Új Dunántúli Napló, 2003. február (14. évfolyam, 31-58. szám)

2003-02-27 / 57. szám

6. OLDAL HITÉLET 2003. Február 27., csütörtök Emlékeztető RÄUBER ÉRSEK új kinevezése. II. János Pál pápa Karl-Josef Räuber érseket, Magyarország és Moldva apostoli nunciusát Belgi­um és Luxemburg apostoli nunci- usává nevezte ki. A PÉCSI Székesegyház Nagycsa­ládos Egyesületének vendége lesz ma, február 27-én dr. Selley Zol­tán jogász, aki fogyasztóvédelem­mel kapcsolatos kérdésekről tart tájékoztatást, és a felmerülő prob­lémákra is válaszol. Az előadás a NOÉ pécsi irodahelyiségében lesz a Nagy Lajos király út 9/a. sz. 6. szám alatt, délután 5 órakor. VASÁRNAP, a világ éhezőinek napján Mayer Mihály megyés püspök mutatja be a szentmisét 10 órakor a Pálos templomban. BEIRATKOZÁS. A Szent Margit Katolikus Általános és Zeneisko­lába a beiratkozás a leendő első­söknek március 3-án, hétfőn 15 órától 18 óráig és március 4-én 7- től 9 óráig lesz. ACADEMIA APERTA. A Püspöki Hittudományi Főiskola tanárainak nyilvános előadássorozata kereté­ben március 5-én, szerdán 18 óra­kor dr. Varga László „Nehéz kér­dések a katolikus házasságjog­ban”, 19 órától pedig Tiringer Aranka „Loyolai Szent Ignác pszi­chológiai jellemzése" címmel tart előadást a főiskola 5-ös előadójá­ban (Papnövelde u. L). NŐK ÖKUMENIKUS IMÁJA. Évről évre megtartják a nők öku­menikus imanapját. Az idén az Alkomány utcai görögkatolikus Xavér templomban rendezik meg március 7-én 17 órai kezdettel. A rendezők szeretettel várják a vi­lág-ima programba bekapcsolód­ni vágyó nőtestvéreket. (a) BUDDHIZMUS Nyugaton cím­mel Lakucsky Péter tart előadást február 28-án, pénteken este fél 8 órakor a Dominkánus Ház nagy­termében. HANGVERSENY a zsinagógá­ban. A Budapesti Tavaszi Feszti­vál programjához kapcsolódva vi­déki városokban is lesznek szín­vonalas rendezvények. A Pécs vá­rosi programok is elkészültek. Ezek között kerül sor március 24- éna pécsi zsinagógában a Moszkvai Zsidó Férfikar hangver­senyére. A tradicionális népzené­től a liturgikus zenén át napjaink vokális zenéjéig szerepelnek mű­vek a műsorukban. Jegyek vált­hatók a Pécsi Kulturális Központ Színház téri irodájában. (w) KI ENGESZTELŐDÉS. Március 21-én mutatja be Prágában Chris­toph Schönbom bíboros és Jan Graubner érsek a „Kiengesztelő- dés a szomszédok között Európa szívében" című nyilatkozatot. Ezt a nyilatkozatot az osztrák és cseh püspökök közösen dolgozták ki, céljuk a népek közeledése volt. ■ A cigányok hite Magyarországon, Piliscsabán a Pázmány Pé­ter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán tartják 2003. június 30. és július 7-e kö­zött a Cigánypasztorációs Világkongresszust. Ez az ötödik, az első négyet a Vatikánban ren­dezték meg. Ebben a megközelítésben közöl­jük Lankó József alsószentmártoni plébános 2002. március 8-án a Pálos Baráti Kör találko­zóján tartott előádását. Jézus azt mondja feltámadása után a tanítványoknak: Menjetek és hirdessétek az evangéliumot minden népnek! Ebben a minden népben egészen biztosan benne vannak a cigányok is. Az Apostolok Cselekedeteiben azt olvashatjuk, hogy Péter elmegy Corneliushoz, a pogány római ka­tonatiszthez és ott azt fedezi fel, hogy ezekben a po­gány emberekben jelen van a Szentlélek, megkapták a Szentleiket minden különösebb egyházi közremű­ködés nélkül. És Pétert ez a felismerés arra vezeti, hogy megkeresztelje őket, és aztán hirdesse nekik az evangéliumot. Amikor az evangéliumot hirdetni akarjuk mások­nak, akkor feltétlenül ezzel a péteri magatartással kell. Mindenképpen meg kell ismernünk azokat, akikhez a küldetésünk szól és fel kell fedeznünk bennük az Is­ten jelenlétét, a Szentléleknek a munkálkodását. Ha a cigányok életét nézzük, és ha egy ki­csit belülről nézzük és nem kívülről és távolról, akkor a Szentléleknek ez a működése nagyon vüágosan és egyértelműen tapasztalható. Huszonkét éve vagyok egy ho­mogén cigányfalunak a papja. Eb­ben az időszakban én egy hitetlen emberrel ott nem találkoztam. Mindannyian hisznek Istenben. Ez a hitük olyan, ami nem a papokon keresztül jött, hanem a családon ke­resztül, a nagymamákon, nagypapá­kon, anyákon, apákon keresztül. A hitük nem annyira filozóofikus vagy dogmatikus istenhit, hanem az Isten ténylegesen része az életük­nek, az egészségnek, az életnek, a boldogulásnak az ura, akihez lehet fordulni, akitől lehet segítséget kér­ni, akinek meg lehet köszönni a segítséget, aki előtt fe­lelősek vagyunk az életünkért, a cselekedeteinkért és a szavainkért. Ez a hit kifejeződik a gyakori imádságban. Volt egy idős házaspár, már mind a ketten odaát vannak. A bá­csi az volt önkéntes határőr, rendőr, munkásőr, párt­tag, minden, ami csak lehetett. A néni pedig jámbor, templomba járó asszony volt. Egy beszélgetés során mondta a néni: Ja, az én férjem nem hisz az Istenben. Az még csak nem is imádkozik. Az este azt mondja, hogy damje zsuke és már alszik. A damje zsuke azt je­lenti, hogy Isten segíts. Tehát a leghírhedtebb istente­len is minden este imádkozva aludt el, és odavezetett az életében, hogy halála előtt meggyónt és megáldo­zott és felvette a betegek szentségét. Az imádságnak ténylegesen megvolt a hatása az ő életében. A másik, amiben tetten érhető a Szentlélek jelenléte és munkálkodása az, hogy a cigányok nomádok. Ez nem azt jelenti, van három kecskéjük és azt terelgetik a pusztában. A nomád lét egy másfajta lét, mint a mi­énk. A nomád ember élete nem képzelhető el családon kívül. Cigány család nélkül - az fából vaskarika. A csa­lád jelenti az életben a biztonságot, a megélhetést, a szeretetet, az emberi kapcsolatokat, amit megtartanak. Hogy mennyire másfajta életérzés és gondolkodás az, arról szintén egy példát tudok mondani. Nem ve­lem történt, hanem siklósi káplán koromban a főnö­kömmel, az akkori siklósi plébánossal. Egy cigány családban volt egy szellemileg fogyaté­kos nagylány, aki egyszer csak gyereket várt. Aztán megszületett a gyerek. Mivel a leányanya maga nem tudta intézni a dolgait, hát az anyja, a nagymama jött a plébániára keresztelőt kérni. A plébános úr nagyon megdicsérte, hogy milyen rendes vagy, hogy a fogya­tékos lány gyereket szül és te nem gondoltál az abor­tuszra, hanem megszüli. Hát ez igazán rendes és jó dolog. Megtörtént a keresztelő, eltelt két-három év, jön új­ra az öregásszony, hogy egy újabb unokája született a lányától. Anyakönyvezésnél az apa helye megint üre­sen maradt, mert nem lehetett tudni, hogy tó az. Ez egy kicsit sok volt a plébánosnak.- Hát miért nem vigyázol a lányodra? Látod, most már a második gyereket szüli apa nélkül. Mi lesz eb­ből? Az öregasszony azt mondta:- Én mondtam neki, hogy szüljön gyerekeket. Amíg én élek, én tudok róla gondoskodni, de ha én meghalok, tó fog vele törődni. Ha vannak gyerekei, ak­kor majd azok gondoskodnak róla és törődnek vele. Nem az intézetek, nem a társadalombiztosítás, ha­nem a család az, amelyben helye van a fogyatékosnak is, és gondoskodik, biztosítja a jövőjét, az életét. Ez sokkal emberségesebb közeg, mint amiben a nem cigányok élnek sokszor. Épp ezért a cigány csalá­dokban szívesen fogadják többnyire a gyermekeket. És ez megint egy olyan jel, ami a Szentlélek munkálko­dását mutatja. A gyermekeket tényleg ajándéknak és áldásnak tekintik. Nagyon érdekes, hogy a szegénység növekedésével arányosan egyre több gyermek születik. Mert a gyer­mek jelenti az életet, a biztonságot és a jövőt. Csak a családban van az ember élete biztonságban. Csak a családban lehet igazán élni. Ugyancsak a Szentlélek munkálkodásának a jele az, hogy a szenvedések és a bajok idején a család együtt van, és ha nem is tudnak segíteni, de a szerete- tiíkkel jelen vannak. Ősszel halt meg egy férfi, aki szinte egy hétig agonizált. Egy héten keresztül a szű- kebb rokonsága ott ült a szobában. Ez volt a legfonto­sabb számukra, hogy ott legyenek vele, hogy esetle­ges apró kívánságait teljesítsék. Ugyanígy, ha meghal valaki, a haláltól a temetésig virrasztanak, együtt vannak nemcsak a rokonok, ha­nem a távolabbi ismerősök is. A bajban levőnek nem szabad egyedül maradnia, nem szabad magára ma­radnia. A cigányoknak nagyon élénk a kapcsolata az el­hunytjaikkal. Hisznek a túlvilági életben, hisznek az örök életben, hisznek abban, hogy az emberélete nem megy el a semmibe. Ezért aztán ragaszkodnak az egy­házi temetéshez és igyekeznek erejükön felül is min­dent megadni a temetés méltóságáért, a halottnak az üdvösségéért. A halottak, bár egy más világban élnek, nem sza­kadnak el a családtól, továbbra is jelen vannak, időn­ként beleszólnak a dolgokba, időnként segítségre van­nak, vagy éppen félelmet keltenek. A nagyobb ünne­peken szinte az egész falu kimegy a temetőbe, hogy a karácsony, a húsvét jelképeit és örömét elvigye a ha­lottjainak. Számos alkalommal megfigyelhető, hogy valaki az elhunytja sírja mellett beszél a család gond­jairól, bajairól, dolgairól. Azt gondolom, hogy az egyházban ennek nagyon régi hagyománya van, amikor a szenteket tiszteljük, amikor a szentek közbenjárását, segítségét kérjük. Alsószentmártoni gyermekek Farsang - Böjt Az előttünk levő szűk hét még a farsang, a karneválok időszaka, az­tán hamvazószerdával beköszönt a böjt. Ott ahol a hagyományokat is­merik, tisztelik, húshagyó keddel véget ér a vigasság. Kihunynak a lampionok, szekrénybe kerülnek a báli ruhák, új időszak kezdődik. A böjti idő a csend, az eszmélő- dés, a mélybenézés ideje. Nem egyszerűen arról van szó, böjtölni „kell”, sokkal inkább arról, hogy az életünk felszínes dolgai alá is te­kintsünk. Szeretnénk feledni bána­tosat, szomorút, próbás időket. Va­jon tó tudjuk kerülni a nehézsége­ket? Nézzünk csak körül a család­ban, rokonságban, munkahelyen. A szeretetlenségtől kezdve, a meg- nemértésen át, betegségek köze­pette, mennyi fájdalom és tragédia is kísér bennünket. Amikor igazi csendben magunk maradunk, be kell vallani, hogy a magabiztos külső egy megriadt lel­ket takar. Itt lesz nyilvánvalóvá a ki­szolgáltatottságunk, sebezhetősé­günk. Ha valaki nagyon magába bonyolódik, jöhet a tólátástalanság, a jövőtlenség, a depresszió.^ Van más megoldás is. Éppen a böjti idő tanít meg arra, hogy az ember min­den terhe, ne­hézsége, bűne megosztható. Istennek van el­gondolása arra, hogy utat talál­jon hozzánk. El­küldte egyszü­lött Fiát a világba, a mi világunkba, hozzánk. A világ bűnét hordozó Is­ten Báránya úton van hozzánk. Ré­szesedik a sorsunkból, fáj neki, ami nekünk fáj, szenved attól, amitől mi szenvedünk. Mai szóval, szoli­dáris velünk. A Megváltó útja a leg­mélyebbre került emberig tart. A böjti időszak keserves szépségét Já­nos apostol így vallja: „Arról ismer­tük meg a szeretetet, hogy Jézus az életét adta értünk. (János első leve­le 3,16) Varsányi Ferenc Hittanverseny a „Szentek nyomában” Az idén február 20-án rendezték meg először a Pécsi Egyházmegye katolikus iskoláinak hittanverse­nyét. A megmérettetés a „Szentek nyomában” címet kapta. A ver­seny szervezője az Árjaádházi Szent Margit Katolikus Általános és Zeneiskola volt. A szentek nagy témakörén be­lül a magyar egyház elindulásakor élt nyolc szent került előtérbe. így Szent Gellért, Szent István, Szent Imre, Szent László, Boldog Mór, Szent Zoerárd András és Benedek, Szent Adalbert voltak azok a pél­daképek, akik életének megisme­résével a tanulóknak nem csak tu­dásuk növekedhetett, hanem er­kölcsi tartásuk is. A találkozóval szerettek volna az egyházmegye katolikus iskolái­nak olyan együttlétet biztosítani, ahol megismerhetik egymást, ta­nulhatnak egymástól, örülhetnek egymás értékeinek. Az egyházmegye minden kato­likus iskolája képviseltette magát. A verseny két korosztályban zaj­lott. Az eredmények a következők: 1-2. osztályosok 1. helyezett: Pécs - Szent Margit Katolikus Iskola - Korona csapat. Felkészítő tanár: Lónárdt Edit (Bánki András, Várnagy Anna, Arató Csaba, Bauer Flóra, Szöllösi Barbara, Szomor Ambrus). 2. helyezett: Szekszárd - Szent József csapat-Szikla csapat. Felké­szítő tanár: Bakonyiné Marika (Eckert Márta, Kind Antónia, Ju­hász Árpád, Madarász Ildikó, Tol­nai Zsófia, Rendás Kristóf, Hesz Henrik). 3. helyezett: Pécs - Szent Mór Iskolaközpont - Szent Mór csapat. Felkészítő tanár: Széles Edit, Köcsky Tibomé (Kovács Beraland, Köcsky Boglárka, Bodogán Ábel, Ettinger János, Tóth Gabriella, Burián Benedek, Kovács Anna). 3-4. osztályosok 1. helyezett: Siklós - Szent Imre Katolikus Iskola - Szent Imre csa­pat. Felkészítő tanár: Kellerné Szik­ra Beáta (Jakab Dorottya, Balogh Ferenc, Mehring Boglárka, Kelbert Bernadett, Koós Gábor, Keller Le­vente, Szénás-Máthé Nándor). 2. helyezett: Dombóvár - Bol­dog Gizella Katolikus Iskola - Bol­dog Gizella csapat. Felkészítő ta­nár: Csullag Gábor (Szigeti Vivien, Brutyó Zsófia, Pávkovics Balázs, Mausz Erzsébet, Szabó Anna, Mo­hó Anett, Sipos Marcell). 3. helyezett: Paks - Balogh Antal Katolikus Iskola - Mustármag csa­pat. Felkészítő tanár: Hirt Judit (Farkas Zoltán, Kálya Nóra, Kiszü Vanda, Kovács Koméi, Péger János, Wallber Adrienn, Weisz Tünde). Hazámért-hitemért Február 24-én a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkal­mából a pesti Vigadóban került sor a 2002-ben alapított „Parma fidei - a hit pajzsa" díj ez évi át­adására. A „hazámért-hitemért" kitüntetést Mádl Dalma asszony, Mádl Ferenc köztársasági elnök felesége adta át Olofsson Piacid bencés szerzetesnek. A 87 éves bencés atya rabosko­dott a hírhedt Andrássy út 60. ' szám alatti börtönben, majd tíz évig a Szovjetunióban, a mordovi- ai Potyma lágerében, de hitéhez mindvégig hű maradt. Laudációjában a tavalyi év díja­zottja, Bolberitz Pál teológus, filo­zófus professzor kifejtette: az ün­nepi hősöket tiszteli, a hétköznapi hősöket pedig tisztelettel szereti. Piacid atya a hétköznapi hősök közé tartozik: soha nem akart lát­ványosan hőssé válni, és éppen ezért lett az: egész életében hűsé­gesen tette a dolgát, amit Isten adott neki. Papi, szerzetesi, embe­ri lelkiismerete volt: amikor a pró­batételek ideje elérkezett, kizáró­lag saját lelkiismeretére hallgatott, elveinek engedelmeskedett. A ma is bámulatos szellemi fris­sességgel rendelkező Olofsson Piacid atya meghatottan mondott köszönetét a kitüntetéséért. A bencés atya vasárnap felszó­lalt a Terror Háza Múzeum előtt tartott megemlékezésen. Azon négy pontban fogalmazta meg, hogyan tudta túlélni a láger pok­lát. „Az első: a szenvedést nem szabad dramatizálni, mert akkor egyre gyengébbek leszünk... Sen­kit nem engedtünk panaszkodni... A másik szabály ennek az ellenté­te. A szenvedés kikerülhetetlen, de az apró örömöket észre kell vermi. Például azt, amikor mínusz húsz fokban kivittek bennünket munkára, és az őr elfelejtette átku­tatni a vattasapkámat... A harma­dik szabály volt, hogy az ártatlan és gazember fogalommal semmire nem mentünk. Más fogalom­párokban gondolkodtunk: a kicsi, a gyenge és a nagy, az erős. Ami­kor bennünket elítéltek, mi vol­tunk a senkik, a legyőzöttek. Ők viszont a győztesek. Ezzel nem azt mondom, hogy az igazság kri­tériuma a géppisztoly. Ők voltak az erősek és ezt a tényt kellett elfo­gadni a túléléshez. A negyedik szabály a valláshoz kapcsolódik. Akinek van mibe kapaszkodnia, annak könnyebb a szenvedés. Mindig azt kerestem, hogy mit akar velem a jó Isten. Ha a reve­rendám hiányzott is a fogságban, nekem azt a feladatot adta, hogy megtartsam a lelket, a hitet az em­berekben.” ■ Köszönjük adományozóinknak A Pécs-Egyházmegyei Katolikus Caritas - az egyházmegye hivatalos segélyszervezete -14 éves fennállá­sa óta az elesetteken, a társadalom perifériájára szorult embereken ki­zárólag a rászorultság alapján, a for­rások gazdaságos felhasználásával igyekezett segíteni. Mit is jelent ez konkrétan? Jelenti az éhezés elleni küzde­lemben a napi 120 adagos nép­konyhát, a hajléktalanok részére in­dított téli teaosztást, ahol nem csak forró teát, de ennivalót, esetenként vitaminokat, meleg ruhát, tisztálko­dószereket osztunk. Szekszárdi RÉV-szolgálatunkkal részt tudunk venni a drogellenes küzdelemben és a drogfogyasztás megelőzésében. Munkahelykereső szolgálatunka tartósan munka nél­kül lévőknek segít az elhelyezke­désben. Az önkormányzat család- segítő szolgálatainak javaslatára olyan rászorulókhoz jut el az ado­mányunk, akik valóban krízishely­zetbe kerültek. A hozzánk eljutott adományok­kal iskolákat, szociális otthonokat, klinikákat, roma szervezeteket se­gítettünk. A természeti katasztrófa sújtotta területekre gyűjtést szer­veztünk, pénzt, háztartási eszkö­zöket, bútort juttattunk a rászoru­lóknak. Napközinkben kallódó iskolá­sokkal foglalkozunk, táborozta- tunk, üdíthetünk szegény sorsú gyerekeket. Komlói csoportunk ro­ma felzárkóztató óvodát működtet. Egyházmegyénkben évről évre újabb csoportok alakulnak. Jelen­leg 36 csoportunk tevékenykedik. Önkéntes munkásaik betegeket lá­togatnak és ápolnak, segítenek az elmagányosodott, idős emberek­nek, a nagycsaládosoknak, fogya­tékkal élőknek. Létrehoztunk más civil szerve­zetekkel együtt olyan alapítványo­kat, melyek a szociális szektor speciális területén fejtik ki tevé­kenységüket. így vagyunk alapító tagjai a hajléktalanokkal foglalko­zó Támasz Alapítványnak és a Col­legium Martineumnak Mánián, ahol roma fiatalok tanulhatnak, de több karitász csoportunk alapítvá­nyának is. A hosszú felsorolás a teljesség igénye nélkül mutatja be azokat a tevékenységeket, melyeket támo­gatói nélkül a Caritas soha nem lett volna képes véghezvinni. Köszönjük adományozóink bi­zalmát. Köszönjük, hogy adóik 1%-ával támogattak minket, s vala­mennyi rászoruló nevében kö­szönjük, ha ezt idén is megteszik. Telefonszámunk: (72) 532-207. Pécs-Egyházmegyei Katolikus Caritas Alapítvány. Megjelent a Pápai Évkönyv Világviszonylatban a katoliku­sok száma egymilliárd 61 ezerre emelkedett. Van 4649 püspök, 405 ezer pap, 29 400 állandó diakónus, közel 55 ezer nem pap szerzetes, több mint 792 ezer szerzetesnő. ■ Az évkönyv ezernyi adata közül megtudhatjuk, hogy a Szentszék­kel jelenleg 175 ország tart fenn diplomáciai kapcsolatot, 10 új püs­pöki székhelyet létesítettek és 158 új püspököt szenteltek 2002-ben.

Next

/
Thumbnails
Contents