Új Dunántúli Napló, 2003. február (14. évfolyam, 31-58. szám)

2003-02-17 / 47. szám

2003. Február 17., hétfő K U L TURA-RIPORT 7. OLDAL Bosnyák mestermunkák Sajátos kultúrák élnek a köze­lünkben, melyekről alig tudunk valamit. A Parti Galéria ezen próbál most változtatni, ma este induló etno sorozata keretében elsőként a Kelet Kapuját, Szara­jevót mutatják be, egy kézmű­ves-kiállítás formájában. Kevés olyan város található a kontinensen, amely népességé­ben kultúrájába!) olyan sokszí­nű, mint Szarajevó. Kereszté­nyek és muzulmánok, zsidók és ortodoxok élnek itt, és a kézmű­vességben jól visszatükröződik a többféle nemzeti hagyomány. Akadnak olyan családok itt, akik már 400 esztendeje a réz­műves, vagy az ezüstékszerész mesterséget űzik, mások a híres boszniai hímzett papucs készí­tésére szakosodtak. A tőlünk csupán háromszáz kilométerre található kultúra ugyanakkor nem idegen Baranyától, a Tettye aljában a bőrösök többsége bos­nyák, a sajátos formaviláguk is­mert a régióban. M. B. E. A kiállítást Muharemagic Mirsa, Bosznia-Hercegovina budapesti nagykövetasszonya (képünkön balról a harmadik) nyitotta meg Népszerűek a pécsi múzeumok A bevétel ötödé a belépőkből folyik be a kasszába Az 1990-es évek második feléig tartó hullámvölgynek rég vé­ge, 1999-től folyamatosan, sőt egyes esetekben az mondható: rohamosan növekszik a Baranya Megyei Múzeumok látoga­tottsága. Ami azért is örvendetes, mert az intézmény költség- vetése komolyan számol a látogatóktól érkező bevétellel. Mint Waltemé Müller Judit, a Ba­ranya Megyei Múzeumok Igaz­gatóságának titkárságvezetője el­mondta: 1998 végére, 1999 elejé­re megtorpant a múzeumi láto­gatottság csökkenése, majd kis­vártatva dinamikusan emelkedni kezdett: 2000-nél jobb évnek bi­zonyult 2001, és még ennél sike­resebb volt 2002. Természetesen nem elhanyagolható, hogy ezen időszakban kapták meg a pécsi ókeresztény emlékek a világ- örökségi rangot, és az ország egyik legfontosabb kortárs kép­zőművészeti gyűjteménye, a Moderh Magyar Képtár II. is megnyílt. A sikeres „közönségcsábítás” titka a komoly szakmai munka mellett a kapcsolattartás terén érződik újdonságként. Rendsze­resek a gyermekprogramok, a felnőttklubok, akár az ingyenes, kampányként is felfogható tár­latvezetések, amivel mind-mind megpróbálják a múzeumokba csalogatni és ideszoktatni az em­a muzeum bereket. Ebben szerepe van a sok időszaki kiállításnak is, ami által szintén azt remélik, hogy az állandó kiállítások is új látoga­tókra találnak. Huszár Zoltán igazgatója el­mondta, hogy költségvetésük 60 százaléka önkormányzati forrásból szár­mazik (bérek, járulékok), ám a további negyve­net, az üzemelé­si költségeket, a szakmai mun­kának a felté­teleit, a kiállítá­sokat, a kataló­gusokat a bevé­telekből kell előteremteniük. Természetesen, itt súlyosan es­nek a latba a pá­lyázatok (csu­pán 2002-ben 53 sikeres pályáza­ta volt a múzeumnak!), de na­gyon is számítanak azok a forin­tok, amik a belépőjegyekből folynak be a múzeum kasszájá­ba - a teljes büdzsé megközelítő­en ötödé. Ezért is örvendetes, hogy az utóbbi három év e tekin­tetben is sikertörténet volt a mú­zeum életében, hiszen az érdek­lődők száma több, mint 30 szá­zalékkal nőtt! M. K. A BARANYA MEGYEI MÚZEUMOK ÁLTÁL MŰKÖDTETETT NÉHÁNY PÉCSI KIÁLLÍTÁS ÖSSZLÁTOGATOTTSÁGA Összesen Vnsoreiv Mázaim 2000:301 670 fő 2000:48694 2001:363 838 fő 2001:53352 2002:400 814 fő 2002:53012 Csontmrv Múzeum Ókaesztércv Mauzóleum 2000:59646 2000:13512 2001:66097 2001:25 253 2002:62110 2002:31504 ZsotnaeAmerieo Tat Kiállítás: Római sokamra: 2000:60 518 2000: nem volt még nyitva 2001:71624 2001 (nov. 16-tól): 6722 2002:68180 2002:47903 Modem Mazvar Kéntár n. 2000: nem volt még nyitva 2001 (nov. 16-tól): 895 2002:4206 Forrás: múzeumok Gitárosok Pozsonyból A Bratislava Guitar Quartet kon­certezik ma Pécsett, a Művészetek Háza Fülep Lajos Termében. Az együttes 1995-ben alakult, tagjai az Academy of Music and Dramatic Arts hi Bratislava egye­temén diplomázott művészek. Gyakori vendégei a nemzetközi zenei fesztiváloknak, s 2000-ben jelent meg első lemezük. Játsza­nak saját szerzeményeket és átira­tokat egyaránt. Pécsi koncertjü­kön többek között Rossini, Manuel de Falla, Bocherini, Piazzolla, Kleynjans szerzemé- nyei közül válogattak. ______cs.l. _______SZATIRKÁK ____ Pig Brother. Pónem est ómen? Tűzről pattanásos menyecske volt. A Szegedi Csillag örökbe fogadta. Vásárolt egy jogosítványt, majd posztgraduálisan megtanult ve­zetni. Mi leszel, ha nagy nem leszel? Tria-non-non-non. Marafkó László Kapcsolatépítés a gazdasággal Tervez a város, bekapcsolódna, de számon is kérne a TOP 100 A pécsi Pátria Szálloda parkolójában nem ritkák a jó kiállású jármű­vek) Az elmúlt péntek azonban valószínűleg túltett az átlagon. Az egyes márkák legfelső kategóriáinak autói mellett néhány extra kocsi is leparkolt pár perccel 10 óra előtt. Ekkorra invitálta meg ugyanis Tol­ler László polgármester a város 100 legnagyobb adófizető cégének ve­zetőit egy prezentációra és az azt követő kötetlen beszélgetőre.- Nem azért hívtam meg önöket, mert kérni szeretnék - oszlatta el a szálloda kávézójában még magát valamelyest tartó vállalatvezetői feltételezést Toller László. - Négy év fejlesztéseit, illetve a jövő elkép­zeléseit szeretném bemutatni. A város 27,6 milliárd forintos alap költségvetéséből 4,6 milliárd forint az iparűzési adóból folyik be. Azt hiszem, hogy a legtermészetesebb dolog, hogy a befizetők pontos ké­pet kapjanak arról, hogy a város miként sáfárkodik a tevékenysé­gük folytán keletkező adóbevéte­lekkel - hangsúlyozta a polgár- mester. A szándék visszafogott, de egy­értelműen pozitív fogadtatásban részesült. A megjelentek - a TOP 100-ként emlegetett gazdasági cso­port néhány cégvezetője távol ma­radt a rendezvénytől - egyértelmű­en azonosultak azzal a megállapí­tással, hogy egy város erősségét a benne működő gazdaság ereje mutathatja meg. A realisták azonban azt is tudják, hogy Pécsett jelenleg még csak az erő lehetősége van meg. Ne legyünk nagyravágyóak, és egyelőre ne akar­juk városunk gazdaságát a testvér- város Seattle Boing repülőgépgyárá­hoz hasonló nagyságú céggel pre­zentálni. Jó példa van közelebb, Magyarországon is, a győri Audi motor- és autógyár termelési értéké­nek nagysága meghaladja - az ösz- szes nagy céggel együtt - a teljes ba­ranyai ipar teljesítményét. Sajnála­tos módon Pécsre a közeli jövő nem hozhat hasonló erejű gazdasági sze­replőt. A város most a jövőt meghatáro­zó fejlesztési programokat, elképze­léseket ismertette a TOP 100 tagjai­val. A futó programok és a jövő fej­lesztéseinek ismertetésével Toller László a város jövőképét, a stratégi­ai irányvonalakat tárta a gazdálko­dók elé. Ezekben kiemelt szerepet játszanak a gazdaságfejlesztés fő momentumai, mint a regionális re­pülőtér, az expócentrum létesítése, illetve a 6-os útnak a város szem­pontjából nélkülözhetetlenné vált fejlesztése. A polgármester a város jövője szempontjából sorsdöntő momen­tumként említette, hogy Pécs ne csak a turisták, hanem a befektetők számára is vonzó legyen. A terve­zett ipari fejlesztések - az ipari park benépesítése mellett friss igényként merült fel egy új, legalább 200 hek­táros terület kijelölése és infrastruk­turális felkészítése - mellett a mun­kahelyteremtésben kiemelt szerepe lehet a városban nagy hagyomá­nyokkal rendelkező kereskedelem­nek is.- Egy alakuló kapcsolathoz ha­sonlítanám a jelenlegi helyzetet. Az egész a szemkontaktus felvételével kezdődik, és ha tetszik az illető, ha­mar randevú lehet belőle - mondta a kezdeményezésről Toller László. - A város a kezdő lépést megtette, re­ménykedve várom a kapcsolat, a kapcsolatok alakulását. A cégek, vállalkozások vezetői­nek egyelőre emészteniük kell a Jegyzet Sugárzó politika A fizika törvényei a fizikusokra tartoznak, a következmények vi­szont mindenkire. Einsteintől Dürrenmattig sokan megfogal­maztak hasonló gondolatokat. Fi­gyelmeztetés ez mindenkinek, aki „nyomuló” érdekcsoportok képviseletében a szakértelem („ expertizmus”) nevében söpri félre az érintett embercsoportok aggodalmait. A 19-20. század fordulóján már elterjedten használták a röntgensugárzást orvosi diag­nosztikára, de vásárokon, cirku­szokban is feltűnt az új talál­mány. Ma már bizalmak tűnik, hogy jegyespárok készíttettek gyű­rűs kezükről felvételeket. Edison egyik „utazó cirkuszának” mér­nöke több ezer felvételt csinált sa­ját kezéről, mert a fizető ügyfelek közül sokan az utolsó pillanat­ban visszariadtak. Kínok között halt meg - 1902-től kezdve a já­téknak vége volt, a röntgent csak úgy és arra lehetett embereknél használni, amire való: orvosi di­agnosztikára és terápiára. A rönt­gennel sokban rokon hatásme­chanizmusú radioaktív sugárzá­sok veszélyére csak 1927 körül döbbentek rá, amikor egy üzem­ben, ahol világító számlapú órá­kat festettek rádiumtartalmú fes­tékkel, tömegesen haltak meg rákban fiatal munkásnők. Ettől kezdve a radioaktív anyagokat csak gyógyítási célokra lehetett használni embernél, és bevezet­ték az első biztonsági rendszabá­lyokat. ' Aztán a második világháború vége felé és utána jöttek a nukleá­ris fegyverek. A hadseregeknek már nem voltak elegendők a gyó­gyító orvosok tapasztalatai, sőt Hiroshima és Nagaszaki hideg fejjel felvett statisztikái sem. Ma már tudjuk, hogy az Egyesült Ál­lamokban és a Szovjetunióban katonákat masíroztattak át friss atomrobbanások epicentrumán. Nem véletlen, hogy már az ötve­nes évek közepén kiadott tiszti tankönyvekben részletesebb és szakszerűbb leírásokat olvasha­tunk a sugárbetegségről, mint a civil tankönyvekben. Ha a kato­na az atomvillám után egy órán belül hányni kezd, akkor egy na­pon belül meghal - ilyen és ehhez hasonló „ökölszabályokat” tanult a NATO és a Varsói Szerződés tisztje. Jó száz év kellett ahhoz, hogy a röntgen és radioaktív (összefogla­ló nevén: ionizáló) sugárzásokra vonatkozó tudományos ismeretek és az ezekből adódó mai bizton­sági rendszabályok kialakulja­nak. Napjainkban egy másfajta su­gárzástípus, az ún. nemionizáló sugárzások családjába tartozó mikrohullámú sugárzás ér egyre több embert egyre nagyobb erős­séggel. Forrásai a radarok, mobil- telefonok, drót nélküli számítógé­pes hálózatok, mikrohullámú sü­tők stb. Amíg gyenge radioaktív és kozmikus háttérsugárzás min­dig is létezett, vagyis az élő rend­szerek ehhez évmilliárdok alatt részben hozzászokhattak, az ilyen mikrohullámú sugárzásnak nincsen természetes megfelelője. Radar kb. hatvan éve létezik, a többi viszont az elmúlt évtized­ben vált általánossá és mindenkit érintővé. Megnézve a különböző, erre a sugárzásfajtára megadott hivata­los határértékeket, illetve meg­adásuk módját, az a benyomá­sunk támad, hogy olyan tudás­színvonalat tükröznek, amelyen a radioaktív és röntgensugárzá­sok ismerete 60-70 évvel ezelőtt állt! Olyasmit használunk töme­gesen, aminek biológia hatásai­val nem vagyunk tisztában! Mindez nem jelenti azt, hogy pánikszerűen el kellene vetni eze­ket az új technológiákat. Csak azt, hogy ésszerűen kellene hasz­nálni őket. Ki gondolná, hogy harmad-negyedannyi mobiltele­fon-átjátszóállomás (és sugárfor­rás) terhelné és rondítaná el kör­nyezetünket, nem is beszélve a jó­val kevesebb lakossági konflik­tusról, ha a szolgáltató cégek együttműködtek volna, és egy el­látási területen (cellán) belül egy toronyra telepítették volna anten­náikat? Hány sokat beszélő hasz­nálja a mobilját bevizsgált minő­ségű fejhallgató-mikrofonnal, hogy ne az agyát érje közvetlenül a sugárzás? Miért kell letarolni a sokadik radarállomás miatt Ba­ranya legmagasabb és legszebb hegyét, a Zengőt, amikor ott van mellette az ugyanezért már leta­rolt Hármashegy, és több más magaslat? Ezeket és hasonló kérdéseket feltehet bárki. Ezek ugyanis már nem a sugárzások fizikájáról szólnak, hanem valami másról. Amiről senki nem mondhatja, hogy nem értünk hozzá. Dr. Kóbor József gondolatot. Legalábbis erről árulko­dik, hogy a város prezentációját kö­vetően magán a fórumon senki nem kommentálta a történteket, nem ér­deklődött a részletek felől. A rendezvény utáni kötetlen be­szélgetésen azonban már többen ki­fejtették véleményüket. A BAT Pécsi Dohánygyár Kft.-t képviselő Egyed Kálmán pr-menedzser így foglalt ál­lást:- Cégünk az iparűzési adó két­harmadát Pécsre fizeti, ami a teljes adóbevétel mintegy 5 százalékát te­szi ki. Bár korábban is voltak hason­ló kezdeményezések, az együttmű­ködés soha nem jutott el olyan szintre, hogy a város koncepciójá­nak, terveinek hasonló szintű is­mertetésével hozzájárult volna stra­tégiai döntéseink előkészítéséhez, meghozatalához. Fontosnak tarta­nám ezt a gyakorlatot, mint ahogy azt is, hogy a gazdasági szereplők informálhassák a várost aktuális közérzetükről, a környezettel kap­csolatos sikerekről és bosszúságok­ról egyaránt. Várnagy Valéria, a Pécsi Bőrgyár Rt. elnöke sokat vár a kezdődő együttműködéstől. Mint mondta, a cég jövőképe összefügg a város fej­A város cégvezetői a tájékoztatón lődésével, a vállalatot érintik a terve­zett útfejlesztések, piacot remélnek a helyi projektektől is. Egy másik oldalát fogta meg a kezdeményezésnek Jung László, a Westel régióigazgatója.- Nagyon tetszett, hogy a pécsi tervek között komoly szerepet ka­pott a városmarketing. Fontos felis­merés, hogy e nélkül a fogalom nél­kül nem lehet komoly stratégiát épí- 1 terű. Ami az együttműködés lehető­ségét illeti, véleményem szerint ez a prezentáció kezdetnek jó, segítheti a kapcsolatépítést. Sikerről akkor le­het majd beszélni, ha egy év múlva hasonló körben találkozunk, és a FOTÓ: MÜLLER ANDREA város a megvalósult konkrétumok­ról is beszámol. Őszintén beszélve kudarcokról és sikerekről is. A gazdasági szereplők részéről igényként merült fel, hogy a város keresse meg az egyes területeken érintett cégeket, kérdezze tapaszta­lataikat, vonja be őket a döntések előkészítésébe is. Markánsan meg­mutatkozott a konkrétumokra irá­nyuló álláspont is. Ahogy a gazdasá­gi vezetők gondolkodnak. Stratégia, programterv van, óra indul. Ki kell jelölni a felelősöket, hogy bizonyos idő után számonkérhető legyen az eredmény. KASZÁS E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents