Új Dunántúli Napló, 2003. február (14. évfolyam, 31-58. szám)
2003-02-10 / 40. szám
2003. Február 10., hétfő RIPORT 7. OLDAL K U L T Ú R A TŰZZOMÁNCOK A PÉCSI GYÖNGYSZEM GALÉRIÁBAN. A Hosszúhetényben élő Tankó Zsuzsanna tűzzománc épeiből látható bemutató a Tímár utcai kiállítóteremben. A február 20-ig látható válogatásban jelentős szerepet kaptak a bibliai ihletésű alkotások. __________________________fotó: laufer László Ün nepre készül az óvoda Nagypapák lettek az egykori ovisok, s unokáikkal visszatérnek Pécs egyik legrégebbi óvodája, a Mátyás Flórián Óvoda idén ünnepli alapításának 75. évfordulóját. A jeles eseményre való készülődéskor az épület pincéjéből előkerült az elmúlt háromnegyed évszázadot dokumentáló megsárgult iratcsomó is. A korabeli sajtó 1928 áprilisában tudósított arról, hogy a városházán kibontották a Petrezselyem utca 12. számban építendő új városi óvoda tervpályázatára beérkezett anyagokat. És bő fél év múlva, november 4-én már lezajlott az átadási ünnepség. Az új intézményt Mátyás Flóriánról nevezték el, aki az 1800-as években Pécs egyik tudós tanára volt, a cisztercieknél oktatott, ő volt a város egyetlen akadémikusa akkoriban, és végrendeletében vagyonát az árvaházra hagyta. Mellesleg, ott lakott a Petrezselyem utcában. A nyitáskor egyetlen óvónő, Kováts Gábrielné kezdett itt dolgozni, a felügyelete alá 96 gyerek tartozott az első évben, s holott akkoriban minden 80 gyerek után új óvónőt engedélyeztek, ám erre csak később került sor! Az biztos, hogy az új épület az akkori legmodernebb berendezésekkel felszerelve készült el, s bár közben évtizedek teltek el, azt lehet mondani, ma is jól funkcionálnak, jóllehet a fejlesztésre mindig lenne némi igény. Manapság persze mások a törvényi előírások, ezért történt is némi átalakítás, kialakították a három csoport helyét, hogy a 70 körüli gyermeklétszám, a 6 óvónő és a 4 dadus kényelmesen elférjen. A két, domboldali zárt udvar pedig mindig is az óvoda ékessége volt.- Nagy az érdeklődés az óvoda után, mert kicsi, családias, és tán az évtizedek patinája is érződik rajta - mondja dr. Manolakisné Gálosi Ágnes, aki a hivatalosan a Budai Nagy Antal Utcai Óvodához tartozó tagintézmény vezetője. - Bizony volt már olyan kisgyerek nálunk, akit nagypapája hozott, aki annak idején szintén ide járt. Még Benkő Józsefné, a korábbi vezető ideje alatt kezdődött meg a differenciált nevelés a Mátyás Flórián Óvodában, ami alapvető gyakorlat lett az iskolára való felkészítésben. Jelenleg is folyik ta- nulásképesség-fejlesztés, mozgásterápiával kiegészülve, egyénre szabottan, természetesen játékos formában. Ami az idei ünnepségeket illeti: őszre készül el az a kis kiállítás, amiben az előkerült dokumentumok játsszák a fő szerepet, valamint számítanak dr. Tigyi Zoltánná segítségére is, aki az egyetemen a pécsi óvodatörténetet kutatja. A szeptemberre tervezett rendezvényre régi dolgozókat és volt „óvodásokat” is várnak majd az egykori Petrezselyem, ma Aradi vértanúk úti, 75 éves épületbe. M. K. A jelenlegi óvodások egy csoportja fotó: müller a. * Tv-jegyzet Helyreigazítás Megújult Sorstársak, új műsorvezetők Megújult formában jelentkezik e hét szerdáján az Ml-en a Sorstársak, az MTV Pécsi Körzeti Stúdiójában készülő, több mint húsz éve indított érdekvédelmi és információs magazin. Az 1981-ben indított Sorstársak az egyetlen olyan műsor a magyar közszolgálati televízióban, amely egyaránt szól a hazánkban élő mozgás-, látás- és hallássérült, valamint értelmi fogyatékos nézőkhöz, képviselve érdekeiket. Sajátossága, hogy valamennyi száma jeltolmács közreműködésével és feliratozva kerül a képernyőre. A kéthetente szerdánként kora délután változó időpontban jelentkező 26 perces magazin ma már konkrét ügyekben is segítséget nyújt oly módon, hogy adásaiban közvetíti a kéréseket és a felajánlásokat. így sikerült például nagyértékű lélegeztetőgéphez juttatni egy súlyos beteget, vagy támogatókat találni életmentő műtétekhez. A Fogyatékosok Európai Évében - 2003-at az EU illetékes szerve minősítette azzá - a rehabilitációs műsor e hét szerdájától megújult formában jelentkezik: a műsor hitelességét, a sérültek esély- egyenlőségét alátámasztandó két mozgássérült műsorvezetőt ismerhetnek meg a nézők. A Sorstársakat február 12-én 14 óra 55- től Bíró Nikol és Prohászka Csaba vezeti. B.Z. Nemrég a következőt láttam, hallottam a TV-ben. Valamikori kedvelt „sómenem” áü szemben az országgal. Egy ideig matat a nadrágja körül, majd belenyúl és ide-oda kotorász. Közben magyaráz. Elmondja, hogy amit ő most keres (sejttette velünk, hogy mit) azt a férfiak különböző módon tárolják az alsónadrágban (lefelé, fölfelé, oldalt stb.). Ő spéciéi a felfele irányuló pozíciót kedveli. Ezután céltudatos matatással látszólag helyére tette azt, amivel egyidős. Közben szellemesnek szánt beszélgetést folytatott egy hölggyel, aki több ízben felhívta a figyelmet arra, hogy mennyire szeret pisilni. Közben főhősünk ismételten megigazította a rakoncátlanko- dó hozzátartozóját. Beszélgetőpartnere témát váltva ajánlott egy különös kézállást, amelynél az őkét lába terpeszben nyugszik a műsorvezető vállain, közeli betekintést nyújtva bonyolult textíliákkal takart intim szférák felé (elég nehéz volt megfogalmazni). Szegény Bubi kutya Látszott rajta, hogy restelkedik. Bizony van számos olyan helyzet, mely nem való nyilvánosság elé. Például az említett „helyreigazítás". Magánügy. Nem érdekes, nem szellemes, pusztán közönséges. Sajnálatos, hogy népszerű műsorvezetők hangadói egyre többször és egyre jobban átlépik a jóízlés határait. A téma és a kifejezésmód mind közönségesebb lett. „Vábgasd meg szavaidat" mondták régen a trágár- kodónak. Úgy tűnik, ez a válogatás úgy sikeredett, hogy a sok sípszó mindig a nyomdafestéket nem tűm szó mellé kerül. De tévedtem sajnos. A mai nyomdafesték nagyon türelmes. Oda jutottunk, hogy már nincs tiltott szó, amire azt mondjuk ejnye-bejnye. Gyerekeink úgy nőnek fel, hogy reggeltől estig közönséges, trágár szavakat hallanak, mondanak. (Tessék csak két megállót buszon utazni, ha felszáll egy iskolás csapat.) Tízéves kis ártatlan ajakról olyan szavak hangzanak el, hogy régi jutási őrmester is megirigyelhetné a szókincsét. Mindezt szentesítik a népszerű sztárok. Vajon mit hoz a jövő1 Nem sok jót remélhetünk. Még néhány ilyen nyilvános példamutató férfias matatás, s a jövőben honunk szebblelkű asszonyai is megengedik maguknak valamelyik bálon, hogy néhány szükségszerű intim helyreigazítást eszközöljenek (a szemérmesebbek talán egy kicsit elforduljanak). Nóta bene: Kabos Gyula, La- tabár Kálmán, Alfonzó, Kellér Dezső a szórakoztatás, humor királyai voUak. Nem volt szükségük „szókimondó", közönséges előadásra. Anyagcsere végtermékek és működtető szervek emlegetése nélkül is akad még szellemesség, humor a nagyvilágban. Dr. Szalai István Életrevaló művészképző Alkotó fiatalok a Füsti Molnár Színi Stúdióból A Füsti Molnár Színi Stúdió elsősorban viselkedni, a művészi igényeket kibontani tanítja meg a fiatalokat, az már csak hab a tortán, hogy néhányan továbblépnek a pódiumon - hangzott el a stúdió hétvégi vizsgaelőadásán az IH-ban. Van, aki a színművészetire készül, másból képzőművész lesz, s akad olyan is, aki a jó megjelenést, a szép beszédet, a fogalmazókészséget sajátítja el a Füsti Molnár Színi Stúdióban. Abban viszont közös a négytucat pécsi fiatal, hogy egyaránt igen kreatívak, a művészetek vonzásában élik máris mindennapjaikat. A művészpalánták a hétvégén az Ifjúsági Házban randevúztak, ahol péntek délután a Füsti Molnár Színi Stúdió vizsgaelőadásán zenés, táncos, verses produkciókban igazolták, meddig jutottak a színészi, előadói mesterség ösvényein.- Aki alkalmas rá, azt felkészítem a színművészeti felvételijére, aki nem, annak is megmondom, hogy más pályát válasszon - mondja Füsti Molnár Éva a stúdió vezetője. - Mindemellett ez nem színészképző, nem is színjátszószakkör. Nyolc éve csináljuk baráti légkörben, tanterv és osztályozás nélkül, heti egyszeri találkozók formájában, 8-20 éves fiatalokkal. A gyerekeket a Szélkiáltós Rozs Tamás zenére és zenélésre, Sólyom Kati versmondásra, Varga Györgyi logopédus beszédtechnikára, Bru- mecz Brigitta balettműyész a mozgásra, Füsti Molnár Éva pedig a színpadi fortélyokra tanítja meg. A fiatalok a közös programok során a művészi alkotófolyamattal ismerkednek meg, találkozóiknak operaénekes, sminkes, vagy éppen bábművész a vendége. Félévente szerveznek a mostanihoz hasonló bemutatót, ezúttal például az Othellóból, és a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról-ból hangzottak el részletek közel három órán át.- A „végzősök” aztán továbblépnek. Van, aki már a József Attila Színház tagja, vagy a pesti drámatagozatra került, de az sem búslakodik, aki nem kerül a színészi pályára. Viselkedési szituációkat tanulunk meg együtt, a jó fellépés, az értelmes fogalmazás és beszéd technikáját, amit az élet minden területén lehet alkalmazni - mondja Füsti Molnár Éva. - Ugyanakkor a művészet különböző válfajaiban eltöltött órák mély nyomot hagynak a fiatalok szemléletében. mészáros b. e. Egy iskola, amelyik meghaladta korát Szigetváron tizenhárom éve működik a bukásmentes rendszer Az oktatási tárca váratlanul finomított a közoktatási törvényt módosító tervezetén. Korábbi javaslata szerint alsó tagozaton nem lehetett volna buktatni, valamint írásbeli házi feladatot adni hét végére vagy tanítási szünetekre. Ám a buktatás és az írásbeli házi feladatok feladásának tilalma csupán ajánlás lesz, amelyet az intézmények beépíthetnek helyi tantervűkbe. Miközben minderről szakmai és politikai körökben heves viták zajlanak, egy szigetvári iskolában már több mint tíz esztendeje problémamentesen működik a bukásmentes rendszer. Az Oktatási Minisztérium eredeti álláspontja szerint, fnivel a gyermekek eltérő ütemben fejlődnek, a lassabban érőknek, a hátrányos helyzetűeknek meg kell adni azt a lehetőséget, hogy a bukás kudarcélménye nélkül juthassanak el a negyedik osztály végéig. Ezt az ésszerű szemléletmódot már jóval korábban is vallotta hazánkban néhány szakember, köztük két kiváló pedagógus, Pirisi Jánosné és Pesti Gézáné, akik aprólékosan kidolgozott programja 13 éve működik sikeresen a szigetvári Istvánffy Miklós Általános Iskolában. A gyerekek félkörívben ülnek a szőnyegen a tábla közelében. A negyedik bében vagyunk, reggel nyolc óra öt perc, spontán beszélgetés zajlik a kicsik és a tanító néni között. Például arról, hogy néhány gyerek bocsánatot kért attól a nénitől, akinek az ablakát korábban megdobálták. Aztán eljátsszák A kis bice-bócát. A dramatizálás- ban nagyon ügyesek, súgja az igazgatónő, Pesti Gézáné, akivel a terem hátsó szegletéből figyeljük az eseményeket, hiszen elsős koruk óta gyakorolják. A Kincskereső kis- ködmön feldolgozása folyik, most csoportokra oszlik az osztály, külön asztalhoz ül a diszkalkuliás, a diszlexiás és a diszgráfiás, mindegyikből akad a társaságban, sőt van egy enyhén fogyatékosuk is, aki most éppen hiányzik, de jár az osztályba regisztrált hiperaktív gyerek és kiemelkedő sakktehetség is. A tanulók többsége választhat három különböző nehézségi fokozatú tesztláp közül. Az egyik kislány a könyvtárba megy, neki ott kell végrehajtani egy feladatot, ketten pedig a számítógéphez ülnek.- A negyedik átmeneti év - mondja az igazgatónő -, itt már elkezdődik az osztályozás a készségtárgyak kivételével. Bukás természetesen nincs, hiszen differenciált oktatás folyik, addig nem haladhat tovább egyetlen diák sem, amíg a minimumszintet el nem éri minden tantárgyból. Senkit sem siettetünk, de nem is tartunk vissza, vagyis az is természetes, hogy egy negyedikes, ha például matematikából már elérte a tőle elvárt szintet, átjárhat az ötödikes matekórákra. Miközben folyik az egyéni feladatmegoldás, akinek kedve van, relaxálhat. Csukott szemmel fekszenek a szőnyegen, s kellemes zene közben a tanító néni felolvassa a saját maga által írt szöveget cinegekirályról, havas tájról, erdőről. Hangja kedves és megnyugtató, ilyen tanító nénit képzel el az ember magának óvodás korában, de csak nagy ritkán jut hozzá; ide is írom a nevét, érdemes megjegyezni: Bállá Magdolna. A választékos, szép szöveg nemcsak a relaxáció sikere szempontjából fontos, zökkent ki a műélvezetből az igazgatónő, hanem azért is, mert tapasztalják, hogy abból egy-egy kifejezés megjelenik a későbbi dolgozatokban. Van olyan tanítónő is az iskolában, akinek relaxációs szövegei közben a vendégeket meg kell fogni, mert lekábulnak a székről. Vendég pedig van szép számmal, teszi hozzá, az elmúlt 13 év alatt 800-an vettek részt különböző tanórákon. Az órai hangnem egyébként nem véletlenül ilyen barátságos, a tanítónak ugyanis nem szabad negatív módon reagálni a gyerekek megnyilvánulásaira, nem uralkodhat az osztályon, így a tanulók egy-egy sikertelenül végrehajtott feladat után sem kedvetlenednek el, mernek újra és újra megnyilvánulni. A tanítók nem egységes óravázlatokban, tananyagban gondolkodnak a napi felkészülésükkor, hanem a gyerekek személyre szóló teljesítményszintjeiben, hiszen a háromszintű feladatrendszer mellett a nagyon gyorsan és az igen lassan fejlődő tanulóknak nekik kell elkészíteniük a testre szabott feladatokat. A módszer sikeres, a 13 év alatt az ötödikben még nem volt bukás. Évi négy alkalommal diagnosztizáló felméréseket készítenek minimum, átlag és optimum megjelölésekkel, mert tantervi értékelési rendjükbe differenciált követelményszinteket építettek be. Házi feladat nincs se hétköznap, se hétvégén, a délelőtt folyamán olyan mennyiségű tananyagot vesznek át, amely azt feleslegessé teszi. Amúgy nincsenek merev 45 perces tanórák sem, 8-tól 10-ig egy blokkban folyik a tanítás relaxálás közbeiktatásával, vagy ha szükséges, 15-20 percenkénti tevékenység- váltássá, aztán van egy 50 perces szünet, majd a következő blokk a készségtárgyaké. Félévenként levelet kap minden kisdiák, amelyben a tanítója részletesen leírja, hogy miben jó és miben kell még együttműködésüket fokozni, ezt adják a voltaképpen csak a személyi adatokat tartalmazó, üres bizonyítvány mellé, és egy díszes kártyát azoknak, akik valamely szintet már teljesítették. Az iskola hat éve fogad enyhe értelmi fogyatékosokat is, jelenleg 17 jár a 403 tanulói összlétszámú iskolába. Az országból nyolc pedagógus vett részt, köztük Pesti Gézáné is, azon a kétéves nemzetközi szakértői kurzuson, amely során egyértelművé vált: Magyarország csak akkor csatlakozhat az EU-hoz, ha megoldja azt, hogy a fogyatékosokat együtt oktatja a nem fogyatékos gyerekekkel. A gyerekek most kört alkotva ülnek a szőnyegen, fogják egymás kezét, s barátságot küldenek egymásnak. Ez a mai világban legalább akkora kuriózum, mint az iskola oktatási módszerei. cseri László i
