Új Dunántúli Napló, 2003. február (14. évfolyam, 31-58. szám)

2003-02-20 / 50. szám

2003. Február 20., csütörtök KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL DECHANDT ANTAL MUNKÁI PÉCSETT. A Mecseknádasdon élő és alkotó szobrászművész kiállítása látható a Horvát Színház Galériájában, az Anna utcában. A látványos tárlatot március közepéig tekinthetik meg az érdeklődők.____________________fotó. tóth László Két világ egy szobában Ősbemutató a PNSZ-ben Nyugodtan nevezhetjük két népszerű színésznő ju­talomjátékának, a Pécsi Nemzeti Színház szoba­színházának február 15-i bemutatóját. Tom Ziegler amerikai író, Grace és Gloria című színművét, ma­gyarországi ősbemutatóként láthattuk, Zimmer­mann Claudia plasztikus, magyarított fordításában, Füsti Molnár Éva rendezésében. A kétszemélyes darab lemond minden modern formabontásról, nincs benne időjáték, dramaturgi­ai csavar. Nem kell a közönségnek semmit megfej­tenie, értelmeznie. Mégis folyamatosan leköti a né­zőt. A tragikus szituáció ellenére humorban gazdag és megható percek váltják egymást. A két szereplő két külön vüágot képvisel, egyik sem tartja sokra a másikét. Találkozásuk, egymásra hatásuk, jelentős változásokat idéz elő mindkettőjük magatartásá­ban. A darab attól jó, hogy elsősorban nem elveket, hanem erkölcsi normatívákat, világképeket képvi­selő, hús-vér emberek ütköznek az előadás során. Nehéz eldönteni, hogy az átütő sikerhez a tragi­komikus helyzetben elhangzó szellemes dialógu­sok vagy a két ragyogó színészi teljesítmény ad-e többet? Sólyom Katalin megcsontosodott lelkű, magá­nos, öreg farmerasszonyt alakít, ő Grace, akit meg­halni küldtek haza a kórházból. A modern világ, a városi népek egyaránt gyanúsak neki. Úgy tartja, a lustaság, az ördög párnája. A tétlenségnél nincs na­gyobb bűn. Puritán életszemlélete, mosolyogni va­ló ítéletei, hatalmas vitalitással párosulnak. Az ö vi­lága a kerekebb. Ebben a halál is az élet szerves ré­sze. Az alakítás legnagyszerűbb pillanatai, amikor a zord vénasszonyból előlopakodik a nő, az elutasító magatartás ellenére is győző kíváncsiság, s az egész életen át leplezett hiúság. S amikor életének azokat a pillanatait is föltárja, az eredetileg lenézett, jött- ment városi nőnek, amelyek önmaga számára is ta­but jelentettek. Glória szerepét, a rendező Füsti Molnár Éva játssza. A nagyvárosból vidékre költözött diplomás ügyvédfeleség, sikeres üzletasszony, korábban egy trauma hatására lelkileg összeomlott. Pszi­chiátere tanácsára költöztek vidékre. Most ön­kéntes ápoló. Haldoklókat segít utolsó napjaik­ban. Tulajdonképpen a halálra készül. Jóté­konysága mögött ott rejlik, hogy a halállal akar megbarátkozni. Semmit sem ért Grace világá­ból, a maga törvényei szerint próbál neki segí­teni, Intelligenciájából, türelméből, gondosko­dási igényéből következően, óriási változáso­kat idéz elő a makacs haldokló magatartásá­ban, miközben a másik élniakarásra tanítja öt. Bár egy percre sem engedi pihenni. Annak kibontása, hogy a kölcsönös ellen­szenvből lassan barátság lesz, nagy és nemes színházi élményt eredményez. Mindkét mű­vésznő szikár fegyelmezettséggel játszik, azo­nosulva a teremtett figurával. Őszinte játékuk­tól őszinte a nézőtér kacagása és megrendülé­se egyaránt. Gondolom a rendezői koncepció az lehetett: csak semmi színházszerűség, mindent a lehető leg­természetesebben. Ez sikerült. A kapott élmény akár önvizsgálatunkat is kiválthatja. Tresz Zsuzsa puritán jelmezei, s főként díszlete, kellékei, adekvát környezetet teremtettek a valóságízű játékhoz. Bükkösdi László Mandulavirágzási Tudományos Napok Harmadszor rendezi meg a Pé­csi Tudományegyetem a Man­dulavirágzási Tudományos Na­pok konferenciasorozatát, amelynek 2001-ben volt a nyi­tánya. Idén öt egynapos minikonferenciából áll össze a program, valamint a zárónap­ból, ahol valamennyi téma ösz- szefoglalását is meghallgathat­ják az érdeklődők. A minikonferenciák március 3-tól kezdődnek és minden nap 9.30 és 17 óra között zajlanak a PTE Ifjú­ság útja 6. szám alatti konferencia- termeiben. Témák és időpontok: március 3., hétfő: Hatalommeg­osztás és együttműködés az Euró­pai Unióban és Magyarországon, március 4., kedd: A háló(zal), március 5., szerda: Globalizáció - kommunikáció - környezet, illetve Megújuló energiaforrások és a ter­málvíz többcélú hasznosítása, március 6., csütörtök: Kapcsolódó kontinensek. Március 7., pénteken 14 órakor kezdődik a záróren­dezvény. A tervezett program sze­rint köszöntőt mond Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Tóth Jó­zsef, a PTE rektora, Somosi László, a Pannonpower Rt. elnök-vezér­igazgatója. A Pécsi Tudományegyetem dolgozói, hallgatói, oktatói részére a konferencián való részvétel in­gyenes, de előzetes regisztráció szükséges. Jelentkezni február 26- ig lehet a PTE Marketing Igazgató­ságán, ahol további információk kaphatók: 7633 Pécs, Szántó Ko­vács János u. 1/b. Tel.: 72/251- 444/2121, 2126-os mellék, Fax: 72/251-444/2141 Bohócdoktorok a gyógyulásért Bohócdoktorok járják rövidesen a pécsi gyermekkórház, vala­mint gyermekklinika kórterme­it, hogy így segítsék a kis betegek gyógyulását. Hamarosan már a baranyai megye- székhelyen is látogatják bohócdok­torok a gyermekegészségügyi intéz­ményeket. A tervekről tegnap dél­előtt tartott egyeztetést dr. Albert Royalds, a Bohócdoktorok Nemzet­közi Alapítványának elnöke a pécsi gyermekkórház, valamint a klinika vezetőivel. A megállapodás szerint hetente akár több alkalommal is szórakoztatnák művészek a kis be­tegeket. Az alapítvány elképzelése az, hogy a program itteni megvaló­sításában kizárólag helyi színésze­ket alkalmaznának, azonban a fel­adatra vállalkozó művészeknek ko­moly felkészítő programon kell részt venniük. A főváros öt intézményében már régóta sikeresen működik az ilyen jellegű „beteglátogató szolgálat”, s várhatóan a programhoz Győr, vala­mint Miskolc is csatlakozni fog pár hónapon belül. Az elképzelések megvalósításához azonban csak szponzori segítségre számíthatnak a szervezők. SOMLAI ADRIENN ______Magyarul - magyarán_______ Pá rhuzamos képzések A szóképzés a szóalkotásnak, a szókészlet alkalmi és tartós gya­rapításának széles körben alkal­mazott módja. Közülük most az - ú, ű, jú-, jő melléknévképzőket vesszük szemügyre. A nyelvű, szájú, kezű, lelkű és sorol­hatnánk szinte a végtelenségig a képzett alakokat, amelyek így ön­magukban soha nem fordulhatnak elő, nem használatosak, csak úgy, ha eléjük a kifejezendő jelentéstarta­lomnak megfelelő melléknevet te­szünk. A mondatban rendszerint jelzői szerepű, az utána álló névszó­val, főként főnévvel alkot jelzős szer­kezetet. Használatukban nem annyira törvényszerűségek és sza­bályok, mint inkább típusok állapít­hatók meg. A legismertebbek a kö­vetkezők: Valamilyen testrész vagy magát a testet jelöli: színes bőrű, piros arcú, kékszemű. Állatok és növények részeinek jelzős alakja: törött szárnyú, lila virá­gú, fás szárú Testrészek átvitt értelmű haszná­lata: egykorú (emelő), magas nyakú (ruha), lapos.sarkú (cipő). Valamely tárgy, készülék jelleg­zetes, feltűnő alkatrészeinek számá­ra utal: háromkerekű (autó), három­lábú (asztal), négylyukú (gomb). A jelzett szó tulajdonságára vagy állapotára utal: márvány burkolatú (terem), zárt szénláncú (vegyület), égő motorú (gép). A jelzett szó valamilyen átvitt ér­telmű tulajdonságát fejezi ki: közvet­len hangú (beszélgetés), laza szövé­sű (anyag), szűk látókörű (ember), több fokozatú (rakéta). Célszerű szemügyre venni azo­kat a típusokat is, amelyekben az -ti, -ű, -jú, -jű az ugyancsak gyakori -s képzővel váltakozva alkotja a jelzői szókapcsolatot vagy összetételt. A testrészek számát kifejező jel­zős melléknév mássalhangzó után - ú, -ű, magánhangzó után inkább -s képzős: egyszarvú, hétfejű (sár­kány), de: kétpatás (állat). Hasonló a képzőhasználat megoszlása akkor is, ha valaminek az alkotórészeiről beszélünk: háromlábú (asztal), négylyukú (gomb), de: kétporzós (virág), kétajtós (szekrény). Ha az összetett melléknévben megnevezett testrésznek nem a jel­zett főnév a birtokosa, pl. jobblábas (cipő), akkor az -s képző a helyes. Éllenpélda: hosszú lábú (gólya). Ruhadarabok esetében az -s kép­ző inkább a jellemző tulajdonságra, az -ú, -ű, -jú, -jű pedig inkább a bir­toklás tényére utal: piros ruhás - pi­ros ruhájú (leány). Ha a jelző alapja összetett főnév, inkább -s képzőt használunk: kereszthúms (zongo­ra), de: sugárhajtású (repülőgép) a lóvontatású mintájára. A kétfajta képzőhasználat jelen­tésbeli különbséget is kifejezhet: két­csövű (puska), de: kétcsöves (rádió), káoldalú (szerződés), de: käolda- las (nyomtatvány). Ez a kettősség érvényesül asze­rint is, hogy az egyszerű főnévi alap­szóhoz általában -s képző járul: tol­las, bőrös, formás, erős; jelzős kap­csolatokhoz és összetett szavakhoz pedig: -ú, -ű, -jú, -jú sárga tollú (ma­dár) , borízű (alma). Kivétel itt is van: nagylányos, kisgyermekes (szülők). Feltétlenül szólni kell a tárgyalt tí­pusok helyesírásáról. Aki figyelte a felsorolt példákat, az maga is megál­lapíthatta a szabályt, amely szerint a melléknévi jelzőt különírjuk: idegen származású, népi ihletésű, finom bőrű, nagy erejű; a főnévit pedig egybe: kőfalú, borízű, munkásszár­mazású Ugyanez a szabály érvé­nyes az átvitt értelemben használt képes kifejezésekre is: nagylelkű, bőkezű, jószívű. Rónai Béla A vallásos ember kevesebb időt tölt táppénzen A hit és az egészség kapcsolata napjainkban felerősödött A vallásukat gyakorló emberek az országos átlaghoz képest keve­sebb napig voltak betegek az elmúlt évben, kevésbé depressziósak és ellenségesek, kooperatívabbak, ugyanakkor több társas támoga­tást élveznek. Ez derül ki abból a 2002-ben lezajlott és a közelmúlt­ban kiértékelt reprezentatív felmérésből, mely során 12 600 ember­től gyűjtöttek a kérdezőbiztosok válaszokat. Döbbenetes dolgokról árulkodnak annak a reprezentatív vizsgálatnak az eredményei, melynek egyik ko­vászokba dr. Kopp Mária, a buda­pesti Semmelweis Egyetem Maga­tartástudományi Intézetének pro­fesszora volt. A neves orvos-pszi­chológus tegnap Pécsett vendéges­kedve a keresztény értelmiségi fóru­mon erről a felmérésről adott szá­mot, előrebocsátva, hogy életünk­ben igen fontos a spiritualitás, a hit, a vallás (felekezetektől függetlenül), hiszen a társadalmat leginkább gyötrő betegségek többsége úgyne­vezett pszichoszomatikus eredetű, azaz a szívbetegség, a vérnyomás- gond, a gyomorfekély, a krónikus fejfájás stb. csupán tünet. A baj el­sődlegesen a lélekkel van. Nos Kopp Mária szerint azok, akik inkább gyakorolják a vallásu­kat (és ezáltal egy közösséghez tar­tozónak érzik magukat) az orszá­gos átlaghoz képest 43 százalékkal kevesebb cigarettát szívnak el na­ponta és 42 százalékkal kevesebb napot voltak átlagban táppénzen, mint mások. A vallásgyakorlás jobb testi és lelki egészséggel jár együtt, hiszen a körükben elvég­zett WHO jólét-kérdőíves felmérés tanúsága szerint kevésbé depresz- sziósak és ellenségesek, jobb a munkaképességük, derűsebben szemlélik a világot. Jobb helyzetben is vannak, hiszen adott esetben a környezetüktől - a családtól, barát­tól, hitbéli társtól, közösségüktől, egyesületeiktől - sokkal több társas támogatást kapnak. Jobban ki tud­ják vonni magukat a fogyasztói tár­sadalom negatív sugallatai alól, amelyeket a tévécsatornák, reklá­mok és nagyáruházi szentélyek közvetítenek, s ami egészen leegy­szerűsítve úgy jelenik meg, „hogy ha van pénzünk, akkor mindent el tudunk érni", miközben arról nem­igen szól a fáma, hogy akadnak olyan erőforrások is a társadalom­ban, amelyek egymagukban nem anyagi ter­mészetűek, de szükség esetén anyagi erővé is válhatnak. Ilyen a szeretet, az ön­kéntes segítés, vagy olyan érté­kek, mint az er­kölcs, a megbízhatóság. Ugyanakkor a felmérés azt is bi­zonyítja, hogy a már megbetegedet­tek nagy része fordul - végső kiutat keresve (?) - görcsösen a valláshoz. Ugyanis azok körében sokkal gya­koribb a depresszió, magasabb a különféle betegségek miatti munka­képességcsökkenés, akik a vallást igen fontosnak, az életben sok min­dent megelőző dolognak tartják. Akik úgy vallják, hogy a „hit min­den cselekedetüket befolyásolja”. Kopp Mária jelezte, hogy az utóbbi időben éles, nyílt vita zajlik a Pszichiátriai Világszervezet (World Psychiatric Association) honlapján, amelyből az orvosi szakma számára levonható következtetések is kiol­vashatók. Hiszen itthon és világ­szerte egyre többen szoronganak ál­lásuk elvesztése, sikertelenség, ér­zelmi feszültségek, családi problé­mák miatt, ami eleinte fejfájást, al­vászavart (éjszakai töprengéseket) okoz, majd a tehetetlenség és magá­ra hagyatottság állapota a kimutat­ható agyi, szív-érrendszeri, csont­rendszeri, gyomor-bél, immun­rendszeri elváltozásokhoz vezet, el­lentétben a pozitív lelkiállapottal, amely bármely hétköznapi tevé­kenységre ráhangolható, sőt még a legnehezebbnek tűnő feladat meg­oldása során is örömöt, belső meg­elégedést nyújt. Különösen veszélyes, ha valaki pótszerekkel, alkohollal, dohány­zással, drogokkal próbálja helyreál­lítani önértékelése egyensúlyát, csökkenteni szorongását. Kopp Má­ria szerint ma a világon minden ne­gyedik ember lelki beteg, közel 70 millióan (és környezetük) szenved­nek súlyos alkoholbetegségben, 24 millió szkizofrént tartunk számon és évente 20 millió ember követ el öngyilkosságot - köztük egymil- lióan serdülők, fiatalok. Mindezek miatt a gyógyításban is igen fontos a spiritualitás, ám a hit vagy a vallás ne egyszerűen mint egyfajta „gyógymód” kerüljön vissza az or­vosi gondolkodásba - és az általá­nos társadalmi gondolkodásba -, hanem az a szemlélet kapjon pol­gárjogot, hogy az ember nem csu­pán mechanikus tárgy, biológiai ob­jektum. Mindenkit kulturális-spiri­tuális teljességében kell látni. Töb­bek között ezért alapvető, hogy a pszichológia, az antropológia és az etika az orvosképzésben a jelenlegi­nél meghatározóbb szerepet kap­jon. KOZMA FERENC MAGYAR NÉPESSÉG KÖRÉBEN Mennyire fontos életünkben a vallás? 35% | [~~l egyáltalán nem fontos kissé fontos H nagyon fontos ■ minden cselekedetüket egyházban — befolyásolja rendszeresen Sólyom katalin és Füsti Molnár Éva jelenete FOTÓ: TÓTH L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents