Új Dunántúli Napló, 2003. február (14. évfolyam, 31-58. szám)

2003-02-06 / 36. szám

2003. Február 6., csütörtök HAZAI TŰK Ö R 3. OLDAL Védőháló és értékvédelem Budapest Mélységi ellenőrzési hálót alakítana ki Magyarország, hogy biztosítsa a komplex és hatékony fellépést a határ­őrség, a rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Pa­rancsnoksága, a Bevándorlá­si és Állampolgársági Hivatal, valamint az országos munka­ügyi felügyelőség bevonásá­val, térben és időben koordi­náltan - derült ki Béndek Jó­zsef tábornok, az Országgyű­lés rendészeti bizottságának adott beszámolójából. A határőrség országos parancs­noka szerint a biztonság komplex értelmezése nem teszi szükséges­sé és indokolttá, hogy adott terü­leten több hasonló feladatot ellátó rendészeti szerv legyen. Béndek József szerint az európai uniós csatlakozás utáni külső és belső határok közötti ellenőrzésben fo­kozott szerepe lesz a határőrség­nek, amely reményeink szerint általános idegenrendészeti fel­adatot lát el. Béndek azt is mond­ta, hogy a határőrség állománya nem mobilizálható, ezért nem fognak határőröket átvezényelni az ország nyugati határszakaszá­ról az Európai Unió külső határá­vá váló keleti országrészbe. Nem döntött az Országgyűlés men­telmi bizottsága Juhász Ferenc hon­védelmi miniszter mentelmi jogának felfüggesztéséről. A mentelmi jog felfüggesztését a Budai Központi Kerületi Bíróság kérte Szili Katalin­tól, az Országgyűlés elnökétől, miu­tán Juhász Ferencet becsületsértés miatt jelentette fel Orbán Viktor ta­valy novemberben. A volt kormányfő úgy értékelte, hogy a miniszter az Info Rádióban öt nyíltan antiszemitá­nak és nacionalistának bélyegző nyilatkozatot tett. Géczi József Ala­jos (MSZP), a testület elnöke azt mondta: az ügyben Juhász Feren­cet is meg kell hallgatni. Az Országgyűlés területfej­lesztési bizottsága általános vitá­ra alkalmasnak találta az Orszá­gos Területrendezési Tervről szó­ló törvényjavaslatot. A törvény célja, hogy meghatározza az or­szág egyes térségei terület-fel­használásának feltételeit, a mű­szaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét. A területrendezési terv a fenntart­ható fejlődés elveinek megfelelő­en védi az értékeket, és az euró­paihoz illeszti Magyarország tér- szerkezetét; a terv biztonságot ad a befektetőknek és az önkor­mányzatoknak a tervezéshez. MTI/EUROPRESS Profi hadsereg - korábban Budapest Az önkéntes haderőre való átállás meggyorsításáról tár­gyalt Juhász Ferenc honvédel­mi miniszter és Kuncze Gá­bor, az SZDSZ elnöke. A meg­beszélésen a vélemények kö­zeledtek, ám egységes állás­pont továbbra sem alakult ki. Kuncze Gábor elismerően szólt arról, hogy az SZDSZ kezdemé­nyezésére bekerült a kormány- programba a hadkötele­zettség 2006-os meg­szüntetése, ám a sza­baddemokraták gyorsí­tanák a folyamatot. Sze­rintük kellő politikai akarat esetén megvaló­sítható, hogy 2004-ben vonuljanak be utoljára sorköteles fiatalok - eh­hez a szervezési és költ­ségvetési feltételek adottak. A pártelnök az indokok között em­lítette, hogy a NATO hazánktól még sohasem kérte sorozott ka­tonák részvételét nemzetközi akciókban, és a magas szintű fel­készülésre egyébként sem ele­gendő a mai, hat hónapos kikép­zési idő. A kormány elkötelezett az ön­kéntes hadsereg létrehozásában, mert ez a választók akaratát feje­zi ki, továbbá nemzetközi kötele­zettségeink is csak profi hadsereg révén teljesíthetők; a megvaló­sítás technikai kérdéseit és az át­állás időpontját azonban még egyeztetniük kell a koalíciós part­nereknek - mondta JuháS2 Fe­renc, utalva rá, hogy a kormány pénteken tárgyalja az átalakítás koncepcióját. A koncepció az ed­diginél közelebbi időpontot jelöl meg az átállásra. Erről a minisz­ter csak annyit közölt, hogy az utolsó sorkatonák 2005-ben sze­relnének le. (Mivel a 2004-et ja­vasló SZDSZ-szel to­vábbi egyeztetés szük­séges, valószínűsíthető, hogy 1995 első felében vonulnának be utoljára a sorkötelesek.) Jelenleg a sorállomá­nyú katonák átlagos lét­száma 6000 fő, ám ki­váltásukhoz ennél keve­sebb szerződéses kato­nára lesz szükség. Azt az egyik tárgyalófél sem árulta el, hogy a profi hadsereg tervezettnél koráb­bi bevezetése mekkora többlet- kiadással járna, vagyis hogy a biz­tosított „költségvetési feltételek” mennyi pénzt jelentenek. Hang­súlyozták viszont, hogy a lakta­nya-felújítások minden esetben szükségesek, és a profi hadsereg működtetése hosszú távon költ­ségvetési megtakarításokat is le­hetővé tesz. DÓCZY LÁSZLÓ „Tolni a biztonság szekerét” Kaposvár Tavaly 10 százalékkal keve­sebb bűncselekményt követ­tek el Magyarországon. A Dél- Dunántúlon rosszabb a hely­zet: itt mindössze kétszázalé­kos a javulás. A közbiztonság javításán túl olyan kihívások várnak a rendőrségre, mint a felkészülés az uniós csatla­kozásra, a minőségbiztosítási rendszer bevezetése. Egyebek mellett erről is szó esett azon az értékelő állománygyűlé­sen, amelyen Lamperth Mónika belügyminiszter és Salgó László rendőr vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány is részt vett. A belügyminiszter kiemelte: nagy gondot jelent, hogy egyre több a gazdasági, a személy elleni erő­szakos, és a garázda jellegű bűn- cselekmény. Kiemelt feladat a társszervekkel való együttműkö­dés erősítése, a minőségbiztosítás bevezetése, és a statisztikai szem­lélet helyett a lakosság elvárásai­ra, véleményére alapuló értékelési rendszer megteremtése. A hang­súly egyre inkább a helyi rendőr- kapitányságokra helyeződik át, annál is inkább, mert itt zárul az ügyek mintegy 90 százaléka. Állománygyűlésen Lamperth Mónika belügyminiszter és Salgó László rendőr vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány fotó: lánc Róbert Salgó László szólt arról is, hogy létszámkorlátozás van a megyei főkapitányságokon, ám szeretnék feltölteni a helyi kapi­tányságok állományát. Kevesebb rendőr dolgozik a városi kapi­tányságokon, mint amennyire szükség volna, van olyan város, ahol az állománytábla egynegye­de üres. Az országos rendőrfő­kapitány is hangsúlyozta az ösz- szefogás fontosságát, mondván „a rendőrség egyedül nem tudja tolni a biztonság szekerét”. Salgó László a somogyi főkapi­tányi poszt betöltésével kapcso­latban megerősítette: tudomásul vette Soczó László kérését, hogy a somogyi főkapitányi jelölését te­kintse semmisnek az ellene folya­matban levő eljárás miatt. Salgó türelmet kért; a február 20-ai leg­felsőbb bírósági ítélet alapján ha- tároz majd a kinevezésről, jakab Kifogásolt büntetés Bizottság az Unióért Budapest A négy parlamenti párt részvéte­lével koordinációs bizottság lét­rehozását javasolja Dávid Ibo­lya, az MDF elnöke, hogy meg­vitassák, melyek a nemzeti mi­nimum körébe tartozó kérdé­sek, mi a magyar érdek, és me­lyik párt mit kíván képviselni az Európai Parlamentben. ■ Vác A Fidesz váci szervezete meg­döbbent, amikor a városi rendőr­ség pénzbüntetést rótt ki a Fi- desz-MDF korábbi önkormány­zati képviselőjelöltjére és egy másik helyi lakosra, mert tavaly hangot adtak nemtetszésüknek, amikor nem engedték be őket egy, a miniszterelnök részvételé­vel zajló politikai kampányren­dezvényre. A rendőrkapitányság a gyülekezési jog megsértése mi­att indított eljárást ellenük, és 40- 40 ezer forint pénzbüntetést rótt ki rájuk. A közlemény szerint el­szomorító, hogy az Európai Unió kapujában, Magyarországon meg lehet valakit büntetni ezért. ■ A képzés gyermekbetegségei Több sebből vérzik a hazai szakorvosképzés rendszere - állít­ja a Magyar Rezidens Szövetség. A fiatal orvosok érdek-kép­viseleti szervezete a törvények módosítását szorgalmazza. Budapest Magyarország európai uniós csat­lakozása után a jobb anyagi és er­kölcsi elismertség reményében várhatóan a fiatal orvosok jelen­tős része elhagyja az országot, ami az itthoni betegellátást so­dorhatja veszélybe - figyelmez­tet a szövetség. A szakorvosjelöl­tek gyakorta nehezményezik, hogy tapasztaltabb kollégáik nem engedik betegközeibe őket; a szakképesítéshez szükséges mű­tétek elvégzését sokszor úgy iga­zolják számukra, hogy a beavat­kozásokat el sem végezték. Kökény Mihály, az Egészség- ügyi, Szociális és Családügyi Mi­nisztérium politikai államtitkára azt mondta: nem kívánják gyöke­restől átalakítani a világ számos országában jól bevált rezidens­képzés rendszerét, de orvosolni kell a gyermekbetegségeket. A pályakezdők érdek-képviseletei és a szakmai szervezetek bevoná­sával szeretnénk elérni azt, hogy városi kórházakban alkalmazott fiatal orvosok ne töltsék az év na­gyobb részét távoli klinikákon. A szakmai képzés mellett igyekez­nek megoldani, hogy a reziden­sek az őket foglalkoztató kis kór­házakban is több időt dolgozhas­sanak. Csak így tudják érdekeltté tenni az intézményeket a pálya­kezdők alkalmazásában. Az államtitkár szerint ellenőr­zésre szorul a képzés színvonala - a betegellátás biztonsága ér­dekében. Gondot jelenthet, ha a nem jól felkészített orvos éles helyzetben marad magára. Külö­nösen a keleti országrészben lé­vő szakemberhiány enyhítésére több orvostanhallgató felvételét szorgalmazza a minisztérium. Az új bértábla szerint a pálya­kezdő rezidensek bruttó keresete 107 500 forintnál nem lehet keve­sebb. Kökény hangsúlyozta: tart­hatatlan, hogy az egészségügy­ben - az európai normákkal el­lentétben - szinte korlátlanul el­rendelhető a túlmunka, készen­lét, ügyelet. A betegellátást is ve­szélyezteti, ha az orvos az éjsza­kai ügyelet után reggel műtőasz­talhoz áll. A szaktárcánál már elkészült az a koncepció, amelynek alapján 2004. január 1-jétől fokozatosan bevezetik Magyarországon is az uniós foglalkoztatási szabályo­kat, amelyek garantálják a kötele­ző pihenőidőt is. NÉMETH zsuzsa Hírek Bizalmi kérdés A parlamenti jogalkotás minő­ségének javítását segítheti az igazságszolgáltatással kialakí­tandó együttműködés, ami szó­ba került az Országos Igazság­szolgáltatási Tanács ülésén is. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke jelezte: az Országgyűlés és az igazságszolgáltatás fon­tosnak tartja, hogy a társada­lomban növelje munkája tekin­télyét, elmélyítse a szervezete iránti bizalmat, s fokozza tiszte­letét és megbecsülését, mti Jogi értelemben A Cigány Szervezetek Országos Szövetsége (CSZOSZ) nem tart igényt kormánybiztosra az Or­szágos Cigány Önkormányzatot megválasztó március 1-jei elek­tort gyűlésen - mondta Dógi János, a CSZOSZ elnöke. A De­mokratikus Roma Koalícióhoz (DRK) tartozó CSZOSZ vezetője szerint a január 11-ei elektort gyűlésen nem történt választási csalás, a gyűlést csak jogi értel­mezési viták miatt kell meg­ismételni. MTI Ott lennének Harmadik Erő Szövetség néven új cigány politikai csoportosu­lás alakult azzal a céllal, hogy alternatívát nyújtson az orszá­gos cigány önkormányzati vá­lasztásokon szembenálló két koalíció mellett. A szövetség részt kíván venni az Országos Cigány Önkormányzat március 1-jei választásán, mti Katonai szemle Johan Hederstedt vezérezredes, a Svéd Védelmi Erők főparancs­noka a Bakonyban megtekintett egy harcászati kiképzési gyakorlatot. A svéd tábornok Fodor Lajos vezérezredes, a HM Honvéd Vezérkar főnöke meghívásának tett eleget, mti Sorstársak Megújul a Magyar Televízió Sorstársak című, fogyatékkal élőkről szóló műsora. A nézők két, mozgásában korlátozott műsorvezetőt ismerhetnek meg. Bíró Nikol fotómodell autóbalesetben került kerekes székbe; Prohászka Csaba szin­tén balesete óta él tolószékhez kötötten, a kerekesszékes teniszválogatott tagja, s részt vett a sydneyi olimpián, mti Megint díj Átadták a Bonbon-díjat a Ma­gyar Rádióban. Az elismerést Litkai Gergely, Gálvölgyi János, Megyesi Gusztáv, Éles István, Bajor Imre, Trunkó Barnabás, Tóth Tibor, Nádas György, Kern András és Nagy Bandó András vette át szerdán. A díjat az al­kotók a szilveszteri Rádiókaba­réban nyújtott tevékenysé- gükért kapták, mti _______________■ Va gyonok és vallomások A január 31-ei határidőre minden országgyűlési képviselő elkészítette vagyonnyilatkozatát. A 386 honatyának a törvény értelmében minden parlamenti ciklus elején és végén nyilvá­nos vagyonbevallást kell készítenie. Ugyanezt meg kell tenni­ük a képviselőkkel közös háztartásban élő családtagoknak is, de ezek a nyilatkozatok titkosak. _________Budapest _______ Ma i lapszámunkban a frakcióve­zetők és a parlamenti pártok elnö­keinek vagyonbevallását hasonlí­tottuk össze. Áder János az utóbbi félévben 25 millió forintos lakás­hitelt vett fel, Kuncze Gábor pedig 26 millió forintnyi tartozást hal­mozott fel. Kovács Lászlónak 7,5 millió forint jelzáloghitel tartozása van. Lendvai Ildikó és Dávid Ibo­lya anyagi helyzete nem változott. A két politikus asszonynak és He­rényi Károlynak nincs adóssága. Az Országgyűlés 2001-ben tette kötelezővé és nyilvánossá a kép­viselői vagyonbevallást. Tavaly két képviselő - Boros Imre kisgaz­da miniszter és Szabó Zoltán (MSZP) képviselő - csúszott ki a ' határidőből. Az elmúlt évben Zwack Péter, a Szabad Demokraták Szövetségé­nek politikusa volt a leggazda­gabb, a legszegényebbnek pedig Tóbiás József bizonyult, akinek nem volt lakása, csak egy Citroen Xsarája és mobiltelefonja. Idén az Országgyűlés legtehe­tősebb honatyája Kapolyi László, az MSZDP elnöke, az MSZP-frak- ció tagja. Vagyonát 2,5 milliárd fo­rintra becsülik. Ezzel bekerült a 100 leggazdagabb magyar vállal­kozó kÖZé. FARKAS-BARANYA A Fidesz ügyvezető el­nöke és parlamenti frakcióvezetője fele részben tulajdonosa egy II. kerületi, 135,4 m2 alapterületűi családi háznak. Értékpapírban 18,7 millió forintja van, az elmúlt félévben 25 millió forintos lakáshi­telt vett fel az OTP -tői. Az Országgyűlés volt elnökének 2002. má­jus 15-től törvény bizto­sítja számára a gépko­csi használatot. Az SZDSZ elnöke, frakcióvezetője 2/3-ad részben tulajdonosa egy 400 négyszögöles balatonakarattyai telek­nek. 17,2 millió forintja van takarékbetétben, egymillió készpénz­ben. 16 millió forint banki, 10 millió forint magántartozása van. Képviselői díján kívül havi bruttó 198 ezer fo­rintot kap elnökként. Gépkocsihasználatra jogosult. A Magyar Demokrata Fórum parlamenti frak­cióvezetője felerész­ben tulajdonosa egy VI. kerületi, 84 m2-es társasházi lakásnak Budapesten. Ezenkívül Balatonföldváron van egy 156 m2-es családi háza, amelynek szin­tén a fele az övé. A ház 3600 m2-es telken van. 2001-ben vett egy SAAB típusú gép­kocsit és egy vitorlás kishajót. Az MDF elnöke, az Országgyűlés alelnöke fele részben tulajdono­sa egy Tamásiban lévő 90m2-es háznak, vala­mint ugyanilyen arány­ban egy második kerü­leti 113 m2-es lakás­nak. Ezenfelül egyhar- mad részben birtokosa egy 90 m2-es üdülő­nek Zamárdiban. Alel- nökként illetve parla­menti képviselőként havi bruttó jövedelme 554 400 forint. Az MSZP elnöke fele részben birtokol egy 104 m2-es fővárosi, XII. kér. lakást, 1/4 részben egy I. kerületi. 70 m2-es ingatlant. Ér­tékpapírokban 5,7 mil­lió forintja van, kész­pénzben 650 ezer fo­rintja. 7,5 millió forin­tos OTP-jelzáloghitel- tartozása van. Pártel­nökként havi bruttó 230 ezer forintot ke­res, külügyminiszter­ként 780 ezer forintot. Az MSZP parlamenti frakcióvezetője egye­düli birtokosa egy budapesti, V. kerületi 104 m2-es lakásnak. Devizaszámláján 1500 amerikai dollár, betét­számláján pedig körül­belül 300 ezer forint megtakarítása van. Mint minden szocia­lista országgyűlési képviselő ő is kapott ingyenes használatra egy laptopot és egy mobiltelefont. 4 1 1 L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents