Új Dunántúli Napló, 2003. február (14. évfolyam, 31-58. szám)
2003-02-25 / 55. szám
fU 2003. Február 25., kedd RIPORT 7. OLDAL KULTÚRAA Hír, ami nincs Hivatalossá vált japán egyetemi kapcsolat Az első tájékoztatás szerint műszaki okok miatt nem lehet a pécsi történelmi belváros kábeltévé-rendszerére föltenni a közelmúltban elindult Hír TV adását. Ezt az indoklást a szakmában jártas „botorságnak” minősítette, később már a működtető cég ügyvezetője is másképpen nyilatkozott. Pécsett 3200 előfizetőt lát el műsorral kábelrendszerén a történelmi belvárosban a Kaposkábel Kft. A rendszeren 23 csatorna fogható, van olyan, ami az eltérő képminőség miatt két különböző helyen is. Az előfizetők közül többen sérelmezik, hogy nem nézhetik a közelmúltban indult Hír TV műsorát. Amikor önkéntes szóvivőjük megkereste a céget, először azt a választ kapta, hogy ennek műszaki okai vannak: a rendszer nem úgynevezett csillagpontos, hanem soros kiépítettségű. Ezt az indoklást a rendszereket jól ismerő szakember kérdésünkre botorságnak minősítette. Szerinte vagy azért nem szerepel a csomagban a Hír TV, mert drágállják az üzemeltetők az érte fizetendő díjat, vagy mert ki kellene venni egy másik csá- tornát a jelenlegi kínálatból, ami mindössze 30 napos eljárást vesz igénybe. A bővítésnek valóban lehetnek műszaki akadályai, de a területen lakók nem értik, miért a Budapest TV-t kellett beemelni a programcsomagba a megszűnt Satelit helyére, és miért nem a Hír TV-t? Többszöri telefonálgatás után a cég illetékesétől annyit még megtudtak, hogy a Hír TV után egy-egy előfizetőnek 100 forintot kellene állnia; a mostani havidíj 1500 forint. A működtető Kaposkábel Kft. kaposvári központjában némi kommunikációs zavar tapasztalható: az első telefonra, hogy Miért nem?, az ügyintéző kapásból a műszaki problémát hozta föl. Csak amikor árnyaltuk a képet, irányított az ügyvezetőhöz. Dr. Orosz László úgy tájékoztatott, hogy csak műsorcsere jöhet szóba, és az októberi program- változáskor a Hír TV-nek még „nem volt ára”. Hogy mennyibe kerülne az előfizetése, azt tudjuk meg más forrásból - javasolta. Az ügyre majd visszatérnek: a tulajdonosokkal megtárgyalják, hogy mi is legyen. Az információink szerint a Hír TV kapcsán összegyűjtött több száz pécsi aláírást pedig várja, mondta az ügyvezető. ___ BALOGH Z. A Pécsi Tudományegyetem tegnap együttműködési szerződést kötött a Kyushu Institute of Technology japán műszaki egyetemmel. A szerződést a PTE részéről dr. Sipos Béla rektorhelyettes, a dél-japán egyetem képviseletében dr. Shuji Aou professzor írta alá. Az együttműködési megállapodás főbb pontjai az oktatási és kutatási cserékre és gyakorlati helyekre, oktatási anyagok cseréjére, közös programokra és pályázatokra terjednek ki. A Kyushu Institute of Technology műszaki, élettani tudományokkal és informatikával foglalkozik, így elsősorban az Általános Orvosi Kar, a Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar és a Természettudományi Kar kutatói és felsőbbéves hallgatói számíthatnak a cserelehetőségre. ÓRIÁS FESTMÉNYEK A PÉCSI GYÖNGYSZEM GALÉRIÁBAN. Több csoportos bemutatkozó tárlat után első önálló kiállításával jelentkezik a Magyarlukafán élő és alkotó Nagy Attila. A Tímár utcai bemutatóteremben most nagyméretű, különleges hatású olajképeit állítja ki a fiatal művész, amelyeket március közepéig láthatnak az érdeklődők. __ __________________fotó, laufer László _______Tv-jegyzet________ A satu fogai közt A W2 riportere, M. Kiss Csaba szakmát szakmára halmoz, egy hete még aktív szénbányászként, vasárnap már kátyúzó szakmunkásként mutatkozott be. Tetszik vagy sem, önironikus „szövegelésű” riportjainak vitathatatlan érdemük van abban, hogy a Napló a legkedveltebb hétvégi összefoglaló manapság. Ez akkor is igaz, ha a „legkegyetlenebb’’ nehézfiúkat megszólaltató bbkk üzenetä nem sikerült megfejteni. Az egykori hajnali kivégzések félelmét febldotta a halálbüntetés eltörlése, de mindezen túl az egykori brutális emberölés mögött a primitív gondolkodás és indulat ma is változatlan reflexeiről, a személyiség ösz- szetevőiról csak sejtéseink lehettek A múlt hétvégi hírek egyik fő sarokpontja mégiscsak Bajor Imre egykori gimnáziumi babsete volt, akinek a fejére esett a satu, amikor a tantermi szekrénybe bújt a dogaírás elől Az élet efféle tényei - egy szekrényben békésen ránk törő sötétség, fejünkön koppanó tárgyak, az életünket formáló barátságok - valóban meghatározók számunkra. Abpját adhatják egy nosztalgiázó töltelékműsornak, amit NÉVshowr néven jegyzőnk az mtv-n. Virágcsokrok, béke, születésnapok és ásítás, melyek közül most a békét tudnánk igazán megbecsülni Ugyanis a múlt heti hírek másik fő sarokpontja a kicsi huszárra potyogó satuknál súlyosabb: a kérdés még mindigaz, vesztegelnek-eNATO-vo- nalok határainknál; és áthaladhat- nak-e az országon. Az ellenzék jogos aggályai az Európa-szerte jelenvaló politikai hasadást tükrözik, melyet immáron naphosszat elemeznek. Mi a fogai között vagyunk a satunak: ott tartunk, hogy a jól felkészült Bánó András késő éjszakába nyúló „sorskérdései”, és a professzori válaszok sem adnak szirtié semmit ahhoz, amit eddig is tudtunk A „jó” háború őszintesége vitatott, de legemberszabásúbbnak tetsző tétjében, Irak politikai felszabadítható- ságában is kételkedik a többség. A műsor késői időpontja pedig segít abban, hogy az események bekövetkezésé belengje a diszkréció és a fóldmjzi távolság álomszerű homálya, mintegy megengedve, hogy a háborút szükségszerű műtéti beavatkozásnak tekintsük, amit - nem először - a fotelek kényelméből követhetünk nyomon BÓKA RÓBERT Hétvége a képernyőn B A LEGNÉZETTEBB HÁROM TÉVÉMŰSOR FEBRUÁR 21-ÉN, PÉNTEKEN • hely csatorna műsor nézettség 1 RTL Klub Barátok közt (magyar filmsorozat) 1 796 437 2 RTL Klub Való Világ (az RTL Klub valóság-showja) 1 704 915 3 RTL Klub Fókusz (közéleti magazin) 1 647 229 A LEGNÉZETTEBB HÁROM TÉVÉMŰSOR FEBRUÁR 22-ÉN, SZOMBATON hely csatorna műsor nézettség 1 tv2 Tények 1 773 702 2 RTL Klub Való Világ (az RTL Klub valóság-showja) 1 627 841 3 tv2 Big Brother - a döntés (valósag-showj 1 569 428 A LEGNÉZETTEBB HÁROM TÉVÉMŰSOR FEBRUÁR 2SÁN, VASÁRNAP hely csatorna műsor nézettség 1 tv2 Napló (a tv2 heti magazinja) 2145 018 2 tv2 Tények 1 904 062 3 RTL Klub Való világ-kihívás (az (TTL Klub valósag-shcwóa) 1 728 992 Átállás: távhő vagy gáz? Szakmai, fogyasztóvédelmi aggályok a piaci konfliktus kapcsán A pécsi panelházak áttérését távfűtésről gázfűtésre a DDGÁZ Rt. komoly anyagi áldozatvállalással hirdette meg. Minden esetben magára vállalja az átalakítással járó költségeket, valamint határozatlan idejű szerződésben garantálja, hogy a mindenkori távhő díja alatt akár 20 százalékkal olcsóbban számláz. A témával kapcsolatban Bölcsházy Éva, civil fogyasztóvédő, önkormányzati szakértő, a PÉTÁV FEB elnöke fejtette ki véleményét.- A mintegy 30500 távfűtött lakásban élőt megcélzó szolgáltatási ajánlat valóban ennyire előnyös és csak előnyösen érinti a fogyasztókat?- A kezdeményezés mindenekelőtt arra nem ad választ, hogy hosszú távon miből lehet a nagyon jelentős kedvezményt fedezni, illetve ki fogja azt megfizetni. A hatósági árak világában általában nem jártas fogyasztók sem hihetik, hogy a szolgáltató huzamosabb ;dőn át a fogyasztóra áldozza a profitját. Ha mégis megteheti, akkor eddig is óriási profittal dolgozhatott, azonban még ekkor sem jellemző a nyereség rendszeres átengedése. Az akció tükrében nem alaptalan az a fogyasztói kételkedés, miért kezdeményezik a gázművek az áremelést, hiszen a DDGÁZ Rt. által demonstrált helyzet nem éppen a rászorultságukat mutatja. A DDGÁZ Rt. részéről is szorgalmazott gázáremelési igény időbeli egybeesése még akkor is ellentmondásos, ha az áremeléssel fejlesztési lehetőséghez juthat a szolgáltató.- Milyen más megoldás mutatkozna?- Az ellátási régióban, ezen belül Pécsett is számtalan helyen lenne szükség hálózatfejlesztésre, de mégsem az ellátatlan területek csökkentésével erősíti pozícióit a gázmű. Érdekes kérdés az is, hogy a szolgáltató ellátási területén miért nem választotta azokat a távfűtési helyeket, ahol a pécsinél lényegesen drágább a távfűtés, ezért nagyobb az ugyanakkora árengedménnyel remélt haszon és a fogyasztóknak felkínált előny is. A Pétávénál lényegesen magasabb távhődíjak miatt például lakossági és önkormányzati feszültségeket egyaránt okozó szigetvári távfűtési problémák megoldásában igencsak jól jöhetett volna a DDGÁZ korszerűsítö- fejlesztő áldozatvállalása. Az ön- kormányzattal közösen ott jelentős fogyasztói érdekekkel egybeeső pozícióbővítő akcióra kerülhetett volna sor.- Fogyasztóvédelmi szempontból hogyan értékelhető a kialakult helyzet?- Nézzük a jelenlegi gázfogyasztókat, ők kajmak-e „kedvezményt”. A DDGÁZ Rt. nem nyilatkozott a mintegy 260 ezer meglévő partneréről, ezen belül a nem kisszámú gázzal fűtő fogyasztójáról, akik száma Pécsett közel any- nyi, mint a távfűtött lakásban élőké. Őket ugyanúgy terheli a gázüzemű kazánok és fűtő- berendezések, kémények minden költsége, amelyeket az átálló fogyasztók most ingyen megkapnak. Az Acsády Ignác utcai 40 lakáshoz állandó javító, karbantartó szolgálatot is ígérnek, melyet a többi fogyasztó nélkülöz. Tehát lesznek, akik úgy fűtenek gázzal, hogy minden költségét továbbra is fizetik, ahogy eddig, mások azonos gázdíj mellett, jelentős tehermentesítéssel.- Tudomása szerint van hasonló kezdeményezés máshol is?- A piacszerző akció logikája szerint a gázfogyasztók megosztása természetesen nem csak Pécsett fordulhat elő, várható ugyanez térségi méretekben máshol is. Vajon mennyiben „érdemesebb” mégis a kedvezményre a pécsi áttérő fogyasztó, mint más városokban élők? A Pétáv díjai jelenleg az országos átlag alatt, az árlista alsó harmadában helyezkednek el, ezért a meghirdetett 20 százalék (a szórólapon már csak 12,2) engedmény után forintban a DDGÁZ- nak minden bizonnyal igen lassú megtérülésre nyújthat fedezetet, mely számára Pécsen szinte a legkedvezőtlenebb.- Milyen kockázatokat rejthet a fogyasztók elé állított döntéshelyzet?- A távhőszolgáltatás törvényben rögzített és utolérhetetlen előnye, hogy az önkormányzat ellátási felelőssége van mögötte. Mikor érzékelheti az Acsády Ignác utcai fogyasztó a'korábbi előnyeinek hiányát, melyet a Pétáv Kft. eddig folyamatosan nyújtott korszerűsítésben, karbantartásban, példás ügyfélkapcsolataival, a szociálisan rászorulók támogatásában - nem akciószerűén, hanem természetes monopolhelyzetben is? Érheti-e hátrány a fogyasztót, ha lemond a távfűtésben meglévő, kimondottan a fogyasztó érdekében hozott törvényi garanciáról? Pontosan nem lehet tudni. Csak az látszik, hogy a piacbővítési szándék mellett a meglévő fogyasztói kör háttérbe szorul és sejthető, az akció egyetlen megfizetője a fogyasztó. A nyelvtörvény és a tudomány Ha valamit óvnunk kell, az a társadalmunk - mondja a nyelvész A magyar nyelvközösség ura a helyzetnek, nyelvünket nem kell félteni az idegen behatásoktól - mondja Lendvai Endre. A nyelvtudományok doktora, a PTE docense szerint a nyelvtörvény politikai indíttatást sugall.- Ön kategorikusan állítja, hogy nem kell félnünk az idegen behatásoktól.- Ahogyan egy vérbő életképes társadalom - mint amilyen a magyar - fejlődik, és sikeresen folytatja a létért vívott küzdelmet, ez tükröződik a nyelvben is. Innen kezdve mondhatjuk, hogy a magyar nyelv szavakat kölcsönöz, integrálja magába az idegen elemeket - de ez mind metafora. A magyar nyelvközösség teszi ezt, és a nyelv csak visszatükrözi a folyamatot. Ebből is következik, hogy a magyar nyelvet félteni nem kell. Ha azt mondanánk, hogy félteni kell, és ez igaz lenne, akkor törvényszerűen a magyar társadalmat kellene félteni.- A Bibliában, ahol a világ teremtéséről van szó, van egy nyelvi kitétel, amit eddig talán senki nem vett észre. Isten megteremtette az eget, a földet, az élőlényeket stb„ és amikor az embert is megteremtette, magához hívja, és azt mondja: most adjál nevet ezeknek az élőlényeknek. És innen jön a bibliai megjegyzés: Mert nevet adni valaminek annyit jelent, mint birtokba venni azt. S most ugorjunk egy jó nagyot: akkor, amikor egyesek attól félnek, hogy olyan mértékben áramlanak be az angol eredetű szavak - igazából Amerikából, az amerikai nyelvváltozatból -, hogy ezek el fogják rontani a nyelvünket, akkor ezt éppen az említett bibliai idézettel lehet megcáfolni. A társadalmunknak most olyan az irányultsága, hogy az amerikai civilizációt szeretné befogadni.- Miért éppen az amerikai civilizációt?- Vitán felül áll, hogy ez a legfejlettebb a földgolyón. A modern ember a technikai vívmányok bűvkörében él, ami egyfajta irányultságot ad neki.- S persze a fogyasztás bűvkörében...- Úgy van. S ez Amerikából jön. Nálunk ilyen értelemben 1990-ben nyíltak meg a határok, és az azóta eltelt időszak nem volt elég ahhoz, hogy kiéljük az eufórikus vágyunkat, hogy befogadjuk mindezt. Hangsúlyozom, hogy itt a mi társadalmunk aktív megismerő, integráló tevékenységéről van szó, nem egy idegen kultúra vagy ne adj Isten idegen nyelv imperializmusáról - erről egyébként könyvek is születtek!- Ugyanakkor ezek a szavak, miután bekerültek a nyelvünkbe, egy idő után „magyaríttatnak", és megtalálják a helyüket.- Ez újólag mutatja, hogy a magyar nyelvközösség mennyire aktívan végzi a dolgát, és mennyire ura a helyzetnek. Vegyünk egy' példát! A szponzor szó a ’80-as évek második felében jelent meg a magyarban, mára elfoglalta a helyét úgy, hogy a korábban már létező mecénás szó mellé beékelődött, és a kettő között létrejött egy munkamegosztás. Ma már mindenki tudja, hogy a mecénás az az adakozó, aki nem kíván viszonzást, ellentétben a szponzorral.- S akkor elérkeztünk a nyelvtörvényhez.- Egy dolog aggaszt engem, mint nyelvészt: az a körítés, amivel bevezetik magát a nyelvtörvényt, és ezt kissé komikusnak is tartom. Idézek: „Nyelvünk mindmáig képes volt a külső nyelvi hatások nyelvi rendszerünkbe építésére. Áz állandósult és megsokasodott idegen nyelvi hatásokkal azonban nehezen képes megbirkózni, ezért a magyar nyelv megóvása közérdek.” Ez a fajta megközelítés tudománytalan.- A nyelvtörvény megszületése tehát netán politikai indíttatást sugall?- Feltétlenül, de nem szabad eltekintenünk ■attól sem, hogy a nyelv ilyen országokban, mint hazánk, politikummá válhat. E tekintetben is két táborra szakadt az ország, mihelyt fölvetődött a nyelvtörvény kérdése. Azt is lehet látni, hogy bizonyos honatyák politikai tőkét szeretnének kovácsolni abból, hogy lám, az ő figyelmük, amikor magyarságunk megőrzéséről van szó, még a nyelvre is kiterjed! Ezek mind-mind délibábos megközelítések, igazából nincs közük a nyelvhez. Ha például azt veszem, hogy meg kell óvni a magyar nyelvet, mert gyengének bizonyul az idegen nyelvi hatásokkal szemben, akkor a törvénynek ez a része hatástalan. A nyelvet nem lehet jogi formulákkal regulázni. A cégtáblákat lehet ellenőrizni, ott ez működni fog. Sőt, szerintem üdvös dolog immáron meghagyni az angol nyelvű feliratokat, és mellé írni a magyart, mert így minden szempontot ki tudunk elégíteni. A magyar számára érthető, és az idegenforgalom számára is hasznos, mert egy ideérkező külföldi is tudja, hogy az adott felirat mögött mi rejlik. BALOGH ZOLTÁN
