Új Dunántúli Napló, 2003. február (14. évfolyam, 31-58. szám)

2003-02-27 / 57. szám

ül 2003. Február 27., csütörtök RIPORT 7. OLDAL K U L T Ú R A ­Igazi értékek a Tavaszi Fesztiválon Sok szépet ígér a nagy évadkezdő kulturális rendezvénysorozat A Budapesti Tavaszi Fesztiválhoz kapcso­lódik a Pécsett - március 10. és április 2. között megrendezésre kerülő - hasonló cí­mű rendezvénysorozat. Erről tartott sajtó- tájékoztatót a város kulturális önkor­mányzata tegnap a Dominikánus Házban. A budapesti 100 előadás mellett Pécsett 25 elő­adás, hét'kiállítás és három gasztronómiai est képezi a március 10. és április 2. között sorra kerülő idei Tavaszi Fesztivált. Pécsett tegnap délelőtt a Dominikánus Házban a város kultu­rális önkormányzata - dr. Kunszt Márta alpol­gármester és Meixner András, az önkormány­zat kulturális bizottságának elnöke közremű­ködésével - sajtótájékoztatót tartott a Tavaszi Fesztivál 2003 rendezvénysorozatáról. Dr. Kunszt Márta, aki még a kulturális bi­zottság korábbi elnökeként kezdeményezte évekkel ezelőtt a pécsi csatlakozást a Buda­pesti Tavaszi Fesztiválhoz, a fenti adatok is­mertetése mellett elmondta, hogy a hagyomá­nyos pécsi események e tekintetben is jól vizsgáztak. Országos rangúak, egyben kima­gasló helyi értékek. Laknemé Brückler And­Szarka Tamás, a fesztiválon fellépő Ghymes együttes front­embere FOTÓ: MÜLLER A. reá, a Városi Kulturális Központ igazgatója ar­ra hívta fel a figyelmet, hogy a tavasszal szo­kásos rendezvények palettája kiegészült, és ma már az egész hazai idegenforgalom ténye­zőjévé is vált.- A Tavaszi Fesztivál az idegenforgalom számára biztos, garantálható, eladható prog­ram - hangsúlyozta, majd a rendezésben, tá­mogatásban részt vevő társintézmények és cé­gek bővülő sorát méltatta. Molnár G. Judit, a Művészetek Háza igazgatója egy ritka koncert­re és a Rippl-Rónai-kiállításra hívta fel a figyel­met. Gonet Fabrice, az Alliance Francaise igaz­gatója a világhírű magyar fotográfus, André Kertész pécsi fotókiállítását ígérte, Tamai László a Laterna Magica filmhete keretében megrendezésre kerülő Pécsi Dokumentum- és Kisjátékfilm Szemle programját ismertette. Ró­zsa Zoltán, a PKK igazgatóhelyettese és a saj­tótájékoztatót vezető Bükkösdi László, min­den pécsi kulturális rendezvény „nagy öregje” az Országos Kisplasztikái Biennáléra, a Pécsi Nemzeti Színház két bemutatójára (március 15-én a Rómeó és Júlia kerül színre a nagy­színházban, 28-án pedig Balikó Tamással a fő­szerepben Az utolsó tangó Párizsban bemuta­tója következik a Kamaraszínházban), a ran­gos zenei, képzőművészeti és gasztronómiai programokra hívták fel a figyelmet. Mindehhez idén talán némi joggal már csak egy igazán szép tavasz óhajtható. BEBESSI K. Ez már nagyon JESZ Ma nyitja kapuit a Pécsi Tudo­mányegyetem önálló színháza, a Janus Egyetemi Színház. Shakespeare Lóvátett lovagok című vígjátékában a legrégebbi társulati tagok mellett olyan szereplők is színpadra lépnek, akiknek ez az első lehetőségük. A Szántó Kovács utcai épület nagy változáson ment át az utóbbi évti­zedben. Volt munkásszálló, német főkonzulátus, ma egyetemi köz­pont, ami 2003 elejére egy önálló stúdiószínházzal is gyarapodott. Szó szerint, mert az eddigi „árká­dos” részt építették be, s bár az utca­fronton még munkások buzgólkod­nak, odabent már minden kész a mai premierre. Mikuli János igazgató nem titkolt büszkeséggel mutatja a 94 négyzet- méteres játszóteret, ahol igény sze­rint 50-80 néző fér el kényelmesen. A felhúzott falak mellett vadonatúj a programozható fényszabályzó, a hangtechnika, a függönyrendszer, és persze a korábbi állapotokhoz ké­pest nagy előrelépés a két öltöző és a raktárhelyiség is.- Azt hiszem, nem túlzók, ha azt mondom, egy tökéletes stúdiószín­házat vehettünk birtokba - véleke­dik a JESZ alapítója. Az előtérben régi előadások pla­kátjai és egy színésztabló látható, azoknak a fotójával, akik az elmúlt 6 évben megfordultak a JESZ berkei­ben. Ez mintegy 70 fő, akik közül ma is harmincán aktívak, akár- azok után is, hogy már elvégezték az egyetemet. Az új darabban, Shakespeare Ló­vátett lovagok című előadásban szinte mindenki színpadra lép, aki ma a JESZ-hez tartozik. Tóth András Ernő rendező a követ­kezőképp ajánlotta a produkciót:- Nagyon régen csináltunk egy igazi vígjátékot. Úgy éreztem, egy­részt az egyetemista közönség is igényelné, de még inkább a színé­szek, akik most a szó legjobb értel­mében kitombolhatják magukat a színpadon. Szerencsére vannak is olyan munkatársaink jócskán, akik szeretnek és tudnak is viccelni! Épp tíz éve ezt a darabot egyszer már ját­szottuk, akkor én is szereplőként vettem részt benne, és nagyon jó emlékeim maradtak róla. Persze, ez az új előadás most felül fogja írni ezeket a régi élményeket is, de épp ezért azt remélem, hogy>a mostani színészeknek is fontos előadás lesz az életükben. A ma esti bemutatón Kocsi László, a kulturális tárca politikai államtitkára és dr. Kóbor Gyula, a PTE főtitkára köszönti az új épü­letbe költöző JESZ-t. M. K. Mikuli János (balról) és Tóth András Ernő a JESZ új helyén AZ ÉV MUSICALÉNEKESE LETT Csengery Attila (képünkön) az idei eMeRTon-díjkiosztón. Az előadó elsősorban a Pécsi Nemzeti Színház zenés produkcióiban nyújtott alakításaiért, a Jézus Krisztus Szupersztár és a West Side Story címszerepéért kapta meg a rangos elismerést. ■- ' 4 Magyarul - magyarán A Nem mindegy Általános tapasztalat, hogy egyetlen hang, illetve betű föl­cserélése, megléte vagy hiánya megváltoztathatja a szó jelen­tését (bor - por, gaz -igaz, teli -téli). Különösképpen áll ez a képzőnek nevezett toldalé­kokra, amelyek más-más je­lentést adnak az alapszónak. Feltűnően érvényes ez az s - i kép­zőpárra. A számnévvel meghatáro­zott életkort mindig - s képzős szó­val fejezzük ki: egyéves, kéthetes, háromnapos. Időtartam kifejezésé­re viszont inkább az i képző hasz­nálatos: egyévi (idő), käheti (fel­mondás), háromnapi (élelem). Vagylagos: käheti vagy kéthetes (gyógykezelés), két hónapi vagy két hónapos (szünet). A váltás jelentés­különbséggel jár: ötórai - ötórás. Az i - s változat jelentése: öt órakor tar­tott vagy kezdődő, az s változat pe­dig időtartamot jelöl, azaz öt óra hosszáig. A délelőttös, délulános, nappalos, éjszakás általában sze­mélyre utal. Az i képzős alak viszont időre: délelőtti (foglalkozás), éjsza­kai (ügyelet). A cselekvés helyének nevéből képzett szó inkább s-sel ala­kul: fedett pályás (mérkőzés), kispá­lyás (edzés), - de: tornatermi (já­ték). A felettes, mögöttes, köztes t-vel is gyakori: felettes (hatóság), (asztal) felüti (lámpa). Évszámok után szin­tén váltakozhatnak: 1838-as vagy 1838-i (árvíz). De az 1848-as (sza­badságharc) t-vel szokatlan. Az s nem pótolható i-vel: az öt tízes (gyorssal indulok - érkezem). Közismertek és általánosan használtak az ún. jelzőszámos kap­csolatok. A sorszámoktól (negye­dik) való megkülönböztetésre va­lók. A 30-as autóbusz nem a har­mincadik a helyi közlekedésben. Az M7-es sem a hetedik az útháló­zatban. Mértéket jelző mellékne­vekben a 4 fős keret pontosan 4 sze­mélyt jelent, a 4 főnyi viszont kö­rülbelüli becslést. Ugyanígy a 100 holdas szőlő se több, se kevesebb, mint 100 hold, a 100 holdnyi vi­szont csak becsült nagyság. Tanúi lehetünk az i képző fo­gyatkozásának, eltűnésének. So­kan ezt a jelenséget a kiejtés és a helyesírás angolos megnyilvánulá­sának tartják. A Gázai-övezet i nél­kül az angol Gaza Area, Gaza Strip szolgai követése. Lehet, hogy en­nek mintájára lesz a maratoni fu­tásból maratonfutás, vagy egysze­rűen maraton, idegen helyesírással: marathon. Épületek, intézmények tulajdonnevéből is sorra-rendre el­tűnik az i képző: Budapest Sport- csarnok, Budapest Kongresszusi Központ, a Budapesti Nemzetközi Vásár nevében egyelőre még meg­maradt. Rónai Béla Kinek a háza, kinek a vára, kinek a sorsa? Egy ember sorsa, vagyis inkább egy családé - első látásra. Aztán lassacs­kán kiderül, hogy sok ember szerepel a történetben, szinte a fél falu. Eger- ágon összedőlőfélben van egy ház. De persze nem a ház sorsa a legfonto­sabb, hanem azoké a falubélieké, akiknek valami köze van a házhoz. Lapunk január 4-i számában jelent meg egy rövidke hír, miszerint Egerágon, a Pozsony utca 25-ös számú háznak kidőlt az egyik fa­la, de a helyiek összefogásával majd segíte­nek a bajba jutott családon. Nos, éppenség­gel ez a bajba jutott család érzi úgy, hogy se­gítség helyett inkább pórul jártak, s bár az, hogy el kell hagyniuk a romos házat, lehet­ne éppen jó hír is - ha nem egy még romo­sabba költöznének át. Sülé József az élettársával és három kis­korú gyerekkel élt a - most már úgy mondható - régi házban, a szegénynél is szegényesebb körülmények között. Fűte­ni csak egy nagyjából 15 négyzetméteres szobát tudtak, ott zsúfolódtak össze mindannyian. Ettől függetlenül, mint dr. Pauli János háziorvos (korábban alpolgár­mester) is megerősíti, igyekeznek ellátni a gyerekeket.- Az asszony igenis jó anya, gondját vise­li a gyerekeknek - szögezi le a doktor úr, hozzátéve: - Nonszensz, hogy ilyen hely­zetben a falu nem tesz semmit. Persze az, hogy nem tesz semmit, ilyen­formán túlzás. Ugyanis még januárban ki­szállt a siklósi főépítész, és életveszélyessé nyilvánította a házat. Más kérdés, hogy amint Sülé József is ál­lítja, ezután semmi érdemleges nem történt egészen addig, míg - így a 33 éves, munka- nélküli férfi: - A fejünk fölül meg nem vette a házat a Homokszentgyörgyi úr. Emiatt, és nem ahogy mondják, a gyerekek veszélyez­tetése miatt, kell elköltöznünk. El akarják dózerolni a házat, építkezni fognak, útban vagyunk. A házon lévő jelzálogot mi is tud­tuk volna lassacskán törleszteni, de ő per­sze készpénzben kifizette és így már az övé. Nem csoda, a felesége is a városházán dol­gozik, mindenki rokona mindenkinek... E téren hallgattassák meg mindjárt a má­sik fél is:- Ez a ház nem volt soha Sülé Józsefé, ha­nem az élettársa édes­anyjának élettársáé... Más kérdés, hogy jel­záloggal, különböző közüzemi tartozások­kal együtt nem félmil- liós forint teher volt rajta, hanem jóval több, amit én kifizet­tem, hiszen se Süléék- nek, se a valós tulajdo­nosnak erre esélye sem lett volna. Azt is tudom, ha én nem ve­szem meg és fizetek ki mindent, egy hét múl­va jött volna a végre­hajtó, és lefoglalja, tehát mindenképp men­niük kellett volna. Én azért ragaszkodtam a mihamarabbi távozásukhoz, mert ha már enyém a ház, és akkor dől rájuk, valószínű­leg nekem lenne bajom belőle - mondta Ho­mokszentgyörgyi Gyula. Süléék fenyegetőzésként, mi több, zsaro­lásként élték meg, hogy a gyerekeket gond­nokság alá vették, úgy érezték, az önkor­mányzat el akarja venni tőlük a kicsiket, ha nem távoznak.- Azt mondták először, ha nem me­gyünk innét, akkor elveszik a gyerekeket. De én jártam bent Pécsett a gyámügyön, ott azt közölték velem, hogy ilyen nincs - me­séli az anya.- Annyi történt, hogy szóban megszavaz­tak 100 ezer forint gyorssegélyt, úgymond albérletre, de ebből még egy vasat se láttunk - egészítette ki a sérelmek sorát Sülé József. A polgármester, Hegyi Győző, amikor ke­resem, majd minden felvetésre így kezdi a választ: ebben van valami igazság, de vég­eredményben teljesen másról van szó.- Amikor a házfal beomlott, én magam jártam ott, és tényleg katasztrofális volt a helyzet. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy az önkormányzatnak semmiféle elhelyezé­si kötelezettsége nincs, ám mint korábban, most is adtunk pénzt. Amit azonban azért nem kapott meg a Jóska, mert ismerjük az életvitelét, és úgy gondoltuk, az kapja majd meg az összeget, aki befogadja őket egy la­kás céljára alkalmas helyre. Ami meg a gye­rekek védelem - és nem gondnokság! - alá helyezését illeti, ez is törvényi kötelessé­günk, amikor egy családnak se pénze, se la­kása sincsen. És azért még egy szó a felhánytorgatott rokoni fokozatokról:- Az igaz, hogy a vevő felesége a város­házán dolgozik, ő az anyakönyvvezető és történetesen az unokatestvérem. De egy fa­luban az nem olyan nagy csoda, szűrte min­denki mindenkinek a rokona. Sülééknek is van rokona, a férfi nővéré­nek férje, aki a néhány kőhajítással a régi háztól egy jóval kisebb és még a megdőlt háznál is rozogább tákolmányt birtokol: fürdőszoba, mi több, víz sincs a házban, az egyik szoba földpadlós. Ottjártamkor két családi ismerős férfi foltozgatta a falakat az új lakók számára:- Mi az a százezer forint? Néhány téglát berakunk, egy kis homok, cement, mész, aztán el is ment. Nézze meg, se kémény, se víz, se konyha. Itt lakni... Sülé úr idevágó passzusa: - Antikor a szomszédasszonyunk megtudta, hová kell mennünk, azt mondta, inkább lakjunk nála egy ideig. Legalább, amíg minimális szinten kipofozzuk a házikót. Szép, hogy százezret adtak, de ennyi pénzért ki tudnék venni egy másfél szobás lakás akár Pécsett is három hónapra, nem pedig ezt. Végszó nincs. Főképp nem happy end. Esetleg valami frappáns közmondással le­het összegezni a fentieket. Mondjuk azzal, hogy „az én házam, az én váram”. Vagy mégse? , M. K. Régi és új... Különbség? fotó: müller andrea

Next

/
Thumbnails
Contents