Új Dunántúli Napló, 2003. február (14. évfolyam, 31-58. szám)

2003-02-12 / 42. szám

I 2003. Február 12., szerda KULTÚRA - R I P O R T 7. OLDAL CSOPORTOS KIÁLLÍTÁS. Az Ultramarin Csoport tárlata nyílt tegnap a pécsi Közelítés Művészeti Egyesület Mátyás király utcai kiállítótermében. Felvételünkön a kiállítóművészek: Lovas Gábor, Mulaj Sándor, Sudár Péter, Vágner Mátyás és Földesi Barna. ____________________________________fotő,tóthl. XI V. Sopianae Városismereti Verseny Immár 14. alkalommal hirdette meg a Pécsi Ifjúsági Természet- járó Egyesület és Az Ifjúsági Tu­rizmusért Alapítvány a Sopia­nae Városismereti Versenyt, amelynek Pécs műemlékeinek megtekintése, történetének fel­elevenítése a célja. Az idei ver­seny fő témája: Pécs története az 1848-49-es szabadságharc végé­től az első világháborúig. A ver­senyben bárki részt vehet kétfős - családi kategóriában ötfős - csapatokban. Külön vidéki és pécsi általános iskolás, ifjúsági, felnőtt és családi kategória lesz. A rajt a Civil Közösségek Háza (Szent István tér 17.) elől lesz március 1-jén, szombaton: a pé­csi csapatok 8 és 10 óra között, a vidékiek 8 és 11 óra között folya­matosan indulnak. A szintidő 5 óra. Kötelező fel­szerelés: Pécs térkép, íróeszköz, óra, ragasztó. Nevezni február 24-ig lehet a következő címe­ken: Mátrai Gábor 7633 Pécs, Építők útja 18/a,Tel: 72/252- 390, 30/3004151, ita@ita.­civilpont.hu, matraigabor@ freemail.hu ______ ___ D. I. Ke lj fel komám... Filmszemle Morzsák a pécsi Urániában Ma kezdődik a pécsi Uránia moziban a 34. Magyar Film­szemle Morzsák, melynek ke­retében nyolc nagyjátékfilm és egy kisfilmcsokor kerül a nézők elé. A megnyitón a szerző jelenlétében egy új Jancsó-filmet vetítenek. 34. Magyar Filmszemle Morzsák címmel kezdődik ma 18 órakor a pécsi Uránia moziban az a váloga­tás, amely a budapesti seregszemle alkotásaiból mutat be nyolc nagy- játékfilmet és egy kisfilmblokkot. Pécsett harmadszor rendez az Uránia a filmszemléhez kötődő eseménysorozatot, a mostani 20- áig tart. Az első napon itt lesz Jancsó Miklós filmrendező is, aki az egykoron még Pécsett induló filmszemle egyik alapítója volt. Ma a Kelj fel komám, ne aludjál című játékfilmjét vetítik, amely után a rendezővel beszélgetést szerveznek, mondja Schäffler Sa­rolta, az Uránia mozi vezetője. A 34. Magyar Filmszemlének egyébként minden eddiginél több, 46.075 nézője volt, a leg­többen, 34.811-en, a játékfilmek­re voltak kíváncsiak. A statiszti­kai adatok szerint a leglátogatot­tabb játékfilmnek a Jött egy busz... című film minősült, azt követte a Bánk bán és a Kelj fel komám, ne aludjál. Nem lesz itt Pécsett a fődíjas Magyar szépség, Gothár Péter filmje, amely csak szeptembertől kerül forgalmazásra. De a pécsi­ek is láthatják a zsűri legjobb elsőfilmes díjazott alkotását, amely közönségdíjas is lett, a Boldog születésnapot! Vetítik a Magyar Rendezők Céhe legjobb elsőfilmes és a külföldi kritiku­sok Gene Moskowitz díjazottját, a Rengeteget, a Kollektív alkotói díjast, a Jött egy busz...-t, a Fiatal forgatókönyvírói díj nyertesét, a Tesót. Lesznek kisjátékfilmek is, köztük az ebben a kategóriában rendezői díjas Gránátok, s itt lesz a kísérleti filmek kategóriában rendezői díjat elnyert Ön dönt! A szervezők szerettek volna több alkotót is meghívni, de a túl­nyomó részük elutazott a Berlini Filmfesztiválra. Reményeik sze­rint 19-én itt lehet a Jött egy busz... alkotógárdája._______cs.l. Közlekedési elnök kisasszony volt pécsiként Bécsben A végzős pécsi gimnazista lány a közlekedési bizottság elnöke volt az Európa Parla­mentben. Igaz: a diákokéban, de ez is kivételes. Mondhatni, európai karriert fu­tott be Brányi Alexandra, a pécsi Leőwey Klára Gimnázium 12. évfo­lyamos diákja. Az Európai Unióban már régebben működik a középis­kolások parlamentje. Egy ideje ma­gyar megfigyelők is részt vesznek ezeken a fórumokon, de csak ta­valy kapcsolódhattak a munkába.- Az Európa Parlament Modul legutóbbi, nyolcnapos bécsi tanács­kozása voltaképpen egy közép-eu­rópai részgyűlés volt, amelyen Ausztria, Olaszország, Szlovénia, Szlovákia, Csehország, Lengyelor­szág és Magyarország középiskolás diákjai vettek részt - meséli a töré­keny alkatú diáklány. Mellette még egy küldött volt Pécsről: iskolatársa, a 11. évfolyamos Csermely Tamás. A12 magyar küldöttet - köztük a két bizottsági elnököt - a találkozó előtt fél évvel korábban választották ki iskolai jelölés alapján. Az ország minden nagyvárosának több gimná­ziumából is jelentkeztek a magyar delegációba. Alexandra a kínálatként megadott témakörök közül a közle­kedést választotta, noha a PTE Állam- és Jogtudományi Karára jelentkezik.- A közlekedési dugók megszün­tetésének szakirodaimában támadt kedvem elmélyedni, aztán kiderült, bizottsági elnökként érdemben nem szólhatok bele a vitába, hiszen az én tisztem lett azt pártatlanul irányítani, és végen persze összeállítani javaslat- tervezetünket. Igazán vadonatúj dolgot a közép- iskolások sem tudtak kitalálni a zsú­foltság ellen: tömegközlekedés-fej­lesztés, a város- centrumokat övező parkolók, bécsi módra bé­relhető biciklik stb. Viszont ha­talmas volt a diá­kok lelkesedése, akik a' plenáris tanácskozásukat előbb Alsó- Ausztria Tartományi Parlamentje, majd az Osztrák Köztársaság Parla­mentje épületében tartották. A diákfórum magyarországi foly­tatása az Oktatási Minisztérium szer­vezésében most februárban lesz Bu­dapesten. A magyar diákok ugyan- abbóltíz iskolából kerülnek ki - de most tízszer tízen -, akik már a bé­csi ülésre is delegáltakat adtak. A korábbi küldettek pedig mind bi­zottsági elnöki funkciót kapnak. Közülük Alexandra már rutinos el­nöknek számít. d. i. Brányi Alexandra Tavaszt ígérő szuperkoncertek Különleges művészeti programok a Pécsi Tavaszi Fesztiválon A Pécsi Tavaszi Fesztiválon három tucatnyi különleges művé­szeti program várja az érdeklődőket. A március 9-től április 5- ig tartó rendezvénysorozat elsősorban zenés műsorokban gazdag, de az Országos Kisplasztikái Biennálé, a Frankofon Hét, és a Laterna Dokumentum és Kisjátékfilm Szemle idén is része a kulturális találkozónak. A fesztivál nyitásaként, március 10-én a Pécsi Nemzeti Színház­ban a Naplegenda után újabb mo­numentális táncos művet látha­tunk, az Experidence együttes Ezeregyév című előadását, mely a magyar történelmet eleveníti meg a mozgás modern eszközeivel, de az Állami Népiegyüttessel ellen­tétben kicsit populárisabb meg­közelítésben. A hónap során a könnyedebb műfajnak még két kimagasló tolmácsolója érkezik Pécsre, Koncz Zsuzsa most meg­jelenő új lemezének, a Ki nevet a végénnek lesz a bemutatója 13-án az egyetem Orvosi Karának aulá­jában, 25-én pedig a Ghymes együttes ad koncertet a Kodály te­remben (volt Park mozi). Érde­kesnek ígérkezik a debreceni Talamba ütőegyüttes vendégsze­replése is (18-án a Művészeti Szakközépiskolában), akik Mu­szorgszkij Egy kiállítás képei mű­vét adják elő afrikai dobokon, vibrafonon és boroshordókon. A klasszikus zene kedvelői töb­bek között szonátaest (a Művésze­tek Házában 18-án Onczay Csaba gordonka-, és Gulyás Márta zon­goraművészek lépnek fel), a 25 éves Tomkins énekegyüttes (már­cius 13., Ferences templom), vagy a Pécsi szimfonikus Zenekar és Kokas Katalin Mozart-estje közül válogathatnak. Érkeznek olyan kuriózumok is, mint a Moszkvai Zsidó Férfikar (március 24., Pécsi Zsinagóga), vagy a dzsessz szerel­meseinek egy kis ínyencfalat, Joe Murányi (klarinét, USA) és a Jazz Steps koncertezik 31-én a Művé­szeti Szakközépiskolában. A műsorkavalkádban pécsi, vagy Baranyából származó művé­szek is részt vesznek. Patai Beáta dal- és áriaestet ad Matjaz Stopin- sekkel (március 28., Dominikánus Ház), Jandó Jenő pedig előbb a Pé­csi Szimfonikus Zenekarral (már­cius 27., PTE OK aula), majd Ber­kes Kálmán klarinét-, és Pauk György hegedűművésszel ad kö­zös hangversenyt (április L, Ko­dály terem). A XVIII. Országos Kisplaszti­kái Biennálé március 9-30. között várja a látogatókat a Pécsi Galéri­ában, és ugyanebben az időszak­ban önálló kiállítással jelentkezik a tavalyi biennálé nyertese Zsem­lye Ildikó szobrászművész is a Múzeum Galériában. A „legek” kategóriába tartozik André Ker­tész fotókiállítása, melyet márci­us 20-án nyitnak meg a Várostör­téneti Múzeumban. A Frankofon Héten belga, francia és kanadai vacsoraest is lesz, miként nem maradhat el az éjszakai filmvetítés sem. A Pécsi Nemzeti Színház két nagyon várt bemutatóval jelentkezik a tavaszi fesztiválon. A Rómeó és Júliát (március 15.) Balikó Ta­más rendezte, és a két főszerepet most induló fiatalokra bízta (Ró­meó - Köles Ferenc, Júlia - Mé­száros Sára). Szikora János ren­dezésében az Utolsó Tangó Pá­rizsban előadásban (március 28.) pedig a színházigazgató játssza a főszerepet. A rendez­vénysorozat zárásaként kerül sor április elsejétől az V. Laterna Magyar Filmhétre, a dokumen­tum- és kisjátékfilmek országos seregszemléjére. Az Ifjúsági Házban naponta 11 órán át két teremben tematikus blokkokban nyolc hazai stúdió mutatja be legújabb munkáit. MÉSZÁROS B. E. Könyvtári szakegyesület A szomszéd országok nagy nemzeti könyvtárait tekintették és ismerhették meg a közelmúlt­ban Zágrábban, Bécsben, Prágá­ban Pécs-Baranya könyvtárosai. A több ezer tagot számláló Ma­gyar Könyvtárosok Egyesülete szakmai-érdekképviseleti szer­vezet. Helyi egyesülete a Várkonyi Nándor Könyvtárban tartja szakmai rendezvényeit. Győrfi Csabáné, a Pécsi Városi Könyvtár igazgatóhelyettese el­nökletével a napokban tartották meg tisztújító közgyűlésüket, amelyen elnöknek Boda Miklós címzetes igazgatót (Megyei Könyvtár), titkárnak Molnáráé Lóridon Ilona könyvtárost (Pécs Városi Könyvtár), ellenőrző bi­zottsági elnöknek pedig dr. Ro­mán Lászlóné ny. megyei könyvtárigazgatót választották meg. Belényesi Lajosné könyvtá­ros (Megyei Könyvtár), Keresz­túri József osztályvezető (Pécsi Városi Könyvtár), Rózsáné, Szarka Veronika könyvtáros (PTE-BTK-TTK Kari Könyvtár), Takács Ferenc igazgató (ANK Könyvtára), VéghIldikó igazgató (József Attila Városi Könyvtár, Komló) és Vörös Ágnes gazd. ve­zető (Pécsi Városi Könyvtár) ugyancsak a vezetőség, illetve az ellenőrző bizottság tagjai let­tek. ____ ___ B. K. A k önyvek és a könyvnek látszó tárgyak Növelhető-e még az állami szerepvállalás a mai magyar szépirodalom megjelentetésében? Egyre kilatástalanabb harcot vívnak a mai magyar szépirodalom megjelentetésével mintegy misszióként foglalkozó kis kiadók a honi könyvterjesztés dzsungelében. Kevésbé ismert, netán elsőkötetes írót, költőt kiadni sem könnyű, de eladni szinte reménytelen. A leg­többen, mint a pécsi kiadók is, valamiféle központi segítségben re­ménykednek, persze, kérdés az állam tud-e, akar-e még többet segí­teni, s valóban az lenne-e az egyedüli megoldás? A Pannónia Könyvek sorozatban évente jobbára állami, illetve önkor­mányzati pályázati pénzből mintegy 15 könyv jelenik meg, köztük 4-5 szépirodalmi munka. Megjelenik, a kiadó és szerző örül a szép könyv­nek, aztán pedig szomorkodnak. Mert eladni szinte reménytelen. Má­ra, hosszú évek próbálkozásai után dr. Színes Gábor sorozatszerkesztő a következő véleményre jutott:- A kortás szépirodalom a könyv- kereskedői gyakorlatban az érték­rend legaljára süllyedt. Részben meg lehet őket is érteni, hiszen kezelhe­tetlenül sok a könyv, a piaci verseny óriási, ahol csak a gyorsan és jelen­tős haszonnal értékesíthető könyvek számítanak ma már. Ugyan a keres­kedők kapnak előzetesen egy címle­írást, ami tartalmazza a könyv para­métereit, de hogy kér-e belőle, az szabad döntése. Persze, keveset szoktak kérni, ha egyes teijesztővál- lalatok bolthálózatát veszem, sok­szor egy boltba tán ha egy könyv jut. De az utóbbi időben egyes szépiro­dalmi kiadványainkból egyáltalán nem rendelnek, semmit, nem kell. Na ilyenkor veszi fel a kiadó vezető­je a telefonkagylót... Felveheti, de ha nem kell egy könyv, akkor nem kell. Ugyanis a helyzet az, hogy a kínálat irgalmatla­nul nagy. Egy-egy boltba 10-15 ezer könyv kerül be egy hónapban, több száz cím. De mivel a kis kiadók jó­formán semmiféle nyilvánosságot nem képesek biztosítani, a kortárs kiadványok jelentős része raktárok­ban szunnyad (akár a sajátban, akár a terjesztőében). A reklám elsődle­gességét ma már senki sem kétli, vi­szont a legszeré­nyebb számítás szerint is egy könyvre egymil­lió forintot kelle­ne áldozni, ami, mondjuk akár többkötetes, „iro­dalmi berkek­ben” jó nevű író esetében is merő illúzió. Ha nincs médiaérdeklődés, jelesül televízió, az ügy szinte halott, állítják a kiadók: se befolyásuk, se pénzük. Nem sokkal optimistább Koszta Gabriella, a Jelenkor kiadó marke­ting menedzsere:- Lehet, hogy egy-egy könyves­bolt szívesen tartana mai szerzőt is, de azt tapasztaljuk, hiába kérik, nem kapnak. Központi elosztás van, a központ dönt. Jó, mondjuk, a Ná- das-életműsorozat sok helyen ott van, de hát ez az élvonal, ami a leg­jobb esetben is 6-8 nevet jelent. Ugyanakkor van egy sereg kiváló szerző, kiváló könyvekkel, akikkel szinte semmi esélyünk. A gondunk az, hogy a könyvkereskedelem teljes mértékben haszonelvűvé vált és el­szakadt a kultúrától. Nem szellemi termékeket árusítanak, hanem könyvnek látszó tárgyakat, mert azon van a haszon. Csak egyetlen példa: Dosztojevszkij Félkegyelmű című regényét két hónap múlva visszaküldték, mondván, hogy már nem.aktuális... Őri Katalin, a Líra és Lant terjesztő­lánc munkatársa a tényeket sorolja:- Ha vannak olyan boltvezetők, akik szinte misszióként felvállalják a mai kortárs irodalmat, akkor mű­ködhet a dolog. De a kis boltokban, 48 négyzetméteren nem lehet misz- sziózni. Tény, hogy a 16 saját üzlet mellett meglévő 23 bérelt bolttal szemben elég magasak a forgalmi el­Mi lehet a t megoldás? A kiadók központi segítséget vár­nak, méghozzá akár kormányzati szinten.- Ha a szaktárca, mondjuk, oly módon állna ki a nemzeti irodalom életben tartása mellett, hogy a könyvtárak számára vásárolna az új művekből, legalább 500 darabot könyvenként, az már nagy segítség lenne - vélte dr. Szirtes Gábor. Persze, ez felvet azért egy gondo­latot, hogy valóban hajlandó-e az ál­lam teljes egészében magára vállalni a mai magyar könyvkiadást, és így a kis kiadók eltartását is. Elvégre a könyvek szinte kivétel nélkül a Nemzeti Kulturális Alapprogram, a kultuszminisztérium és a Magyar Könyvalapítvány támogatásával je­lennek meg, ami nagyjából fedezi a kiadás költségeit - megengedve azt, természetesen, hogy a kiadókat ettől még nem veti fel a pénz. Ha az állam magára vállalná a kortás könyvek terjesztését is, úgy tűnhet, a kiadók­nak már csak afféle „bonyolító” sze­repük lenne.- Ma Magyarországon 3800 köz­könyvtár működik, ehhez képest a Könyvtárellátó Vállalat egy-egy mai műből 70-100 darabot rendel. Az or­szágban 1500 kiadó működik, ebből 8-10 az, ami szépirodalommal foglal­kozik. Nem hiszem, hogy egy ilyen értékmentő vállalkozás ne térülne meg az államnak is, mint befektető­nek - persze, hosszú távon, nem a máról holnapra való megtollasodás igézetében - tette hozzá Koszta Gab­riella. Kérdés, vajon ezt akarják-e? És egyáltalán, van-e erre (pénzügyi) esély? M. K.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents