Új Dunántúli Napló, 2003. február (14. évfolyam, 31-58. szám)
2003-02-28 / 58. szám
na farsang, aiuwr eves-ivas A farsang nem csak a mulatozás, de az evés- Ivás ideje is egyben, hisz az ünnepet negyvennapos böjt követi. Ehhez az időszakhoz tehát nem csak a maskarás alakoskodások, de speciális ételek is hozzátartoznak. Némelyik fogáshoz hiedelmek is párosulnak. A vízkereszttől a hamvazószerdáig tartó időszak a vigadozás, a mulatozás, az evés- ivás, a bálozás és a karneválozás ideje, amit majd a böjt követ. Alig lépünk át az új esztendőbe, máris kezdetét veszi a lakomázás, szórakozás másfél-két hónapos időszaka, egymást érik a különféle bálok, mulatságok, aminek csak a húsvét előtti negyvenedik napot, vagyis a húshagyókeddet követő hamvazószerda vet véget. Eredetét tekintve a farsang számos ősi hagyománnyal és népszokással van kapcsolatban: egyes elemeiben még a pogány téltemető, tavaszváró és termékenységi ünnepek rítusai ismerhetők fel. A farsangi ünnepkör legfeltűnőbb mozzanata a jelmezes-álarcos alakoskodás. A 15. századi adatok szerint a férfiak és a nők ilyenkor ruhát cseréltek, álarcot viseltek. A kis falvaktól a királyi udvarig mindenütt farsangoltak hazánkban. Napjaink leglátványosabb farsangi alakoskodása a mohácsi busójárás. A farsang igazi hazája azonban Itália. Az ókori Rómában ugyanis Szaturnusz isten tiszteletére hétnapos örömünnepet tartottak, és később ez a sorozatos mulatságokból álló ünnepség vált népszerűvé és kezdett terjedni egész Európában. Magyarországon a középkorban főként német mintára terjedt el a farsang megünneplésének szokása. A hiedelmek többsége és így a maskarás alakoskodások is a vigasság utolsó napjaira összpontosulnak. Ebben az időszakban a mezőgazdasági munkák szüneteltek, ez volt a szórakozás legfőbb ideje. A hamvazószerdát követő napon, az egynapos böjt után a böjtöt felfüggesztették, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák. Ennek a napnak zabáló-, torkos-, vagy tobzódócsütörtök a neve. Ilyenkor a legjellemzőbbek az álarcos, jelmezes ala- koskodók, és a mulatság helyszínén, vagy a házaknál előadott dramatikus játékok. Régen farsang idején a fonóházakban minden este zajlott valamilyen vidám esemény, énekeltek, táncoltak, játszottak. A mulatozások húshagyókeddig tartottak, amikor az utolsó fonóházi összejövetelre, a „fonóvégzésre” került sor, ami felért egy kisebb lakodalommal. Ezt követően az egész falut megmozgató fará wiM$m {fövik A farsang szalagos fánk egyszerűen elkészíthető. 4 dkg élesztőt keverjünk el 1 dl langyos tejben 1 kávéskanál porcukorral, majd öntsük a keverőtálba szitált 50 dkg liszt közepébe. Takarjuk le konyharuhával, és kelesszük 15 percig Ezután keverjünk el 1 dl tejben 5 dkg porcukrot, ezt adjuk az előzőekhez, szóljuk meg egy csipet sóval, 2 tojást és 1 tojássárgáját adjunk hozzá, majd 6 dkg margarint és 1 evőkanál rumot keverjünk a masszába. Meleg helyen az egészet kétszeresére kelesztjűk. A tésztát lisztezett munkalapon átgyúrjuk 2 centi vastagra nyújtjuk és &8 centi átmérőjű pogácsaszaggatóval kiszúrjuk. A korongokat tálcára tesszük tetejüket vékonyan megkenjük olajjal, majd ismét a kétszeresére dagasztjuk Mérsékelten forró, 180 fokos bő olajban 3 percig fedő alatt az egyik majd 3 percig fedő nélkül a másik oldalát sütjük Még melegen vaníliás porcukorba forgatjuk a fánkhoz gyümölcslekvárt kínáljunk sangtemetéssel, vagy téltemetéssel búcsúztatták az elmúlt vidám heteket. Ehhez az időszakhoz a speciális ételek is hozzátartoznak, a farsangi mulatságokat gazdagon terített asztalok jellemzik. Sok a különféle húsokból készített leves és sült, sok az édesség. Kifejezetten farsangi eledelnek számítanak például a hús és tésztafélék, amelyekhez hiedelmek is kapcsolódtak. Nyugat-Dunántúlon például disznófejet, a Szamos torkolatvidékénél pedig kolbászt is ettek, varázsló szándékkal. Kelet-Dunántúlon és az Alföldön viszont fekete tyúkot főztek meg, a baromfitartás sikere érdekében. De a farsang talán legjellegzetesebb étele a fánk, amely a 19-20. században valamennyi társadalmi réteg farsangi eledele volt. Sok faluban még ma is igyekeznek farsangvasárnapra és húshagyókeddre tyúkhúslevest és töltött káposztát főzni. Szívesen tálalnak még ciberelevest és kocsonyát is. A cibere tálalása már a közeledő böjtöt idézi: a cibere lényegében többféle savanyúleves gyűjtőneve. Ilyen igazi bojtos étel volt a vízben főtt aszalt gyümölcs, a szilvacibere, vagy az erjesztett korpa leve, a korpacibere. A jellegzetes farsangi fánknak sokféle fajtája ismert: létezik alma, gyűrűs, hússal töltött burgonya marca, kubikos, szalagos, túró és a párna csücske változat. W. K. li\ fövik A burgonyás fánk szinte percek alatt elkészíthető, az étel farsangkor elengedhetetlen. Két nagyobb burgonyát főzzünk meg sós vízben, majd törjük át. Ezt követően 2 deci langyos tejbe tegyünk 2-3 dkg élesztőt, majd ezt keverjük össze a krumplival. Annyi lisztet adjunk hozzá, hogy lágy tésztát kapjunk. Az egészet 15-20 percig kelesztjűk, majd egy nagyobb pogácsaszaggatóval kiszúrjuk. A fánkokat bő, forró olajban süssük ki. Utazás - Vendéglátás 7
