Új Dunántúli Napló, 2003. március (14. évfolyam, 59-88. szám)

2003-03-12 / 70. szám

2003. Március 12., szerda RIPORT 7. OLDAL K U L TÚRA ­Pécs és Baranya gazda (g)sága A legújabb statisztikai adatok elszomorító ké­pet festenek a megye ipari termeléséről, a gazdasági teljesítmények dinamizmusáról az ország többi régiójához viszonyítva. A terme­lő beruházások nagyságrendje az elmúlt évti­zedben alig érte el az országos átlag felét En­nek ellenére a ’90-es évek közepétől az ezred­fordulóig egy dinamikus fejlődést produkált a megye gazdasága. Megújult és bővült a feldol­gozóipar teljesítménye, megmaradt az ener­giaszektor húzóágazat jellege, a mezőgazda­ság és élelmiszeripar kiemelkedő szerepe. Erosödött a kereskedelmi központi funkció. Az igazi eltolódás a szolgáltató jellegű tevékenysé­gek irányában figyelhető meg. A fél évtizedes fellendülés kifulladt, mert az alapfeltételekben semmiféle kedvező változás nem történt, viszont jött a világgazdasági recesszió, 2001. szept. 11. tra­gédiája, mint kedvezőtlen külpiaci hatások. To­vábbi versenyhátrányt okozott a szakképzettség romló színvonala, a központi fejlesztések és forrá­sok elmaradása /sajnos az innen kapott több tíz­milliárdos összeget a környe­zeti károk csökkentésére kel­lett fordítanunk/. Nem kö­zömbös, hogy azok a külföldi érdekeltségű vegyes vállala­tok adják a megyei profit dön­tő hányadát, amelyek száma az 1998-as 920-ról 2001-re 681-re, a jegyzett tőkéjük ugyanezen idő­szakban 58,3 Mrd-ról, 34,2 Mrd. Ft-ra csökkent. Ebből a vegyes vállalatok külföldi részesedése 47,7Mrd-ról, 28,7 Mrd Ft-ra esett vissza. Zsolnay példáján Zsolnay Vilmos születésének 175. évforduló­ján felidézhetjük a XIX. század közepét, amikor a kerámiagyártás az egyetlen, ahol a kapitalista át­alakulás nálunk nem jár fellendüléssel az osztrák- cselt ipar versenyelőnye miatt. Ugyanis a kőedény előállításához alkalmatlanok voltak a rendelke­zésre álló erőforrások. A magasabb feldolgo­zottsági szintű használati- és dísztárgy viszont pi­acképesnek ígérkezett. Ehhez szükség volt üzleti érzékre, új típusú vállalkozói szellemre, és kellő szívósságra. Ezzel indult el a Zsolnay-gyár a vi­lághírnévhez vezető úton. PECS-BARANYA JÖVŐJÉÉRT Dr Kéri István, a Pécs-Baranyai Kereskedet- mi és Iparkamara elnöke / 60 éves /, okleve­les közgazda, villamos üzemmérnök Munkahelyei: - MÉV Ércdúsító Üzem- Pécs mj. Város Tanácsa Ipari Osztály- Magyar Kereskedelmi Kamara- Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. „Régóta szeretném tudni, hogyan lehet a szaktudást a fejlődés szolgálatába állítani érdekeltség és kölcsönös előnyök alapján. ” Mi volt sikerének titka? Az a módszer, amely- lyel koncentrálta és a cél érdekében mozgósította a rendelkezésre álló szellemi TŐKÉT. Mai szó- használattal azt mondhatnánk, eredményes inno­vációt hajtott végre. Erről jutott eszembe, amit gyakran mondtak ismerőseim a távolabbi ország­részekből: Könnyű nektek a tudástársadalomról beszélni, mert nálatok /Pécsett és Baranyában/ sok az „ész". Csakhogy akik ezt mondják, nem veszik észre, hogy ehhez viszont kevés a „kéz”. Fia a kettő nincs arányban, a „láb” sem működik, tehát a valóságban nem haladunk előre. A globalizáció mint a gondolkodás forradalma azt is jelenti, hogy a kihívásokra nem lehet a meg­szokott módszereinkkel megoldást találni. Ezt már a probléma feltárásánál is figyelembe kellene vennünk. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Ipar­kamara testületéi, munkatársai és együttműködő szakértő partnerei elemzéseinek általánosítható tapasztalatai az alábbiak szerint összegezhetők:-Az EU módszertanát megismerve állíthatjuk, hogy a települések a gazdasági fejlődés egy meg­határozott keretfeltételeinek biztosításáért pályáz­nak. A környezet aktív közreműködését ajánlja fel a projekt megvalósulásához. Ez folyamatos erőforrás-átcsoportosításokat igényel, a tőketulaj­donosok érdekeinek harmonizálása mellett.- Oly sokat beszélünk a lobbizás fontosságáról, hozunk követendő példákat, eleddig kevés siker­rel. Ez a tevékenység hogyan motiválható lokál- patrióta-, a közösség számára is hasznot hajtó módon? Talán kevés a reális operatív program, vagy hiányzik a végrehajtó szervezet, érdekeltség?- Elgondolkodtató, hogy az információs társa­dalom infoáradatában egyre több a félinformált, vagy információhiányra pa­naszkodó vállalkozás, szer­vezet. A bennünket elhal­mozó adat, info elenyésző _________________ mértékben ölt testet ÉR­TÉKTEREMTŐ tudásban. Mennyiben javíthat a helyzeten az oktatás, a hoz­záférési helyek közreadása, hozzáférési eszközök bérelhetősége, szervezett, minősített információs csomagok készítése, egyedi-csoportos megrende­lések teljesítése.- Még nem sikerült a felsőoktatást az idetele­pült high-tech vállalkozások mögé, stabilizáló és a fejlesztésben együttműkő partnerré delegálni.- Baranyában közel 35 ezer gazdálkodó szer­vezet van / 11,5 ezer a gazd. társ./. A vállalkozá­sok 1/3-a egyéni, 90%-a 10 főnél kevesebbet fog­lalkoztat, 12 cég 500 főnél többet /ebből 5 feldol­gozóipari, 3 energiaágazati/. A mikro- és kisvállal­kozások nagy száma a helyi piacon ragadt, az el­avult technikával és technológiával nem tudott új keresletet teremteni sem a bel-, sem a külpiacokon.- A gazdasági átalakulás és az ország más terü­letén felerősödő ipartelepítés felszívta és elszívta a szakképzett, azonnal rendelkezésre álló munka­erőt. Ézt a jelenlegi oktatási rendszerben lehetet­len volt pótolni, megújítani.- A menekülés előre stratégia következményeként relatív tő­kehiány keletkezett, így a finan­szírozási nehézségek tovább rontották a jövedelemtermelő képességet. Az értékelőállító vállalkozások hullámzó árbevé­tele miatt, a helyi adókból egyre nehezebbé vált a közösségi igé­nyek színvonalas kielégítése. A megyén belüli források /piaci kereslet/ erőteljesebb megcsapolására koncentrálnak a vállalkozások és egyéb szervezetek ahelyett, hogy a „behozható” többletforrások megszerzésén munkálkodnának. Ehhez ütőképes konzorciumok kellenének.- Az igazi versenyelőny az együttműködési készségben, a pontosságban és megbízhatóság­ban, a kreativitásban, a felelősségtudatban, a he­lyi közösség stabilizáló erejében van. Ezek je­lentősége a transzregionális kapcsolatok kiépí­tésekor mutatkozik meg, amelyek az EU-kor- mányzáshoz kötődő, fejlesztési forrásszerző le­hetőségek.- A XXI. században a cégek legfontosabb va­gyontárgya a tudás, a szellemi tőke, amit folyama­tosan meg kell újítani. De a szükséges szellemi kapacitás tartós tulajdonlását kevés gazdasági tár­saság engedheti meg magának. Ezt áthidalhatja a tudomány és az üzleti szféra eredménycentrikus együttműködése. Olyan szolgáltatási infrastruktú­ra létrehozásával, amelyben közvetítik, koordinál­ják a kis- és középvállalkozásoknak az igényelt szaktudást. Ez lényeges, mert ezek a vállalkozá­sok biztosítják egy térség gazdasági stabilitását. Fellendülést hozó innováció- A közgazdasági előrejelzések szerint az eu­rópai gazdaságban a következő fellendülés dina­mizáló tényezői a termékinnovációban és a „ter­melékenység független” technológiákban fognak megjelenni. Ilyenek a szolgáltatások, a környezet­technológia, egészségügy, oktatás, vagyis a tudás- gazdaság megyénkben is kedvező potenciálokkal rendelkező szegmensei. A kutatások is igazolták, hogy a dinamikusan növekvő térségek közös jel­lemzője, azonos vagy egymáshoz kapcsolódó iparágak képviselőinek csoportosulása /klaszter- célcsoport/. Azoknak a körzeteknek a versenyké­pessége tartósabb az átlagosnál és egyúttal kevés­bé konjunktúraérzékeny, ahol az egymás közelé­be települt, egymással versengő cégek kooperáci­ós kapcsolatokat kezdeményeztek egymással. Nálunk a szellemi potenciál biztosíthatja azt az alapot, amire felépíthető a reálszféra klaszter be­szervezhető működtetése. Pl: mozgássérültek gyógyítása, rehabilitációja, egészségturizmus, környezetvédelem, környezettechnológiai ipar, szolgáltatások /felsőfokú oktatás, K+F, telekom­munikációs ipar/. Az élet igazsága: hiába fáradunk el és „csiná­lunk” nagyon sokat, ha kevés az, amit tényleg „megcsinálunk”. Mindannyian tudjuk, hogy munkánk ellenértékének utolsó részletét csak a befejezés után kaphatjuk meg. A felvett előlegek a költségeinket fedezik, a nyereséghez, a díj utolsó részletének átvételével juthatunk. Vállalkozásun­kat fejleszteni, versenyképességét, jövedelmező­ségét javítani, jobban élni csak ebből a nyereség­ből lehet. A felsorolt legfontosabb megállapításaink ké­pezték munkaprogramjaink azon fejezeteit, ame­lyek a gazdasági fejlődés feltételeinek javítását cé­lozzák szakmai érvekkel alátámasztva. Miután a magyar gazdaság stabilnak és ki­egyensúlyozottnak tekinthető a külföldi befekte­tők szemszögéből, ezért bármilyen ipartelepítést normál közgazdasági elemzés, széles körű infor­mációgyűjtés után határoznak el. Az innováció vezérelte fejlesztésnek még további feltételei van­nak. Tehát szükségszerű, hogy a terület rendel­kezzen profi befektetés ösztönző társasággal, koc­kázati tőkéhez juttató pénzintézettel, valamint olyan speciális regionális gazdaságelemzéssel, amelyik szakszerű, pontos információt nyújt a fontosabb telepítési tényezők színvonaláról és fel­használhatóságáról. Az információs társadalomban nagy a kísértés, hogy konzerváljuk tradicionális törekvéseinket: mindenről a lehető legtöbbet megtudni. A tartós versenyben való helytállás érdekében én már szemléletet váltottam: csak azokról a módszerek­ről és eszközökről szeretnék sokat tudni, ame­lyekkel a gazdaság jövedelemtermelő képessége növelhető, ezáltal Pécs város és Baranya megye eltartó képességének színvonala jelentősen meg­emelhető. Dr. Kéri István Halálra szánták magukat az egymástól tiltott szerelmesek A 19 éves fiú és a nála több mint egy évvel fiatalabb lány szív­facsaró szerelmi története egy kietlen büfé műanyag bútoros félhomályában bontakozott ki. Az olcsó kávé gőzéből felsejlő kapkodó félmondatokból, gyengéd gesztusokból, érintésekből, ártatlan mosolyokból lassan összeálló édes-bús história az egymástól tiltott szerelmesek megrendítő balladája. A páros öngyilkosság vészterhes üzenete mindent magába sűrített, ami szép, keserű és múlhatatlan: az elnyűhetetlen szerelmet, az egymásnélküliség lehetetlenségét. A mentő villogva-szirénázva ira­modott neki a mohácsi kórház fe­lé vezető dimbes-dombos útnak. Az autó hordágyain két fiatal sá- padt-fehér keze és szerelmesen féltő tekintete fonódott egymásba. A szempárok egymást kérdezget­ték: miért kergettek minket a halál ölébe? Élünk, de mi lesz ezután? Csongor és Csenge két szom­szédos baranyai faluban élnek. Három éve a véletlen sodorta őket egymás közelébe, kapcsolatuk éppen tíz hónapja érett eltéphe- tetlen szerelemmé. Csenge, a sző­ke, göndör hajtincsű, törékeny, angyalszerű tünemény, és Cson­gor, a huncut mosolyú, élénk te­kintetű fiú kapcsolatáról azonban nem mindenki akart jó szívvel tu­domást venni. Csenge anyja, és az apja halála óta a családfő szerepében tetszel­gő bátyja nem nézték jó szemmel, hogy a lány éppen Csongorhoz vonzódik. Csenge homlokán százszor csattantak anyja szavai: „a szerelem ráér, ha majd tizen­nyolc leszel, addig csak tanulj”. Csongor pedig végképp könnyű­nek találtatott a könyörtelen jó­zansággal tervező család mérle­gén: végzettség és munkahely nélkül távol állt a fehér lovú ki­rályfi eszményétől. A szerelem azonban fittyet hányva a mérnöki tervezésnek, még Csenge nagykorúvá válása előtt megérkezett. A szigorú csa­lád talán kompromisszumnak vélt diktátumot próbált a fiata­lokra erőltetni. E szerint, leg­alábbis büntetlenül, péntek esté­től szombat reggelig lehettek vol­na együtt. Csenge amúgy Pécsett jár középiskolába, a több tízkilo­méteres távolság így hétköznap a hamis biztonságérzetbe ringatta bátyját és anyját. Arra nem is gondoltak, hogy a fiatalok több­ször a fél megyét átgyalogolják egymásért. A titkos találkákról a vágyott meghitt együttlét helyett vadregényes romantikát kínáló pécsi utcai padok, várótermek, zajos vidéki házibulik, másokkal egy éjszakára megosztott autók mesélhetnének. A család persze mindent meg­tett, hogy az általa kijelölt ös­vényre terelje Csengét. A szőke lányt a tiltott pásztorórákról ha­zatérve egyre gyakrabban sodor­ta a kapunak a bátyja elmérete­zett pofonjában végződő polgári drill. Csongor közben dúló szív­vel igyekezett saját lábára állni. Munkát keresett, elköltözött ott­honról, de a Csengén túli világ nem fogadta tárt karokkal. Mivel minden gondolata csak a lányt féltette, nem is csodálkozott azon, hogy másutt, másnak nem tud megfelelni. Ahogy telt az idő, a konok csa­ládi szigor egyre inkább megkese­rítette a fiatalok életét. Csenge bátyja kötelet ígért nekik tavaly karácsonyra, hogy felakaszthas­sák magukat, ha nem tudják elfo­gadni az általa diktáltakat. Né­hány keserű-édes hónapnak még el kellett telnie, de az eszement gondolat utat talált magának. El­keseredettségükben többször is beszéltek róla, míg csak egyszer Csongor azt a bizonyos szombat estét kijelölte időpontnak. A gyógyszerek beszerzése Csenge feladata volt, aki beteg nagyanyja készletéből vételezett. A közösen kimunkált terv szerint anyjával közölte: ha még egyszer, utoljára elengedi két órára otthonról, sza­kít Csongorral, és soha többet nem megy sehova hétvégén. A végtelen szülői vakságnak esélye sem volt rá, hogy átlásson a fiata­lok tervein: az anya csaknem utol­só útjára bocsátotta a lányt. A halálra szánt szerelmesek ki­tartásával víz nélkül, szárazon nyeldesték a tablettákat, hu­szonöt-harmincat fejenként. Köz­ben gyalog indultak a lány ottho­nától a fiú falujába. Talán már a gyógyszerek hatása alatt látták úgy, hogy követik őket, így egy el­hagyott major melletti bozótosba húzódtak, majd röviddel egymás után eszméletüket vesztették. A félholt párt a rájuk találó helybéli­ek ölben vitték ki az útra a kiérke­ző mentőautóhoz. Második éle­tük első emléke a gyomormosás volt. A sokat megélt mentősöket is meghatotta, ahogy infúzióra kötve fogták egymás kezét, egé­szen a kórházig. A történtekből a fiú szülei ta­nultak, akik amúgy is kedvelték Csengét. Azt mondták: költözzön hozzájuk, sajátjukként fogják sze­retni, csak meg ne próbálják még egyszer. A párnak jelenleg más vágya sincs. Csenge szíve szerint már a kórházból is Csongorékhoz menne haza, de onnan a hűvös jogszabályok szerint csak anyjá­val, hivatalos gyámjával engedik el. Terveik szerint a gyámügy be­vonásával próbálnak „diplomáciai tárgyalásokat” kezdeményezni Csenge hovatartozásáról a két család között. A történelem ezúttal nem is­mételte önmagát. Ebben a törté­netben, még ha furcsán hangzik is, Rómeótól és Júliától kapott még egy esélyt az élet, hogy helyrehozza a sok fájdalmat és keserűséget. Nem kétséges: ha nem él vele, ha nem tanult belő­le, Csongor és Csenge legköze­lebb újra beveszi a tablettákat, akkor pedig soha többé nem látja senki a szolid szerelmüktől szép fiatalokat. barabás béla Díszdoktori székfoglalók Szuperkoncert Angliából ? akusztikus és pszichedelikus ele­- mek jellemzők, utolsó albumaik : leginkább a Pink Floyd munkái- t hoz rokoníthatók. ? A zenekar egyik alapítója és . dalírója a gitáros Danny ■ Cavanagh Európában elsőként ; hazánkban (sorrendben Szege- i den, Pécsett és Budapesten) ad ; szóló koncerteket a héten. Danny t a koncerteken zongorán, akuszti- ; kus és elektromos gitáron játszik- a zenekar korai és újabb szerze­- ményei közül. Emellett Pink 1 Floyd-, Nick Drake-, John Lennon-, , Roy Harper-, Massive Attack-, De- t peche Mode-feldolgozások is el- : hangzanak majd. ; ______________________MÉSZÁROS B.1. Mi ntha Jimmy Page érkezne Pécsre a Led Zeppelin fénykoré ban, úgy kell elképzelni azt at unplugged koncertet, melyei Danny Cavanagh ad ma este nyolc órakor az Ifjúsági Házban A gótikus metál sztáregyüt tesének, az angol Anathemánal a dalszerzője három előadásrt jött át a kontinensre, s enne! egyike a pécsi fellépés. A brii Anathema a kilencvenes ével második felének egyik meghatá rozó rock-metal zenekara, ha zánkban már három alkalomma is nagy sikerrel koncerteztek többek között 2001-ben a Szigei Fesztivál díszvendégeiként. At együttes hangzásvilágára at Universität Közjogi, Nemzetközi Jogi és Európajogi Tanszékének tanszékvezető tanára díszdoktorrá történő avatása alkalmából szék­foglaló előadást tart a születőben lévő európai alkotmányról március 13-án 9.30 órától a PTE Állam- és Jogtudományi Karán (Pécs, 48-as tér 1. Fsz. „Óriás” előadóterem). _______________________________m Dr. Hugh Spall, a Central Washing­ton University közgazdászprofesz- szora a pécsi egyetemi díszdoktorrá avatása alkalmából Az amerikai és a magyar tulajdon jogi és közgaz­dasági összehasonlítása címmel március 12-én 10.00 órakor tartja székfoglalóját a PTE Ifjúság úti kon­ferenciatermében. Prof. Dr. Gilbert Gomig, a marburgi Philipps­KOSSUTH-SZOBOR BICSÉRDEN. Pénteken késő délután, a már­cius 15-i ünnepség keretében avatják fel a falu új köztéri alkotását, Kossuth Lajos bronzból készült mellszobrát. A mű alkotója a Szigetváron élő Vanyúr István szobrászművész. fotó: laufer László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents