Új Dunántúli Napló, 2003. március (14. évfolyam, 59-88. szám)

2003-03-22 / 79. szám

14. OLDAL OKTATÁS 2003. Március 22., szombat Kérdés-válasz: Európa és az oktatás FOTÓ! LANG RÓBERT Budapest- Hogyan alakul át a csatlakozás után a magyar oktatási rendszer?- Az Európai Uniónak nincs egységes oktatási, képzési rendszere, az EK-ról szóló szerződés egyértelműen kimondja, hogy az oktatás tartalmával, szervezeti felépítésével kapcsolatos kérdések a tagál­lamok kizárólagos hatáskörébe tartoznak, és ezekben a kérdésekben kizárt bármi­lyen jogharmonizáció.- Kell-e tandíjat fizetnem, ha EU-s felső- oktatási intézményben kívánok tanulni?- A magyar diákok valamennyi tagál­lam felsőoktatási intézményébe a befoga­dó állam polgáraival azonos feltételek mellett nyerhetnek felvételt és folytathat­nak tanulmányokat. Amennyiben a szó­ban forgó intézménybe az adott ország ál­lampolgárai beiratkozási díj nélkül nyer­hetnek felvételt, és ott tandíjmentesen ta­nulhatnak, akkor a magyar diákokat is minden tekintetben azonos elbánás illeti meg. Ugyanez igaz a tandíjköteles intéz­ményeimé is.- Melyik országban kémek tandíjat a felsőoktatásban?- A következő országokban nem kell fizetni a felsőoktatásban való részvételért: Luxemburg, Dánia, Görögország, Csehor­szág, Lengyelország, Málta. A következő országokban nincs tandíj, de kötelező tagsági díjat kell fizetni valamely hallgatói szervezetnek: Finnország, Svédország, Németország, Ciprus. Minden más euró­pai uniós országban tandíjat kell fizetni a felsőoktatásban való részvételért.- Hova forduljak más EU-s tagállamok­ban a diplomám elismertetése érdekében?- Amennyiben magyar diplomájával tovább szeretne tanulni, úgy az alábbi honlapon tájékozódhat az elismerésről: www.enic-naric.net. Ha munkát kíván vál­lalni, akkor szakképzettsége elismerésére lesz szüksége. A nemzeti tájékoztató köz­pontok címét és az információnyújtásért felelős vezető nevét megtalálhatja az alábbi honlapon: http://europa.eu.int- /comm/internal_market/en/qualifi- cations/contacthtm- Milyen oktatási jogok illetik meg gyer­mekemet, ha az EU-ban vállalok munkát?- Az Európai Unióban az oktatásba, szakképzésbe való bejutás, valamint az oktatásban, szakképzésben történő rész­vétel esetén a közösségi állampolgárságú munkavállalók gyermekeit a befogadó or­szág állampolgárainak gyermekeivel min­den tekintetben azonos jogok illetik meg. Ez vonatkozik az iskolaköteles korú gyer­mekek tanításának költségébe, valamint mindazokra a szociális jellegű juttatások­Mindenkinek joga van tanulni ra (így az iskolai étkeztetés, a tankönyvtá­mogatás, az utazási költségtérítés), ame­lyek igénybevételére a befogadó ország is­kolaköteles korú állampolgárai jogosultak.- Kaphatok-e majd ösztöndíjat EU-s fel­sőoktatási intézményben, ha a tanulmá­nyok megkezdése előtt abban az adott or­szágban vállaltam munkát?- Ha a tanulmányok megkezdése előtt valamelyik tagállamban egy magyar ál­lampolgár munkavállalóként dolgozik, ak­kor felsőoktatási tanulmányai során csak­is abban az esetben tarthat igényt a befo­gadó ország állampolgárait megillető szo­ciális, tanulmányi támogatásokra (ösztön­díj, diákhitel stb.), amennyiben a befoga­dó ország illetékes hatóságainak megítélé­se szerint a munkavállalás tényleges célja nem az volt, hogy az adott diák különbö­ző juttatásokhoz hozzáférhessen.-A magyar lakosság idegennyelv-tudá- sa milyen más EU-s tagállamok polgárai­hoz képest?- A magyar lakosság idegennyelv-tudá- ■sa jelentős lemaradást mutat. A ’90-es évek közepén a lakosság alig 12 százaléka állította magáról, hogy használható nyelv­tudással rendelkezik, és ez az adat mára sem változott lényegesen. 1997 és 2000 között a felsőoktatásban az első évre be­iratkozott hallgatók ötödé rendelkezett kö­zépfokú C típusú államilag elismert nyelv­vizsgával. Az Európai Unióban a lakosság 53 százaléka beszél legalább egy idegen nyelvet.- Vannak-e az EU-ban ösztöndíjak?- Az Európai Unió ösztöndíjas prog­ramjai az úgynevezett oktatási közösségi akcióprogramok (Socrates, Leonardo da Vinci) keretében valósulnak meg. A Socrates- a köz- és felsőoktatás, a Leonar­do da Vinci-program á szakképzés terén megvalósuló ösztöndíjas programokat és más oktatási együttműködési programo­kat támogat. Mindkét program működte­tését a Tempus Közalapítvány látja el. Részletes információ a következő honla­pon található: www.tpf.iif.hu- Milyen nyelvi követelményeknek kell eleget tenni annak, aki valamelyik EU-tag közoktatási intézményében akar tanulni?- Ha a szülő munkavállalóként megy valamelyik tagállamba, s magával viszi tanköteles gyermekét is, akkor a befogadó iskola - a lehetőségei szerint - köteles a ta­nuló igényeire szabott oktatást biztosítani, s ennek része a fogadó ország, illetve az oktatás nyelvének oktatása is. Ha a tanuló egyénileg kíván valamelyik tagállamban tanulni, akkor az adott iskola döntheti el, hogy felveszi-e a jelentkezőt, s hogy mi­lyen nyelvi követelményeket támaszt vele szemben.- Több pénz jut-e a csatlakozás után az oktatásra?- Igen, a csatlakozás után az oktatásra fordítható összegek jelentősen növeked­nek. A különböző EU-alapokból 2004- 2006 között megközelítőleg 65 milliárd fo­rintos vissza nem térítendő támogatás ve­hető igénybe az oktatási és képzési rend­szer fejlesztésére. Ezt a pénzt a progra­mok költségvetésének negyedét kitevő ha­zai hozzájárulás egészíti majd ki. Az okta­tási, illetve képzési vonatkozású fejleszté­si elképzelések többsége a 4 Strukturális Alap közül az Európai Szociális Alap forrá­saira számíthat.- Mi az Europass?- Az Europass a szakmai képzés euró­pai útlevele, amely a külföldön szerzett szakmai képesítések igazolására szolgál. Akkor van rá szükség, ha a tanuló egy vagy több szakképzési szakaszt más tagál­lamban végzett el, mint amelyik tagállam­ban a szakképesítését megszerezte. A kép­zés a kiküldő és a fogadó állam képzési partnereinek megállapodása szerint fo­lyik, egy meghatározott képző felügyelete alatt. A képzési partnerek megállapodnak a külföldi képzés tartalmáról, céljairól, időtartamáról és módjáról.- Kapok-e diákhitelt akkor is, ha EU-s tagállambeli iskolába járok? JEU-s felsőoktatási intézményben foly­tatott tanulmányok idejére a fogadó állam nem köteles diákhitelt biztosítani a más tagállamból érkezett hallgatók részére vagyis a diákhitel nem jár automatikusan.- Milyen feltételek mellett vehetek részt egy másik EU-tagországban folyó távokta­tási képzésben?- Az oktatásügy nemzeti hatáskörbe tartozik, így azt uniós előírások nem sza­bályozzák. Ez más oktatási formákkal együtt a távoktatásra is érvényes.- Lesznek-e az EU-ban olyan progra­mok, amelyek a munkanélküliek átképzé­sére irányulnak?- Igen, az Európai Unióban a gazdasági versenyképesség növelésének és a kü­lönbségek csökkentésének egyik legfonto­sabb eszköze a foglalkoztatási problémák kezelése. Számos közösségi programon keresztül van lehetőség a munkanélküliek átképzésére mozgósítható források igény- bevételére. Jelentős nagyságrendű vissza nem térítendő támogatás segítheti Ma­gyarországot a csatlakozás után a munka- nélküliek átképzésére irányuló progra­mok megvalósításában, elsősorban az Eu­rópai Szociális Alap finanszírozása által.- A magyar tanárok fizetése hogyan vi­szonyul EU-s kollégáik fizetéséhez?- Az EU-ban az alapfokú oktatásban (1-4. osztály) a tanári fizetések átlaga az egy főre eső GDP 97-162 százaléka között mozog. Az alsó középfokú oktatásban (4-8. osztály) az EU-átlag 103-172 száza­lék. Hazánkban ez az érték ezen az okta­tási szinten 43-77 százalék között van. A felső középfokú ismereteket adó oktatás­ban (gimnázium) 109-189 százalék az EU- átlag. Hazánkban ezen a szinten 50-85 százalék között mozognak a fizetések.- Ingyenes marad a magyar közoktatás?- Igen, ingyenes marad. A közoktatás szabályozása nem tartozik a közösségi jog hatálya alá, tagállami hatáskörben marad.- Ingyenes marad a magyar felsőok­tatás?- Az első diploma megszerzéséért a jö- vőben sem kell majd tandíjat fizetni. ■ Az EU nem szanatórium Szakképzés az Unióban Budapest Budapest Az oktatási miniszter szerint teljesen új elvárásokkal ke­rülnek szembe a munkaválla­lók az EU-ban. A közoktatási rendszer átformálásával épp ezekre készítené fel a szak­tárca az új generációt. Ma­gyar Bálint úgy véli, hazánk nagy lemaradásokkal küzd a nyelvismeret terén, a felsőok­tatásba jelentkezők alig egy­ötöde beszél idegen nyelven. Az Európai Unió nem szanatóri­um, hanem versenypálya, a ver­senyre pedig az iskolában kell fel­készülni - mondta Magyar Bálint oktatási miniszter az EUKK ren­dezvényén. A tudásalapú társada­lomban az oktatás húzóágazat, amelynek befektetései csak kö­zép-, ületve hosszú távon térül­nek meg. A miniszter szerint az EU munkaerő-piaca lényegesen nagyobb elvárásokat állít a mun­kavállalók elé, ezeknek pedig csak az „élethosszig való tanulás­sal” lehet megfelelni. A Pisa 2002 közoktatást vizsgáló felmérés sze­rint az OECD 31 tagállama közül hazánk a 23. helyen áll. A minisz­térium célja a közoktatási reform­mal az, hogy egyensúlyt teremt­sen a lexikális és gyakorlati, prob­lémamegoldó tudás között. Másik fontos feladat az idegen nyelvek oktatása. A miniszter közölte: az egyetemekre, főiskolákra felvéte­lizők mindössze 18-20 százaléka beszél idegen nyelven, de a nyelvi képzés nem a felsőoktatás felada­ta kell, hogy legyen. A gyerekek­nek a középiskolában kell elsajátí­taniuk legalább egy idegen nyel­vet. 2004-től indul a Virágnyelv program, amely lehetővé teszi a középfokú tanintézményeknek a nulladik évfolyam bevezetését, amennyiben ebben az évben a di­ákok óráinak minimum 60 száza­lékát a nyelvórák teszik ki. Ez he­ti 12-15 tanórát jelent. A kisebbségek helyzetéről Ma­gyar Bálint leszögezte: a felzár­kóztatás, integráció az oktatásban kezdődik. A minisztérium meg­növelte az önkormányzatoknak juttatott integrációs normatívát, illetve létrehozta az Országos Oktatási Integrációs Hálózatot is, amelynek célja az oktatási intéz­mények közötti, illetve azokon belüli szegregáció csökkentése. Jelenleg 9000 gyermek jár ho­mogén roma osztályba hazánk­ban. A gyógypedagógiai intézmé­nyekben, illetve a félzárkóztató osztályokban is igen magas a ro­ma gyerekek aránya. A miniszté­rium 2003 szeptemberétől ingye­nes étkeztetést biztosít a hátrá­nyos helyzetű gyermekek számá­ra az óvodákban, azt remélik, hogy a rosszabb anyagi helyzet­ben lévő szülők gyermekei is láto­gatják majd az óvodákat és így in­tegrációjuk korábban megkez­dődhet. STEINER KATA Az Oktatási Minisztérium szakképzési helyettes állam- titkárságának irányításával megújító célú fejlesztési stra­tégia készült a szakiskolák számára Szakiskolai fejlesz­tési program címmel, amely­nek megvalósítására 2003 és 2006 között kerül sor. A program közvetlenül a szakis­kola képzést folytató iskolák 20- 25 százalékára (mintegy 90-100 is­kolára) terjed ki. A programban részt vevő intézmények kiválasz­tása pályázati úton történik. A 2006-ig tartó program teljes költ­ségvetése 12-13 milliárd forint. Az utóbbi évtizedben a szak­iskolák népszerűsége csökkent. A végzett szakmunkások létszáma - a 2002-es adatok szerint - csupán a fele volt a piac felvevőképességé­nek. A szakiskolában tanulók bu­kási, lemorzsolódási aránya igen magas. Súlyos gond, hogy a szak­iskolába jelentkezők között sok az olyan fiatal, akinek speciális gon­doskodásra van szüksége szocio- kulturális hátrányai, tanulási és magatartási problémái miatt. A munkát tovább nehezítik a hiá­nyos tárgyi, anyagi feltételek, to­vábbá a pedagógusok - gyakran jogosan emlegetett - szakmai ma- gárahagyatottsága. Ha tovább nyílik az olló a mun­kaerő-piaci szükségletek és a kibo­csátott szakmunkások száma és képzettségének színvonala kö­zött, a magyar gazdaság súlyos helyzetbe kerül az európai uniós csatlakozásunkat követően. Cél a program megvalósításá­val emelni a tankötelezettséget teljesítők számát, csökkenteni a lemorzsolódást, növelni a pálya­kezdő szakmunkások felkészült­ségét, munkaerő-piaci értékét. A program várható hatásaként javul a tanárok szakmai felké­szültsége, nő a hozzáférhető szak­mai segédanyagok száma, javul az iskolák eszközparkja. Hosszú tá­von emelkedik a fejlesztés ered­ményeit alkalmazó szakiskolák száma. Javul a szakiskolát végzett tanulók felkészültsége, növeked­nek a munkaerő-piaci esélyeik, jobban megfelelnek a munkáltatói elvárásoknak. Nő a szakiskolát eredményesen befejezők aránya. A Szakiskolai fejlesztési program négy komponensből, valamint négy tematikus projektből áll. „A” komponens: közismereti és szakmai alapozó „B” komponens: Szakképzés­módszertan „C” komponens: 'hátrányos helyzetűek reintegrációja „D” komponens: önfejlesztő iskolai és minőségfejlesztő Tematikus projektek: -idegen nyelv- szakiskolai mérés-értékelés- szakiskolai pályaorientáció- informatika a szakiskolában A komponensek és projektek feladata a megfelelő tartalom- fejlesztés, amely kiterjed a tanter­vekre, tananyagokra, segédanya­gokra, a pedagógusok továbbkép­zésére, a tárgyi feltételek megte­remtésére. A megszülető eredmé­nyeiket terjeszthetővé, hozzáfér­hetővé teszik azon iskolák számá­ra is, amelyek nem vesznek részt a programban. A gazdaság növekvő szakmun­kás munkaerőigénye valamint a szakiskolák helyzetéből fakadó ellentmondásokra tekintettel a program koncepciójának kidol­gozására 2002 nyarától kezdődő­en került sor. A kormány határozatban hívta fel az oktatási minisztert a szak­iskolai program megkezdésére. A határozatban foglaltak alapján 2003. február 15-én országos napi­lapban megjelenő pályázati felhí­vással hirdették meg a programot, majd ezt követően március 5-től regionális tájékoztató konferenci­ákkal kívánják a pályázatra jelent­kező iskolák döntését segíteni. A pályázatok beadási határideje áp­rilis 28. A pályázaton nyertes, a programban közvetlenül résztve­vő iskolákkal és fenntartóikkal az OM június 30-ig szerződést köt. A program szakmai része a nyár fo­lyamán az európai uniós felkészü­lés tükrében nyelvi továbbképzés­sel indul és a 2003/2004-es tanév elejétől veszi kezdetét a szakmai fejlesztő munka. _______________■ Hír ek Osztálylétszám Az osztálylétszámok átlaga az egyes Unió egyes tagországai­ban az alsó középfokú oktatás­ban (4-8. osztály) 19 és 25 fő között ingadozott 2000-ben. Magyarországon a törvény 21 fős átlaglétszámot ír elő, amelynél csak tizedpontokkal magasabb a tényleges statisz­tikai adat. Nem automatikus Ha egy magyar állampolgár önálló vállalkozóként letelepe­dik valamelyik tagállamban, akkor a felsőoktatási intézmé­nyekbe történő felvétel során a befogadó állam polgáraival azonos jogokkal rendelkezik. Az ösztöndíj azonban szociális előnynek minősül és annak igénybe vételére az önálló vál­lalkozók nem jogosultak auto­matikusan. Kevés használható A felmérések azt mutatják, hogy a magyar tanulók tárgyi ismeretei elérik, esetenként meghaladják az uniós átlagot. Ami azonban a munkaerőpia­con való érvényesüléshez szük­séges készségeket illeti, kezdve az értő olvasás képességétől a kommunikációs készségeken át az idegennyelv-tudásig és a szá­mítástechnikai ismeretekig, a magyar tanulók felkészültsége többnyire elmarad az uniós átlagtól. Nincs nyelvvizsga Az Európai Unió által elismert nyelvvizsga jelenleg nem léte­zik. Az egyes intézmények saját hatáskörükben döntik el, hogy elfogadják;e az adott nyelvvizsgát, vagy más módon győződnek meg az illető nyelv­tudásról. A jelenlegi államilag elismert nyelvvizsgákkal szem­ben támasztott követelmények viszont igazodnak az Európa Tanács ajánlásaihoz. EU-tankönyvek A tankönyv-finanszírozás az EU-országok saját hatáskörébe tartozik. Egyes országokban a tankönyveket a tanulók térítés- mentesen kapják, máshol csak úgynevezett térítési díjat fizet­nek, a tagállamok többségében azonban a tanulók vásárolják meg a tankönyveket teljes áron. Külföldi diákok A közoktatási törvény rendelke­zései szerint nem lehet tandíjat kivetni az iskolaköteles korú EU-állampolgárok, vagy egy év­nél hosszabb tartózkodási en­gedéllyel rendelkezők felvétele esetén. Az iskolaigazgatók a fenti diákok létszáma alapján az iskola fenntartójától norma­tív támogatást igényelhetnek. Hasznos lapok: ✓ www.eriic-naric.net ✓ http://europa.eu.int/comm/inter- naLmarket/en/qualiíications/con- tacthtm ✓ http://www.cordis.lu/fp6/what- isfp6.htm ✓ http://fp6.cordis.lu/fp6/calls.cfm ✓ http://www.om.hu/kutatas ✓ www.tpf.iif.hu

Next

/
Thumbnails
Contents