Új Dunántúli Napló, 2003. február (14. évfolyam, 31-58. szám)

2003-02-07 / 37. szám

2003. Február 7., péntek KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL Impozáns művészeti könyv Jelenkor-könyvpremier: Kelemen Károly albuma Pinczehelyi Sándor képzőmű­vész, a PTE Művészeti Kara Vi­zuális intézetének igazgatója mutatta be a pécsi Művészetek Házában a héten megrendeze­tett könyvpremieren Kelemen Károly: Retrospektív 1975- 2002 című művészeti albumát. Még galériaigazgatóként rendezte meg Pinczehelyi Sándor a kortárs magyar képzőművészet jelentős képviselője, Kelemen Károly emlé­kezetes pécsi kiállítását. Az élet úgy hozta, hogy a világ legrangosabb művészeti megmérettetésén, a Ve­lencei Biennálén az egyik évben Kelemen, egy másik évben pedig Pinczehelyi képviselte néhányad- magával a hazai képzőművészetet. A több évtizedes barátság jegyében mutatták be a héten a pécsi Művé­szetek Házában Kelemen Károly: Retrospektív 1975-2002 című im­pozáns művészeti albumát. A Je­lenkor Kiadónál megjelent példaér­tékű ritkaság kapcsán Pinczehelyi Sándor fölidézte művésztársa pá­lyakezdését. A festészethez és a fi­lozófiához egyaránt vonzódó Kele­men művei nem egykönnyen értel­mezhető látványosságok, ugyanak­kor egyaránt fogva tartják az átlag műélvezőt és a képzett esztétát. A festő az úgynevezett „radírképei­nek” keletkezéstörténetébe is be­avatta a hallgatóságot, elmondta hogy a radír a „képrontáshoz” kell. A tarotkártyához kötődő „kártya­kép”-korszakáról, Picasso egyes té­máihoz és az avantgárd széles körű motívumvilágához kötődő jellegze­tes alkotásairól is számos műhely­titkot osztott meg a hallgatósággal. - Kiindulópontjaim mindig képek, szobrok, az egész művészettörté­net „lomtára” - mondta. - A példák az olyan művészek, mint Morandi, aki 60 éven keresztül festette „ugyanazt”. A monográfiáról szólva elhang­zott: megdöbbentő, mennyire isme­retlen a mai magyar művészet még az egyetemi szakhallgatók körében is. Olyan neveket sem ismernek, mint Bak Imréé. Nádler István, Ke­serű Ilona és most Kelemen Károly neve valami jót ígérve fémjeleznek ugyan egy-egy rangos monográfiát, de ez a kortárs magyar művészet­nek csak töredéke. Holott mint Ke­lemen szellemesen megjegyezte, a kiállítás „elszáll”, a könyv megma­rad... Koszta Gabriella, a Jelenkor Könyvkiadó képviseletében úgy vé­lekedett, hogy a hiányok egy általá­nos hazai kulturális igénytelenséget jeleznek, amit egyetlen értelmes ember sem fogadhat el. Egy ilyen életmű-kiállítást helyettesítő kétség­telenül drága kötet értéke egyéb­ként pénzben kifejezhetetlen. Azok a művészetbarát polgárok, akik nem tudják megvenni a képeket, e kötethez hasonló albumok révén kerülhetnek akár mindennapos kapcsolatba a művészettel. BEBESSI K. Kisvárosi alkotótábor A tervek szerint idén nyáron fogadja első résztvevőit az a kézműves tábor, melyet a harkányi Harka Művészeti Alkotói Kör hívott életre. A fürdőváros terehegyi kerületé­ben, az egykori kulturális intéz­mény területén - ahol a régi olva­sókör is működött - kívánják kiala­kítani azt a táborhelyet, ahol a kü­lönböző kézműves szakmák - ke­ramikus, gipsz- és fafaragó - iránt érdeklődő gyermekeket fogadnák. Vanyúr Sándor, a kör megbízott vezetője elmondta, a helyi érdeklő­dőkön kívül a régióból, valamint a település német, horvát és lengyel testvérvárosaiból is várnak résztve­vőket. Mivel a terület még nincs a „helyben lakásra” felkészülve, ezért a helyiek bejárók lesznek, míg a más településekről, külföld­ről érkezők családoknál találnak otthonra a tábor idejére. Mindez a személyes kapcsolatok kiépítésére, illetve a már meglévő barátságok elmélyítésére is remek lehetőséget biztosít. Megtudtuk, az alkotótábor szer­vezése jelenleg gőzerővel zajlik, a technikai feltételek - így például az égetőkemence - azonban az ön- kormányzat jóvoltából már biztosí­tottak, az előadók pedig egytől egyig helyi művészekből, szakmai oktatókból állnak majd. Vanyúr Sándor hozzátette, az első alkalom­mal megrendezésre kerülő alkotó­táborban született műveket nem csak helyi tárlaton, de a Harka Kör baráti közösségébe tartozó telepü­léseken is bemutatják egy vándor- kiállítás keretében. Az alkotótábor kapcsán Bédy Ist­ván polgármester elmondta, érdek­lődéssel fogadták a siklósi önkor­mányzat legutóbbi kijelentését, mi­szerint a siklósi ifjúsági tábor érté­kesítéséről elsőként a fürdővárossal kívánnak tárgyalni. Bár számukra a felkínált lehetőség kecsegtető, a döntést egy sor egyeztetésnek kell megelőznie. _______________icj. Az Európai Unió gyermekszemmel A Baranya Megyei Európai In­formációs Pont és a pécsi Euró­pa Ház ősszel rajzpályázatot hir­detett az általános iskolások szá­mára „Színes cErUza - Az Euró­pai Unió gyermekszemmel" cím­mel. A legsikeresebb pályamű- veket bemutató kiállítást tegnap délután az Európa Házban Mer- za Péter, a Pécs-Baranyai Euró­pai Fejlesztési Iroda vezetője nyitotta meg. A pályázat díjki­osztó ünnepségén az önkor­mányzatok, pécsi intézmények és cégek különdíjai révén össze­sen 37 gyermekrajz alkotója ka­pott elismerést és jutalmat. A felső tagozatosok kategóriában Kamenszki Zsuzsanna (Mo­hács) lett az első, a 2. helyezett Várady Petra (Pécs), a 3. Renter Noémi (Pécs). Az alsó tagozato­sok helyezettjei: 1. Haász Petra (Sásd), 2. Fehér Ivett (Pécs), 3. Benkő Evelin (Szalánta). d. i. A kiállítást a pécsi Mátyás Király Utcai Általános Iskola énekkarosai nyitották meg fotó: tóth l. A zeneszerzői maximumról A három narancs szerelmese Weber Kristóf zeneszerző lényegében megél­hetésnek tekinti azt, hogy a Pécsi Nemzeti Színházban (és persze más színházaknál is) kísérőzenét ír a színdarabokhoz. Háttérem­bernek tartja magát, akit megfizetnek ezért, ugyanakkor mindez nem jelenti azt, hogy pénzért bármit elvállalna.- A „szomorú”-, azaz komolyzenészek között tu­dom, hogy van olyan nézet, hogy aki színházi kísé­rőzenét ír, az sok pénzért csinál vackot - mondja a 43 éves művész.- Felteszem, e vélemény egyik fele sem feltétlenül igaz...- Bizonyos értelemben igaz, bár természetesen relatív, mit nevezünk rossz zenének. Sok pénzért én is hajlandó vagyok „rossz” zenét írni, de egy bi­zonyos színvonal alá nem tudok süllyedni. Sajnos, volt már olyan színházi felkérésem, amit vissza kel­lett utasítsak. Rossz volt a darab is, és főképp az nem tetszett, amit kértek tőlem. Weber Kristóf fotó, m. a.- Miért vág bele egyáltalán egy zeneszerző ilyes- ■ mibe?- Mert ez az egyetlen publikálási lehetőség a szá­momra. Zeneműkiadás nincs, a hanghordozókon való megjelenés nagyon a konzumértékekre kon­centrál, a könnyűzenén kívül alig létezik. Ez az egyetlen módja, hogy a zenehallgatókat „szembesí­teni” tudom a műveimmel.- Hány százalékos szabadságfok egy színdarab­ban dolgozni ahhoz képest, amikor egyedül van ott­hon, és azt ír, amit akar? ‘ - A feladat sokféle lehet. Van, amikor csak szer­kesztem a zenei anyagot, mint például a most futó pécsi Illatszertár esetében, de ilyenkor mód van rá, hogy becsempésszek egy saját művet, ezúttal egy tangót. Van, amikor idézni kell ismert műveket, vagy feldolgozni valamit, de sokszor önálló, erede­ti zenét írok. Egyébként erről részletesen szólok a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának felké­résére írt Alkalmazott zene című, hamarosan meg­jelenő könyvemben.- Vegyünk egy konkrét példát, legutóbbi munká­ját, a PNSZ-ben nemrég bemutatott Hamletet. Mi­képp állt hozzá a feladathoz?- Természetesen ismertem a darabot, mi több, korábban már kétszer dolgoztam Hamlet-előadás- ban. Számomra mindig nagyon fontosak a jelme­zek. Láttam, hogy itt van korona és bukósisak, re­volver és kard, királyi palást és ballonkabát, hírnök és mobiltelefon. Nyilvánvaló, hogy a zenét is úgy kellett megírni, hogy aláfesse ezt a képet.- Összességében: mit jelent a szerző számára a színházi zene?- Annyit, hogy különböző stílusokban, modo­rokban lehet dolgozni. Régi korok zeneszerzőit tu­dom utánozni. Vagyis, megfelelek a zeneszerzői minimumnak.- Akkor azért megkérdem: ennek fényében mi a maximum?- Semmi más, mint tudni kell szakítani a minták­kal és immár semmit és senkit sem utánozni. _________________ MÉHES KÁROLY Va sárnap délelőtt ismét be­mutató lesz a pécsi Bóbita Bábszínház nagytermében. A 4-10 éves korosztály szá­mára készítették el a színház művészei A három narancs szerelmese című előadást. Ki ne ismerné a három narancs szerelmesének történetét? Vagy mondjuk inkább úgy: a három cit­rom történetét, vagy a háromágú tölgyfa tündérét, esetleg a világ­szép nádszálkisasszonyét. A na­rancsból, citromból, nádszálból, tölgyfaágból kiszabadított csoda­szép lányok, királylányok, tündé­rek és az őket égen-földön felku­tatni vágyó királyfi története is­mert az egész világon. A Bóbita Bábszínház legújabb bemutatójá­ban, amit Jámbor József ki, egy ki­rályfi vadászata során megsérti a Hegyek Boszorkányát, aki átkot bocsát rá: ne legyen addig nyugta, ne legyen addig boldog, míg meg nem találja a három narancs sze­relmét, túl a világ végén. Hű udva­ri bolondja kíséretében hosszú és kalandos vándorlás után jut el a három narancs palotájába, miköz­ben a Hold és Nap udvarába is el­látogat. De persze a végén elnyeri méltó jutalmát, amit már az elő­adás címe is jelez: a három na­rancs szerelmét. A Sramó Gábor rendezte látvá­nyos, sokszereplős és bábos elő­adás a klasszikus mesék kedvelői­nek jelenthet majd igazán örömet - szokás szerint kicsiknek, na- gyoknak egyaránt. _________mjc A horvátoknál a legnagyobb szorul ellenzékbe Baranyában sem teljes a harmónia: ellentét a Pécs környékiek és a Dráva mentiek között Az új Országos Horvát Önkormányzatot megválasztó szombati elektori gyűlés megmutatta: a választási törvény selejtessége miatt érdekellentét van a horvátok legnagyobb tömbjét adó ba­ranyaiak és a többi megye képviselői között, ugyanakkor a Pécs környékiek és a Dráva mentiek közt sincs teljes harmónia. Bára választás törvényességét és ér­vényességét nem befolyásolja, az új Országos Horvát Kisebbségi Önkor­mányzatot megválasztó elektori gyűlést a baranyaiak zöme tüntető­leg otthagyta. Történt ez azon siker után, hogy az őszi választások ré­vén a korábbi 18 helyett 31 horvát kisebbségi önkormányzat alakulha­tott Baranyában. A kívülállókban megütközést keltő lépés indokairól a baranyai elektorok szószólója, Győrvári Gá­bor, a Szentlőrinci Horvát Kisebbsé­gi Önkormányzat elnöke a követke­zőket mondja:- Az országos elektori gyűlésre a baranyaiak előkészítő bizottsága új választási szisztémát dolgozott ki. Ennek kifejtésére azonban nem kaptunk elégséges lehetőséget. A titkos választás formája mögött - a most legutóbb is érvényesülő - ed­digi megegyezésen alapuló gyakor­lat szerint a kisebbségi önkormány­zatok számának fele adja meg a me­gyéknek jutó mandátumok számát, így a 18 budapesti kerületi kisebbsé­gi önkormány­zat után 9 man­dátum jutott a fővárosnak, amelyben a ma­gyarországi hor- vátság 5 százalé­ka lakik, és 16 Baranyának, ahol a horvátok 30,1 százaléka él. Az érzelmeket kikapcsoló új szisztémánk három szempont alap­ján számított adatok súlyozott átla­gával teremtette volna meg a man­dátumok demokratikusabb, s fő­ként arányosabb megoszlását: a ki­sebbségi önkormányzatok mellett figyelembe vette a népesség számát és az intézményi hátteret. így Baranyának 18 mandátum ju­tott volna. A többi megye sem járt volna rosszabbul, csak Budapest a 9 helyett 6 mandátumot kapott volna. Csakhogy a választási törvény fur­csasága folytán a budapesti 711 hor- vátnak 90 elektori hely jár, miköz­ben például a szalántai 600-egyne- hánynak csak három. Győrvári Gábor úgy véli, a fővá­rosiak azzal az ijesztgetéssel fogták össze a többi megyét a baranyaiak kiszorítására, hogy azok a mandátu­maikra pályáznak. A szavazati ará­nyok aztán megmutatták, hogy a baranyai jelöltek javarészt csak saját elektoraik támogatását kapták meg, de még így is 16 helyet szereztek a testületben. A szószóló szerint a baranyaiak a választás törvényességét nem von­ják kétségbe, de nem látják, hogy a magyarországi horvátság teljessége áll az új testület mögött. Még egyez­tetni kívánnak a folytatásáról. A leg­valószínűbb az, hogy konstruktív ellenzék lesznek az országos önkor­mányzatban. Gulyás Pál, Felsőszentmárton polgármestere viszont azon beállí­tás ellen háborog, hogy valamennyi baranyai elektor kivonult az ered­ményhirdetés után. Ő nem tartott a pécsiek által vezetett kivonulókkal és szerinte a jelenlévő - mintegy 80 - baranyai elektorok kb. 40 százalé­ka, különösen a Dráva mentiek, ugyancsak maradtak.- Az ilyen tüntetésnek semmi ér­telme, semmi jogi jelentősége nincs. Az meg szomorú, hogy a választási szisztémánkról tartott tárgyalásaink egyikére sem hívtuk meg az orszá­gos elnököt. Eközben a többi horvát közösség összefogott ellenünk. De az is furcsa, hogy három pécsi kép­viselő jutott be az országos önkor­mányzatba, amikor Drávasztára polgármestere egy szavazat híján nem, és a Dráva menti 4 községéből pedig csak kettő adhatott képvise­lőt. En ezt is aránytalannak látom. Noha munkásságuk értékét mindig is elismertem, úgy érzem, nem reá­lisan politizáltak azok a pécsiek, akik a horvát kultúrából élnek már évtizedek óta. Politikai vonalon amatőr dolgok történtek. Lassan ne­vetségessé válunk az ország előtt, ezt pedig nem szeretném. A személyi Sárosácz Mihály, a Baranya Megyei Horvát Kisebbségi Önkormányzat elnöke viszont úgy tudja, néhány ki­vételével a bara­nyai elektorok kivonultak a gyűlésről.- A 107 ki­sebbségi önkor­mányzat közül a legtöbb Bara­nyában van, itt él a horvát ki­sebbség legnagyobb tömbje, intéz­ményeink több, mint fele itt talál­ható, az óvodától az egyetemig ter­jedő teljes spektrummal Pécsett működik a magyarországi horvát­ság oktatási bázisa. A budapestiek képviseleti aránya ezek alapján nonszensz - mondja. - Mi előre megfogalmaztuk az elvárásainkat. Azt mondtuk, ha ezekre nem hajlik Budapest és a többi megye, akkor nekünk nincs keresnivalónk-az or­szágos önkormányzatban. Eddig sem volt hasznunk belőle: szinte minden javaslatunkat elvetették. Lesz még egy megbeszélésünk ar­ról, hogy vállaljuk-e tovább az el­lenzékiséget, vagy azt mondják a baranyaiak: bennünket az Orszá­gos Horvát Önkormányzat nem képvisel. Ettől persze az még működni tud és fog. No de külön baranyai horvát kisebbségi érdekképviselet, és or­szágos a baranyaiak nélkül? A logi­ka szerint ez képtelenség. így véle­kedtek az országos önkormányzat­ba beválasztott baranyai küldöttek is, akik szerdai összejövetelükön úgy döntöttek: ma a Parlamentben átveszik a mandátumukat.- Csak belülről lehet politizál­nunk. Egyeztetünk majd az orszá­gos önkormányzatban, s meglátjuk, mit kínálnak a testületben a többiek Baranyának - kommentálja az elha­tározásukat Hepp Mihály, a Magyar- országi Horvátok Szövetsége Bara­nya megyei elnöke, az August Se- noa Horvát Kulturális Egyesület el­nöke, a Baranya Kulturális Egyesü­let elnöke stb... Úgy hírlik, baranyai képviselőtár­sai országosan is vezetői funkciót kívánnak neki. Alelnökit legalább. DUNAI I.

Next

/
Thumbnails
Contents