Új Dunántúli Napló, 2003. március (14. évfolyam, 59-88. szám)
2003-03-22 / 79. szám
Most még olcsó a termőföld Magyarország uniós csatlakozásának közeledtével szerény mértékben emelkedni kezdtek a földárak. Igazi drágulás azonban csak évek múltán, a külföldi földvásárlási moratórium megszűnése után várható - állítják a szakemberek. Az európai uniós csatlakozásig, illetve az agrártámogatások kiegyenlítődéséig több tényező is befolyásolja a termőföldárakat Magyar- országon. Ilyen például a földtörvény, a külföldiek földvásárlási moratóriuma, a növekvő közvetlen kifizetések és a Nemzeti Földalap tevékenysége. A földtörvény módosításával a földtulajdonosok ötéves bérletre adómentességet kaptak, jól járnak tehát, ha bérbe adják a földjüket. A termőföldárak hazánkban jóval alacsonyabbak, mint az uniós tagállamokban. Ezért Brüsszel beleegyezett, hogy hazánk a csatlakozás után hét évig fenntarthassa a külföldi állampolgárok valamint a belföldi és külföldi jogi személyiségű vállalkozások termőföld-tulajdonszerzésére vonatkozó törvényi tilalmat. Kivétel képeznek ez alól azok a hazánkban legálisan letelepedett uniós állampolgárok, akik egyéni vállalkozóként jogszerűen legalább három éve főfoglalkozásként mezőgazdasági tevékenységet végeznek. Ők egyenlő elbánásban részesülnek a magyar gazdákkal. Szalay Benedek, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vezető főtanácsosa szerint a hazai földpiaci árak az elmúlt egyFÜLDÁRAK.MÉHÁNY EU-ORSZÁGBAN (Hfl/EURD) Ország 1999 Dánia 10 490 Finnország 3426 Németország 8 939 Írország 11298 Olaszország 13180 Luxemburg 53297 Svédország 1749 Anglia 10085 két évben szerény mértékben emelkedtek. Ebben szerepet játszott a Nemzeti Földalap intézményének felállása és hazánk uniós csatlakozásának közeledte is. Jelenleg országos átlagban hektáronként 200-350 ezer forint között mozognak az árak, megyénként, térségenként azonban nagyok a különbségek. Bács-Kiskunban például 320 ezer, Borsodban és Fejér megyében 200 ezer forintba kerül egy hektár föld. Győr-Moson- Sopron megyében 400 ezer, Tolnában 540 ezer forintot is megadnak egy hektárért. Zalában 390 ezer forintba kerül egy hektár föld, míg Veszprémben a Balaton közelsége ellenére is 320 ezer forint az átlagár. A főtanácsos elmondta: a magyar termőföld értéke mindössze egytizede az uniós szintnek, Hollandiában például 8-10 millió forintba kerülne egy hektár. Szalay szerint Magyarország uniós taggá válásának első évében ugrásszerűen még nem fognak emelkedni a földárak, a tőke szabad áramlása viszont pozitív hatással lesz a földpiacra. Módosíthat az árakon az Nfa birtok-összevonási tevékenysége. Igazi áráttörés azonban csak akkor várható, ha a moratórium lejár. A védzáradék szerint a hétéves moratórium meghosszabbítható lesz, ha a lejáratkor még mindig jelentős árkülönbség van a magyarországi és a külföldi földárak között. Az átmeneti védelem időt biztosít a termelők megerősödésére, és módot teremt olyan földpiac kialakulására, ahol a föld ára fokozatosan megközelíti az uniós szintet. így nem következnek be hirtelen változások és külföldiek spekulatív céllal nem tudják felvásárolni a ma még olcsó hazai termőföldet. _________■ A hazai agrárágazat eredményessége visszaesett, amikor az adottságokra és a szakmai szempontokra egyaránt fittyet hányó politikai döntések határozták meg a fejlődését. A „felülről” elrendelt szovjet mintájú tsz-szervezéseket ugyanúgy mélypont követte, mint a rendszerváltás után a magántermelés kellő feltételek nélküli favorizálását - állítja Horn Péter akadémikus, aki kétrészes tévésorozatot készít a magyar mezőgazdasági termelés történetének tanulságairól. A/ EU agrartamogaUsainak országok ku/otti megoszlása Az egy hektárra jutó átlagos jövedelem di EU-ban és ha/ankban 'Litvánt* Silowni« Míinerutg ■Utómig flCtynn (»«m 8>. néwttiui Ptu o. imt 2000 use 1000 mt un 1 1 «o _ | tj 1 "■ 7 2111. ro-imént min 2MI. é«i »«»irt {Uten« G. 2N3)- Miért viseli nehezen az ágazat a politika-túlsúlyos agrárirányítást?- Az agrárgazdaság igényli a kiszámítható gazdasági környezetet és feltételrendszert, amiben képes több évre előre biztonságosan tervezni. Itt egy befektetés - ez az ágazat sajátossága - mindig hosz- szabb távra szól. Az agrárgazdaság akkor fejlődik kiegyensúlyozottan és kiszámíthatóan, ha a működését szabályzó feltételek sem változnak évente. Az olyan időszakokban, amikor az ágazat irányításában pillanatnyi politikai szempontok domináltak, «amikor rövid távú döntések nyomán gyakran változtak az igazodási pontok, törvényszerűen visszafejlődött az agrárgazdaság. A közelmúltból vett példával élve: ha az állam anyagilag ösztönzi a tehénkivágást, majd a következő évben - teljesen más filozófia alapján - az üszőbeállítást támogatja, akkor a korábban tehénkivágásra fordított összeg elvész. Az anyagi veszteségnél is nagyobb kárt okoz azonban a gazdálkodókban megjelenő romboló erejű bizonytalanság, re- ményvesztettség. Idővel már egy esetleges jó döntést is kétkedéssel, bizalmatlanul fogadnak. Igyekeznek kivárni, mert feltételezik, hogy úgyis megint változni fog a szabályozás. Az agrártermelés nem vagy csak tetemes veszteséggel tud alkalmazkodni a termelési ciklusokat figyelmen kívül hagyó, ötletszerűen változó feltételekhez. Nyugat-Európában, ha az agrárszabályozásnak bármelyik eleme évente 2-3 százaléknál nagyobb mértékben változik, akkor a termelők az utcára vonulnak tüntetni. Egy farmer ugyanis aligha döntheti el, hogy búzát vessen vagy valami mást, ha nem tudja biztosan, hogy jövőre mennyi lesz a minimális ár.- Egy hajdani 6-8 ezer hektáros szövetkezet és egy mai 3-5 hektáros családi gazdaság között mi lehetne az az optimális üzemméret?- Ha valaki gabonát termel, s abból jól meg akar élni, legalább 300 hektár földre van szüksége. Három hektár is elég lehet viszont, ha intenzív kertészeti kultúrákkal foglalkozik. Egy, a nyugat-európaihoz hasonló életszínvonal eléréséhez mintegy 50 millió forintnak megfelelő termelési érték kell az ottanihoz hasonló szubvenciós szinten. Ez hozzávetőleg 20 mülió forint éves családi jövedelmet biztosít. A jövedelemegyenlőségnek - az EU-ban is honos - filozófiája: legyen annyi tiszta jövedelme a családnak, hogy akár az adófizetők pénzéből kiegészítve vagy saját termelésből versenyképes jövedelme legyen a nemzetgazdaság más területein dolgozókéval. Arra kell törekedni, -hogy mielőbb és minél inkább közelítsük az EU-s jövedelmek átlagát.- A rendszerváltás után tömegesen létrejött törpebirtokok és családi gazdaságok távol kerültek a hatékony gazdálkodáshoz szükséges optimális területnagyságtól.- A magányosan, illetve csak családtagjaikkal dolgozó gazdák hátrányban vannak: nem kerülhetnek valódi alkupozícióba a kereskedelemben vagy a szolgáltatások igénybevételekor. A kismegrendelő nemigen számíthat kedvezményre. Ezért van, hogy az EU külön támogatja a szövetkezések különböző formáit egyebek között a közös beszerzés vagy értékesítés céljából. Vezető kutatók véleménye szerint a jövőben az agrárágazat szereplőinek lét- és termelési biztonságát a különböző együttműködések teremtik meg. Ennek európai útja elsősorban a szövetkezésről, míg az amerikai az óriás agrárcégek által integrált nagy farmergazdaságokról szól.- Miért épp az 1867-es kiegyezést követő, illetve az 1970-es és ’80-as évek voltak a magyar mező- gazdaság legsikeresebb korszakai?- Ezekben a korszakokban volt a legkiszámíthatóbb az agrárium feltételrendszere, s - a monarchia, illetve a KGST révén - legbiztosabb a terményeink nemzetközi piaca. A monarchia korszaka konszolidált viszonyokat és egységes agrárszabályozást hozott, pedig HORN PÉTER 1942-ben született Budapesten, 1972-ben került Kaposvárra az akkori mezőgazdasági főiskolára, amelynek 1984- től főigazgatója, majd 1988-tól a létrejövő egyetem rektora. Több mint 200 tudományos közlemény és húsz szakkönyv szerzője. 1985-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1993-tól rendes tagja. 1996-ban Széche- nyi-díjat kapott. 1990-ben Kaposvár díszpolgárává választották. a magyar mezőgazdaság élvezte a legtöbb szabadságot. Akkoriban éppen az agráriumot szabadították meg leginkább a közvetlen politikai ráhatástól, jóllehet e liberálisabb viszonyok között is végig érvényesült a „húzd meg, ereszd meg”. A hetvenes évektől a magyar feldolgozóipar - a KGST-or- szágok közül elsőként - az európai Közös Piactól és az USA-tól is megkapta az akkreditációt, azaz mind a két kontrollrendszer szerint versenyképesek voltunk.- Egy hasonló piaci pozíció elérése nagy kihívás.- Ezért is kulcskérdés, hogy megszabadítsuk az agrárgazdaságot a napi politika hatásaitól. Hasonlóan a monarchiához, EU-s csatlakozásunk is korlátozhatja szuverenitásunkat azzal, hogy egy sor szabályozási rendszer kialakítása átkerül a nemzetiből az Unió hatáskörébe. Csakhogy ez az eddiginél jóval nagyobb szabadságot adhat a magyar agrárgazdaságnak, kiszámítható feltételeket teremt.- A kormány számos erőfeszítést tesz azért, hogy az? agrárágazatot kedvezőbb induló helyzetben találja az EU-csatlakozás. Elégségesnek ítéli-e ezeket a lépéseket?- A nyolcvanas évek végétől, ám főként a rendszerváltás után folyamatosan maradtak el a fejlesztési lépések, így a magyar mezőgazdaság általános műszaki állapota jelentősen leszakadt a világ élvonalától. Önmagában az is komoly hátrány, hogy egymillió körül van Magyarországon a kis birtoktestek száma, s hogy az agrárgazdaság szereplőinek egy része szakmailag felkészületlen. Az ágazatnak a rendszerváltást követő átalakítása - gondoljunk csak a kihasználatlanul maradt s tönkrement állattartótelepekre, agrárlétesítményekre - óriási tőkevesztéssel járt, tetézve az amúgy is kialakult tőkehiányt. Az elmulasztott lépések sorát egyetlen ország sem tudná ilyen rövid idő alatt pótolni. Másfelől az egész magyar agrártermelés válságállóságát mutatja, hogy az elmúlt évek traumatikus hatásai ellenére csak ennyire épültek le termelési viszonyaink. Nem kétséges, hogy a jelen helyzetből csak tőkepótló források révén lehet talpra állítani.- A mezőgazdasági kistermelők körében van talán a legtöbb kétely.- Hasonló - később jórészt indokolatlannak bizonyult - félelmek jellemezték a portugál, a görög vagy az ír termelőket is a csatlakozás előtt. A kishitűséget, amit így vagy úgy, mesterségesen vagy akaratlanul is elhintenek, le kell győzni. A csatlakozáshoz kapcsolódó legtöbb feladat, mint például az adatszolgáltatás, nem bonyolultabb, mint egy adóív kitöltése. A pályázatírás is hamar megtanulható. A ’80-as évek elején féltünk a világbanki pályázatoktól, azután az egyik legsikeresebb pályázók lettünk. Nem hiszem, hogy e tennivalók bármelyikében rosszabbak leszünk, mint az eddig csatlakozott országok. BÍRÓ FERENC 2003. Március 22., szombat BMW Euró_____________246,30 Bolgár leva 126,42 Cseh korona 7,78 Horvát kuna 32,44 Lengyel zloty 57,09 Orosz rubel 7,42 Román lej (100) 0,69 Szlovák korona 5,87 Lassan fogyó aktahegyek Budapest A földhivatalokban 194 ezer határidőn belül el nem intézett akta tornyosul. A naprakész ingatlan-nyilvántartási rendszer az uniós támogatások alapjául szolgál majd. A földhivatalokra igen nagy ter- .het róttak a földhasználati nyilvántartás létrehozásával, a termőföldről szóló törvény módosításával összefüggésben felmerült feladatok, amely egyúttal a határidőn túl elintézett ügyek számának emelkedéséhez vezetett. Tavaly decemberben 275 ezer, míg 2003. január 31-én 261 ezer határidőn túli elintézetlen ügyirata volt a földhivataloknak. A minisztérium 139 millió forintot adott a lemaradás felszámolására. Az anyagi és személyi segítség révén az elmaradás 194 ezerre csökkent. Latkóczy Olga, az agrártárca földügyi és térképészeti főosztályának munkatársa lapunknak elmondta: a legsúlyosabb a helyzet a fővárosban és Pest megyében, ahol 106 ezer, illetve 37 ezer elmaradt ügyirat vár feldolgozásra. Kilenc megyében ezer alatt van az elintézetlen ügyek száma, Csongrád, Fejér, Nógrád megyében nincs elmaradás, Tolnában pedig mindössze 15 ügy van függőben. A tárca szerint a lemaradás nyár közepére behozható. A hátralékmentes ügyintézés alapvető érdek. A határidőn belüli ügyintézésnek kedvező hatása lenne a jelzálog-hitelezésre, a lakáspiacra, a befektetések alakulására. Az aktuális állapotot tükröző, magas színvonalú, a kataszteri adatokat és az ingatlanra vonatkozó jogokat együttesen tartalmazó integrált adatszolgáltatásból eredő előnyök az uniós - elsősorban agrár - támogatások igénybevételénél és adózási szempontból is jelentősek - tette hozzá Latkóczy Olga. _______________________________________(ÚJVÁRI) Az EU és az agrárium- Vesztese lesz-e a mezőgazdaság az uniós tagságnak?-=■ A mezőgazdaság nem fog megváltozni, már csak azért sem, mert jelenleg nagy mennyiségű magyar bor értékesíthetetlen és a sertéságazat sem versenyképes. A családi gazdaságok nagyon sikeresek lehetnek, de ehhez sokkal körültekintőbb stratégiai gondolkodásra és több segítségre van szükségük a marketing-, könyvvitel-, jogi tanácsadás és egyéb területen. Az idősebb gazdák - főként azok, akiknek a gyerekei nem kívánják folytatni a családi vállalkozást - különleges támogatásra szorulnak, hogy abbahagyják az agrárgazdálkodást és átadják a stafétabotot egy új nemzedéknek.- Szabad-,e az EU-ban saját szükségletre mezőgazdasági termelést folytatni? Eladható-e a keletkező felesleg?- Magyarországon ma számos olyan család él, amely elsősorban saját szükségletre állít elő mező- gazdasági és kertészeti terméket (ide tartozik az Általános Mező- gazdasági Összeírás során a KSH által felmért „960 ezer statisztikai egység” nagy része). A saját szükségletre történő termelés tagságunk idején is folytatható lesz. A felesleg értékesítése azonban egyre nagyobb nehézségekbe ütközik majd. A gazdálkodóknak dönteni kell: főállású, piacorientált termelőként folytatják tevékenységüket vagy kizárólag önellátásra termelnek. Ez a tendencia egyébként jellemző a jelenlegi hazai agrárszférára is, az EU-csat- lakozás csak gyorsítani fogja ezt a folyamatot.- Milyen jövő vár az Európai Unióban a kistermelőkre?- A piaci méretekben termelni képes kistermelő számára a fennmaradás útját jelentheti a szövetkezés, elsősorban értékesítési, de akár termelési céllal is. A kisbirto- kon megtermelhető kis mennyiségű áru értékesítésében csak így lehetnek tárgyalóképes partnerei az egyre inkább centralizálódó kereskedelmi hálózatoknak, továbbá csak így lehet megfizethető beruházási terhek mellett biztosítani a termékek egységes, megbízható minőségét. Az EU támogatja az új belépőknél az ilyen szövetkezetek megalakítását és működésük első öt évét. A zöldség-gyümölcs ágazatban pedig csak a termelő-értékesítő szövetkezeteken keresztül nyújt - a jelenlegi hazait lényegesen meghaladó - támogatást.- Van-e lehetőség a mezőgazda- sági infrastruktúra fejlesztésére?- Természetesen. Támogatható a mezőgazdasági útépítés, a vállalkozások energiaellátásának korszerűsítése. Itt elsősorban a megújuló energiaforrások használatának bevezetésére nyílhat lehetőség. Létrehozható olyan „szolgáltató ház” is, ahol a támogatási formákról lehet tájékozódni. Itt a gazdák hozzáférnek az internethez, lefénymásolhatják irataikat és szakmai összejöveteleket tarthatnak. Igényelhető támogatás továbbá a régebbi korokból ránk maradt tárgyi és szellemi értékek megőrzéséhez, felújításához.- Lesz-e valódi agrárbank, egységes mezőgazdasági biztosítási rendszer?- Ez a téma jelenleg még nincs napirenden.- Hogyan részesülhet az egyéni termelő és a társas vállalkozó külső védelemben, illetve a túltermelés esetén miként működik az intervenció?- Az uniós intervenciós rendszerben a következő növények szerepelnek: búza, kukorica, durumbúza, rozs, árpa, cirok. Mindegyik növény esetében az intervenciós ár egységesen tonnánként 101,31 euró (24800 forint). Az intervenciós időszakban - november l.-május 31. között - bármely árutulajdonos felajánlhatja gabonáját. A vételár kifizetése a beszállítást követő 30-35. napon történik. Magyarországon azonban az uniós intervenciót egyelőre nem vezették be, így erre még pályázni sem lehet.- Mi jellemző az EU-n belüli tájgondozásra?- Az európai országok mezőgazdaságának szerkezete eltér a tengerentúli versenytársak agrár- gazdasági jellemzőitől. Európában jellemző a mezőgazdaság által gondozott kultúrtáj, a tájak rendezett arculata. E tájgazdasági funkciók, a vidéki közösségek, az általuk hordozott értékek megőrzése fontos. Ezért az EU-ban nem a termék-előállítás a mezőgazda- sági tevékenység egyedüli célja. Az európai mezőgazdasági modell lényege a többfunkciós agrár- gazdaság igénye: a termék előállításán túl a táj arculatának megőrzése, a vidéki közösségek, munkahelyek fenntartása, környezeti javak előállítása. Mindezt a folyamatosan növekvő uniós támoga- tások is segítik. _____________■ Vá lságálló magyar mezőgazdaság
