyesült Államo­kat. Az arab kamikázék terrortáma­dása katasztrófahelyzet volt. A hír­szerzés megint a padlóra került. A minisztériumi főigazgató hangsúlyozta: Magyarország ebben a háborúban nem hadviselő fél, Irak és Magyarország között nincs hadi­állapot. Az USA szempontjai tőlünk függetlenek, de a világ egésze szem­pontjából nem lehet közömbös az amerikaiak által feltételezett fegyve­rek megléte. Az ENSZ-határozatok sorozatos zátonyra futása után az USA-nak szerinte szinte nem is volt más lehetősége, mint a háború. A „precíziós háború” egy jó ötlet, hat­hatós piár-fogás, ami azért nem zár­ja ki, hogy belőjenek a piacra... Dr. Cserép Attila, Pécs rendőrka­pitánya kijelentette, hogy térsé­günkben nincs rendkívüli veszély- helyzet, fokozott biztonsági intézke­dések életbeléptetésére sem került sor. A helyzetet nem nézik ölbe tett kézzel. Ellenkezőleg: minden eshe­tőségre készen, nyugodt körülmé­nyek között, a mindenkori helyzet­hez rugalmasan igazodva végzik munkájukat. Pauska Zsolt főszerkesztőként a tömegkom­munikációval kapcsolatos vá­dakat elemezve elmondta, hogy a sokak által emlegetett „hitelvesztés” nem új jelenség, szerinte már rég megtör­tént. Többféle cenzúra működik, ezek közül a legkeményebb a ka­tonai vezetés cenzúrája, amit azál­tal gyakorol, hogy megközelíthe- tetlenné teszi az újságírók számára a színtereket. Nincsenek meg az alapvető információk, a híranyagot maga a hadvezetés gyártja. Áz au­tentikus értéke­lés egyre bonyo­lultabb lecke, amit a rejtett, háttérben dol­gozó érdekek még tovább bo­nyolítanak. A másik az öncen­zúra, amit a szerkesztői jóér­zéstől a durva anyagi érdekekig sok minden motivál. Dr. Kóbor József biofizikus, zöld­érzületű környezetvédő szerint minden kisebb vízmű környékén akad annyi klórgáz, amit már „vegyi fegyvernek” lehet titulálni. Komo­lyabb dolog a mustárgáz. Még ve­szedelmesebbek azonban azok az önmagukban ártalmatlan ható­anyagok, amelyeket Szaddám már korábban alkalmazott. Ezek az egy­szerű anyagok Irakban is jelen le­hetnek. Bizonyos körülmények kö­zötti egyesítésük esetén válnak hir­telen gyilkos anyaggá: vegyi fegy­verré. Kérdésre válaszolva elmond­ta, hogy úgynevezett „tiszta” atom­bomba nincs. Ez ugyanolyan blöff, mint a neutronbomba volt. A vita során szóba került Francia- ország és Németország szerepe is, mely országok vezetői szavakban békepártiak, de a gazdasági érde­keltségek révén katonailag jelen vannak a hadszíntereken. Ugyan­ilyen érdekeltségek tapinthatók ki a nagyhatalmak, Kína és Oroszország megnyilvánulásai mögött is. A hozzászólók nehezményezték az USA arroganciáját, ami külön vi­tatéma lehetne. Pauska Zsolt erre azt mondta, hogy ugyan ez is fontos szempont, de ha otthon a gyerek ké­zigránáttal játszik, kétféleképpen le­het kezelni a helyzetet. Vagy egy­szerűen, erőnek erejével elvenni tőle, megelőzve a bajt, vagy meg­próbálni rábe­szélni, hogy az ilyesmit egyszer s mindenkorra fejezze be... Lehet, hogy a történtek ezt a helyzetet „modellezik” egy kicsit más léptékben? (Az ÉK-TV hétfőn 22 ómkor sugározza a vitát, és szerdán este tízkor megismääk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents