Új Dunántúli Napló, 2003. január (14. évfolyam, 1-30. szám)
2003-01-06 / 5. szám
2003. Január 6., hétfő KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL Tenni Kolozsvárért Idén lesz tízéves a Kolozsvár- Pécs-Baranya EMKE Baráti Társaság, mely komolyan ápolja a két város közti eleven kapcsolatot. Mint Varga Ferenc elnök elmondta, amikor létrejött a testvérvárosi egyezség Pécs és Kolozsvár között, nagyon rózsaszínűnek tűnt minden, de miután ’92-ben Funar lett a polgármester, a hivatalos szálak megszakadtak.- Ekkor találtuk ki, hogy mivel továbbra is oda kell figyelni Kolozsvárra, a Kolozs megyei EMKE (Erdélyi Magyarok Közművelődési Egyesülete) „fiókintézményeként” létrehoztuk a társaságot. Ebben nagy segítségünkre volt Náznám Olga, és itthon többek között Páva Zsolt, aki így, EMKE- tagként, vagyis nem hivatalos minőségében, polgármesterként kétszer is járt Erdélyben és tudott találkozni politikusokkal is - mesélte Varga Ferenc. Az első nagy figyelmet keltő rendezvényük a testvérvárosi vetélkedő volt, amiben a Dunántúli Napló is tevékenyen részt vett a feladatok közzétételével (ezt később Eszékkel, Krakkóval kapcsolatban is megrendezték, idén Újvidék lesz soron). Állandó a kapcsolat a kolozsvári Kuckó Gyermekszínházzal, akik a Pécsi Napokon szoktak fellépni, illetve a Művelődés című folyóirattal, akikkel néprajzi vetélkedőt rendeztek. Amúgy nehéz lenne felsorolni azt a temérdek tábort, cserekapcsolatot, ami az utóbbi tíz évben létrejött, jobbára a Szivárvány Gyermekház ernyője alatt. Nem is csodálható, hogy hosszú évtizedes erőfeszítéseiért az EMKE millenniumi közgyűlésén, 2000-ben Varga Ferencet örökös tiszteletbeli taggá választották. Aki, természetesen, ennek megfelelően további terveket szövöget:- Mostanság már Maros megye felé is terjeszkedünk, idén az „Ország gyöngye, aranya, Maros megye, Baranya” című vetélkedő lesz egy fontos program, Szováta, Marosvásárhely, Gernyeszeg, valamint Pécs, Szigetvár és még egy harmadik baranyai település részvételével. De a tízéves jubileumot is szeretnénk méltóképp megülni, nívós kulturális műsorokkal Kolozsvárott és Pécsett egyaránt. M. K. Fejtő Ferenc a pécsi egyetemen Önálló kötetben jelenteti meg a PTE az előadásokat Több napot töltött Pécsett a közelmúltban Fejtő Ferenc, a Párizsban élő világhírű történész és publicista, és előadásokat tartott a Pécsi Tudományegyetemen. Előadásaiból a PTE önálló kötetet ad ki. Az első félév végéhez közeli kiemelkedő egyetemi esemény volt Fejtő Ferenc pécsi látogatása és itt megtartott, nagy érdeklődéssel kísért előadásai. A Párizsban élő világhírű történész és publicista, a Pécsi Tudományegyetem díszdoktora miután az itteni tudományos és egyetemi élet vezetőivel találkozott, nyilvános előadásokat tartott. A 93 éves tudós hajdani egyetemi éveinek színterén tett látogatását nagy érdeklődés kísérte. Pár napos ittléte alatt rengeteg könyvét adták el. Maga jegyezte meg némi öniróniával: ennyi könyvemet együtt még sohasem láttam. Tarrósy István, a PTE külügyi igazgatója elmondta, hogy az előadásokból most örjálló kiadvány készül, amelyet a második egyetemi félévben, a 2003-as év első felében vehetnek kezükbe az érdeklődők. Fejtő Ferenc első előadása Az Osztrák-Magyar Monarchia helye és szerepe a nemzetközi kapcsolatok rendszerében, a Monarchia felbomlásának következményei címmel hangzott el. Volt olyan nap, hogy két előadást is tartott, mint azon a napon, amikor reggel a PTE szekszárdi Illyés Gyula Pedagógia Főiskola Kain barátjá- ról és szerkesztőtársáról, József Attiláról beszélt. Este a pécsi Európa Flázban az egyetem és az Alliance Francaise közös rendezvényeként A nemzeti szuverenitás, európai egyesülés és globalizáció című témakörről beszélt. Az előadás-sorozat utolsó nagy fejezetét a történet- írás jövőjéről elhangzottak képezték. Á most készülő kötetet dr. Tóth József rektor és dr. Csizmadia Sándor egyetemi tanár látják el bevezetővel. Ennyiben a kötet felépítésében is emlékeztet a pécsi tudományos és szellemi élet kiemelkedő eseményére. A Csendkirály és társai Ha nevelőotthonról, állami gondozottakról, árvaházról hallunk, akkor csupa csúnya dolog jut eszünkbe: Twist Olivér, szenvedés, gyermekkönnyek. Szerencsére ma már mindennek a nyomait sem találni a pécsi gyermekotthonban, de a szomorú kisembersorsok ugyanolyan megdöbbentőek, mint bármikor. A pécsi gyermekotthon kinézetre megmaradt olyan egy tömbből lévőnek, amilyen mindig is volt, de persze az 1997. évi új Gyermek- védelmi törvény betűjének megfelelően alaposan át is alakult. A kinti lakóotthonokhoz hasonlóan megpróbálták felosztani, a házon belül lakóegységek jöttek létre, ahol 12-12 gyermek él. Azok a'kis- korúak, akik 10-11 évesen idekerülnek, alapvetően visszahúzódó- ak, valódi énjük csak később mutatkozik meg. Leginkább biztonságra vágynak, hiszen a családjukból épp ez hiányzott, no meg a felnőttekbe vetett bizalom - ezért kell itt olyan légkört teremteni, hogy ne csalódjanak még inkább, így is akad, aki legszívesebben eltűnne a világ szeme elől, elbújik az ágyneműtartóba.- Ezt a fiút a nyári táborunk alkalmával a többiek elnevezték Csendkirálynak - meséli Péceliné Hoffmann Erzsébet igazgatóhelyettes. - Ezt én szép dolognak tartom, hogy el tudták őt fogadni ilyennek, ezt már lehet toleranciának nevezni. Mert azért nem mindig ez a jellemző. Elő-előfordul bántalmazás, ami olyan értelemben nem csoda, hogy a gyerekek többsége ezt a mintát látta otthon, hogy így lehet megoldani a konfliktushelyzeteket. Január másodikán még minden a pótszilveszter jegyeit viseli magán a házban: mivel a bentlakók többsége itt töltötte az ünnepet, még jócskán durmol, csak a legfelső szinten kezdődött meg a csetepaté maradékainak eltakarítása. Budai Dániel, aki lassan két éve az otthon lakója szintén az ágyból kerül elő, de amikor kérdezgetem, csak az első pillanatokban tűnik félősebbnek. Az első kérdés azt firtatta, vajon miképp érzi magát itt, egy intézményben, ami a neve szerint és a gyakorlatban is az otthona.- Jól - jelentette ki elsőre, aztán kiegészítette. - Vannak napok, amikor nem jó. Ez a többi gyerektől függ főképp, meg persze tőlem is. Vannak barátaim, de sajnos ellenségeim is.- Ellenségek? - üti meg a fülemet a szó.- Akik irigyelnek a posztomért. Mert én vagyok a pünkösdi király egyik hadnagya egy éven át, és rádióműsor-vezető is lettem; De nem foglalkozom velük. Úgyis csak szavakkal tudnak ártani.- Hogy teltek az ünnepek?- A nővéremmel voltam, aki 18 éves, meg az ő élettársával. Mivel nagyon szeretek biciklizni, bukósisakot kaptam, lámpát és bika- szarv-kormányt a bicajra. Három napra maradhatok kint, azután egyszer bent kell aludnom, utána megint kint lehetek három napot. A szilveszter nem volt valami fényes^- És hogyan lesz majd egyszer, ha nagyobb leszel?- Középiskolába szeretnék menni, és ami igazán vonz, az a rendőri pálya.- Miért?- Nem tudom, de tetszik. Van itt egy nagyobb fiú, ő is rendőr akar lenni, vele szoktunk erről beszélgetni.- Kívánság 2003-ra?- Hogy jól tanuljak. Ami tényleg fontos. A gyerekek amúgy ott folytatják tanulmányaikat, ahol megkezdték, egyedül jönnek-mennek a városban. Mint Péceliné Hoffmann Erzsébet megjegyezi, az utóbbi időben belátóbbak az állami gondozott gyerekekkel az iskolák, aminek tán az is az oka, hogy a családban élők között is, sajnos, rengeteg a deviáns. Az Szent György és az elesettek A lovagok karitatív téren is serények Étellel, takaróval, adományokkal segíti márciusig a hajléktalanokat, a krízishelyzetben lévőket a Szent György Lovagrend. Az akciót Szatyor Győző fafaragó művész kezdeményezte. Az 1326-ban Károly Róbert alapította Szent György Lovagrend a ’90-es években éledt föl, addig szüneteltette tevékenységét. Tagjai közé azok kerülhetnek - és csak ajánlásra -, akik már letettek valamit az asztalra a magyar nép érdekében a kultúra, a művelődés, az elesettek támogatása terén. Mert nemcsak megtiszteltetés lovagnak lenni, hanem a XIV. században lefektetett szabályok alapján ez utóbbi rendszeres művelése is feladata a 146 magyarországi Szent György-rendi tagnak - mondja Szatyor Győző. A fafaragó művész kezdeményezésére december közepétől a Lovagrend rendszeresen étellel, takarókkal, adományokkal segíti a pécsi hajléktalanokat, krízishelyzetben lévőket. Kator György, aki ugyancsak tagja a rendnek, arról szólt, hogy március végéig kivétel nélkül mindennap 50-70 adag ételt főznek meg a Szent György Fogadó konyháján, és viszik el a Támasz Alapítvány férfi hajléktalanszállójára. Ezenkívül tagjaik takarókat is gyűjtöttek az utcai hajléktalanoknak, pénzt is adományoznak, a fogadóban kitett urnába pedig a vendégek dobhatják be adományaikat. Még januárban ugyanitt jótékonysági bált szerveznek, amelynek teljes bevételét ugyancsak erre a célra fordítják. Kator György beszámolt arról is, hogy megkereste a Kanadába elszármazott pécsieket, és tudomása szerint már ott is megkezdődött az adománygyűjtés. Fonal László, a Támasz elnöke mindezt azzal egészítette ki, hogy a Szent György Lovagrend a Pécsett működő civil szervezetek most formálódó együttműködésébe is be kíván kapcsolódni. Hangsúlyozta, hogy akciójuk kitűnő példája annak, miképpen lehet nem állami pályázati pénzek révén, hanem magánkezdeményezésre segíteni a rászorulókat. A gyermekotthon növendékeiből verbuválódott alkalmi zenekar fotó: tóth László más kérdés, hogy az egyik belvárosi elitiskola egyszerűen elzárkózott attól, hogy az otthonból fogadjon gyerekeket.- Talán nem is baj - véli a vezetőnő -, a többi iskolában eléggé szórt a társaság, nem esik túl nagy súllyal a latba a divatkövetés, és egyszerűbb ruhájukkal sem rínak ki a mieink. Mint megtudtam, jelenleg havi 2000 forintot költhetnek egy gyermek ruházkodására, most kérvényezték, hogy ez az összeg emelkedjen 3000-re. Persze, az olyan belevaló kissrácok, mint a 10 éves Kiss Lali, nem hagyják magukat, ha esetleg csúfolnák.- Ha olyanokat mondanak, hogy „csöves gyivis” vagy „gyermekotthonos”, akkor hamar előkerül a kezem és megismerkednek vele. Retteg is tőlem a fél osztály. Szülőfalujába az édesapjához hazamehet, de ott nem aludhat.- Otthon jó volt, mert mindenkit ismertem. Itt meg kilépek az utcára, és mindenki ismeretlen. Ezért jó, amikor apu haza szokott vinni. Azt mondta, májusban végleg hazavisz, ha beleegyezek.- Ez az apukája viselkedésétől függ - veti közbe Hoffmann Erzsébet. - Ha meg tud változni...- Hát, nem hiszem - vonja meg a vállát Lali.- Akkor itt maradsz - teszi a kezét a kisfiú vállára az igazgatóhelyettes asszony.- Valószínű - egyezik bele Lali és furcsán elmosolyodik. ______ MÉHES KÁROLY A TŰZ VARÁZSA. Czipóné Borbás Rózsa (felvételünkön) hosszúhetényi tűzzománckészítő alkotásaiból nyílt kiállítás tegnap Pécsett a Café Zacc Galéria és Tőzsdekávézóban. A középkorban virágkorát élő rekesz-tűzzománc technikával készült művek nagy része kép, de láthatók e nemes anyagból összeállított ékszerek is. Az alkotó a mesterséget, művészetet H. Barakonyi Klára szakkörében, a Pécs Városi Képzőművé- szeti Körben sajátította el._____________________________ _______ ____ ___ ___ fotó: tó™ l.
