Új Dunántúli Napló, 2003. március (14. évfolyam, 59-88. szám)

2003-03-14 / 72. szám

6. OLDAL A Z EURÓPAI U NIÓ KÜSZÖBÉN 2003. Március 14., péntek EU-hírek EURÓPA KLUB KOMLÓN Már dús 27-én, csütörtökön 18 órakor, a komlói Közösségek Háza Haranghy termében A polgárok Európája: oktatás-utazás-uniós állampolgárság címmel rendezik meg az Európa klub következő összejövetelét. Vendég: ár. And- rássy György egyetemi tanár, a PTE Európa Központ igazgatója. Házigazda: dr. Fülöp Botond jogász. A BARANYA MEGYEI Agrárka mara 2003. mártius 21-én, pénte­ken 9.00 órakor kibővített elnök­ségi ülést tart, amelyen Alois Frühwirth, a Steiermarki Kamara | tanácsosa ad tájékoztatást Auszt­ria EU-csatlakozásának agrárága­zati tapasztalatai címmel. A ta­nácskozás helye: Pécs, Nagy Lajos király útja 9., III. emeleti tanácste­rem. TOVÁBBI INFORMÁCIÓKÉRT fordulhatnak a Baranya Me­gyei Európai Információs Ponthoz és a Pécs-Baranyai Európai Fej­lesztési Irodá­hoz is. Az összeállítás a Külügyminisztérium támogatásával készült. Önkormányzatok a régiók élén? A közigazgatási reform jelentősen csökkentheti a megyék szerepét A közigazgatási rendszer tervezett átalakításának részeként akár már 2006-ban választott képviselők vezethetik majd a régiókat. A változtatással párhuzamosan ugyanakkor a me­gyék súlya jelentősen csökkenhet, feltehetően csak intéz­ményfenntartói szerep hárul majd rájuk. Az új önkormány­zat tagjaira a tervek szerint a helyhatósági választásokon voksolhatunk majd. A régiók megszervezése és műkö­dőképessé tétele a küszöbön álló uniós csatlakozás előtt már csak azért is kiemelten fontos, mert az Európai Unió (EU) támogatásait a bevett gyakorlat szerint a regionális szintnek címezi, márpedig évente több tízmilliárd forintról is szó le­het. Ameddig Magyarországot az EU egy régiónak tekinti- mint jelenleg is -, addig az országba áramló tá­mogatások továbbosztásáról való­jában a kormány határoz, és nem helyben dönthetnek az ott élők képviselői. Az unió erről szóló ál­láspontja egyben kemény kritika is, hiszen azt jelenti, hogy a honi régi­ók egyelőre nem tudják betölteni a nekik szánt szerepet. Dr. Kékes Ferenc, a T. Ház terü­letfejlesztési bizottságának tagja, a Baranya megyei önkormányzat el­nöke lapunknak a reform kapcsán kifejtette, álláspontja szerint „revo- lúrió helyett evolúdóra van szük­ség”, utalva ezzel arra, hogy robba­násszerű változások nem várhatók. A Belügyminisztériumban és más szaktárcáknál is dolgoznak a szakértők a közigazgatási sziszté­mát átalakító törvényjavaslaton. Ennek elfogadásához a parlament Hasznos linkek Külügyminisztérium: Baranya Megyei EIP Miniszterelnöki Hivatal Baranya Megyei Önkormányzat kétharmados többségére van szük­ség, vagyis az ellenzéknek, vagy legalábbis egy részének is igent kell mondania. Ebből a tényből, vala­mint abból kiindulva, hogy tudo­másunk szerint a kormányzó koalí- dó berkein belül sincs tökéletes összhang az átalakításról, könnyen elképzelhető, hogy rövidesen nem kerül a képviselők elé a törvényjavaslat. Mindeneset- re a már készü- M lő koncepdó lé- nyege, hogy a ma még csak formálisan létező régiók a jövőben egyre nagyobb szerepet kapnának, és vezetésüket választott képvise­lők látnák el. Elvben nem kizárt, hogy 2006- ban a helyhatósági választásokon már az új önkormányzat tagjaira is szavazhatunk. A tervezett változtatások beve­zetésével egyúttal az eddigi köz­ponti forráselosztási szisztéma is megváltozna. Az új regionális ön- kormányzatok önállóan dönthet­nek majd a térségnek szánt pénzek elosztásáról, így az eddig ezt a fel­www.kum.hu www.europahaz.pecs.hu/eip www.kancellaria.gov.hu www.bmonk.pecs.hu A megyékhez kötődő történelmi, kulturális hagyományok természetesen tovább élnek Dél-dunántüli Regionális Fejlesztési Tanács www.ddrft.hu adatot is ellátó regionális tanácsok megszüntethetek lesznek. A reform részeként nem kizárt, hogy megszűnnek a megyei rend­őr-főkapitányságok is, a hatóságnál a térségi csúcsszerv ugyancsak a régió lesz. A közigazgatási rendszer átszabása során az egyes települé­seknek komoly feladatot szánná­nak saját területük közbiztonságá­val kapcsolatban is. Ez a gyakorlat­ban azt jelenti, hogy bizonyos - ma még rendőrségi - feladatok az ön- kormányzatok hatáskörébe kerül­nének. A régiós rendszer kiépítésével és erősítésével párhuzamosan a me­gyék súlya jelentősen csökkenhet, tulajdonképpen csak adminisztra­tív feladatokat láthatnak majd el, mint például az intézmények fenn­tartását. A reform részletei egyelőre bi­zonytalanok, így nem tudható pon­tosan az sem, hogyan és milyen szisztéma alapján szavazhatunk majd a régiós önkormányzatok tag­jaira, feltehetően erre a helyhatósá­gi választásokkal egyszerre kerül­het majd sor. _________máté balázs KÉ RDÉSEK ÉS VÁLASZOK ■ Nem kell-e tartani attól hogy az ország jelenleg is elmaradott régiói még jobban leszakadnak a többi országiésztóV Az EU-csatlakozást követően Magyarország is részesülni fog a Strukturá­lis Alapoknak az elmaradott régiók részére nyújtott támogatásaiból. E tá­mogatások elsődleges célja az, hogy a tagállamok fejlődésben lemaradt, leszakadó régióinaik felzárkózását segítsék elő. A hazai költségvetésből juttatott támogatásokkal együtt az elmaradott régiók a csatlakozást köve­tően lényegesen több forráshoz juthatnak majd. ■ Hatékonynak nevezhetjük-e az EU eszközéül Az Európai Unió strukturális és kohéziós eszközei - á tagállami beavat­kozások mellett - komoly szerepet játszottak abban, hogy az elmúlt két évtizedben az Unión belül csökkentek a fejlettségbeli különbségek. A há­rom legelmaradottabb és az Unió által legnagyobb mértékben támogatott tagállam, Spanyolország, Portugália és Görögország átlagos GDP-je 1988- ban az akkori EU átlagának 68%-a volt, 1998-ban már a 79 %-a, vagyis tíz év alatt ezen országok lemaradásuk egyharmadát ledolgozták. KÉRDEZZEN ÖN IS! További információkat olvashatnak a www.dunantulinaplo.hu honlapunk európai uniós rovatában, ahol várjuk kérdéseiket a mindennapi élet bármely témakörében. Inkubátorházakat, logisztikai központokat építenének „Régi szomszédok - új partnerek” Új távlatok a régiós együttműködésben A Dél-dunántúli Régió az európai régiók együttműködésében című rendezvénysorozat részeként tegnap Pécsett tartottak konferenciát. A programon bemutatták az úgynevezett Jövő­régió elnevezésű kezdeményezést, amelyhez többek között ta­valy Baranya megye is csatlakozott. A kezdeményezés révén a térségnek jó esélye lehet arra, hogy részesül az unió határ menti együttműködést segítő alapjaiból. Az Európai Unió a Nemzeti Fej­lesztési Terv (NFT) alapján fo­lyósíthat támogatásokat Ma­gyarországnak. A dél-dunántúli térségben - amelyet szinte min­den szempontból megelőz a töb­bi honi régió - az elképzelések szerint szorgalmazzák a vállal­kozók együttműködését, és töb­bek között újabb inkubátorhá­zak kialakítását támogatják. Az Európai Unió (EU) Magyaror­szágot az eredeti elképzelésekkel szemben egyelőre egyetlen régió­ként kezeli, ami azt jelenti, hogy a majdan érkező támogatások (2004 és 2006 között várhatóan mintegy 150 milliárd forint juthat az ország­nak) sorsáról egyelőre nem a regio­nális tanácsok, hanem a kormány dönt majd. Éppen ezért kiemelke­dő jelentőségűvé vált az NFT, amely alapján az EU a segítségre szánt összegek konkrét sorsáról ha­tároz. A program a Dél-Dunántúl­ról megállapítja, hogy ugyan a régió kedvező adottságokkal rendelke­zik, a térség gazdasági teljesítmé­nye, a lakosság életszínvonala még­is elmarad az országos átlagtól, tu­lajdonképpen valamennyi mutató­ban a mögött kullog. A tervezet szerint ezt a helyzetet a következő esztendőkben úgy le­het megváltoztatni, ha azonnal ja­vítják a régió külső és belső elérhe­tőségének feltételeit. Ugyancsak cél az agro-ökológiai adottságok kiak­názása, az élelmiszer-gazdasági fej­lesztések támogatása. A gazdaságfejlesztés további eszköze lehet, hogy támogatják a kis- és középvállalkozások hálósze­rű együttműködését, az „együtt erősebbek”-elv' alapján. Szintén a kitűzött célok között szerepel to­vábbi innovációs központok, a kez­dő vállalkozókat segítő inkubátor­házak és kisebb kapacitású logiszti­kai központok kialakítása is. Többéves tárgyalássorozat után végül tavaly tavasszal Grazban ír­ták alá az EU-Jövőrégió elnevezé­sű csoport - köztük Baranya - képviselői a szorosabb együttmű­ködés reményét kifejező szán­déknyilatkozatot. A kezdeménye­zés - amelynek mottója a régi szomszédok, új partnerek szlo­gen - keretén belül többek között a munkaerőpiac, az infrastruktú­ra és a gazdaság fejlesztését keze­lik kiemelten, de az együttműkö­déssel jó esély teremtődhet az eu­rópai uniós források elérésére is. Honi részről Baranya, Győr- Moson-Sopron, Somogy, Tolna, Vas és Zala megyék tagjai a tömö­rülésnek. A magyar megyéken kívül Hor­vátország, Szlovénia, Burgen­land, Karintia és Stájerország, Friuli-Venezia Giulia és Veneto olasz tartományok képviselői vol­tak az aláírók között. Az Európában eddig példa nél­kül álló kezdeményezés nyomán körvonalazódó eurorégióban ti­zenhétmillió ember él. A Jövőré­gió létrehozása Stájerország kez­deményezése, amelyet először 1998-ban az Osztrák Gyáriparosok Szövetségével és a stájerországi gazdasági kamarával közösen in­dítottak, tekintettel a már akkor is küszöbön álló EU-bővítésre, A kezdeményezés - az aláírók szándéka szerint - a régiók széles­körű együttműködésének kíván teret és keretet adni. A projektet tegnap Pécsett mu­tatták be a regionális fejlesztési ta­nács szervezésében, ma pedig Szekszárdon ismertetik az érdek­lődőkkel. Tasnádi Päer, a Baranya Megyei Közgyűlés alelnöke el­mondta, az együttműködés a Dél- Dunántúl szempontjából azért is fontos, mert a térség eddig kima­radt az unió határokon átnyúló fej­lesztési támogatásaiból, azonban a kezdeményezés most ezek eléré­sére is jó esélyeket kínál. Porös Béla, a regionális fejleszté­si tanács elnöki tanácsadója szerint a Dél-Dunántúlnak meg kell talál­nia a helyét az Európai Unió együttműködési rendszerében, ezért érdeke a Nyugat felé való nyi­tás, a kapcsolatok keresése. A Jövő­régió kedvező lehetőséget kínál a közlekedési hálózat fejlesztése, a tudományos kutatások kapcsán va­ló együttműködésre és az innová­ció területén. máté balázs A részt vevő megyék és az osztrák vendégek képviselői a sajtótájékoztatón Statisztika vagy történelem Az Európai Unión belül már hosszú ideje a régiók jelen­tik a legnagyobb közigazga­tási egységet, ellentétben a honi megyerendszerrel. Magyarországon a rendszervál­tást követően néhány esztendő­vel alakították ki a hét régiót. Erről a mindmáig érvényben lé­vő - és módosításra váró - terü­letfejlesztési törvény rendelke­zett. Mindez azt is jelentette, hogy»ezeket a területi egysége­ket statisztikai alapon jelölték ki, azaz nem természetes kép­ződmények. Bírálói éppen eb­ben látják legfőbb hibáit is, te­kintve, hogy nem mindenütt bi­zonyult zökkenőmentesnek a működésük. A hazai régiók határai ezért még nem is tekinthetők végle­gesnek, mindaddig, amíg az új, készülő területfejlesztési tör­vény nem készül el, ugyanak­kor az sem kizárt, hogy marad a mostani felosztás, amely a Dél-Dunántúl esetében So­mogy, Baranya és Tolna „házas­ságát” jelenti a jövőben is. A magyarországi helyzettel ellentétben az unióban történe­ti fejlődés eredményeképpen jöttek létre a régiók, az ottani államok többségében a megye- rendszer ismeretlen fogalom, hiszen a területi szövetségek éppen azok szerepét hivatottak betölteni. M. B. EU-TOTÓ III. FORDULÓ A Dunántúli Naplóban április 12-ig - összesen nyolc alkalom­mal - európai uniós mellékle­tekkel találkozhatnak olvasó­ink. Az összeállításokban egy- egy kiemelt témakörre kon­centrálva a csatlakozással kap­csolatos kérdésekre igyekszünk választ keresni. Véleményeiket, kérdéseiket a www.dunantuli- naplo.hu portálunkon, illetve EU-melléklet jeligés leveleikben is várjuk. Minden alkalommal egy-egy rövid totót is közlünk, amely­nek sikeres megfejtői között ér­tékes könyvjutalmakat sorso­lunk ki. Az e heti megfejtése­ket levélben - EU-totó, III. for­duló jeligével - a szerkesztősé­günkbe várjuk március 21-ig. (Pécs, Pf. 134.) A második forduló nyertese: O sztertag Mihályné pécsi olvasónk. Nyereményéről le­vélben értesítjük. 1. Az EU egyik szimbóluma az Európa-nap. Az év melyik nap­ján ünnepük? a. június 9. b. augusztus 9. c. május 9. 2. Létezik-e EU-útlevél? a. igen b. nem c. nem, csak 2004-től 3. Hol rendezték az EU legutób­bi csúcsértekezletét? a. Nizza b. Stockholm c. Koppenhága 4. Az alábbi programok közül melyik nem tartozik az EU okta­tási, képzési, ifjúságpolitikai programjai közé? a. Socrates b. Leonardo da Vinci c. ISPA 5. Ausztria, Finnország és Svédország belépésével mek­korára bővült az EU? a. 310 millió lakos b. 370 millió lakos c. 450 millió lakos 6. Hányszor tartottak eddig eu­rópai parlamenti választásokat? a. négyszer b. ötször c. hatszor 7. Jelen voltak-e a nizzai csú­cson a tagjelölt államok képvise­lői? a. igen, tanácskozási joggal b. nem c. igen, megfigyelőként M. B. FOTÓI LÄUFER L.

Next

/
Thumbnails
Contents