Új Dunántúli Napló, 2003. január (14. évfolyam, 1-30. szám)
2003-01-08 / 7. szám
: I 2003. Január 8., szerda R I PORT 7. OLDAL KULTURA________________Könyv________________ Mi lyen is a Sorsunk? Manapság, amikor az első magyar irodalmi Nobel-díjasunk apropóján a Sorstalanság az egyik legfőbb beszédtéma, jóval csendesebb körülmények között megjelent egy antológia, amit a pécsi irodalmiság első kimagasló „produktumaként” tarthatunk számon: a Sorsunk. A folyóirat 1941-48 között jelent meg a legendás Várkonyi Nándor szerkesztésében, és ezúttal Tüskés Tibor válogatásában olvashatunk bele a nyolc évfolyamból „kimentett” mintegy 350 oldalba, s tudhatjuk meg - képletesen is meg nem is -, hogy milyen volt a sorsunk (ezúttal kisbetűvel). Az első lapozgatás során már az szembeötlik: egy irodalmi lap képes volt városi közüggyé lenni, a város polgármestere, a megye alispánja, egy főtanácsos adta hozzá a nevét, csupa olyan személyiség, akikről ma Pécsett utca van elnevezve (pl. dr. Esztergár Lajos). Valamiért fontos volt számukra a kezdeményezés, s ha ők maguk nem is voltak toliforgatók, talán megérezték, hogy ugyanúgy alkotómunka részesei, mintha, teszem azt, plázát ’ építenének. A Sorsunk antológia valóságos irodalomtörténeti arckép- csarnok, hiszen a 20. század közepének legjelesebbjei - • Kodolányi János, Németh László, Hamvas Béla, Illyés Gyula, Weöres Sándor, Csorba Győző - szinte kivétel nélkül szólalnak meg, az 1949-es elhallgatásuk előtt még azok is, akik majd a 60-as évektől lesznek igazán meghatározó figurák: (Molnár) Mészöly Miklós, Mándy Iván, Jékely Zoltán, Rába György. A Sorsunk úgy tudott országos lap lenni, hogy közben sose engedett pécsiségéből, ami viszont egy percig sem jelentett provincializmust, és még azok a helyi szerzők is, akiknek neve ma már‘esetleg nem ragyog olyan fényesen, mint a fent említetteké, vállalható, csöppet sem dilettáns írásokkal sorakoznak a lapokon: Kocsis László, Kopányi György, Moray Gyula. Különösen szembeszökő, hogy mennyi fontos, valóban bizonyos értelemben szellemi mérföldkőnek tekinthető írás jelent meg a Sorsunkban, mint Kodolányi Kelet népe című tanulmánya, Hamvastól a Dél és Nyugat géniusza, vagy éppen Tatay Sándor Ház a sziklák alatt című elbeszélése, amiből Makk Károly forgatta híres filmjét egy évtizeddel később, 1958-ban. És még valami, ami látszólag nem irodalom: a Sorsunk antológia, ugyanúgy, mint annak idején maga a lap, elég szépen meg van tűzdelve hirdetésekkel. Amik például Németh László Móricz Zsig- mondot sirató visszaemlékezése melletti oldalon arról igyekeznek meggyőzni, hogy a Király utca 14- ben Klobucsár csemegeüzlete a legjobb, ruhát csak Schön Tivadar és Tsa-nál szabad venni, nem is szólva Schenk János úri szabóról, aki a Mária utcában ajánlja magát. Egy kor, amikor az a bizonyos - „hírhe- dett” - polgárság még valamiféle egységet formált... méhes károly (Pannónia Könyvek, 2002) TÁNCOS-PALÁNTÁK PÉCSETT. Sikeresek a Művészeti Szakközépiskola táncnövendékei. A fiatal táncosok rendszeresen fellépnek az iskolai programokon, szerepet kapnak a balettosok mellett a Pécsi Nem- zeti Színházban és műsoraikkal a város más rendezvényeit is színesítik. _____fotó: laufer László Ko ncert a gyermekekért Klasszikus és kortárs zeneszerzők közismert dallamai csendülnek fel marimbán, klarinéton, kürtön, tubán és egyéb hangszereken január 11-én a Pécsi Művészeti Szakközépiskolában, egy jótékonysági koncerten. Mit tehet a pedagógus a kórházban ápolt gyermekért? Szeretet, tudást, hitet és reményt adhat a betegágyak mellett az onkológián a sebészeten, a vesebeteg gyerekek között. Ezt a küzdelmet vállalja fel évről évre a Baranya Megyei Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány, mely Kórház-Iskola programjában rendszeresen küld pedagógusokat a pécsi Gyermekkórházba, a Gyermekklinikára, és az Ortopédiai Klinikára, hogy gondoskodjanak a hosszabb ideig kórházi kezelésre szoruló tanulók oktatásáról. Ennek az értelmes célnak a megsegítésére szervez a Rotary Club Pécs újévi jótékonysági koncertet január 11-én 18 órára a Pécsi Művészeti Szakközépiskolában, ahol a középiskola művésznövendékei adnak műsort az adakozóknak. Az ünnepi programban elsősorban hangszerszólók hangzanak el, az előadáson a fúvós és a húros hangszerek teljes repertoárja szerepel. Piazolla, Prokof- jev, Chopin, Bozza, Haydn és Bartók műveit többek között zongorán, hegedűn, harsonán és gitáron, fuvolán és trombitán szólaltatják meg a szakközépiskola diákjai. A tucatnyi fellépő műsorát az iskola vonószenekara zárja Murin Jaroszláv vezényletével. M. B. E. A nagy sikertől az Intimitásig Közéleti grafikák Az Új Inconnu csoport kiállítása Nomen est omen: művészfilmeket vetítenek sorozatban a Művészetek Házában. Amíg tart az egyetemi iskolaidő, minden kedden és szerdán Bunuel, Wenders, Pasolini, és mai kuriózumok kerülnek filmvászonra. Bunuel, Wenders, Pasolini, a filmtörténet olyan alkotói, akik évtizedekre meghatározták a mozizók érdeklődését, az emberek hozzáállását a mozgóképekhez. És most a kiemelkedő rendezők újra műsorra kerültek a Művészetek Házában.- Wenders-sorozatra nem készülünk, csak egy szerencsés véletlen, hogy ma és a jövő héten két filmjét is bemutatjuk - tudtuk meg dr. Stark , Andrástól a Filmművészet legnagyobb rendezői sorozat szervezőjétől. - Ezek az alkotások ugyanis a szerda Nagy siker volt! akcióban kerülnek vetítésre, mert még a Wen- ders-filmek sorából is kiemelkednek valamiért. A Berlin fölött az ég tartalmával, a jövő szerdai bemutató, a Buena Vista Social Club pedig különlegességével, a latin (kubai) zene sajátos propagálásával. Dr. Stak Andrástól azt is megtudtuk, a Nagy siker volt! program keretében nincs mindig előzetes tájékoztató a mű keletkezési körülményeiről, nem hangzik el minden alkalommal elemző beszéd, viszont olyan alkotások kerülnek ezeken a szerdai vetítéseken vászonra,' amelyekre tavaly nem fért be a közönség a terembe - így kerül műsorra e hónapban az Esőember, *a négy Oscart nyert film Dustin Hoffmannal és Tom Cruise-zal, vagy az első dühös beat- film, a Dühöngő ifjúság. A rendezői sorozatban januárt Bunuel polgárpukkasztó művei uralják, két hideglelős humorú produkció következik most: A Szabadság fantomja (epizódok sírgyalá- zókról, kislányokat zaklató szatírról stb.), és A nap szépe (a kettős életet élő nagypolgár-fele- ség titkos találkahelyek démona). Bunuelt aztán februárban Pasolini követi, előbb a klasszikus erotikus trilógiával (Ezeregyéjszaka, Canterbury mesék, Dekameron), de látható lesz legutolsó megdöbbentő munkája is, a Salo - avagy Sodorna 120 napja. A nagy rendezők után egy tematikus sorozat következik, mely arról igyekszik lerántani a leplet, hogy miként változnak napjainkban a párkapcsolat írott és íratlan szabályai. Meglehetősen szabadelvű ábrázolásokkal találkozhatunk ebben a blokkban, Patrice Chéreau Intimitása még a könnyedebb kategóriába tartozik, de Haneke Zongoratanárnője már sokkal vadabb területre viszi a nézőt, és Vong Kar- Vajtól a Szerelemre hangolva is a testet, mint erotikus tárgyat igyekszik szemléltetni. A klubmozi a Művészetek Házában az igényes filmkultúra igehirdetője, s bár elsősorban az egyetemisták kedvéért hozták létre, de mindenki számára nyitva áll kedd-szerdánként. No és az sem elhanyagolandó szempont, hogy a város legolcsóbb mozijainak egyike. MÉSZÁROS B. E. Pécs története válaszút előtt A püspökség millenniumára jelenne meg az utolsó kötet Az önkormányzat 1992-ben azért hozta létre a Pécs Története Alapítványt, hogy szervezze a város históriáját feldolgozó többkötetes nagymonográfia megíratását. Tíz év múltán nyilvánvalóvá vált: vagy le kell állítani a programot, vagy elő kell teremteni a megvalósítás anyagi feltételeit. A nagymonográfia előmunkálataiként a Pécs Története Alapítvány „Tanulmányok Pécs történetéből” című kiadványsorozatában, az eddig megjelent kilenc kötetben mintegy 1850 nyomatott oldalon 92 tanulmány látott napvilágot. A kiadás alatt álló 10-11-12. összevont kötet .további 22 tanulmányt tartalmaz. A nagymonográfia tervezett köteteiből azonban tíz év alatt egy sem állt össze. Jó néhány magyar város már régóta büszkélkedhet ilyen históriás művel. Az eddig megvalósultak költségeinek zömét - 10 millió forintot - pályázatokon elnyert (támogatás fedezte. Az önkormányzat 1992 és 1998 között csak 4,8 millió forintot juttatott az alapítványának, noha alapításakor vállalta a munka finanszírozását.- A gyér pénzügyi fedezet miatt nem tudtunk megbízási szerződéseken alapuló céltudatos munkát végeztetni a kutatókkal - mondja dr. Vonyó József történész, a nagymonográfia szerkesztőbizottságának elnöke. - Ezért korszakonként és tematikusán is eltérő készültségi fokú az eddigi teljesítmény. Az államalapítás előtti időszak, a középkor és a török hódoltság feltártsága olyan mértékű, hogy abból 2005-re, 2006-ra összeállthat az első három kötet. A későbbi korokról sok résztanulmány jelent meg, de szisztematikus kutatást nem végeztethettünk. Ha a pénzügyi fedezet gondját eloszlatja az önkormányzat, akkor egy halom megbízási szerződést azonnal ki tudunk adni a kutatás felgyorsítására. Most már dr. Toller László polgármester is - illetve ismét - a nagymonográfia elkészítésének szorgalmazói közé tartozik.- A város rangjához mérve nem engedhető meg, hogy két évtized alatt se készüljön el a Pécs történetét feltáró nagymonográfia. Nyilván egyszerre nem megy, de az évtized végéig ütemezve megoldhatónak tartom a finanszírozását - nyilatkozta kérdésünkre. A mihez képest érzékeltetésére: a másfél évvel ezelőtti becslés szerint a nagymonográfia megjelentetéséhez mintegy 80 millió forint kellene, ám hat-hét év alatt egyenetlen megoszlásban. A szerkesztők válaszúihoz érve a munka átütemezését is szorgalmazzák. Tervezetük szerint 4-5 vaskos kötet helyett egy-egy korszakot átfogó nyolc kisebb kötetben jelenne meg a monográfia. A szabad királyi város cím elnyeréséig, 1780-ig terjedő korszakokat négy, majd az 1990-ig terjedő időt további négy kötet tárgyalná. Ha elfogadják a tervüket, akkor az első kötet 2005-ben, az utolsó kötet 2009-ben, a Pécsi Püspökség alapításának ezredik évfordulójára jelenne meg. DUNAI I. A hetvenes évek végére nyúlnak vissza az Új Inconnu nevű képzőművész csoport munkásságának kezdetei. Munkáik a kritikát nehezen viselő elit elé igyekeznek egyfajta társadalmi tükröt tartani. A Molnár Tamás és Bokros Péter kezdeményezésére az inconnu: „ismeretlen” francia szót címként viselő csoport 2002 tavaszán Új Inconnu néven alakult újjá. Tagjai az említetteken kívül Barcsik Géza, Bokros Péter, Böjthe Balázs, Magyar Ember, Sarkantyú Márton és Székely Kornél. A csoport korábbi tevékenységét meghatározta az a kapcsolat, amelyet 1984-ben létesítettek az akkori ellenzékkel. Röplapokra, utcai plakátokra matricákra specializálódtak. Eszerint is „kezelte őket” az akkori rendszer. 1991-ben Szolnokon állítottak ki először: grafikákat és videoinstallációkat mutattak be. Az Új Inconnu egyetlen politikai párthoz sem kötődik, mindent saját zsebből finanszíroznak. A Közéleti grafikák - beszélő plakátok című kiállítást eddig két alkalommal csupán Budapesten mutatták be, a mostani pécsi bemutató egy vidéki kiállítás-sorozat indító állomása. A számszerint 110 plakátot tartalmazó tárlatot a Dante Kávézóban dr. Mikes Éva országgyűlési képviselő nyitja meg január 10-én 18 órakor. B. K. Képek fehérben, sárgában A bicsérdi alkotótelep a Baranya Galériában is bemutatkozik A hetedik éve működő Bicsérdi Művészeti Alkotótelep napokban megnyílt kiállítása egész januárban megtekinthető a községi Faluházban. A közeljövőben egy végleges galériát alakítanak ki a faluban. Berták László Babérkoszorú-díjas költő a Bicsérdi Művészeti Alkotótelep tagjaként olvasta fel versét a most látható bicsérdi tárlat közelmúltbéli megnyitó ünnepségén. A hetedik éve működő művésztelep gondolatát Vér József polgármester és H. Barakonyi Klára fogalmazták meg. A kultúra és a művészet támogatásának alapgondolata mellett a falu részéről az a várakozás is megfogalmazódott, hogy a művészek segítségére lehetnének az ön- kormányzatnak a település arculatának ízléses átformálásában, a művészet szeretetére irányítva a közfigyelmet. Olyan „kívülálló” személyiségeket is sikerült bevonni a munkába, mint Bertók László költő és Mánfai György fotóművész. Erdős János alapító tag elmondta, hogy a mostani kiállítás témáját „Az épített környezet” fogalomköre képezte és a fehér vagy a sárga színek használatával, két képméretben dolgoztak a művészek. Ez az anyag látható a mostani kiállításon. A tagok. H. Barakonyi Klára, Erdős János, D. Szabó Margit, Herceg László, Hidasi Ágnes, Kutnyánszky Géza, Márkus Ilona, Pandur József Soltra Elemér és Vanyúr István egy- egy művét idén is a falunak ajándékozza. A közeljövőben a mostani 30 képből álló kiállítás némi változással a Pécsett, a Baranya Galériában is látható lesz. A falugyűjtemény az elmúlt évek során múzeumnyi méreteket öltött. Jelenleg a képek intézményekben, középületekben láthatók. Időszerűvé vált egy állandó galéria kialakítása, amelyet már meg is kezdtek a régi polgármesteri hivatali épületben. Az alapítók elmondták, hogy a bicsérdit nem egy klasszikus művésztelepnek képzelték el, hanem olyannak ahogyan működik is: nyitott, mozgékony szellemi műhelynek, amelynek a munkájába az említett „kívülállók” mellett zenészek és más művészek bevonását is tervezik. BEBESSI K.
