Új Dunántúli Napló, 2003. február (14. évfolyam, 31-58. szám)
2003-02-21 / 51. szám
6. OLDAL A REGIONÁLIS FEJLE SZTÉSI TANÁCS HÍREI 2003. Február 21., péntek 1 Előkészítés alatt az M9-es gyorsforgalmi út Pont került a megvalósíthatósági tanulmányok végére A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2001-ben pályázatot hirdetett a dél-dunántúli regionális PHARE „tükör- program” keretében több témában. A pályázati program közlekedésfejlesztési komponensének keretében az érintett három megye - Tolna, Baranya és Somogy - állami közútkezelő társaságai által létrehozott Szekszárdi Duna-híd Konzorcium jelentős támogatást nyert el az M9 gyorsforgalmi út dél-dunántúli szakasza megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére. Az ország főváros-centrikus közlekedési szerkezetének kelet-nyugati közlekedési folyosókkal történő oldása alapvető jelentőségű az ország területi egyenlőtlenségeinek mérséklése szempontjából. Ebben meghatározó szerepet játszik egy, a fővárostól 120-150 km-re levő, nagyvárosokat felfűző külső közlekedési gyűrű kiépítése. Az M9 gyorsforgalmi út képezi ennek a külső közúthálózati gyűrűnek a dél-dunántúli szakaszát. Jól szolgálja mind a régiónkon belüli, mind pedig a szomszéd régiókkal történő kapcsolat- tartást és az európai integrációt. Főváros központú közlekedési rendszerünk oldásával elősegíti a régóta feladatként meghatározott decentralizációt, valamint a regionális szerveződések és a regionális intézményrendszer megerősödését. Az M9 gyorsforgalmi út dél-dunántúli szakaszának kiépülésével a csökkenő utazási, szállítási idő hatására nő a térség vonzereje, ami mind a tőkebefektetések, mind a turizmus szempontjából fontos tényező. A szekszárdi Duna-híd jobb parti kapcsolatrendszerének legfőbb hiányossága, hogy a híd irányultságának megfelelő kelet-nyugati forgalom számára nyugat felé vezető főúthálózati elem nem áll rendelkezésre (Szekszárd és Dombóvár között a közúti kapcsolatok kapacitása és minősége országos viszonylatban is rendkívül gyenge). Ez a hiányosság csak az M9 továbbépítésével pótolható. Az M9 gyorsforgalmi út a Dombóvár és Kaposvár közötti szakaszon fonódik a régió legfontosabb vasútvonalával, a nemzetközi törzshálózathoz tartozó Budapest-Dombóvár-Kaposvár- Gyékényes vonallal, ami a régió középső területsávjának jelentős logisztikai potenciált biztosít. Kulcsfontosságú elem lehet továbbá a Duna nemzetközi vízi út keresztezése Szekszárd térségében, ahol új folyami kikötő létesítésével fontos áruforgalmi csomópont hozható létre. A tanulmány készítésének célja volt, hogy különböző vizsgálatokon keresztül összegyűjtse mindazokat az információkat, melyek a gyorsforgalmi út megvalósításának szükségességét alátámasztják, lehetőséget biztosítva a nyomvonal társadalmi ismertségének és elfogadottságának szélesítéséhez. Az M9 gyorsforgalmi út dél-dunántúli szakasza megvalósíthatósági tanulmányának készítése során a tervezők széleskörű egyeztetéseket folytattak a Dél-dunántúli Régió szakmai és társadalmi szervezeteivel. Az egyeztetéskor megtörtént az érintett önkormányzatok véleményeinek-, javaslatainak összegyűjtése, majd ezen információk feldolgozása nyomvonalváltozatok formájában. Az egyeztetések folyamatában körvonalazódott egy minden érintett által támogatott nyomvonalváltozat, amelyet a megvalósíthatósági tanulmányok részletesen bemutatattak és továbbterve- zésre javasoltak. A keresztmetszeti javaslat legfontosabb eleme, hogy első lépcsőben 2x1 sávos, autópályává fejleszthető autóútként épüljenek meg a szakaszok. A tervezői javaslat a hosszirányt tekintve kiemelt prioritással tartalmazza a Szekszárd és Dombóvár közötti építési szakasz megvalósítását. Az említett szakasz kiemelt prioritását mutatja az érintett szakasz gyorsított ütemezésű - 2008. évi befejezéssel kalkulált - kiépítésének külön megvalósíthatósági tanulmányban történő alátámasztása. A teljes dél-dunántúli szakasz vonatkozásában elkészült megvalósíthatósági tanulmány jelentős lökést adhat az M9 gyorsforgalmi út távlati fejlesztésének, ezen felül a Szekszárd-Dombóvár szakasz gyorsított ütemű kiépítésére vonatkozó tanulmány alátámasztja azt a jogos igényt, hogy az érintett szakasz kiépítése a 2004-2006 közötti időszakra szóló Nemzeti Fejlesztési Terv Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Programjából finanszírozható legyen. A megvalósíthatósági tanulmányok lehetővé teszik, hogy a készülő területi terveknél az érintett önkormányzatok szabályozási terveibe beépülhessen az M9 távlati nyomvonala, és így a későbbi fejlesztések számára a lehetőség biztosított legyen. Ezzel együtt megkezdődhet, illetve folytatódhat az egyeztetésekkel kialakuló „konszenzusos” nyomvonal vonatkozásában az előkészítés, ezzel is elősegítve a Dél-Dunántúl fő ütőerét, közlekedési tengelyét jelentő gyorsforgalmi út megvalósítását. A törzsprojekt (a gyorsforgalmi út) építési ütemeinek meghatározásán túl a fejlesztési javaslat tartalmazza a gyorsforgalmi út megvalósításáig tervezett párhuzamos,* valamint az út építéséhez kapcsolódó, illetve kapcsolható beruházásokat is (az egyik legfontosabb kapcsolódó projektelem Komló város hozzákapcsolása az M9 gyorsforgalmi úthoz). A kapcsolódó projektek megvalósítása elsősorban az elmaradottabb, főút- és kapcsolathiányos, aprófalvas területi részeken válik fontossá, hogy az M9 térségfejlesztő hatása szélesebb terület- sávban érvényesülhessen. ■ Az olasz minta: egy tanulmányút hozadéka Együttműködés a Dél-Dunántúli Régió és Emilia-Romagna Régió között Az olasz Piemonte és Emilia-Romagna Régió volt január végén a célállomása annak a - döntően az Európai Unió által támogatott - tanulmányútnak, melyen magyarországi terület- fejlesztési szakemberek vettek részt. Térségünket Pusztai Beatrix és Márton György, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség munkatársai képviselték. A felvételen a magyar küldöttség tagjai láthatók Munka a túloldalon A küldöttség tagjai elsőként Omegna városának munkaügyi központját keresték fel. A megye képviseletében a megyei elnök titkára, a megyei munkaügyi központ vezetője, valamint számos projektmenedzser fogadta a magyar delegációt. A megbeszélések alkalmával kiderült, hogy a több évtizedes regionális politika erősítése mellett, az utóbbi időben további decentralizációs folyamatok zajlanak le, így egyre több feladatot bíznak az alsóbb szintekre. A határmenti együttműködésre is akadtak szép példák: a munkaügyi központ vonatkozó projektjei szoros együttműködést feltételeznek Svájc szomszédos részeivel. Mivel a megye igen közel fekszik Svájchoz, és az ottani területeken több lehetőség van munkavállalásra, a megye lakosainak jelentős része ingázik a két ország között. A munkaügyi központ felvette a kapcsolatot a svájci munkaadókkal és munkaügyi szervezetekkel, annak érdekében, hogy az olasz munka- vállalókat folyamatosan tájékoztassa a svájci lehetőségekről, a szabályozásokról és az adófizetés feltételeiről. A szoros kapcsolat a magyar partnerek számára is igen tanulságosnak bizonyult, hiszen Magyarország határmenti területein is tapasztalható a szomszédos országokból érkező, illetve oda irányuló munkaerő-áramlás. Technoparkok vonzása Piemonte régióban hat technológiai parkot hoztak létre, melyek közül a Lago Maggiore-i park alakult meg elsőként. Valamennyi park egy-egy profilra specializálódott - például biotechnológia, környezet- védelem - , és ezen témákban vonzza az innov4tív, kutatás-fejlesztésre illetve szolgáltatásokra szakosodott kis- és középvállalkozásokat. (Termelő cég kizárva). A Lago Maggiore-i park - mivel elsőként jött létre - általános innovációs tevékenységek betelepítésével foglalkozik. A Park területén kialakítottak egy laboratóriumot, mely számos kísérletre ad lehetőséget nem csupán a betelepült kis- és középvállalkozások (KKV-k), hanem külső vállalkozások számára is. A elvégzett kísérletek után a kifejlesztett termékek minőségi tanúsítványt kapnak, mellyel kereskedelmi forgalomba kerülhetnek. A technoparkban jelenleg huszonöt KKV működik. A központi részén helyezkednek el a park szolgáltató egységei - konferenciatermek, étterem, stb. - melyeket valamennyi betelepült vállalkozás használhat. Öko-hatékonyság A torinói Environment (Környezeti) Park környezetvédelmi és információtechnológia kutatásra specializálódott, ilyen profilú KKV-k települtek a park területére. A park területe - mely Torino belvárosában fekszik - korábban ipari terület volt, melynek talaja nehéz fémekkel erősen szennyezetté vált. Ezen a területen - annak teljes megtisztításával - alakítottak ki a környezetvédelmi szempontok maximális figyelem- bevételével olyan technológiai parkot, mely „öko-hatékonyap” működik (ez a mottójuk). Az épületek tetejét növényekkel telepítették be, alternatív erőforrásként napenergiát alkalmaznak, illetve fűtésre a város parkfenntartása során keletkező nyesedéket használják. A parkot három ütemben valósították-való- sítják meg 35,5 mülió eurós költségvetéssel. A parkot rt. formájában működteti a régió, Torino város és megye önkormányzata, a Finpiemonte forráskezelő szervezet, a kereskedelmi kamara és a gyáriparosok egyesülete. A park területén szintén működnek laboratóriumok, amely a park témakörével összhangban végeznek kutatásokat. Állam az államban A régió közigazgatásának számos vezetője tartott előadásokat a régió egyes szakterületeiről. Az előadásokból kiderült, hogy az elsősorban ipari termelésre berendezkedett terület önálló közigazgatási rendszerrel működik, amely az „állam az államban” elv alapján önálló parlamenttel, kormánnyal és minisztériumi funkciókkal van ellátva. A régiónak magas a fejlettsége és EU-s szinten is kiemelkedő teljesítménye van, ahol a munka- nélküliség aránya is csak négy százalék körül mozog. Az ott tapasztalható hatékony forrásfelhasználás, amely az erős partnerségen alapul, jó példa lehet hazánk régiói számára is. Hozzá kell tenni azt is, hogy mivel Olaszország az EU alapító tagjai közé tartozik, és a kezdetektől részt kap a strukturális forrásokból, bizonyos lépéselőnynyel rendelkezik a most csatlakozókkal szemben: az újak remélhetőleg bizonyos idő után képesek lesznek felzárkózni ezen térségekhez. Finpiemonte A házigazdák bemutatták a Finpiemonte szervezetet is, amely magánvállalkozás és részvénytársaság formájában működik. A regionális közigazgatás mellett jött létre kifejezetten a Strukturális Alapokból származó források kifizetésének koordinációjára, helyi vállalkozások támogatására és a technológiai parkok menedzselésére. A régióban több mint 16 ezer vállalkozást támogatnak, de számos társaságban részesedéssel is rendelkeznek. A Finpiemonte szoros kapcsolatot alakított ki a régió összes bankjával, mely intézmények kedvezményes hitelekkel segítik az arra érdemes kis- és középvállalkozásokat, illetve hozzájárulnak a Strukturális Alapokból érkező társfinanszírozáshoz is. Ez a szervezet hozta létre a hat technológiai parkot - önálló menedzsmenttel - és jelenleg azok hálózatba szervezésén tevékenykedik. A KKV-k támogatása mellett egyéb nagy projektek lebonyolításában is részt vesz, mint két kastély rekonstrukciójában, melyekre az EU-tól közvetlen támogatást kaptak. Akciócsoport a deltáért Bolognában, Emilia-Romagna Régió székhelyén a küldöttség tagjai találkoztak a régió hivatalnokaival és az ÉRVÉT Fejlesztési Ügynökség munkatársaival. A régió képviselője beszámolójában bevezette a magyar küldöttséget a régió életébe: az adminisztratív struktúrát, a Strukturális Alapokkal foglalkozó irodák munkáját ismerték meg a vendégek. Az Emilia-Romagna Régió felépítése, szerkezete nagyban hasonlít a Piemonti régióban megismertekéhez. Ezen a területen a szolgáltatásokban foglalkoztatottak aránya ugyan nagyobb az iparénál, azonban itt is hagyományosan nagy az ipari termelés hagyománya. A munkanélküliségi ráta szintén mindössze 4 százalék körüli. Az ÉRVÉT Ügynökség funkciója megegyezik a Finpiemonte-val, így a kifizetésekkel és a KKV-k támogatásával foglalkoznak elsősorban. A csütörtöki nap egy kistérség meglátogatása és megismerése jegyében telt. A Helyi Akciócsoport, amely a magyar kistérségi menedzsmentnek felel meg - csak ön- szerveződéssel jött létre -, aktívan tevékenykedik a Pó-delta térségének fejlesztéséért. A térségben lévő mocsaras térség területrendezésével olyan idegenforgalmilag vonzó területet alakítottak ki, amely a tengerparti turizmus szezonját kitolta. Ennek keretében falusi turisztikai termékeket, szálláshelyeket, éttermeket alakítottak ki, amelyek minőségükben és mennyiségükben is kielégítik az igényeket. A helyi vállalkozókkal - elsősorban az idegenforgalomban érdekeltekkel - szoros kapcsolatot építettek ki, ezáltal is elősegítve a magas minőség biztosítását, illetve a helyiekben „elhintették” a környezettudatos életmód, gazdálkodás csíráit. Az olaszok az utolsó napon a szerda délutáni programban előrevetített témákat, a régió adminisztratív struktúráit, az Európai Unió 2. célkitűzésének programozási dokumentumát és a tárgyalásos programozás helyi gyakorlatát mutatták be, A hatékonyság alapjai A tanulmányút mind a Regionális Operatív Programok tervezésben dolgozók, mind a pályázati eljárásban tevékenykedők részére hasznos információkkal szolgált. Az észak-olasz régiók tervezési, programozási és pályáztatási, értékelési és ellenőrzési tapasztalatai fontos, gyorsan felhasználható, egyes esetekben adaptálható ismereteket jelentettek a most kialakítandó regionális intézményi hálózatnak, illetve ellátandó feladataink várható tartalmával kapcsolatosan. A régiók az integrált projekteket előnyben részesítik mind a kezelhetőség, programozás, átláthatóság miatt, mind végrehajtás szempontjából. Azok a régiók működnek hatékonyan, melyek a magyar kistérségi rendszerhez hasonló települési csoportok szerint próbálnak egy cél érdekében integrált projektet összeállítani. Ez a tapasztalat megerősíti a kistérségekkel kapcsolatos hazai törekvéseket. Régiós hozadék A Dél-dunántúli Régió szempontjából további hozadéka a tanulmányútnak, hogy hivatalos együttműködés készül Dél-dunántúli Régió és Emilia-Romagna Régió között, megkezdődött a hivatalos elnöki együttműködés kidolgozása. Hivatalos olasz delegáció is érkezett, amely találkozott az elnökkel és a régió szakembereivel, a Dél- Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség tagjaival. Az együttműködés szintjei elsősorban az egyetemek (Bolognában a világ, míg Pécsett Magyarország első egyetemét alapították), a vállalkozás- és klaszterfejlesztés, a kistérségek, és a turizmus valamint az agrárfejlesztés lennének. (66778) Három komponensre lehet pályázni: 1. Munkahelyteremtő gazdasági funkció ellátására alkalmas városi és települési területek rehabilitációja 2. Elérhetőséget javító közúti közlekedési infrastruktúra fejlesztése degradálódó városi területeken és rossz állapotú településeken 3. Foglalkoztatás alapú helyi kezdeményezések ösztönzése A Dél-dunántúli Régió számára rendelkezésre álló forrás: 11,24 millió euró (250-nel számolva: 2 milliárd 810 millió Ft). A projekteket az Európai Unió és a magyar állam maximum 90 százalékban támogatja. A jelenlegi szabályozás szerint a mini- mum/maximum támogatási ösz- szeg komponensenként: 1. 500 ezer - 3 millió EUR 2.500 ezer - 3 millió EUR 3. 50 ezer - 300 ezer EUR Több komponensre egy közös pályázat keretében lehet pályázni, a 2. és 3. komponensre önállóan nem lehet pályázatot benyújtani, vagyis alapfeltétel, hogy egy pályázatnak az 1. komponensre vonatkozó pályázati részt mindenképpen tartalmaznia kell. Az értékeléskor előnyt élveznek a komplex pályázatok, melyek mindhárom komponens tartalmazzák. További feltétel a projektek teljes előkészítettsége (a kiviteli tervekkel és az építkezéshez szükséges ösz- szes engedéllyel rendelkezni kell), ' aminek a költségét a pályázónak kell állnia, a program ezt nem finanszírozza. A pályázatokat regionális szakértők véleményezik, az értékelési procedúra az Európai Unió által minden elemében ellenőrzött, és a végső döntést az EU- delegációnak is jóvá kell hagynia. ■ A Dél-dunántúli Régió három megyéjébe összesen mintegy 2,8 milliárd forint forrás érkezhet a Phare 2002-2003 (Orpheus) Területfejlesztési Program révén. Előreláthatólag a program kiírása 2003. májusában lesz, a pályázatok beadási határideje pedig 2003. augusztus. Milliárdok, egy programmal Kiírás májusban, határidő augusztusban
