Új Dunántúli Napló, 2003. március (14. évfolyam, 59-88. szám)
2003-03-08 / 66. szám
2003. Március 8., szombat A Z EURÓPAI U NIÓ KÜSZÖBÉN 9. OLDAL EU-hírek EU-NAPOK A PTE-N A Baranya Megyei Európai Információs Pont március 10-13. között a Pécsi Tudományegyetem épületeibe települ ki. A standon információs anyagokat bocsátanak az érdeklődők részére, illetve válaszolnak a felmerülő kérdésekre. NYUGDÍJASOKNAK rendeztek EU-fórumot tegnap a Baranya Megyei Önkormányzat székházában az önkormányzat és a Baranya Megyei Európai Információs Pont szervezésében. A nagy sikerű találkozó vendégei voltak Max Wratschgo, az Európai Föde- ralista Mozgalom ausztriai elnöke, Christine Hofmeister, az Európai Föderalista Mozgalom munkatársa, Wolfgang Wratschgo, Gleisdorf város Tanácsának tagja, a gleisdorfi Parasztszövetség elnöke. TOVÁBBI INFORMÁCIÓKÉRT fordulhatnak a Baranya Megyei Európai Információs Ponthoz és a Pécs-Baranyai Európai Fejlesztési Irodához is. Az összeállítás a Külügyminisztérium támogatásával készült. Oktatás az uniós csatlakozás után Egységes képzési rendszer helyett az oktatásügyet az egyes tagállamok szabályozzák A közoktatás az unióhoz való csatlakozásunk után is ingyenes marad. Emellett mindenki számára lehetőség nyílik arra, hogy tanulmányokat folytasson egy másik tagállam oktatási intézményében. Jelentősen növekedhetnek az oktatásra fordítható források Magyarország európai uniós csatlakozása után - véli Hiller István, az oktatási tárca politikai államtitkára. A közösség - régiók közötti különbségek felszámolását célzó - strukturális alapjain keresztül 2004. és 2006. között mintegy 65 milliárd forintos, vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe. Mint ismert, az Európai Uniónak nincs egységes oktatási-képzési rendszere. Az unióról szóló szerződés egyértelműen kimondja, hogy az oktatás tartalmával, szervezeti felépítésével kapcsolatos kérdések a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartoznak.- Ez azt jelenti, hogy hazánk csatlakozása után a magyar oktatási rendszerben a képzés tartalmát tekintve nincs kötelezettség semmiféle gyökeres átalakításra, módosításra - fejtette ki Hiller István. - így a közoktatás továbbra is ingyenes marad, szabályozása ugyanis nem tartozik a közösségi Milyen ösztöndíjakat ad az EU? Mint azt Szűts Péter, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Külügyi igazgatóságának koordinátora lapunknak elmondta, a különböző közösségi programok által biztosított ösztöndíjak segítségével már régóta folytathatnak magyar diákok is rövidebb-hosszabb tanulmányokat az uniós tagállamok valamely oktatási intézményében. A FTE-n egyik legnépszerűbb program a Socrates, ezen belül pedig az Erasmus, valamint a Comenius ösztöndíj, de többen szereznek külföldön gyakorlati tapasztalatot a Leonardo da Vinci program segítségével is. Szüts Péter tájékoztatása szerint évente több száz pécsi egyetemista veszi igénybe az efféle támogatási lehetőségeket. Ugyanakkor a szakember azon a véleményen van, hogy csatlakozásunk után valamivel kevesebb ösztöndíj-támogatásra lehet majd számítani, hiszen a csereprogramok elsősorban az EU és az azon kívüli országok intézményei közti tanulási lehetőséget szolgálják. jog hatálya alá, tagállami hatáskörben marad. Magyarországon mind az Alkotmány, mind a közoktatási törvény garantálja a közoktatás ingyenességét. Ettől függetlenül lehetőség nyílik arra, hogy a diákok tanulmányokat folytassanak más tagállamok középiskoláiban, ott, ahol elfogadják majd mind a magyar általános iskolai, mind az érettségi bizonyítványt. A pedagógusok munkavállalásának előfeltétele, hogy a tanár szakképesítését a befogadó államban elismertesse. Fontos a fogadó ország hivatalos nyelvének olyan szintű ismerete, amilyen munka ellátásához megkövetelhető. A magyar állampolgárok valamennyi tagállam felsőoktatási intézményébe a befogadó állam Az uniós tagállamok ösztöndíjai eddig is elérhetőek voltak a magyar hallgatók számára polgáraival azonos feltételek mellett nyerhetnek felvételt. Ameny- nyiben az adott intézményben a hallgatók tandíjmentesen tanulhatnak, a magyar diákokat is azonos elbánás illeti meg. A magyar jelentkezőknek is ugyanolyan felvételi vizsgát kell tenniük, mint másoknak, hiszen egyetlen tagállam egyetlen intézménye sem alkalmazhat megkülönböztetést. A nyelvvizsgák kapcsán elmondható, hogy jelenleg nem létezik az unió által elismert nyelvvizsga, ebben az értelemben a magyar vizsgák sem válhatnak elismertté. Az egyes intézmények saját hatáskörben döntik el, hogy elfogadják-e az adott nyelvvizsgát vagy más módon győződnek meg a nyelvismeretről. A szakemberek szerint a magyar fejlesztésű, államilag elismert nyelvvizsgák külföldön történő megismertetése a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület egyik központi feladata idén. A diploma értéke az EU-ban Az uniós szabályok szerint a tagországoknak a saját állami képesítéssel egyenértékűnek kell elismerniük a másik államban szerzett képesítést. Ez a rendszer azonban nem minden esetben működik. Az alapelv csak akkor igaz, ha valaki azért akarja elismertetni a diplomáját, mert azt a tevékenységet, amelyre á diploma feljogosítja, egy másik tagországban szeretné gyakorolni. Tehát ha „csak” továbbtanulni szeretne, és nem elhelyezkedni, vagy egyéni vállalkozóként dolgozni, akkor továbbra is az adott ország belső előírásait kell követnie. Az orvos, fogorvos, állatorvos, ápolónő, gyógyszerész, szülésznő és építész, valamint az ügyvédi szakma esetén az elismerés automatikus, még nyelvvizsgát sem írhatnak elő. A többi úgynevezett „szabályozott szakma” esetén alapvető elv, hogy ha egy állampolgár az egyik EU-tagállamban szerezte diplomáját, akkor bármely más tagállamban is gyakorolhatja szakmáját. Ennek ellenére az okirat elismerését ezen esetekben kérvényezni kell, s ekkor az elvégzett tanulmányokat ösz- szevetik az célországban lévő képzéssel. Abban az esetben, ha lényeges különbségeket találnak, továbbképzésre, illetve különbözeti vizsgára kötelezhetik a kérelmezőt. A diplomák elismerésében az EU tagállamaiban működő ún. NARIC központok adnak felvilágosítást: www.europa.eu.int/ naric. A magyarországi NARIC központként működő Magyar Ekvivalencia és Információs Központ honlapja: http://www. om.hu/nemzetkoz. SOMLAI A. Esélyegyenlőség a nemek között A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség biztosítása az Európai Unió egyik legfontosabb politikai célja, hiszen ez a probléma - változó tartalommal ugyan, de - az európai integráció kezdete óta a közösség napirendjén szerepel. Különbséget kell tenni az egyenlő bánásmód biztosítása és az esély- egyenlőség politikája között. A nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód biztosítása a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés, azaz a diszkrimináció tilalmát jelenti. Az egyenlő bánásmóddal szemben az esélyegyenlőségi politika azt kívánja meg a tagállamoktól, hogy tegyenek lépéseket a nők tényleges egyenjogúsítása érdekében az élet legkülönbözőbb területein - oktatás, egészségügy, munkaerőpiac, szociális biztonság stb. Sajnos az Európai Unió és a tagállamok erőfeszítései ellenére a nemek közötti esélyegyenlőség még ma sem valóság. A legtöbb tagországban még mindig jelentősek a bérkülönbségek, elvétve találni csak nő minisztert vagy magas szintű gazdasági vezetőt, mindennaposak a diszkriminatív álláshirdetések. Igaz, a skandináv országokban vagy Hollandiában sokkal előrébb tartanak ezen a téren, mint a mediterrán régióban - Spanyolországban, Görögországban vagy Olaszországban. Az utóbbi évtizedekben jelentős jogalkotási és intézményi feladatokat vállalt fel az Unió annak érdekében, hogy tagállamaiban és az európai intézményekben ténylegesen érvényesüljön az egyenlő bánásmód és az esély- egyenlőség közösségi elve. mek közötti esélyegyenlőség, azon államokkal szemben, ahol az csak az alkotmány szövegében létezett. Az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének gyakorlati érvényesítése megdrágíthatja a női munkaerő alkalmazását. Ezért a fejlettebb államok attól tartottak, hogy a tőkebeAz esélyegyenlőségi politika az egyetemi oktatás területére is kiterjed Bármelyik tagállamban is dolgozzon az uniós polgár, nemétől függetlenül egyenlő értékű munkájáért egyenlő bérhez van joga. Az integráció alapítóinak már 1957-től folyamatos gazdasági célja volt, hogy ne szenvedjenek a versenyben hátrányt azok a tagországok, amelyekben már akkor mindennapos gyakorlat volt a neHasznos linkek A Szociális és Családügyi Minisztérium Női ismeretek tára Nőszervezetek európai hálózata Női adattár a TÁRKI honlapján Az Európai Női Lobbi honlapja Külügyminisztérium: Baranya Megyei EIP www.meh.hu/szcsm www.gender.elte.hu/nit www.wave-network.org http ://jupiter. tarki. hu/nok/ www.womenlobby.org www.kum.hu www.europahaz.pecs.hu/eip fektetések azokba a tagországokba áramlanak majd hosszabb távon, ahol a gyakorlatban semmibe veszik az egyenlő bánásmód jogát, mivel ezekben a régiókban jóval olcsóbb a női munkaerő. Ez ellen pedig csak úgy lehet(ett) védekezni, ha minden tagállamot azonos szint elérésére köteleznek. Az elmúlt négy évtized jogalkotása, közvélemény-formáló munkája ellenére még mindig komoly különbség van az egyenlő értékű munkát végző nők és férfiak között. Az EU-ban ágazatonként és országonként erősen változó a bérkülönbség: átlagosan húsz százalék körül mozog, de egyes tagországokban eléri a harminc százalékot is. SOMLAI ADRIENN EU-TOTÓ II. FORDULÓ A Dunántúli Naplóban április 12- ig - összesen nyolc alkalommal - európai uniós mellékletekkel találkozhatnak olvasóink. Az összeállításokban egy-egy kiemelt témakörre koncentrálva a csatlakozással kapcsolatos kérdésekre igyekszünkválaszt keresni. Véleményeiket, kérdéseiket a www.dunantu- linaplo.hu portálunkon, illetve EU-melléklet jeligés leveleikben is várjuk. Minden alkalommal egy-egy rövid totót is közlünk, amelynek sikeres megfejtői között értékes könyvjutalmakat sorsolunk ki. Az e heti megfejtéseket levélben - EU-totó, n. forduló jeligével - a szerkesztőségünkbe várjuk március 13-ig. (Pécs, Pf. 134.) Az első forduló nyertese: Korb György, pécsi megfejtőnk. Nyereményéről levélben értesítjük. 1. Mely országokat érintette az ún. „északi kiterjesztés”? a. Svédország, Dánia, Finnország b. Írország, Nagy-Britannia, Dánia c. Ausztria, Finnország, Svédország 2. A Nizzai Szerződés hány képviselői helyet juttat Magyarországnak az Európai Parlamentben? a. 21 b. 20 c. 22 3. Hány témakörben kerül sor a közösségi jog átvizsgálására a magyar csatlakozási tárgyalások során? a. 30 b. 31 c. 32 4. Hány évre szól az Európai Bíróság bíróinak mandátuma? a. 4 b. 5 c. 6 5. Hány tagja van a Gazdasági és Szociális Bizottságnak? a. 111 b. 222 c. 333 6. Ki az Országgyűlés integrációs bizottságának elnöke? a. Szent-iványi István b. Orbán Viktor c. Szájer József 7. Ki jelenleg az általános titkár? a. Javier Solana b. Romano Prodi c. Jacques Delors ________ KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK _____________ m Van-e az EU-ban közösségi szintű szabályozás a nők éjszakai munkavállalásáról1 A nők éjszakai munkavállalásával a közösségi szabályozás nem foglalkozik, kivéve a terhes nők, a gyermekágyas vagy szoptató anyák tekintetében. Esetükben meghatározott ideig tilos éjszakai munkát végeztetni, míg ha korábban éjszakai munkarendben dolgoztak, akkor nappali műszakra kell beosztani őket. ■ Van-e az Európai Unióban egységes érettségi vizsga? Mivel az oktatás a mai napig tagállami hatáskörben van, ezért egységes érettségi vizsga nincsen, de az országok elismerik a más tagállamban szerzett érettségi vizsgát. ■ Mi a helyzet az iskolarendszeren kívidi fiatalokkal? Az Európai Unióban nagy hangsúlyt helyeznek azok támogatására, akik valamilyen okból kimaradtak a közép- és felsőfokú oktatásból. Különböző programok keretein belül igyekeznek nekik reális lehetőséget nyújtani arra, hogy versenyképes tudás birtokába jussanak, és hogy a munkaerőpiac résztvevőivé válhassanak. Magyarországon jelenleg is Phare-tá- mogatással működik a Magyar Népfőiskolái Társaság programja, melyet roma közösségekben élő funkcionális analfabéták alap- és munkaerőpiaci képzésére fejlesztettek ki. m Olyan fiatalok számára is létezik támogatási program, akik nem rendelkeznek még befejezett képzéssel? Az uniós közösségi programok között vannak posztgraduális jellegűek, többségük azonban olyan fiatalokat céloz meg, akik még nem fejezték be tanulmányaikat, sőt, számos esetben külön előírás, hogy a szóban forgó időpontban magyar oktatási intézmény hallgatójának kell lenni. A Mobilitás programon belül már akár 15 éves fiatalok is pályázhatnak. Lehetőség nyílik arra, hogy magyar fiatalok csoportjai találkozzanak egymással | egy bizonyos témával kapcsolatosan (Fiatalok Európáért), az Európai I Önkéntes Szolgálat iskolán kívüli lehetőségként nyújt 18-25 év közöttiek- j nek, hogy maximum 12 hónapot töltsenek külföldön, non profit tevé- | kenységet végezve, s ezeken kívül is szerveznek különböző programokat, találkozókat fiatalok részére. ■ Van-e az EU-ban a szülőkkel kapcsolatos rendelkezés? Igen, létezik a szülőkkel kapcsolatos uniós irányelv, amely alapvetően a gyermek születéséhez kapcsolódik. A családi és a munkahelyi kötöttségek összehangolásának részeként az EU nagyon fontosnak tartja, hogy a szülők - mind az anya, mind az apa, de egyszerre csak egyikük - szabadon választhassanak: szülést követően otthon akamak-e maradni gyermeket nevelni, vagy inkább dolgozni szeretnének. Ennek érdekében 3 hónap szülői szabadság illet meg minden gyermeket nevelő munkavállalót. KÉRDEZZEN ÖN IS! További információkat olvashatnak a www.dunantulinaplo.hu honlapunk európai uniós rovatában, ahol várjuk kérdéseiket a mindennapi élet bármely témakörében. A válaszadásra az egyes területek jeles szakértőit kérjük fel. ■
