Új Dunántúli Napló, 2003. február (14. évfolyam, 31-58. szám)

2003-02-03 / 33. szám

: S| 2003. Február 3., hétfő KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL Pécs a kultúra fővárosa? Vitaest a város lehetséges szerepköreiről Pótszékekkel kellett kiegészíteni a Művészetek Háza zsúfolásig megtelt nagytermének nézőte­rét a hét végén megrendezett vitaesten, amely­nek résztvevői Pécs kulturális szerepkörét, eu­rópai „főváros-jellegét” járták körül egy régi-új megközelítésben: lehet-e a város rangját e tekin­tetben nagyságrendekkel növelni? Lehetséges e, hogy egyben ez volna a megtorpant általános fej­lődés egyetlen lehetséges kitörési útvonala is? Krakkó már volt „Európa kulturális fővárosa”, Graz most készül erre a szerepkörre. Mindkettő Pécs test­vérvárosa, így logikus, hogy az önkormányzat, a köz­élet vezetőinek fejében fölvetődött a kérdés, „álmod- hatnak-e merészen” egy ilyen léptékű jövőt a baranyai megyeszékhelynek is? Az Echo című kritikai szemle legutóbbi számában az új városvezetés részéről Kunszt Márta alpolgármester fejti ki a vá­ros kulturális fejlődéséről vallott né­zeteit Cseri Lászlónak adott interjú­jában. Aknai Tamás főszerkesztő és számos további szerző pedig ta­nulmányok, esszék egész sorát szentelik e kérdéskörnek. Az ezzel É '^ppok kapcsolatos vita két pólusát is az in­tézményeket működtető, a rendez- ■HHiSH vényeket szervező, az adott pénz­ügyi feltételek közepette dolgozó önkormányzat részéről - a külföldön lévő Kunszt Már­ta helyett - Gonda Tibor alpolgármester és a város anyagi helyzetét alaposan ismerő Meixner András, az önkormányzat kulturális bizottsá­gának elnöke, valamint Aknai Ta­más és a folyóirat szerzői képezték. A vitát Ágoston Zoltán, a Jelenkor főszerkesztője vezette. Gonda Tibor elmondta, a kultúr- centrum- és a „főváros”-jelleg for­málása, erősítése nemcsak válasz­tási jelszó volt. Aknai Tamás az ide­át nagyralátónak és optimizmusra késztetőnek tekintve elmondta: a „fővárosi” rang, a centrum-jelleg nem alaptalanok. Eme fölvetések, lehetőségek a kultúra megannyi kép­viselője számára régi vágyakat ébresztenek újra. A vá­ros kulturális életét, miként a hozzászólók, többek kö­zött dr. Huszár Zoltán múzeumigazgató, dr. Romvári Ferenc művészettörténész, Gönczy László zenetörté­nész és még számosán megerősítették, a hatvanas, het­venes, nyolcvanas években egyedülálló tényezők ké­pezték. így, az eleve adott kultúrtörténeti tradíción fej­lődhetett az egyetemi város-jelleg, a Pécsi balett, a Je­lenkor, a filmszemle, a Nemzeti Színház, a Modem Magyar Képtár, a múzeumok, a Múzeum utca, a Zsol- nay és a Csontvári Múzeum és így tovább. Aknai Ta­más minderre és mint a megtorpant fejlődés szinte egyetlen lehetséges „kitörési” lehetőségére kívánta fel­hívni a figyelmet. Gonda Tibor alpolgármester és Meixner András az önkormányzat részéről melegen üdvözölte az Echo-ban megfogalmazottakat. Tá­mogatandónak és az önkormány­zati törekvésekkel összhangban lé­vőnek ítélték meg az alapcélokat. Ugyanakkor elmondták, hogy a „Mi lesz veled Pécs” gondolatkörben a kultúra csak egy „szelet”, de persze nem akármilyen szelet. Az anyagi források azonban ez idő szerint változatlanul elégtelenek. A kultúrára elkü­lönített pénz kevesebb, mint amire szükség volna. Most ugyan lehetségesnek látszik a kormányzati támo­gatás, de ez nem nélkülözheti a kristálytiszta koncep­ciót, cél- és feladatrendszert. Pécs a Megyei Jogú Váro­sok szervezetében is kezdeményező szerepet vállal­hat. Az európai „kulturális főváros”-tendenciában fi­gyelemre méltó, hogy egy elfogadható projekt eseté­ben a város csak egyharmadnyi költségvállalásra kény­szerülne. Gonda Tibor a korábbi fejlesztési törekvések gyengéire utalva a két pécsi fedett uszoda példáját is megemlítette. A semmi helyett két uszoda épült, de egyik sem EU-szintű. Abba kell hagyni az ilyen létesít­mények felé való sodródást. Soponyai Jánosáé nyugdí­jas matematikatanámő azt a kérdést vetette fel, hogy bár a téma egyedülállóan fontos voltában maga is osz­tozik, nem pusztán pár száz embert érintő kérdésekről van-e szó? A vitaesten a felszólalók és a város vezetői abbéli igényüknek is egyaránt hangot adtak, hogy létre kelle­ne hozni egy koordináló testületet, amely időről időre megvitatná, és megpróbálná megkeresni a lehető leg­optimálisabb megoldásokat. BEBESSI KAROLY Kövek a a Harmadik Az angol nyelvű színházi sorozat egy esztendeje tavasszal kezdő­dött a pécsi Harmadik Színház­ban és már fél tucatnál több elő­adást láthattak az érdeklődők. Február 4-én a Merlin Színház Marie Jones: Stones in His Po­ckets (Kövek a zsebben) című darabját mutatja be. A színmű az elmúlt három év legsikeresebb vígjátéka, és a bel­fasti Lyric Színházban kezdte a diadalútját 1999-ben, ahol egyben a Legjobb előadás-díjával jutal­mazták. Azóta a londoni West En­den ezernél több előadást élt meg, amerikai és világkörüli turnén ját­szották Dublintől Jeruzsálemen és New Yorkon át Torontóig. zsebben Színházban Az ír Marie Jones darabjában azt mutatja be, hogy mi történik, amikor egy hollywoodi fihnstáb az írországi Kerry megye egy el­dugott zugában filmet forgat (a téma tehát némiképp hasonló, mint A kripli-é). A darab helybeli­ek és idegenek, senkik és valakik megrendítő találkozását meséli el. Az előadás sajátossága, hogy az összes szerepet két színész, Jon Fenner és Matt Devere alakít­ja, míg a Jon Fenner által elját- szottakat Mike Kelly kettőzi meg. A humor és a dráma ötvözeté­nek eredménye egy keserédes produkció az álmok megvalósítá­sáról. M. B. E. SZATIRKÁK Klónozás: ilyen közel még nem puffant alma a fájától. „SMS-sen belé a ménkű!" Következett a hölgyválasszó. Iszlám: normális medreszekben folynak az ügyek. Vagy árleszállítás, vagy érleszo­rítás. Kedvenc meséje: Hamupipike és a hétpróbás törpe. Micsoda idők! „Képzeld, kint hagytam az utcán a kocsit, és ellopták az aranyfelnijeit!” Örök emberi: állati őrök. Marafkó László Megújult a Vasarely Múzeum Január 21. és február 4. között zár­va tartott a pécsi Vasarely Múze­um. Ennek oka az, mondja Sár­kány József művészettörténész, a Janus Pannonius Múzeum Képző- és Iparművészeti Osztályának ve­zetője, hogy a Vasarely Múzeum emeleti részének anyagát Eszéken állították ki. Miután az 1976-os nyitás óta a villamos rendszer meglehetősen elavult, azt a ritka alkalmat használták ki felújításá­ra, hogy üressé váltak a termek, s egyúttal felcsiszolták a parkettát, és ki is festettek. Az eszéki bemutatkozás egyéb­ként igen sikeresnek bizonyult, annyi látogatója volt, amennyi ha­sonló kiállítás esetén egy év alatt szokott összejönni. A napokban Rijekában tárgyaltak a múzeum szakemberei egy április-májusi Vasarely tárlatról, amelyre az otta­ni városi galériában kerül sor, de az nem jelenti a pécsi múzeum új­bóli bezárását, hiszen nem ugyan­az az anyag kerülne kiállításra. Zárva volt egy ideig a Modem Magyar Képtár II. is, tájékoztatott Sárkány József, ennek oka a tem­peráló fűtés beszerelése volt an­nak érdekében, hogy elkerüljék a képtárban a fagyveszélyt. Az igazi megoldás, vagyis az épület klima- tizálása, csak akkor várható, ha sor kerül a Papnövelde utcai épü- let rekonstrukciójára. _______cs.l. Sz ázas körül mozog a krumpli kilója. Rendre megveszem Pécs egyik áruházában. Otthon aztán farigcsálom, mint valami szob­rász a puha anyagot. Baljós folt feketéink a belsejében. Fagyfolt. Nem nagy dolog, de a kiló hama­rosan a felére apad. Hetek óta re­mélem, hogy változik a helyzet, de nem. Amíg a (fagyott) készlet tart... Újabban előrecsomagolják nagyjából kétkilós adagokba. Hogy is vehetné ki az magát, hogy az ember félbevágjon egy- egy gumót? Amikor Silver, a falábú kalóz­vezér a Kincses sziget című, mindenki által olvasott regény­ben megkapta a „fekete foltot”, az a lehető legrosszabbat jelen­tette. A krumpli feketéje ezt meg sem közelíti. Pitiáner, bár min­denképpen lesújtó üzenet. A baj az áru lényegének a láthatatlan­ságából, „titkos” voltából ered. Nincs külső jele annak sem, hogy például az üde kelkáposzta belül ugyancsak fagyott. Az egy­másra záruló hagyma szirmai sárgás, rothadó rétegeket tartal­mazhatnak. Kívül kemény, ...fe­lét viszont el lehet dobni. A ka­ralábé lehet fás, a zeller üreges, vén és így tovább. Még a fok­hagymagerezdeken is találni fe- ketés, barna foltokat. Ez a mar­káns növény is jelzi a globálisan rossz biológiai közérzetet. Mind­ez csak otthon derül ki. Olyan bolt nemigen van, ahol az árut félbevágva is kiteszik. Valaha az előre csomagolt gombaadagba három szép fehér gomba került felülre. A fonnyadtakra csak a konyhában bukkant rá az em­ber. Gondoltuk, ez a piacgazda­ságban nem elképzelhető. Hol­ott, ezek a foltok nemcsak való­ságosak, jelképesek is. Mi több, alaktalanok. A nem látható fogyatékossá­gok a felszín alatt lappangónak. A kereskedő balekként veszi meg az ilyesmit, de miért a baleknek tekintett vásárló fizesse meg a veszteséget? A sűrűn megkérdő­jeleződő eladói áruismeret gyen­géit kinek hasznos még ezzel is megtetézni? Hosszabb távon ez igen veszteséges és nem is vala­mi túl európaias dolog. A biza­lomvesztés pénzben ki sem fejez­hető. Ki az, aki feketéllő krump­lijával valahova is visszamegy reklamálni? Még esetleg meg is magyarázzák neki, hogy ennek így kell lennie. BEBESSI KÁROLY VASBAN RÖGZÜLT MÚLT. A felvidéki Alsószeliből származó, majd kisvejkei, s végül dombóvári lakos, Pancza Ernő kovácssegédként dolgozott nyugdíjaskoráig. így nem csoda, hogy értett a vasmegmunkálás­hoz, amiért is ezt választotta alapanyagául annak a mintegy kétszáz figurának, amely a kisparaszti gaz­dálkodás mindennapjait modellezi. Az élete utolsó huszonhét évében készült alkotásaiból válogatott tár­lat március közepéig látható a Völgységi Múzeumban Bonyhádon, de amíg az örökösök nem értékesítik a különleges szobrocskákat és még egyben van az anyag nagyobbik része, addig van esély, hogy a kiállí- tás Baranyában is bemutatásra kerüljön. _______________________________________________fot6= tóth l. Cs odaszerek: bebizonyosodott az állítás Megszólásképp szokták mondogatni, hogy egyeseknek mindig csak „az” jár a fejében, mintha a szex mozgatná előre a világot. Ami persze nincs így, de azt már senki se tagadja, hogyha „az” nem működik, képes tönkretenni világokat: önbecsülést, pár- kapcsolatot, házasságot, karriert. Ma potenciazavarokat keze­lő csodaszerek reneszánszát éljük: a kék csodabogyó után most jön a sárga. A potenciazavarokat 1984 óta tud­ják kezelni, és mint oly sok min­den az orvostudományban, ez is véletlen műve volt. Egy Virág ne­vű francia urológus egy kisebb hasi műtét során értágító anyagot adott be a páciensnek, amitől me­revedése támadt. A „sikertörté­net” ezzel el is kezdődött, ami annyit tett, hogy a férfiaknak le­hetőségük nyílt arra, hogy poten­ciaproblémájukat, akár csak a cukorbetegek, egy kis tűvel be­fecskendezett értágítóval kezelni tudták.- Ezzel megszűnt a pszicholó­gusok hegemóniája, mert amíg fi­zikailag nem lehetett gyógyítani a potenciazavart, mindenki náluk kötött ki - mondja dr. Török Ale­xander urológus. - Ma viszont az összes ilyen panasszal küzdő pá­ciens 80 százaléka többé-kevésbé rendbe hozható. A fennmaradó 20 százalékon is segíteni lehet, de csak műtéti eljárással, és ezt nagyjából egyharmaduk vállalja. Az emberiség persze mindig is egy egyszerű, szájon át bevehető potenciaszerről álmodozott, amit aztán végül 1998-ban kapott kéz­hez a kék tabletta formájában. Ez sokak számára önmagában is megváltás volt, és most, mint egy múlt heti, itthoni törzskönyvezés után valószínű, a tabletták tárhá­za bővülni fog csak. A legújabb készítményről az tudható:,- A sárga tabletta egy más mo­lekula alapján, de ugyanazt az eredményt hozza. Viszont sokkal hosszabban hat, a bevétel után 36 órával még a szer 86 százaléka ott van a vérben. Ha valaki pénteken nélkül nem volt merevedésem. Ami aztán attól fogva, sajnos, megismétlődött. Én 1974 óta rok­kantnyugdíjas vagyok, de mégis, arra, hogy ilyen bajom valaha is lehet, soha életemben nem gon­doltam. Rettenetesen elkesered­tem, kiborultam, hogy ilyen fiata­lon most vége, mi lesz?! Én min­dig akkor szeretkeztem, amikor csak akartam, meg voltunk elé­gedve egymással az ágyban. Bor­zasztó gondolatok kavarogtak a fejemben, bár konkrétan arra tán nem gondoltam, hogy öngyilkos leszek, de azt éreztem, ha ez így megy tovább, nem fogom kibírni. Pedig a nejem nagyon rendes volt, csak vigasztalt, sajnált. Szeren­csére elég hamar rászántam ma­gam, hogy elmenjek, ahol felírták nekem is a kék tablettát. Az segí­tett. Megmondom őszintén, nem is kell egy egész pirula, négy felé szoktam vágni, annyi is elég a len­dülethez... De azt azért meg kell mondjam: már nem olyan mint régen. Már nem vagyok olyan biztos magamban. Ha úgy érzem, hogy kívánnám az együttlétet, ak­kor sutyiban bekapom a gyógy­szert, a feleségem nem is tudja. Azt mondom magamra: rendbe jöttem, és tudok boldogan élni. Azt, hogy hányán íratnak fel olyanok „csodabogyót”, akiknek alapvetően nem kellene, nem le­het tudni, mert az urológusoknak el kell fogadni, ha valaki azt állít­ja, merevedési panasza van. Mint az a negyvenegy éves fér­fi, akit csak a kíváncsiság hajtott:- Hát mondom, ezt azért kipró­bálom. Semmi baj nem szokott előfordulni. Hát megmondom őszintén, szuper volt, kis felesé­gem nem győzött csodálkozni. Nem mindig élek ezzel a mód­szerrel, mert baromi drága, de né­ha megcsinálom, mert megéri. A szakirodalom egyelőre nem ismer olyasmit, hogy valaki poten- ciaszer-függővé vált volna, túlhaj­totta a szerek alkalmazását. Bár az is igaz, hogy elsősorban az úgyne­vezett lifestyle magazinok sugallta szexuális kapacitáshoz, ha valaki mindenáron meg akar felelni, nem árt néhány csodabogyó. M. K. # > Mivel próbálkoztak? Az emberiség történetében mindig is próbálkoztak egyszerű, szá­jon át bevezethető csodaszerekkel. Csak néhány azon anyagok közül közül - kultúrától függően amiben hittek, s ki tudja, tán se­gített is valamelyest: m zellergyökér, »tojássárgája, fi mogyoró, íf majomhere, ■ orrszarvú szarvából készült őrlemény, m körisbogár páncélja. év, ami félelmetes szám. Azzal kell tisztában lenni, hogy a nők is ugyanúgy igényesek a szexre, és ha egy férfi nem tudja azt nyújta­ni, amit partnere és önmaga is el­vár magától, azzal alapjaiban ren­dül meg az önbecsülése. Ferenc - nevezzük így - kere­ken ötvenesztendős, és két évvel ezelőtt találkozott szembe azzal a problémával, hogy baj lehet az ágyban:- Hosszú évtizedeken át semmi gond nem volt a feleségemmel va­ló kapcsolatban. Amikor is 48 éves koromban, minden előjel beveszi, az egész hétvégét átfe­di... - mondta a szakorvos. És bizony, lehet, hogy erre igény van, amikor családok, há­zaspárok a munkalehetőségek miatt esetleg egész hétre el van­nak szakítva egymástól. Mert azt tudni kell:- A-hozzám járó páciensek többségénél években mérhető, ami alatt rászánják magukat erre a látogatásra. Lehet, hogy közben már elhagyta a felesége, vagy megcsalta, vagy megszólta a ba­rátnője, esetleg épp új hölgy tűnt fel a láthatáron. A kifutási idő 1-10 Feketéllő fagy foltok

Next

/
Thumbnails
Contents