Új Dunántúli Napló, 2003. február (14. évfolyam, 31-58. szám)

2003-02-19 / 49. szám

2003. Február 19., szerda KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL A tehetség, az erő és a sors Posztumusz díj a fiatal matematikusnak Ha az újságírót a tanszékvezető várja egy ifjú kolléga ügyében, abban nincs semmi rendkívüli - bár a vendég és a beosztott szá­mára egyaránt megtisztelő -, hi­szen a hierarchia természetéből fakad. Ha a beszélgetés közben éppen betérő intézetigazgató is bekapcsolódik, és ott veszi föl a fonalat, ahol éppen abbahagytuk a diskurzust, valami pluszt még hozzátesz a megbecsüléshez. A találkozó apropója: a PTE Mate­matika Tanszékének 32 éves ok­tatója elnyerte a Bolyai Matemati­kai Társulat fiataloknak odaítél­hető legmagasabb kitüntetését. A Farkas Gyula-díjat az elméleti matematika azon kiemelkedő művelői kaphatják, évente legfel­jebb ketten, akik az alkalmazás területén is jeleskednek. E rangos elismerésben része­sült a 32 éves László Ákos. Posz­tumusz. És innentől keserűvé vá­lik a beszélgetés, persze az írás is. Schipp Ferenc, a pécsi egyetem és az ELTE professzora, a tanszék ve­zetője arra kér, mindenképpen em­lítsem meg Bonyhádot, a gimnáziu­mot és dr. Katz Sándor tanár ural - ahogy mondja: az ország egyik leg­jobb matematikatanárát -, akinek keze alól László Ákos elindult, és felvételi nélkül, versenyt nyerve ke­rült a BME-re. A matematikus mér­nök szakon irányításelméletből írja diplomamunkáját, az ELTE-n ké­szül a doktorijára, amit sikeresen megvédett, közben ’96-tól már a pé­csi tanszéken dolgozik. A doktori oklevelét tavaly szeptemberben ve­hette volna át. Csakhogy egy au­gusztusi napon, az egyetem boglár- lellei üdülőjében agyérembólia érte, és nem tudtak segíteni rajta. Az első nyugodt nyara lett volna; Ákos nyolc éven át küzdött a leuké­miával, egy évet kórházban is töl­tött, teljes csontvelő-átültetésen esett át. S már úgy tűnt, túl van min­den rosszon, nagy terveket dédelge­tett és nagy feladatokat osztottak volna rá: önálló előadások tartását, a fizikusok matematikaoktatását. Né­hány publikációja csak ezután jele­nik meg rangos szakfolyóiratokban. Furcsa egy jószág ez a Sors, néz kicsit befelé Schipp Ferenc. BALOGH Z. Kormányzati pénzre pályázik a pécsi Uránia A művészfilmeket vetítő úgy­nevezett art mozik korszerű­sítését, a hálózat bővítését 500 millió forinttal támogatja a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. Az e célt szol­gáló pályázat kiírását Görgey Gábor, a tárca vezetője jelen­tette be. Pécsről az Uránia Mozi igényli a segítséget. Az art mozik korszerűsítésére ki­írt pályázattal az volt a kulturális tárca célja, hogy a fővároson kí­vül az ország más városaiban is kulturált körülményeket teremt­senek a magyar és európai, illet­ve egyéb art besorolású filmek széles körű terjesztéséhez. Art moziként akkor pályázhatnak a filmszínházak a támogatásra, ha a mozi fő műsoridőben havonta legalább 50 százalékban európai illetve magyar art besorolású fil­met vetít, és minden nap leg­alább két ilyen filmet műsorra is tűz. Támogatást lehet igényelni például a mozi meglévő vetítő­termének műszaki és kényelmi feltételeinek fejlesztésére, számí­tógépes jegykiadó rendszerének és internetes kapcsolatának ki­alakítására, a mozi belsőépíté­szeti átalakításához és többlet­szolgáltatások bevezetésére. A pályázati forrásból anyagi segít­ség igényelhető az előcsarnok, a mellékhelyiségek, a ruhatár, a közmű és az épületgépészeti rendszer fejlesztésére, illetve a mozi homlokzatának, külső fala­inak felújítására. A mozifejlesztési program több évre szól, elsőként a 30 ezernél nagyobb lélekszámú vá­rosok pályázhatnak, ha a mozi tagja a Mozisok Országos Szövet­ségének, vagy az Art Mozik Egye­sületének. A pályázó önkormányzatok­nak a tervezett beruházás 35 szá­zalékát saját forrásból kell előte­remteniük, mondja Schäffler Sa­rolta, a pécsi Uránia Mozi vezető­je, a fennmaradó összeget a mi­nisztérium állja. Art mozi fejlesz­tésére 50 millió, art terem kialakí­tására pedig 30 millió forint igé­nyelhető. Az igényeket május 31- ig lehet benyújtani a területi államháztartási hivataloknál. Az 500 millió 75 százaléka vidékre kerül, így tehát ko­moly esély van arra, hogy a pé­csi Uránia is ré­szesül belőle. Budapesten ti­zenkettő, vidéken pedig tíz art mozi működik, de közülük néhá­nyat már korábban felújítottak. A legnagyobb gond az Urániában a fűtés, hiszen szénnel működtetik a kazánokat. A fűtéskorszerűsítés mellett szeretnének még egy termet ki­alakítani, erre talán alkalmas lenne a pincében felszabaduló tér. A mozit működtető Pécs Tele­vízió vezetője, Keresnyei János érdeklődésünkre elmondta, hogy az önkormányzat partnernek mutatkozik a pályázat során. A felújításhoz szükséges összeg mértékét azonban ma még nem lehet tudni, mert ahhoz el kell készíttetniük a terveket és a költ­ségvetést. CS. L. Új vizeken a Vízin A Vízin együttes 21 éve meg­határozó folkzenekara a ré­giónak. A délvidéki népzene avatott művelői újabban többszólamú vokállal színe­sítik a repertoárjukat, és az új program ma este hét óra­kor hallható a Dominikánus Házban. Évente csupán egy-két nyilvá­nos koncertet ad a Vizin zene­kar, mert a horvát, szerb, szlo­vén és balkán folkzene tolmá- csolói elsősorban a Tanac Népitánccsoport kísérőiként szerepelnek, valamint az Ifjúsá­gi Házban tartanak hónapról hó­napra táncházat. A Pécsi Folknapok - idén június végén már a XIV. következik - egyik alapítója és állandó résztvevője az ötfős társulat, melyben a há­rom őstag (Vizin Antus, Dervár Ferenc és Rádity Milenkó) mel­lett két fiatal zenész (Filákovity Vjekoszláv és Végh Andor) talál­ható. A csapat túlnyomórészt hor­vát származású, de dalgyűjtése­ik az egész balkáni területet fel­ölelik. A szerzeményekből a nyolcvanas években két album is megjelent, de a Vizin zenekar hangszerhasználata azóta egyre bővül, és a hazai népzenében egyedülálló módon többszóla­mú dalokat is előadnak. Make­dón és bolgár népdalokról van szó, és a Tanac Néptánc­együttesből három hölgy alakí­tott triót (Radó Júlia, Popovics Andrea, Vélin Vészna), ők vokáloznak. A hangszereket ille­tően pedig olyan különlegessé­geket szólaltatnak meg, mint a gajdé, a dvojnice, a szamica tambura, a kaval, a tarabuka és a tapan. MÉSZÁROS B. E. MEGÚJULT SORSTÁRSAK PÉCSETT. Új műsorvezetők, megváltozott díszlet a stúdióban, megújult struktúra jellemző a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiójának kéthetente jelentkező adására. A főleg sérült embereknek készülő magazin új műsorvezetői Bíró Nikol és Prohászka Csaba tolókocsihoz kötött mozgáskorlátozottak. Képünkön Körmöczi Zsuzsa (középen) szerkesztővel Háda Sándor kamerája előtt készítik elő a legújabb adást. ________ fotó: laufer László Be ethoven és a szimfonikusok Különleges csemegét ígér a ko­molyzene kedvelőinek a mai es­te. A Pécsi Szimfonikus Zenekar neves közreműködőkkel Bee- thoven-csokrot nyújt át a hallga­tóságnak a Pécsi Nemzeti Szín­házban 19.30 órakor. A szimfonikusokat Philippe de Chalendar, a Párizsi Nemzeti Opera egykori tagja vezényli, aki Magyarországra nősült, és azóta hazánkban él, a pécsiek­kel pedig több fellépése volt már. Legutóbb például Ameriká­ban szerepeltek együtt. A Beethoven-est a népszerű Prometheus nyitánnyal indul, majd Prunyi Ilona közreműkö­désével a C-dúr zongoraverseny hallható. A Magyar Rádió és Te­levízió sűrűn foglalkoztatott művésze, a Zeneművészeti Főis­kola docense, aki többet játszik külföldön, mint itthon, ugyan­csak évről évre talál egy alkal­mat, hogy a pécsi zenekarral kö­zös koncertet adjon. A pécsi szimfonikusok első Hungaroton CD-jén is együtt szerepeltek, tíz évvel ezelőtt Rachmaninov műveit vették fel. A program befejező részében a VI. F-dúr (Pastorale), a termé­szetimádat szimfóniája csendül fel. M. B. E. Két pécsi görög az országos önkormányzatban Az Országos Görög Önkor­mányzat tagjai közé két pécsi kisebbségi politikust is bevá­lasztottak. Egyikük az idő­sebb, másikuk a fiatalabb, de még identitását őrző korosz­tály tagja. Kevesen tudják, hogy a görögök je­lenléte Magyarországon a közép­kor óta folyamatos, hiszen a ma­gyar uralkodók a görög kereske­dőket sokszor különféle kivált­ságokban része­sítették. II. Jó­zsef türelmi rendeletének következtében a 18. század vé­gére már 30 egyházközséggel és 26 iskolával rendelkeztek. Utolsó hullámuk 1948-50-ben érkezett Magyaror­szágra, ekkor több ezren menekül­tek el a polgárháború elől a volt szocialista országokba. Az emig­ránsokat a görög állam azonnal megfosztotta állampolgárságuktól, amelyet azonban a 80-as években bekövetkezett politikai fordulat után visszakaptak, és a többség vissza is tért hazájába. Saját szerve­Geirgiu Kosztandina zeteik becslése szerint jelenleg 4-5 ezer fő lehet a magyarországi görö­gök száma. Pécsett már 1962-től műkö­dött egyesület­ként a görög ki­sebbségi koló­nia, melynek munkájában aktívan részt vett Georgiu Kosztandina családjával együtt. Őt és a Pécsi Gö­rög Önkormányzat második ciklu­sában is megválasztott elnökét, Mandzurakisz Vasziliszt a 21 fős Országos Görög Önkormányzat tagjává választották a napokban. S miközben az asszimiláció megállíthatatlannak tűnik, a hetve­nes évek második felét követően megjelentek az itt született másod- és harmadgenerációs ifjak: zené­szek, értelmiségiek, a gyökereit nyilvántartó, s identitását is őrző korosztály, köztük olyan kiváló muzsikusok, mint a Pécsről elindu­ló, zenekarává rendszeresen fellé­pő Szarantisz Mantzourakisz, vagy a városunkba olykor visszatérő és itt koncertező kiváló hegedűs, Nikolasz Ormanlidisz. Feketemunka és halálos tölgyfaág Svarc foglalkoztatás volt. Összeállt öt ember. Az egyik kinézte, hol lehet fát kivágni, aztán a munkát elvégeztette a másik négy­gyei, és fizetett nekik napi háromezer forintot. Csakhogy a leg­kevésbé gyakorlott alkaími favágót halálra sebezte egy lesza­kadó tölgyfaág február első hétvégéjén a szociálisan hátrányos helyzetű sávnak igazolt Dráva mente egyik erdejének mélyén. Szinte törvényszerű volt, hogy egyszer iíyen is bekövetkezik. A gyászos erdei eset rendőrségi vizsgálata még folyik, az Orszá­gos Munkabiztonsági ás Munka­ügyi Főfelügyelőség Baranya Me­gyei Felügyelősége viszont már végére jutott a magáénak.- Az erdészeti biztonsági sza­bályzat előírásainak zömét meg­szegték - mondja az esetet kivizs­gáló Kurucsai József felügyelő. Az összeálló mozaikkép sze­rint az esetnél foglalkoztatónak minősült S. R. vállalkozó olyan terepet választott ki, ami nagyon elhagyatott, az úttól messze esik, úgy húszpercnyi járásra. A minő­sítés mellőzésével leszögezhető: az erdő nem S. R. tulajdona, és nem is megbízást teljesített. A munkavégzésnél nem volt jelen. Mind a négy favágó rászorult arra, hogy ilyen módon jusson tűzifá­hoz, illetve pluszjövedelemhez. Ezért kívánt S. R. segítem rajtuk ekképpen, és nem is először. A csapat két tagja korábban gyakorlatot szerzett az efféle munkában, de szakképesítésük nincs. A motorfűrész nem a keze­lőjének, K. S.-nek a tulajdona, ha­nem egyik társáé. Az áldozatnak, B. L.-nek volt a legkevesebb ta­pasztalata a fakitermelésben. Reggel kezdték volna a mun­kát, de motorfűrész nem akart be­indulni. A rosszalkodó gyertyát nem lehetett jobbra cserélni, javít­tatni kellett vinni. A favágás dél­utánra maradt. A kiszemelt 15 méteres akácfa kivágása nem a szabály szerint előírt szögben és magasságban történt, anélkül pe­dig nem lehet pontosan irányítani a fa dőlését. Nagy tölgy állt 5 mé­ternyire: annak egyik vastag ágán az akácfa fennakadt. A fűrészes szólt a társainak, jöjjenek segíte­ni. Kézzel megmozgatták a tör­zsénél 50 centiméter átmérőjű fát és sikerült is lefordítaniuk a föld­re. Csakhogy utána a tölgyről letö­rött a 27 centi vastag és kb. 9 mé­ter hosszú ág és 8 méternyi ma­gasból rázuhant a 44 éves B. L.-re.- A halálos balesethez a szak­mai és munkabiztonsági ismere­tek hiánya vezetett - mondja Kurucsai József. - A fennakadt fát a szabályzat szerint csak kötéllel lehet lehúzni a biztonsági távolsá­gon kívülről, ami a fa magasságá­nak a kétszerese. Az ötven centi­méter átmérőjű fatörzs ehhez túl nagy, ha nincs erőgép. Ilyenkor az a szabályos megoldás, hogy leda­rabolják a fát. Egyébként kötél nem is volt náluk - fűzi hozzá a felügyelő, aki a veszélyes tevé­kenységet azonnali hatállyal meg­tiltotta a foglalkoztatónak. A favágok nem részesültek ok­tatásban a balesetveszélyekről. Nem volt köz­vetlen munka- irányító sem ki­jelölve közülük. A szokás alap­ján úgy vélték, annak az utasí­tásait kell végre­hajtani, aki a motorfűrésszel dolgozik. A biz­tonsági szabályzat előírja, hogy az elsősegélyhez, a mentők hívásá­hoz megfelelő eszközöket kell biz­tosítani. Náluk mobiltelefon sem volt. Bár valószínűleg nem ez volt a baleset halálos kimenetelének az oka - azt a boncolás állapítja meg -, a szerencsétlen férfi sokkal hamarabb juthatott volna szaksze­rű elsőgélyhez, ha a mentők érte­sítéséhez nem kell kigyalogolni az erdőből és elhajtani Trabanttal az első telefonállomásig. A fej, váll és mellkasi sérüléseket szenvedett B. L-el a hordágyon való szállítása közben, több, mint háromnegyed órával a baleset után is beszélni tudtak társai. Mire azonban a mentőbe került volna, meghalt. Az eset olyan, mint a klasszi­kus állatorvosi tankönyv beteg lo­va: szinte minden nyavalyával sújtott. Ám korántsem kivételes, tudtuk meg Kápolnai Apádtól, a baranyai felügyelőség vezetőjétől:- Az utóbbi években az építő­ipar és a fakitermelés veszélyessé­ge lett kiemelkedő. A néhány fős gazdasági társaságnál a tárgyi és személyi feltételek nem adottak a biztonságos munkavégzéshez. A munkavállalók zömét feketén al­kalmazzák. A gépek, munkaesz­közök java nem felel meg a szab­ványoknak, vagy teljesen elhasz­nálódott, a karbantartás ismeret­len fogalom. Ehhez társul a sza­bálytalan munkavégzés. Ennek tudható be, hogy évről évre átlag húsz csonkulásos baleset törté­nik, köztük négy-öt súlyos. A munkáltatót sújtó munkavé­delmi bírság összegének maximu­mát a törvényhozó tavalytól 10 millió forintra emelte. Akkor lehet kiszabni, ha a munkavégzés sza­bálytalan körülményei több mun­kavállalót súlyosan és közvetle­nül veszélyeztetnek.- A legutóbbi erdei balesetnél ez fennállt, a fekete foglalkoztatá­sért pedig külön munkaügyi bír­ság jár, legalább szabálysértési szinten, és megtesszük feljelen­tést a Büntető Törvénykönyvben szereplő, foglalkozás körében el­követett gondatlan veszélyeztetés miatt. A törvény azt mondja, hogy a foglalkoztatásra irányuló viszonynak számít mindaz, ami­kor ellenérték fejében valaki munkát végez. Nem is kell tehát klasszikus ér­telemben vett munkáltatónak len­ni, ezt a bűncselekményt elkövet­heti bárki, aki valakit ellenérték fejében foglalkoztat akár fehéren, akár feketén. DUNAI IMRE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents