Új Dunántúli Napló, 2003. február (14. évfolyam, 31-58. szám)
2003-02-28 / 58. szám
nmpummi a mnuaoag puntu icmm Vdodiuiiidumlidiv a legtöbbet az emberek A legnagyobb vásárlóerejű település, a Zsámbéki-medencében fekvő kétezer lakosú Telki, illetve a legalacsonyabb vásárlóerejű falu, a Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei 210 lakosú Kiscsécs között 110 százalékpont különbség van. A vásárlóerő-index számításakor a magyarországi átlagot 100- nak tekintve Telki indexe 155, míg Kiscsécsé 45 százalék. Budapest indexe 130,2 százalék, míg ezen belül a II. kerületé 171, a XII. kerületé 168, az I. kerületé 153, a legalacsonyabb vásárló- erejű VIII. kerületé pedig 109,8 százalék. A megyék sorrendjét Fejér, illetve Győr-Moson-Sopron megye egyformán 105 százalékkal vezeti, majd Vas megye következik 104, Komárom-Esztergom 103 és Pest megye 101 százalékkal. Átlagosnak Veszprém megye tekinthető 99,9 százalékos indexével. A legalacsonyabb vásárló- erejű megye Szabolcs-Szatmár- Bereg, illetve Borsod-Abaúj- Zemplén, az előbbi indexe 81 százalék, az utóbbié 86 százalék. Baranya a középmezőnyben található 92-93 százalékos indexével. A kutatást végző GFK a települések személyi jövedelemadó adatai, a munkanélküliek száma, valamint a járadékok és egyéb jövedelmek alapján számítja ki. A nyilvánosságra hozott adatok alapján a kereskedők könnyebben meg tudják határozni, hogy hol érdemes boltot nyitni, s az adott település is felhasználhatja az adatokat marketingcélokra. Tendenciaként megfigyelhető, hogy minél nagyobb lélekszámú egy település, annál nagyobb a vásárlóindexe, Budapest és a legkisebb települések között például átlagosan 40 százalék az eltérés, míg az ezer lakosnál kisebb települések átlagos indexe 80,7 százalék, addig a 20.001 és 50.000 lakos közöttie- ké már 100,1 százalék, Budapesté pedig 130,2 százalék. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a 10 ezer lakosúnál nagyobb települések közül a legnagyobb vásárlóerővel Százhalombatta rendelkezik, amelynek indexe 134,1 százalék, amelyet Budapest követ a rangsorban, míg a harmadik Budaörsnek 129,9 százalék, a negyedik Tiszaújvárosnak 125,6 százalék, s az ötödik Budakeszinek 124,9 százalék. A németországi GFK Európa régióira és településeire is kiszámolja a vásárlóerő-indexet. A németországi 100-as indexhez viszonyítva a legnagyobb vásárlóerővel a svájci Genf rendelkezik, amelynek indexe 180,4 százalék. A települést Párizs 159 százalékkal, majd a szintén svájci Zug 157,7 százalékkal követi. A kelet-európai első öt helyezett településből 76,4-69,9 százalékos indexszel szlovén települések rendelkeznek, majd ötödikként Prága következik 67,9 százalékkal. Budapest indexe a prágainál 8 százalékponttal kevesebb. Az országok sorrendjét követve Luxemburg az első 153 százalékos indexszel. Ebben a sorrendben Magyarország indexe 50 százalék, míg az előttünk lévő Szlovéniáé 69 százalék, Csehországé pedig 51 százalék. A Magyarországot követő Lengyel- országé 40 százalék, Szlovákiáé 38 százalék, Romániáé pedig 24 százalék. A legkisebb vásárlóerővel Moldávia rendelkezik, amelynek indexe 8 százalék. Kaszás E. Alaposan átrendezheti a hazai befektetési piacot a forint erősödése miatt kialakult mozgás. A jegybank kamatcsökkentése a kereskedelmi bankok betéti kamatcsökkentését vonta maga után, ami fokozatosan a befektetési alapok, valamint az állampapír- és ingatlanpiac felé tereli a szabad forrással rendelkező befektetők figyelmét. A magyarországi alapkezelők által jelenleg kezelt 1.500 milliárd forint vagyon mintegy 20 százalékkal nőhet az idén - hangzott el a Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetségének fórumán. Az összes kezelt vagyonból 930 milliárd forint található befektetési alapokban. Egy évvel korábban, 2001 végén 700 milliárd forintot tett ki a befektetési alapok vagyona. Az alapok vagyonát jelenleg a kötvények és pénzpiaci tételek túlsúlya jellemzi, az előbbiek aránya 68 százalék, az utóbbiaké 20 százalék körül van, míg a részvények részesedése nem éri el az 5 százalékot. A portfolió összetételében a BAMOSZ vezetői az idén sem számítanak súlyponteltolódásra. Tavaly a legnagyobb, 65 százalékos bővülést a magyarországi alapok közül az ingatlanalapok érték el, tőkéjük 9,5 milliárd forintról 16 milliárd forintra emelkedett, részarányuk az összes portfolióhoz viszonyítva azonban így is csak 1,7 százalékos. A befektetési alapokban a lakossági megtakarítások aránya 80 százalék körül ingadozott az utóbbi öt évben, 2002 végén 83,4 százalékot ért el. Tavaly a mintegy 8.000 milliárd forintot kitevő lakossági megtakarításokon belül érezhetően nőtt a befektetési alapok részesedése, amely először haladta meg a 10 százalékot. Egy évvel korábban, 2001-ben a lakossági megtakarítások 8-9 százaléka volt befektetési alapokban. A növekedés elsősorban a bankbetétek rovására történt. Az alapkezelők arra számítanak, hogy a banki kamatok csökkenése az alternatív megtakarítási formák felé irányíthatja a befektetők figyelmét, így felértékelődhet a befektetési alapok szerepe. Kaszás E.-magazin— A Dunántúli Napló ingyenes melléklete Főszerkesztő: Pauska Zsolt Kiadja az AS-M Kft. Baranya Megyei Irodája Kiadóvezető: Molnár György Hirdetésvezető: Nagy Gyöngyi Tel.: 72/505-022, fax: 72/505-068 A A-gel jelölt írásaink fizetett hirdetések. Levilágítás: Proof Stúdió Kft., Pécs Nyomtatás: Veszprémi Nyomda Rt., Veszprém Bank - Befektetés u 3
