Új Dunántúli Napló, 2003. március (14. évfolyam, 59-88. szám)

2003-03-11 / 69. szám

6. OLDAL HÓBÓL BEM UTATKOZIK 2003. Március 11., kedd Hóból A település gazdái Az 1043-as település polgármes­tere Joós Tibor. A község jegyző­je: Mecseki Péter. Alpolgármester Mencigár Fe­renc. A képviselőtestület tagjai: Boda Tamás, Czakó Ermőné, Fábián József, Pap Ferenc, Penzár Mihály, Tóth István. A Cigány Kisebbségi Önkor­mányzat elnöke Orsós János. Képviselők: Ábrám Lajos, ifj. Orsós Sándor. Az önkormányzat címe: 7971 Dobó 1. u. 2. Telefon: 73/510- 022 . Belterület: 118 hektár, külte­rület: 1709 hektár. ■ Intézmények, szolgáltatások Hoboli Általános Iskola és Óvo­da. Az iskola igazgatója Czakó Emőné. Az óvoda vezetője: Sza­bó Dénesné. Szigetvári Takarékszövetke­zet fiókja. Irodavezető: Józsa Tünde. Háziorvos: dr. Kiss Rózsa. Védőnő: Papp Ferencné. A faluban református temp­lom van, a katolikus hívők szá­mára a régi iskolaépületben van berendezve imaterem. Szolgáltatások: gázcsere­telep, négy italbolt, egy vendég- lő, három vegyesbolt. _________■ Jó tékonysági bál A helyi általános iskola Hoboli Gyerekekért Alapítványa a már hagyományossá váló jótékony- sági bálját március 22-én rende- zi meg az iskolában.__________■ A fejlesztési tervekből Az önkormányzat az idén terve­zi az orvosi rendelő gázbeköté­sét, az óvodai terasz tetőszerke­zetének elkészítését és a ravata­lozó építésének befejezését. Kü­szöbön áll a református temp­lom restaurálása, melyet várha­tóan állami támogatással valósí­tanak meg, és elkészülhet a Do­bó István utca útburkolata. Az idén szeretnék elkészíttet­ni a falurendezési tervet is. A fi­atalokat 31 új építési telek kiala­kításával és közművesítésével várják, valamint épül egy hatla- kásos szociális lakótömb is. ■ Válságkezelő program Szigetvár térsége hátrányos helyzetű kisrégió, amelyhez a Dél-zselici Társulás 46 települé­se tartozik. A társulás válságke­zelő programot indított szociális jellegű szolgáltatások fejleszté­sére, így egyebek közt gyermek- védelmi szakszolgálat, öregek napközi otthona valamint az eh­hez szükséges infrastruktúra létrehozására. Ehhez három év alatt elköltendő 100 milliós tá­mogatásban részesül a program, s 30 millió forint önerővel kell rendelkezniük. A fejlesztések Szigetvár gesztorságával való- sulnak meg. __________________■ hó ból, dunantulinaplo. hu Az oldal a hoboU önkormányzat, a Baranya Megyei Közgyűlés és a Szigetvári Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Bóka Róbert Az iskola lelket ad Hobolnak Egyre bővül a jelenleg ötezer kötetes könyvtár Az önkormányzat és a tantestület is mindent megtett azért, hogy az iskola magas színvonalú oktatás­sal és a legkorszerűbb szolgálta­tásokkal tartsa itthon tanulóit, mondja az igazgatónő. Az önálló­vá válás évében az iskolában fel­menő rendszerben megnyílt a felső tagozat, 1995-ben ballagott el az első nyolcadikos osztály. A kisdiákot itt a falusi iskolákra jel­lemző tágas, egyúttal bensőséges környezet fogadja - hatalmas ud­var, labdarúgó- és kosárlabdapá­lya, most alakítanak ki a kisebbek számára egy játszóteret; az épüle­ten belül tornaterem, öltöző talál­ható. A gyakorlati foglalkozáso­kat nagyszerűen szolgálja a nagy szántó és gyümölcsöskert. Az igazgatónő méltán büszke arra, hogy náluk ma már termé­szetes a számítástechnikai szak- tanterem és az internetszolgál­tatás, s egyre bővül a jelenleg kö­zel ötezer kötetes a könyvtár. A könyvtár egyébként nemrégiben gazdagodott számítógéppel és be is bútorozták egy nyertes tavalyi pályázatuknak köszönhetően. Ami a pályázatokat illeti, kirán­dulásokra, kerékpártúrákra, ván­dortáborokra is rendszeresen pá­lyáznak - útjaikat is gondosan előre megtervezik. Most például Budapest nagy múzeumait láto­gatják meg nagyon kedvezmé­nyes feltételekkel, március 25-én a Pécsi Nemzeti Színházban a Rómeó és Júliát tekintik meg. Mindehhez az önkormányzat hathatós támogatása, iskolabarát szándéka járul - az idén az éves normatíva 31 millió forint, amit eddig 12-13 millióval kellett ki­egészíteni, a pedagógusbérek emelését követően ez a többlettá­mogatás már 26 millióra nőtt. Az iskola pedig be is bizonyít­ja, hogy léte milyen fontos a tele­pülés számára. A szakos ellátott­ság teljes, a gyerekek fejlődésé­hez, motiválásához nagyban hoz­zájárul az a számos tanulmányi verseny, amelyekről a hoboliak nem hiányoznak: Rébusz, levele­ző versenyek, sportversenyek, közlekedési és vöröskereszt-ve­télkedők. Tavaly Lakitelken az or­szágos történelmi versenyen az ország 234 iskolája közül a hobo­dó verseny elindítását tervezi. A kis létszámú osztályokban ered­ményes, gyakran személyre sza­bott nevelői munka folyik; nem véletlen, hogy a nyolcadikosokat az első helyen veszik fel az álta­luk választott középiskolába. Az iskolában állandó a napkö­zis-ellátás, számos szakkör mű­ködik. Az intézmény létrehozta a Hoboli Gyermekekért Alapít­ványt, amely sok más közt min­den évben jótékonysági bált ren­dez. Az iskola és az óvoda motor­ja a helyi kulturális és ünnepi rendezvényeknek - a legkisebbek most 1848-as forradalmunk kö­szöntésére készülnek. A KÖZÖSSÉGI összefogással épült ravatalozó A magánvállalkozások a kemény munkáról szólnak Több mint félszáz vállalkozás van Hobolon, közülük három szakember szól indulásáról, talpon maradása esélyeiről. Ki­mondják vagy sem, a kemény munkáról beszélnek mindhár­man. Magánvállalkozóként az első fecs­kék voltak Hobolon 1982-ben, mondja Kállai János, a kiváló ci­pész, aki a feleségével hagyta ott a szigetvári cipőgyárat, hogy önálló kisiparosként dolgozzanak. Akko­riban szűkös volt a cipők választé­ka, a divatot sem követték: ekkor kezdtek egyedi fazonú cipőket gyártani a butikok számára. A gé­peket fokozatosan vásárolták, hogy mára egy 45 fős üzem gazdáivá váljanak. 1999-2000-ben pangani kezdett a belső piac, ek­koriban tértek át a bérmunkára: 2000 januárjában adták át a mai üzemet és fejlesztették föl a lét­számot, hogy olasz megrendelő közvetítésével francia piacra gyártsanak középáras lábbeliket. Kitaláltak valami mást is: a bér­munka mellett esküvői cipőket gyártanak egyedüliként az ország­ban. E kisszériás termékek iránt • hihetetlenül nagy a kereslet - évente 40-50 ezren kötnek házas­ságot nálunk -, és a hölgyek szíve­sen áldoznak azért, hogy életük­nek ezt a kivételes alkalmát gyö­nyörű alkalmi cipővel is emléke­zetessé tegyék. A 2000-es esztendő jelentett vá­lasztóvizet Tóth Gyula baromfi- és takarmánykereskedése számára is, aki 1987-ben indította családi vállalkozását, és ma már 17 alkal­mazottal dolgozik. A baromfival a 2000. év után kezdődtek a bajok, mondja a vállalkozó, ezért a mi­nőségi tojótyúk-tenyészetükkel a szűkösen fizető nagyüzemek he­lyett a kisebb vásárlók, falusi gaz­dák felé fordultak. A takarmány­kereskedés is lecsökkent - mint előállítók, mindössze néhány bol­tot látnak el. De a kemény munka mellett segít maga a több lábon ál­lás, és azzal együtt a rugalmas pi­aci alkalmazkodás képessége: a baromfi-ágazatot és kereskedést a feleség viszi, míg a növényter­mesztés és raktározás a férj terüle­te. Céljuk a minőségi termelés - a technológiai fejlesztéseket állami pályázatok segítségével igyekez­nek megvalósítani. Nagyüzemi tartásra alkalmas baromfitelepük várja a piac élénkülését, de nö­vénytermesztőként sem ülnek öl­be tett kézzel: intenzíven foglal­koznak biotermesztéssel - példá­ul tönkölybúzával -, bár ennek egyelőre csak külföldi piaca van. A Jankó Kft. famunkáiról a me­gyei bíróság, az APEH-székház, a Gandhi Gimnázium, a Pécsi Kre­matórium vagy a Pécsi Tudo­mányegyetem mívesen kivitele­zett nyílászárói tanúskodnak. Az ötvenfős üzem Jankó Károly asz­talosmester nevéhez kötődik, aki 1987 áprilisában kezdte meg egyé­ni vállalkozását, hogy vezérlő el­vévé váljon a minőség és a gyorsa­ság. Mindkettőnek úgy lehet meg­felelni, ha a vállalás mindig arány­ban van a kapacitással, mondja a szakember. Hozzáteszi: ma már szakemberek sora - ipari mérnök, számítástechnikai szakember - áll a kft. alkalmazásában, akik a leg- kors^rűbb technika birtokában dolgozhatnak. Megkérdeztük az itt lakókat: mi a vonzó számukra Hobolban? Az idegenből jöttek is gyökeret vertek HALLGATÓMÉ PETRÁNYI ANDREA tanítónő: - Általános iskolába Szi­getvárra jártam, de soha nem vágytam el in­nen. Édesapám szentlászlói, de anyu és az anyai nagyszüleim is hoboliak. Férjem is gyorsan beil­leszkedett, én 1994 óta vagyok itt napközis ne­velő. Jól érzem magam, a napkö­ziben a gyerekkel való viszony sokkal közvetlenebb, mint a taní­tási órákon. Egy négy- és egy hat­éves kislányunk van, itt járnak óvodába-iskolába, és azért sem mennék el innen, mert itt építkez­tünk az iskolával szemben... JÓZSA LÁSZLÓ cipőipari szak­munkás: - Szigetvárról költöztem Hobolra 1984-ben, itt olcsóbban lehetett telekhez jutni. A disznó­tartás miatt is szívesen válasz­tottam, most is tartok saját ellá­tásra. Szigetvá­ron a cipőgyár­ban dolgoztam, majd árufuvaro­zással foglalkoztam. Szerettem csi­nálni; de nem ment az üzlet, válta­ni kellett: a feleségemmel együtt a cipőgyártó kft.-ben dolgozunk. A gyerekeim felnőttek már. A na­gyobbik, a fiú buszsofőr; a lányom a helyi takarékszövetkezeti fiókot vezeti. Ők is ide kötődnek már. TAKÁCS ZSOLTNÉ betanított munkás: - Két éve költöztünk ide Pécsről, barátságos szép falu, ahol gazdálkod­ni is lehet. Ápo­lónő a szak­mám, amikor adódott ez a munkalehetőség itt a cipőüzem­ben, a családom miatt is szívesen beletanultam. Ez így most kényelmesebb élet­formát jelent. Van egy hatéves fi­unk, aki kimehet a nagy udvarra, és azt is elmondhatom, hogy a kettőnk fizetéséből azért meg tud a család élni. Ami néha hiányzik, az talán város kényelme és a szó­rakozási lehetőségei... MOLNÁR TAMÁS cipőipari szak­munkás: - Itt születtem, Szigetvá­ron végeztem el a cipőipari szak­középiskolát, de ______________ az biztos, hogy itt szeretném le­tölteni a követ­kező hatvan éve­met... Kötnek az ismerősök, a ba­rátok - egy lakó­telepen el nem tudnám Icépzel- ni az életemet. Van otthon egy ci­pőipari műhelyem; épp most ad­tam be pályázatot munkahelyte­remtő beruházás támogatására. Most szeretnék összehozni egy if­júsági klubot, tárgyalunk az ön- kormányzattal, hogy bővüljenek a szórakozási lehetőségeink. DUNAI GYÖRGYNÉ pénzügyi főelőadó: - Mozsgói vagyok, Barcsról költöztünk ide a férjem­mel tíz éve. Szi­getváron akar­tunk lakást ven­ni, de a pénz döntött. Falun nőttem fel, igya megszokás nem okozott gondot, és nagy szó, hogy helyben ­először az iskolában, majd az ön- kormányzatnál - kaptam állást. A férjem barcsi, de azt mondja, nem menne vissza. Van egy 14 éves fi­unk, aki Szigetváron tanul, de ugyanígy ragaszkodik Hobolhoz. Szigetvár pedig akár egy könnyű biciklitúrával is elérhető. ■ A SZIGETVÁRI Takarékszövetkezet helyi fiókja liak a 12. helyen végeztek, és ezt a nagyszerű eredményt az idén megismételték! Az iskola a mozsgóiak, patapoklosiak példá­jára maga is egy önálló versmon­Hobol és tagintézményként működő iskolája is 1992-ig Szi­getvárhoz tartozott. Amikor a falu és az iskola ismét önálló lett, nemcsak az új, hanem a régi, 1885-ban emelt épület­szárnyba is friss szellem költözött, tudom meg Czakó Emőné igazgatónőtől.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents