Új Dunántúli Napló, 2003. február (14. évfolyam, 31-58. szám)
2003-02-08 / 38. szám
2003. Február 8., szombat RIPORT 7. OLDAL K U L T U R A Egy asszony két vétkecskéje Kóka Rozália bukovinai székely meséi A héten Pécsett, a Pannon Magyar Házban vendégszerepeit Kóka Rozália, a Népművészet Mestere és Egy asszony két vétkecskéje címmel előadói estet tartott a székely mesék, mondák, elbeszélések köréből. Az előadóművész és a néprajztudós legjellegzetesebb vonásait egyesíti magában Kóka Rozália. A Népművészet'Mestereként egyszerűen mesemondónak mondja magát. Története 1943-ban kezdődött, a vajdasági Bácskában, ahova bukovinai székely édesapja Hadikfalva, Andrásfalva, Istensegíts, Fogadjisten és Jó- zseffalva háborús „kisöpörtetésével” került. Ott megpillantva édesanyját, dőlt el Rozália asszony sorsa. 1944-ben Magyarországra menekülve, később a Tolna megyei Felsőnánán települtek le. A szekszárdi gimnáziumba került, ahol dr. Andrásfalvy Bertalan a Béri Balog Ádám Múzeum akkori munkatársaként vezette a gimnázium néptánccsoportját. A Határokon Túli Magyarságért Alapítvány Pannon Magyar Házában megrendezett mostani pécsi esten az első sorban ült Andrásfalvy tanár úr. Ennek kapcsán az előadó olykor könnyei befelé terelésére volt „erőst kénytelen fi- gyelmezni”. Szekszárd után a kaposvári tanítóképző következett. Várkonyi Imre tanár úr vezetésével Rozália bekapcsolódott a néprajzi gyűjtésbe. Az itteni székelység köreiben forogva, ez irányú munkássága Budapesten bontakozott ki.- 1968 jelentős dátuma életemnek - mondja. - Ekkor végre visszamehettem a bukovinai székelység ősi földjére, ahol az öt legendás faluban, a hajdan ott élők elbeszélései alapján szinte teljesen otthonosan mozoghattam. Megmutatták, ki hol lakott. Hol volt és hogy is volt ez, meg az. Pár ott ragadt, román házasságban élő asszony képezte már csak a magyarságot. Aztán Moldvában, Lészpeden is voltam két hétig. A moldvai csángókkal való találkozás pályám szintén jelentős állomása. Ezután rendszeresen visszajárva, újabb és újabb falvakat kerestem föl. A Magyarság Néprajzi Atlaszába gyűjtöttem adatokat. Előadóként 1973-ban a Népművészet Ifjú Mestere lett. 31 éve alapította meg az Érdi Bukovinai Székely Népdalkört, amely 1991-ben Európa Díjat kapott Hamburgból. Ez a díj egy mini Nobel-díjnak is tekinthető a folklór területén.- Jelenleg Mátyás király február 23-án esedékes 560. születésnapjára készülök. 22-én a budapesti Vaj- dahunyad várában számos szervezettel, intézménnyel együtt - egy „Mátyás király rózsát nyitó ostornyele” című műsor keretében - megalapítjuk a Mátyás király mesemondó versenyt. Ezt Kárpát-medencei méretűre, évenként ismétlődőre tervezzük. Nagy érdeklődés, tetszés és vidámság övezte műsorát, amelynek címe egy idős moldvai asszony elbeszéléséből származik. Fő mondandója ennek így szól: „Ha nincsen társad, vagy szeretetlen társvai kell élj, olyan mintha örökké homályban volnál. De ha van kit szeress, tégedet es szeretnek, magad virág vagy, s örökké süt reád a Nap.r BEBESSI KÁROLY Kóka Rozália a mesék, mondák, elbeszélések mestere fotó: m. a. A nyomkövető középiskola Futnak a képek Nincs idő Hírek A PNSZ művészei szerepelnek szombat este a budapesti Gundel étteremben a Cégtulajdonosok és Cégvezetők Bálján. A harmadik ízben szervezett jótékonysági esten a Baranya Megyei Ker- pel-Fronius Gyermekkórház leendő ultrahangkészülékéhez adnak majd át félmillió forintot. Mint Keveházi Gábor, a Pécsi Balett igazgatója elmondta, az est során a műsorban lesz bohózat, musical- és operarészlet - csak éppen balett nem, mert kicsi a hely. Fellépnek - többek között - Fábián Anita, Lesznyák Katalin, Unger Pálma, Stenczer Béla, N. Szabó Sándor. (sz) METÁLPARTI az IH-ban. A heavy metal zene rajongóinak kínál csemegét a pécsi Ifjúsági Ház szombat este, ahol 20 órától a legrégebben együtt zenélő hazai metálbanda, a Moby Dick ad koncertet. A Sopronban 1980- ban alakult csapat (vagyis régebben vannak együtt, mint a Pokolgép, vagy az Ossián) hamarosan stúdióba vonul az új lemezanyagot korongra venni, de a hallgatóság már kap egy kis ízelítőt a CD-ről. A Moby Dick vendégeként a Monastery és az Armageddon is fellép az IH-ban. _________________________(Cl A Pécsi Művészeti Szakközép- iskola kis túlzással minden volt tanítványáról mindent tud: hol tart éppen a pályáján, merre jár a világban. A „nyomkövetés” mindenki legnagyobb megelégedésére folyik. Az egyik volt tanítványuk a Lyoni Operaház tagja, a másik a Skoda Autógyár dizájnere - értesült nemrégiben Fükéné Walter Mária, a Pécsi Művészeti Szakközépiskola igazgatója. A hírekhez nem a véletlenek összejátszása folytán jutottak, az intézményben ugyanis mára megkövetelik területén. Indult mindez anno egy hirtelen ötlettől vezérelve: valaki elkezdett vezetni egy nyilvántartást arról, mennyien és honnan felvételiztek - a kockás füzet ma a relikviák sorát gyarapítja. Persze, könnyű ilyen körülmények közepette, vetem közbe, ez az iskola nem „gyerekgyár”, hiszen vannak vagy háromszázan, ráadásul speciálisan érzékeny a közeg. A kis létszám valóban előnyös, de nem a művészet az, ami összeköti a jelenlegi és a végzett tanulót az intézménnyel, mondja az igazgató. Bármely más iskolában elérhető ugyanez, hiszen a gyerek általában nyitott a világra - aztán egyszerűen csak meg kell szervezni a „nyomkövetést”, majd maguktól formálódnak a dolgok. Hogy mi a módszer? A „kockás füzet”- metóduson kívül minden híradást, írást archiválnak, gyakorta, ha másképpen nem megy, a szülőn keresztül érik el a volt tanítványt, ami senkinek nem furcsa, mert a megszerzett bizalmon alapul minden. Persze, az érdekek itt is motiválnak, az egykori diáknak jól jön néha a további pályáján egy-egy tanács, ötlet, javaslat, ajánlás valamely ösztöndíjhoz. Az iskola pedig abból is profitál, hogy a régi növendék már neves művészként visszavisszajár koncertet, kurzust tartani, kiállítja a munkáit. S persze nyer a város is: miután az ország minden részéből érkeznek a gyakorlatilag még gyerekek, itt, Pécsett érlelődnek és érnek föl a művészetekig, ezért ezt a „pécsiséget” viszik szerte a világba. B. Z. Módosulások a PTE-n A Felvételi tájékoztató kiegészítéseként három újdonságot említhetünk a Pécsi Tudományegyetem (PTE) szakjai iránt érdeklődőknek. A PTE-n az egyszakos szociális munkás képzés nappali tagozaton indul, diplomás levelező képzés ugyanakkor, a Felvételi tájékoztatóban szerepeitekkel ellentétben, nem lesz szeptembertől. Akik a PTE-re a régi szakmai vizsgatárgyakból szeretnének felkészülni - tehát például a BTK-ra kommunikációból vagy a szociális szakokra társadalom- ismeretből - a Felsőoktatási felvételi feladatok és vizsgakövetelmények 2002-es kiadású kötetét tanulmányozzák. A PTE műszaki karán az egyetemi szintű építőmérnöki szak államilag finanszírozott nappali alapképzésére 30, költségtérítéses képzésére 15 jelentkezőt vesznek fel. Kiegészítő képzésként a főiskolai építész- mérnöki oklevéllel rendelkezők részére, költségtérítéses képzésben, levelező tagozaton 30 leendő hallgató részére van lehetőség az egyetemi szintű építő- mérnöki oklevél megszerzésére. ______ B. L. Bizonyára lesznek, akik Gothár Péter Magyar szépség című filmjét az Amerikai szépség című produkcióval hozzák összefüggésbe, ám ennek valójában semmi alapja nincs. A rendező a képfolyam elé helyezett mottóval a történet magyar jellegét hangsúlyozta, felületes összevetések helyett induljunk el hát az általa megjelölt irányban. Ezt parancsolja a mű által kiváltott élmény is, mert ez lényegében abból fakad, hogy a film cselekménye olyan közegben játszódik, amelyet a tartam nélküli jelen szférájának nevezhetünk. S amennyiben a „tartam" kifejezésen, bergso- ni értelemben, emberi bensőben megőrzött múltat értünk, és az emlékezet által hordozott öntudat képzetét kapcsoljuk hozzá, akkor kijelenthetjük, hogy a film hősei emlékezet és öntudat nélküli emberek, akiknek élete az időtől való meg- fosztottság állapotában lebeg. Es mivel a film a családtörténet élbeszélői szerkezetét követi, amelynek strukturáló elve éppen az idő lenne, ennek elvesztése alapvetően ironizálja a formát, amit az emble- matikus jelentésű mese, a farkas és a kecskegidák jól ismert históriájának frappáns imitálása is jelez. Az említett negatív időélményre utal a montázsépítmény keretes, önmagába visszahajló szerkezete, valamint a nemzedékek közti viszonyok előtérbe helyezése, ami szintén ironikus, mert a nemzedékeknek a filmbeli világban nincs egymástól elkülönülő arculata. Nem csupán ugyanabban a jelenben élnek, de ugyanúgy is, a generációk kapcsolatából hiányzik a távlat, életük térdimenzió nélküli síkfelületet képez. A cselekmény centrumában álló középkorú házaspár mindkét tagja (az élelmiszertechnikus férjet Máté Gábor, feleségét Udvaros Dorottya játssza) egy nála sokkal fiatalabb partnerrel való kapcsolatba menekül, ám mindkét próbálkozás eleve kudarcra van ítélve, s ebben semmi szerepe nincs az életkori különbségnek, a viszonyok általános romlásából következik. Ez a morális erózió leginkább a nyelvnélküliségben mutatkozik meg. A feleség és az ifjú főnök, a cég erős emberének dialógusai kizárólag üzleti szólamot alkotnak, egy steril és közönyös konzum- nyelv csupasz szavait csereberélik, míg a férj és ifjú barátnőjének társalgását csupán szótörmelékek alkotják. Egyikük sem rendelkezik karakteres beszédalakzattal. A vérfertőzés motívumának beépítése a cselekménybe (Gothár mellett a mű másik forgatókönyvírója Záva- da Pál, akinek prózájában ez a motívum mindig jelképes sugárzású) inkább a bűnhődéssel kapcsolatos, s nem annyira a bűn elkövetése szempontjából fontos. A férj - akit most már apának kell neveznünk - élete halálra szánt lét, ám neki erről nincs tudomása. Csak a legutolsó utáni pillanatban érkezik meg hozzá sorsának üzenete. A történet katartikus elemét egy fiatal pár szerelme hozza létre. Szomszédos, feszült viszonyban lévő családok gyermekei. A lány szülei a már ismert férj-feleség, „Orosz- ka" pedig egy itt felejtődött, s vállalkozóvá átlényegült szovjet katona fia. Ebből a Rómeó és Júlia-helyzet- ből azonban ők ki tudnak menekülni. Nekik megadatik, hogy felelős döntésükkel belépjenek a birtokba vett idő közegébe, s ezzel nyelvet is képesek szerezni. Beszédük egyszerű, tartalmas gondolatcsere, s ez szintén nem nélkülözi az iróniát, mivel Oroszka enyhe akcentussal formálja a magyar szavakat. Nekünk, nézőknek pedig szomorúan kell tudomásul vennünk, hogy az életbe való belépés e fiatalok számára az ország elhagyásával jár. Jóslat - vagy inkább figyelmeztetés? Nemsokára megtudjuk. Amit máris kijelenthetünk: a Magyar szépség húsba vágóan fontos, művészi kvalitásait tekintve is igen jelentős alkotás. Méltán lett az idei szemle nagydíjas játékfilmje. Nagy Imre A főszereplők: Udvaros Dorottya és Máté Gábor Egy öregember emlékirataiból Macskák Lakásavató. A háziak csak összeköltöztek. A férfi tizenöt évvel idősebb egyetemista szerelménél. A vendégek a barátaik. Ettek, ittak, most mesélnek. Árpád: A feleségem apja korán meghalt. Adott volt, hogy az anyósomnál lakjunk. Földszinti lakás, udvarral. Külön bejáratú szoba. De az anyósomnak volt két macskája. Két hatalmas perzsa kandúr. Büdös volt tőlük a ház. Mindig hozzám dörgölőztek, s hullott a szőrük. Lehetetlen volt kikefélni. Ha színházba mentünk, az udvaron vettem föl a nadrágomat. Ez a két drága, folyton kijelölte a saját territóriumát. Ha az egyik a küszöbre vizelt az udvar felől, a másik azonnal oda eresztett a lakás felől. Ha beléptél vagy kimentéi, zsebkendőt kellett szorítani az orrod elé. De az anyósom úgy beszélt velük, mintha a szeretői volnának. Egyszer belejelöltek a cipőmbe. Ne tudjátok meg. Mostam, hipóztam, mosógépbe tettem, a bűz maradt. Eldobhattam. Fogadkoztam, hogy elveszej- tem a két bak-átkot, de a feleségem csitítgatott, hogy tudom, milyen kedvesek a mamának. Aztán a nejemnek taknya-nyá- la folyt, tüsszögött, kiütések jöttek a kezére arcára. Allergia. Hosszú kivizsgálás, a tünetek elmúlnak meg visszajönnek. Hát, megállapították, hogy a macskákra allergiás. Mondja az anyjának. Azt mondja az anyósom:- Édes lányom, remélem, nem gondolod, hogy el fognak költözni innen a cicák! Boldog voltam. A feleségem rítt, mint a zápor, de beleegyezett, hogy kölcsönnel lakást vegyünk. Nemrég a mama megbetegedett. Azt mondja a feleségem, nem tud állandóan oda szaladgálni, hozzuk ide, már csak egy macskája él. Mondtam, ide még a macskája emlékét sem hozhatja. Inkább ápolót fogadtunk, aki mindennap megnézi. Már a harmadiknál tartunk, kettő visszalépett, a kandúr miatt. Tivadar: Azt mondtad, úgy beszélt a macskákkal az anyósod, mintha a szeretői lettek volna? Lehet. Volt egy gyönyörű hallgatónk. Nem tanítottam, de igyekeztem szóba állni vele. Népzenét is játszott egy együttesben. Sok fellépésükön ott voltam. Egyszer hazakísértem, s behívott az albérletébe, beszélgetni. Neki is törzskönyvezett perzsa macskái voltak. Az egyik kandúrt gyorsan bezárta a ketrecébe, mert az bolond, nem viseli el, ha mással beszélget. A másik két macska szelíd. Két pohár bor után az ölembe ült, majd a díványra kerültünk. Már épp a beteljesülés felé tartok, amikor iszonyú fájdalmat érzek. A hátamat karmolja, szántja, a fülemet harapja a szelíd kandúr. Ömlik a vér. Fél óráig fertőtlenített, telerakott ragtapasszal. Legközelebb ketrecbe zárta mindhárom macskáját. Ám amikor a díványra értünk, vircsaftot csaptak, vinnyogtak, kapartak, hörögtek! Azt is elfelejtettem, hogy fiúnak születtem. Többször nem voltam hajlandó fölmenni hozzá. Kata: Én is bolondulok az állatokért. Volt pintyem, teknő- cöm, hörcsögöm. Kis korom óta lovagolok. S a macska létszükség. Tesóm nincs. Kell egy élőlény, amikor egyedül vagyok. A mostani kiscicám régen órákig ült az íróasztalomon és figyelte,’ ahogyan tanulok. Magyaráztam neki a leckét. Olasz kétnyelvű gi- mibe jártam. Imádta a történelmet meg^a földrajzot a digók nyelvén. Ő kérdezett ki. Ha megakadtam, súgott a szemével. Okos, játékos, házicica volt. Marcinak neveztem, mert azt hittem fiú. Sajnos csak szőrpamacs volt, amit leendő férfiasságának néztem. Mikor nagyobb lett, anyával eldöntöttük, hogy sterilizáltatjuk. Sokáig etológusnak vagy állatorvosnak készültem. Az egyetemi jelentkező lapra állatorvosit is írtam, meg bölcsészkart. Tudtam, mit jelent, ha egy macska a panel tizedik emeletén tüzel. Nem akartam, hogy mindent ösz- szefolyasson, az ablakot lesse, kikezdjen apámmal. Péntekre beszéltem meg az állatorvossal, a műtétet. Amikor odaértünk, az én emberem egy tacskót operált, akit csúnyán megmart egy véreb. Nekünk egy hentes jutott, aki már az előző műtétnél káromkodott, lófütyi- ket kiabált, de közönségesen. Alig akartam a kezébe adni az én Marcimat. Elaltatta, ledobta egy bádog tepsire, és azt kérdezte: a petefészek marad, ugye? Mondtam, dehogy! Durván beszélt, hogy a macskám rondán el fog hízni, majd hordhatom pszichológushoz. Én bőgtem, anyám ordított, hogy ezt előbb is megbeszélhettem volna. Pedig megbeszéltem. Tudtam, ha csak átvágja a petevezetéket, foganni nem, de tüzelni fog egyfolytában. A doki levette a kesztyűit, hogy neki erre nincs ideje. A lármára átjött a kedves, duci asszisztensnő. Mondta, hogy nem olyan vészes a dolog, csak annyira fog elhízni a cica, mint ő, és mosolygott. A hentes nekiállt. Le sem borotválta a helyet, szőröstül belevágott. Rémes volt. A végén azt mondta, amikor a varratokat kell kiszedni, hárman jöjjünk, hogy le tudjuk fogni. Marci otthon alig tért magához. Másnap sem evett, nem ivott, csak kornyadozott. Harmadnap vasárnap, éreztem, nagy baj van. Kaptam egy telefonszámot, fölhívtam egy másik állatorvost. Azt mondta, nem normális a dolog. Vigyem azonnal. Rendelési időn kívül fogadott, két injekciót, infúziót adott a lázas, sebgyulladásos cicának. Délután már ivott, de még két hétig hordtam injekcióra, mert lázas volt, majd kontrollra. A hentes erről nem is szólt. A varratokat is a kedves, fiatal, állatszerető doki vette ki. El sem mentem az állatorvosira felvételizni. Történész leszek. Sajnos, Marcimat nem érdekli már úgy a történelem, mint kiskorában, ha olaszul mondom, akkor sem. Csak néz, pislog, és kiballag a WC-re. Bükkösdi László i
