Új Dunántúli Napló, 2003. február (14. évfolyam, 31-58. szám)
2003-02-13 / 43. szám
2003. Február 13., csütörtök KULTÚRA - R I P 0 R T 7. OLDAL Pécsi művész Prágában A prágai Magyar Kulturális Központban nyílt meg Pinczehelyi Sándor kiállítása „Régi grafikák 1979-1992” címmel. A megnyitót Jiri Sevcik, az egyik legnevesebb cseh művészettörténész tartotta, aki kiemelte az alkotó Kelet-Euró- pa kortárs művészetében elfoglalt rangos helyét. Az intézményben tegnap Esterházy Péter szerzői estjét tartották, 25-én pedig Cseh Tamás lép fel. ____ ___ ___ CS. L. A bizalomépítés nem reklám Az őszinte párbeszéd a környezettel hosszú távon hasznot hoz „A kommunikátorokat azért kell - kellene - foglalkoztatni, hogy a munkához teremtsék meg a társadalmi feltételeket, a nyugalmat, a békét. Ez hosszú távon épp olyan fontos, mint a mérnöki számítás” - vallja Ferling József, a Magyar PR Szövetség elnöke. A PR-nek becézett tevékenységet, a public relations-t nehéz két szóval lefordítani. Nagyjából annyit jelent, hogy vállatok, intézmények tevékenységének folyamatos ismertetése és népszerűsítése. Ma már elvileg nálunk is komolyan vett szakma, a kontárságnak mégis számos példájával találkozhatunk. Erről beszélgettünk Ferling Józseffel a közelmúlt nevezetesebb esetei kapcsán.- A pécsi belvárosi közlekedési rend megváltoztatásának, a zengői lokátortelepítésnek más lett volna a fogadtatása, ha a tájékoztatás szakszerű - vélekedik a kommunikációs tanácsadó.- Mi mutatja, hogy rossz volt a tájékoztatás? Hiszen vannak eleve eladhatatlan témák.- Az emberek tudják, a világon kevés dolog van, ami száz százalékig jó. Kommunikációs típushiba, ha a tökéletesnek látszás fontosabb annál, hogy az emberek bizalmát megtartsuk, vagy megszerezzük. A másik: korunkban hemzsegnek az információk, de a világtendencia szerint az igazi profi kommunikátorok azt figyelik, hogy mit kérdeznek az emberek, és arra válaszolnak, nem akarják a gondolataikat ráerőszakolni másokra. Hozzánk ez még nem gyűrűzött be. Az üzleti nyelv pedig idejét múlt: körülményes üzeneteit nem érti senki sem, mert az emberek nem így beszélnek.- A rövidre fogott információk viszont rendre hiányosak.- A kommunikáció nem arról szól, hogy küldünk egy üzenetet azzal a feltételezéssel, hogy a címzettek azt megkapták, foglalkoztak velyákat is, ha beavatottként bánnak velük.- A PR szakemberek mégiscsak kiszolgálnak egy megszabott érdeket.- PR nem reklám: a gondolkodást, a magatartást akarja befolyásolni a megbízó cégnél is. A PR hosszú távú bizalomépítés. Aki hosszú távon kíván haszonhoz jutni a piacon, jobban teszi, ha őszinte és a környezettel való párbeszédet stratégiai szintként kezeli. Világtrend az is, hogy a cégen belüli kommunikáció legalább olyan fontos, mint a kifelé irányuló, hiszen ma már nem igazán lehet titokban tartani az információkat. Azok a cégek jutnak előre, amelyekben a vezető belátja, nem érdemes mellébeszélni se kifelé, se befelé. Szakmai alaptétel, hogy mindenki a véleményével 50 emberre van komoly befolyással. Tehát a jó belső kommunikációtól a külső is sokkal jobb lesz. ________ DUNAI I. Hobóék Pécsett jubilálnak A Hobo Blues Band többéves szünet után újra Pécsett játszik ma este az Ifjúsági Házban. A csapat karácsonykor megjelent új albumának anyagával jubileumi fellépésre készül, 25 esztendeje ugyanitt adták első vidéki koncertjüket.-Hobo most siólózik, vagy a HBB-vel koncertezik?- Elöljáróban leszögezném, soha nem távolodtam el a Hobo Blues Bandtől, mindig az együttes volt a legfontosabb számomra, csupán a médiát jobban érdekelték a színházi szólófellépéseim, a kiadott könyvek, s ezekről többet írtak. A HBB-vel indultam el, és ide mindenkor vissza is térek.- A mai HBB azonban összetételében is megváltozott.- Valóban megújult az együttes, a mostani felállásban egy-két cserét leszámítva mintegy négy éve játszunk. Ez a társaság sokkal fogékonyabb a színházi próbálkozásaimra, ők szerzőként, hangszerelőként és szereplőként is részt vesznek az ilyen fellépéseimen, ugyanakkor a korábbi csapatról ezt nem lehetett elmondani. Természetesen közös lemezeket is megjelentetünk, a Gyöngy a sárban után éppen most karácsonykor adtuk ki a Hajtők dala című albumunkat.- Kikből áll a mai csapat?- Nagy Szabolcs a billentyűs, Gyenge Lajos dobol, Hárs Viktor a basszusgitáros, és a legfrissebb ember Fehér Géza gitáros. Ő konzervatóriumot végzett, és eddig elsősorban bigbandekben, dzsesszegyütte- sekben játszott.- Igaz, hogy a pécsi koncert különleges jubileum lesz?- Bár a múlt év végén Jim Morrison-, Viszock- ij- és Tom Waits-estet is adtam a Művészetek Házában, de a zenekar már évek óta nem koncertezett Pécsett. Ám a lényeg: a HBB idén 25 éves, és külön öröm számunkra, hogy éppen a pécsi Ifjúsági Házban léphetünk fel, mert 1978-ban a csapat itt adta első vidéki koncertjét. Talán lesznek most olyanok a nézőtéren, akik ott voltak az egykori, Till Tamás és Szitár Éva szervezte bulin is.- Az új lemez rímadója, a Hajtők dala a Vadászat albumon szerepel. Láthat részleteket a hallgatóság a nemrég színpadra állított változatból is?- A Vadászat egy monstre 25 szereplős nagyszínpadi produkció, különleges díszletekkel. Szívesen elhozzuk Pécsre is, ha szabadtéren vagy a Pécsi Nemzeti Színházban helyet biztosítanak hozzá. A Hajtók dala lemez pedig az együttes első Best of albuma, 25 esztendő legjobb számainak újrahangszerelt változata. Vagyis bármit játszunk most, az összecseng ezzel a koronggal. Hozzá kell azonban tennem, szó sincs nosztalgiapartiról, mi azt szeretnénk ezúttal is megmutatni, hogy éppen hol tartunk. MÉSZÁROS B. ENDRE Hobo és a Band ma az IH-ban lép fel fotó: t. l. KÁVÉHÁZI TÁRLAT. Egyre gyakoribb, hogy szórakozóhelyeken művészeti alkotásokkal találkozunk. A pécsi Café Dante is rendszeresen ad otthont ifjú alkotók munkáinak. Most a PTE két hallgatójának, ifjabb Ficzek Ferencnek és Sas Miklósnak az alkotásai láthatók február 28-ig. fotó, tóth László Magyarul - magyarán Helységnévtáblák Ki ne emlékeznék azokra a vér nélküli, többször véres harcokra, amelyek a Felvidéken és főként Erdélyben lángoltak fel a magyar nyelvű helységnévtáblákért az azokat ellenző és eltüntető nacionalista hatalommal. Elgondolkodtató, sőt tragikus ez a viszálykodás, mert ugyanakkor trianoni kis hazánkban a különféle nemzetiségeink lakta helységek mindkét végén ott olvasható a település neve a benne lakó népcsoport anyanyelvén. A világpolgárok véleménye szerint ez a mi nemzettestvéreink részéről fölösleges „magyarkodás”, amely a békés együttélés ellen hat. Közismert szállóigénk szerint: „Nyelvében él a nemzet.” Ezért szótárából nem hiányozhatnak a közösségek egykori lakóhelyét jelölő nevek sem. Hajlamosak vagyunk a magyar nyelvkincsünkben szereplő Árpád-kori faluneveinket elfelejteni azért, mert a török időkben elpusztultak, vagy a községegyesítés következtében elhagyták a régi nevet, amely már sem a magyar nyelvtörténeti szótárban, sem a helységnévtárban nem található meg. A helynevek amellett, hogy nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a hivatalos érintkezésben, a település lakóinak tájékozódásában, megany- nyi emléket őriznek a múltból. A helységnév egyben a helyesen értelmezett lokálpatriotizmust (szülö- földszeretetet) is magában hordozza. Mind a nemzeti, mint a nemzetiségi tudatnak része. Érdemes megemlíteni, hogy néhány évvel ezelőtt, amikor hivatalosan bejelentették, hogy Beregszász lakói a város magyar nevét újra használhatják, a színházban félbeszakadt az előadás, és a közönség soha nem tapasztalt lelkesedéssel énekelte a Himnuszt. Alig pótolható veszteséget jelent, hogy a mai Veszprém megyében 270, Vasban több, mint 250, Hevesben 130, Békésben 100-nál több történelmi név ment veszendőbe. Még ennél is nagyobb a veszteség, ha a régi dűlő- és határrészneveket is számításba vesszük, amelyeket a számozott (I-es, V-ös) táblamegjelölések váltottak fel. Fölbecsülhetet- len jelentőségű az a világon egyedülálló mozgalom, amely a még élő, az emlékezetből előhívható földrajzi nevek összegyűjtését tűzte ki célul. Ennek az eredménye a „Baranya megye földrajzi nevei” c. kiadvány két vaskos kötete is. A településnevek megőrzésében a nyugati országok követendő példát mutatnak. Náluk minden lakott helynek, majornak van névtáblája, szolgálva a tájékozódást, de egyben a történelmi azonosságtudatot is. Ifjúságunk nyelvkincséből lassan kihullik a Kolozsvár, Nagyvárad, Temesvár, Beregszász, Pozsony, Kassa, Szabadka, Újvidék és sok más egykori magyar város neve. Pedig A magyar helyesírás szabályai kimondja: „Ha van (ti. a földrajzi helyek jelölésére) hagyományos magyar nevünk, azt kell használni.” A 208. pontja így hang- • zik: „A főként külföldi tartományokat, városokat jelölő idegen eredetű földrajzi neveket a magyar helyesírás szabályai szerint ejtjük és írjuk: Burgundia, Boroszló (Wroclav), Odera, Koppenhága, Fiume, Szentpétervár. Rónai Béla Császármetszés, Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vizsgálatot indít, mert a spontán szülések helyett egyre gyakrabban császármetszéssel segítik világra a magzatot. Az országban van olyan klinika, ahol minden második gyermek műtéti úton születik meg, de Baranyában is akad kórház, ahol a babák közel harmada nem a természetes úton érkezik. Vajon mennyire divat a császármetszés, és milyen veszélyeket rejt magában? A fiatalasszony férje kezét szorongatja, s az idilli családi képet csak erősíti domborodó pocakja. - Nem tudom még, miként zajlik majd a szülés, nálunk a családban mindenki spontán módon hozta világra az utódokat, a császármetszés soha fel sem merült - mondja az egyik baranyai nőgyógyászati ambulancián a bebocsátásra váró kismama arra a kérdésünkre, hogy gondolt-e műtéti segítségre a szüléskor. Egy másik hölgy, mintha csak egy divatlapból lépett volna ki, de a közelgő anyaság rajta is jól megfigyelhető. - Az első gyermekemet várom, s a munkám miatt fontos, hogy hamar regenerálódjam a szülés után, az alakom ne deformálódjon, a medencém ne táguljon ki. Nem a szülési fájdalmaktól félek, egyszerűen csak orvos ismerőseink arról tájékoztattak minket a párommal, hogy kockázatmentesebb a gyereknek és nekem is, ha a műtétet választom. Azt a rövid vízszintes vágást még a legszűkebb bikinialsó is eltakarja. Egyébként baráti körben is többen megerősítették ezt az álláspontot. Meg is egyeztem a nőgyógyászommal, ha egy mód van rá, keres indokot a császármetszéshez. Lehet, hogy így tízezer forintA MAGZATI HALÁLOZÁS ÉS A CSÁSZÁRMETSZÉSES SZÜLÉSEK ALAKULÁSA EB a szülés körüli magzati halálozás császármetszéses szülések száma X ral * 1 I i 1 ob 1 ctT M m 1950 1970 1989 1995 1999 2000 2001 oldalvágásokkal Dr. Szabó István tál többe kerül majd a paraszolvencia, de itt a pénz a legkevésbé fontos - vélekedett a közelgő nagy esemény technikai lebonyolításáról.- A rendelőintézeti szakorvosok gondozottjaik szülését levezethetik, de nem ők döntenek arról, hogy az spontán szülés, vagy császármetszés lesz, erről mindig egy rangidős szakember intézkedik - vélekedik az elhangzottakról dr. Szabó István, a Pécsi Tudományegyetem Szülészeti Klinikájának igazgatója. Hozzátette azt is, hogy a két álláspont között ingadózóknak az első véleményt célszerű elfogadni. Tény hogy teljesen megváltozott az elmúlt egy-két évtizedben a szülész szakorvosok szemlélete. Korábban csak akkor került szóba a műtét, ha a magzat szívhangjai rosszak lettek. Napjainkban viszont ha több tünet a gyermek esetleges veszélyhelyzetére utal, akkor megelőző jelleggel alkalmazzák a császármetszést. De olyan nincs Magyarországon, hogy valaki előre kérheti a császármetszést. A műtétnek ugyanis komoly szövődményei lehetnek. A császármetszések száma évről évre nő, de ebben szerepe van annak is, hogy hazánkban 9 százalékos a koraszülések aránya. Ezeket a magzatokat döntően császármetszéssel lehet csak traumamentesen világra segíteni. Ez az oka annak, hogy az egyetemi klinikáknál mindig magasabb az ilyen műtétek gyakorisága, mert oda viszik a veszélyes eseteket. Természetesen a műhibaperek is „megfontolt” döntésre késztetik az orvosokat. Azért még egy orvost sem vettek elő, mert császármetszést alkalmazott, de ha a magzat károsodik, műtéti beavatkozás pedig nem történt, akkor gyakori a jogi eljárás. A klinika igazgatója kiemeli: bődületes butaság, hogy az orvosok azért alkalmazzák gyakorta a császármetszést, mert ezért az Országos Egészségpénztár többet fizet. Egy műtét költségei messze magasabbak, elviszik azt a plusz összeget, ami a spontán szülés fölött jár. A műtétek mellett szól az is, hogy a csecsemők szülés körüli lton. Mohácson a legmagasabb a ;zám, ahol 375 szülésnél 30 száza- ékban alkalmaztak császármet- izést. Itt úgy vélekednek, a térségjen az elmúlt évben kiugróan sok rolt a koraszülés. A Megyei Kórház izülészeti osztályán dr. Török Attila ' írről számolt be, hogy 1300 szülésiéi 22 százalékban segítettek világra yermekeket műtéti úton. Minden 'setben orvosi és emberi tényezőket nérlegeltek csak, az anyának és a nagzatnak a lehető legjobb köriil- nényt igyekeztek biztosítani. A izakember úgy fogalmazott, a beteg izabadságjoga, hogy kérje a fáj- lalommentesebb, könnyebb szülés- e hivatkozva a műtétet, az orvos fel- idata pedig az, hogy szakmailag el- löntse, melyik szülés kockázata a dsebb. ______________MÉSZÁROS B. ENDRE ha lálozása ötven évvel ezelőtt 50 ezrelék volt, a császármetszéseké 1 százalék. Az ezredfordulóra a műtétes szülések száma hússzorosra nőtt, de a magzathalálozás ötödére csökkent. Baranyában a városi kórházak császármetszésről szóló tapasztalatai és adatai igen eltérőek. Siklóson pár esztendeje 20 százalék körül áll az érték (281 szülés, 55 műtét), és ezt ideális aránynak tartják. Szigetváron valamivel alatta maradnak ennek, 383 szülésből 67 volt a császár- metszés. A szakorvosok úgy látják, az utóbbi 10 évben közel duplájára nőtt a műtétes szülések száma, de a magzatok átlagsúlya is nagyobb, másrészt az anyák némiképp eltu- nyultak, amint kiderül a terhesség, rögtön táppénzre mennek. Komlón a 272 szülés ötödé történt műtéti így megy a nagyvilágban A császármetszéses szülések számának növekedése az egész világon megfigyelhető. A nemzetközi egészségügyi szervezet, a WHO is felemelte a szavát a problémával kapcsolatban. A császármetszéses szülések aránya ugyanis Dél-Amerika egyes országaiban az 50 százalékot is eléri, az asszonyok a magánklinikákon órára ütemezett császárral szülik meg gyermeküket. A WHO szerint a császármetszések ideális aránya a szülések 15%-a. Észak-Dunántúlon már 28 százalékos az értéke, Baranyában 20 százalék körül mozog. Amerikai gyakorlat alapján ez reális adat, hiszen ott a hetvenes években 5,5% volt a császármetszések gyakorisága, 1988-ban 24,7%, 1996-ban viszont már csak 20,7% volt. le és fel is fogták a tartalmát. Mindig vizsgálandó, hogy az üzenet célba juttatására a lehetséges csatornák mindegyikét felhasználtuk-e idejében. Például nem kellene félni attól, hogy a lakossági fórumokon íidju inmei mondanak az emberek, hiszen a jogosítvá- lyok alapján az ^határozottakat :öbbnyire min- ienképpen vég- e lehet hajtani. Viszont az emberek - akik nem szeretik, na a hátuk mögött történnek a dolgok - azt mondják ilyenkor: mégiscsak bevontak bennünket az ügybe.- Ezzel nem csupán a beleszólásnak az illúzióját adja meg a PR?- Kérdés, mikor kommunikálunk az érintettekkel: döntés előtt, vagy után? Az emberek egyébként felismerik és elfnpadiák a kénvszpmá-
