Új Dunántúli Napló, 2003. február (14. évfolyam, 31-58. szám)
2003-02-20 / 50. szám
SU 2003. Február 20., csütörtök B ARANYA I TÜKÖR 5. OLDAL Megmentenék a csónakázótavat Szigetvár Városképet szépítő munkákat határozott el erre az évre a város képviselő-testülete. A tervekbe beletartozik a piactér korszerűsítése és a csónakázótó rendbetétele is. A szigetvári piactér régen megérett a felújításra. Széttöredezett padozata miatt többek között maradéktalan takarítását, fertőtlenítését sem lehet ma már az elvárásoknak megfelelően megoldani. Egyelőre a csapadékvíz elvezetése sem megoldott. Erre a munkára - beleértve az árasasztalok javítását is - ebben az évben mintegy hatmillió forintot szán az önkormányzat. Nehezebb a tó felújításának kérdése. A terület évtizedek óta elhanyagolt, holott a vár környékén, a város leglátogatottabb része közelében van. Vízutánpótlása megszűnt, a műtárgyak, zsilipek tönkrementek. Ma már talán senki sem emlékszik azokra az időkre, amikor eredeti funkciójának megfelelően csónakázótóként vonzotta a város lakóit, vendégeit. Egyelőre az a szándék, hogy mintegy másfél millió forintért elkészíthessék a rendbetételét célzó terveket. M. A. Lokátor: indulásra készen Érvényes az építési engedély a Zengő radarbázisára Videókivetítéssel egybekötött, több órás fórumon tájékoztatta a Honvédelmi Minisztérium (HM) szakembergárdája tegnap a Zengőre tervezett radarbázisról Pécsvárad, Zengővárkony és Hosszúhetény képviselőit. A megbeszélésen a legfrissebb, olykor csak néhány napja elkészült terveket, vizsgálati eredményeket mutatták be. PÉCSVÁRAD Számos újdonság fogadta a Zengőre tervezett radarállomás témájában összegyűlt települési képviselőket a honvédelmi tárca tegnapi tájékoztatóján. Ilyen új fejlemény volt az a bejelentés, hogy a lokátorállomás januártól érvényes építési engedéllyel rendelkezik. Ez az állapot még a helyi vezetőket is meglepte, Zsáli János polgármester elmondta, korábban arra számítottak, hogy a bázis terveit hivatalosan benyújtják a város műszaki osztályára. Egy közelmúltbeli kormányrendelet azonban a katonai létesítményeket kiemelte az önkormányzatok engedélyezési jogköre alól, így a részletes terveket a helybeliek is csak tegnap láthatták. Sokkal előbb amúgy sem mutathatták volna be a honvédség szakemberei a lokátorbázis dokumentációját, hiszen azt csak néhány nappal ezelőtt véglegesítették, mint Bocskai István kommunikációs főigazgatóhelyettes kifejtette, több szempontból a lakossági véleményeket is figyelembe véve. A Zengőre tervezett állomás (lásd ábránkat) a HM szakértőinek álláspontja szerint természetbe illő anyagokból, minél kisebb környezeti károkozással készülhet el. Tóth János ezredes, a HM Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatalának vezetőhelyettese azt hangsúlyozta, több előnye is lehet a településeknek a bázisból. Mintegy 10-12 hivatásos tiszt kerül az egységbe, ők minden bizonnyal a környéken vesznek lakást; a bázison szerződéses katonák dolgozhatnak, így ez munkalehetőséget jelent; az étkezést és a NATO-vendégek szállását pedig helyi vállalkozók segítségével kívánják megoldani. A települési képviselők kérdései ugyanakkor a hátrányokra irányultak. Ilyen volt a káros sugárzás lehetséges hatása. Illés Attila, a honvédelmi tárca technológiai illetékese kifejtette: ez a radar a legkorszerűbb rendszert használja, nagyon rövid impulzusokat ad, ráadásul a lakott részek felé jutó nyalábokat ki lehet szűrni. A szakemberek a Zengő 18 kilométeres körzetében több mint 60 települést mértek be, a számítások szerint az egészség- ügyi határérték kevesebb mint századrészét éri csak el a sugárzás, de sok községet a kisebb dombok amúgy is takarnak. De ha a lakosság igényli, akár külső, civil kutatóintézettel is ellenőriztethetőek a vizsgálatok. • Várhatóan tavasszal, a jó idő beköszöntővel elsőként az útépítéssel elkezdődhet az építkezés, amelyet 2004 őszére már a radar beállítása követhet, közben a pécsváradi lőtéren kialakítják a lokátort kiszolgáló katoTegnap bemutatták a Zengőre tervezett lokátor számitógépes látványtervét illusztráció: hm nai bázist is. Bocskai István közölte: a tárca mielőbbi megbeszélést kezdeményez az érintett önkormányzatokkal, ahol természetesen az is szóba kerül, miként tudja a HM ellentételezni a felmerülő károkat. (Háttér, előzmények: www.dunantuUnaphhu) NY. SZ. Hírek GARÉBAN polgárőrség szerveződött csaknem 30 alapító taggal, hogy megelőzzék a présházfeltörést, a mezei tolvajlást, valamint a besurranásokat. Elnök Garai Béla, a titkár pedig Kovács Péter lett. Az önkormányzat 150 ezer forint támogatást nyújtott a közösségnek. A Garéi Polgárőr Egyesület tagja a Baranya megyei Polgárőr Szövetségnek. (cs) BISSÉN a befagyott tavon február 22-én, szombaton, 8 órától társadalmi munkában nádvágásra várják a horgászegyesület tagjait. VÁSÁROSBÉC önkormányzata 5 millió 345 ezer forintot nyert a helyi általános iskola és a polgármesteri hivatal tetőszerkezetének felújításához és átalakítá- sához országos pályázaton. «» Skandináv lottó Első számsorsolás: 7,10,14,18,19, 25, 31 Második számsorsolás: 10, 13, 14, 17, 18, 27, 32 Nyeremények: 7 találatos: 56 713 266 Ft 6 találatos: 266 786 Ft 5 találatos: 4 714 Ft 4 találatos: 742 Ft MEGRONGÁLÓDOTT FELJÁRÓ. Napok óta kerülgetik a törmeléket azok, akik a pécsi Széchenyi tér dzsámi előtti részén sétálnak. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a lépcsőfeljáró köveit az időjárás kezdte-e ki, vagy megrongálták. ______ FOTÓ: MÜLLER ANDREA A bérükért sztrájkoltak PÉCS Nem kapták meg fizetésüket határidőre^ ezért másfél napig sztrájkoltak egy kábeleket gyártó pécsi cég dolgozói. Február 10-éig kellett volna megkapniuk fizetésüket a pécsi székhelyű, olasz tulajdonban lévő Industry Ve.Ma Kft. dolgozóinak, ám a béreket határidőre nem utalták át a munkásoknak. A nagyobb olasz és francia autógyáraknak szállító kábelgyártó cég 160 dolgozója közül több mint százan megelégelték a várakozást, és kedd reggel sztrájkba kezdtek. Mint azt dr. Tuti Attilától, a kft. jogi képviselőjétől megtudtuk, a munkabeszüntetés jogszerűsége vitatható, hisz nem jelentették be előre. - A munkások követelése ugyanakkor jogos volt, jóllehet a cég vezetői jelezték, hogy a kifizetéssel néhány napot késni fognak - hangsúlyozta a jogi képviselő. A sztrájk tegnap délelőtt is tartott, kora délutánra azonban a feleknek sikerült megegyezniük. A cég olasz vezetői a fizetések fedezetét a pécsi kft. számlájára átutalták, az ezt igazoló nyomtatványt a sztrájkotoknak megmutatták, így a dolgozók kora délután újra felvették a munkát. W. K. Megtelt dögkutak bezárás előtt Baranyai körkép Bő egy évvel ezelőtt - amikor egy miniszteri rendelet a várható szigorúbb EU-szabályokra tekintettel előírta a dögkutak felülvizsgálatának kötelezettségét - még az is kétessé vált, hogy szabad lesz-e a jövőben az elhullott kedvenc macskát a ház kertjében eltemetni. Az országban mindössze két olyan gyűjtőhely van, ahol az állatok tetemeit az elszállításig hűtött helyen tárolják. Az egyik Nyíregyházán működik, a másik Mágocson. Egyetlen olyan cég van, amelyik feldolgozza a dögöket. Ezek tükrében nem meglepő, ha a vizsgálat végeredményeként az derült ki, a legtöbb baranyai dögkút - hivatalos nevén hullaemésztő verem - már megtelt. Újabb létesítésére környezetvédelmi okokból engedélyt nem adnak ki. Egy-egy megyében évente több ezer tonna állati tetem képződik. Ezért jó 35 évvel ezelőtt szinte minden település mellé dögkutakat kellett telepíteni. A döntő mennyiség azonban az állattartó telepeken, vágóhidakon keletkezik. A mágocsi cég 10 teleppel áll szerződésben, havi 100 tonnát gyűjtenek össze. Ügyvezetője, Kontár Sándorné szerint ez a teljes mennyiségnek talán a fele lehet.- Előbb-utóbb minden dögkút betelik - mondja dr. Bajnóczi Pál, a megyei Állategészségügyi Állomás EU- felelőse -, ezeket azonban kiüríteni nem szabad. Marad a bezárásuk, s a baranyaiak többsége el is jutott idáig. Zajlanak a megbeszélések a kiút keresése érdekében. A megoldás körvonalazódik: négy-öt hűtést is biztosító telep létesítése Baranyában, ahonnan központi feldolgozóba szállíthatók az állati tetemek, ott pedig a feldolgozás, az égetés és komposztálás következik. A hatályos szabályozás értelmében évente 50 kilós súlyig otthon, azaz saját tulajdonú területen is elhantolhatók az állatok. M.A. Az információ mintavárosa PÉCS A Hírközlési Felügyelet (HIF) csatlakozás előtti feladatairól, valamint Pécs és környéke információs hálózatának kiépítésében, fejlesztésében vállalt szerepeiről számoltak be tegnap szakértők. A tervek szerint együttműködés születik a baranyai megyeszékhely, valamint a HIF között, ennek során egy információs mintavárost alakítanának ki. A Hírközlési Felügyelet egyik fő feladatának a piac megfigyelését tekinti, hiszen a verseny fenntartása a mobiltelefonok, vagy akár az internet-szolgáltatás terén elengedhetetlen.- Mindemellett az európai uniós jogharmonizációt is előtérbe kell helyeznünk - mondta Frischmann Gábor, a HIF elnöke tegnap Pécsett. - Ennek egyik eleme lehet az információs mintaváros, mintamegye, illetve később a mintarégió létrehozása Baranya tekintetében.- Ez a program az élet minden területére kiterjedő elektronikus ügyintézést jelentene - emelte ki Horváth Zoltán pécsi alpolgármester. A politikus véleménye, hogy a tervezet megvalósítása jelentős előrelépést hozna többek között az egészségügyben. Ugyanis az elképzelések szerint úgynevezett diagnosztikai végegységeket hoznának létre: a betegeken helyben végeznék el a különböző vizsgálatokat a körzeti orvosok, majd az eredményt a hálózat segítségével továbbítanák az egészség- ügyi központba, a diagnózis pedig ugyanilyen módon jutna visz- sza. Ezzel a pácienst meg lehetne kímélni az utazástól. De a projekt ugyanígy alkalmazható lenne a kultúra, a szociális szféra területén és a hivatali ügyek intézésében is. A finanszírozással kapcsolatban az alpolgármester elmondta, hogy mindenképpen kormányzati pénzekre számítanak és természetesen európai uniós források is komolyan számításba jönnek. Nem elhanyagolható az üzleti ágazat érdeklődése, támogatása sem. Összességében mintegy másfél milliárd forintra lenne szükség, hogy az elképzelés megvalósulhasson. Bővülő partnerkapcsolatok Boly Egy évi kihagyás után tegnap újból megtartotta az évtizedek óta hagyományos partnertalálkozóját a térség legnagyobb állami mezőgazda- sági nagyüzeme, a Boly Rt. Szorosabbra akarja fűzni eddigi partnereivel kialakult kapcsolat- rendszerét Dél-Dunántúl legnagyobb mezőgazdasági integrátora, a Bóly Rt. Hogy ez mennyire találkozott a termelők érdekeivel, azt mi sem példázza jobban, minthogy a tegnap megtartott partnerösszejövetelen a bólyi Erzsébet Vigadó nagyterme is szűknek bizonyult, néhá- nyan csak állva hallgathatták végig az előadásokat. Varga Péter vezérigazgató mindjárt az egyik legizgalmasabb kérdést tisztázta, nevezetesen a cég mind termeltetésben, mind a felvásárlásban, de a fizetési kötelezettségeinek teljesítésében is korrekt partnere kíván lenni a jövőben a velük kapcsolatban álló gazdálkodóknak. Céljuk a továbbiakban a vállalkozói kör bővítése, hiszen a közelgő európai uniós tagságunkkal néhány mezőgazdasági termék piaci lehetősége is javulni fog. Ezt támasztotta alá Baintner Péter, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese is, aki elmondta, például a szója alapú takarmányból a közösség a jövőben is jelentős behozatalra szorul, tagságunkkal az akkor már belső piaci lehetőséget ki lehet használni. A már bejelentett, a jelenleg még állami tulajdonban lévő mezőgazdasági nagyüzemek privatizációja sem fog sokat változtatni a mostani helyzeten - szögezte le a vezér- igazgató -, ugyanis szerinte csak a tulajdonos változik majd, a gazdálkodás eddig kialakult rendje továbbra is megmarad. B. G. A partnertalálkozót nagy érdeklődés kísérte FOTÓ: MÜLLER A.
