Új Dunántúli Napló, 2003. január (14. évfolyam, 1-30. szám)

2003-01-31 / 30. szám

8. OLDAL BEMUTATKOZIK A POLLACK MIHÁLY SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA. PÉCS 2003. Január 31., péntek Egy épületben lesz a Pollack Kétszeres integráción ment keresztül az építőipari szakközépiskola. A 60 évvel ezelőtt alapított intézmény a kilencve­nes években lépett óriásit, amikor is ma­gába olvasztotta az építőipari szakmun­kásképzést is. A sorozatosan követő ok­tatási reformokat épen és egészségesen túlélték, most is három tagozaton folyik itt a képzés. Az 1943-ban, vagyis 60 évvel ezelőtt alapí­tott iskola már az induláskor építőipari szak­képzéssel foglalkozott, és néhány év után már az egyik legeredményeseb­ben működő intézménynek szá­mított. Aztán a 90-es évek végén a Pollackba olvasztották a szak­munkásképzést is, ekkor alakult ki a jelenlegi státusza, vagyis vált szakközépiskolává és szakiskolá­vá. Tulajdonképpen a képzés módszere más, a szakiskolában az építőiparban tevékenykedő iparosokat (például kőművese­ket, festőket), a szakközépiskolá­ban pedig a középvezetőket, vagyis a technikusokat képezik.- Azért annyiban mégis csak más a helyzet 1997 óta, hiszen et­től kezdve egy iskolában lehet Durucz István szakmunkás-, és technikusi okle­velet is szerezni - érzékelteti a különbséget Durucz István igazgató. - Az így kialakult in­tézménynek az a legnagyobb előnye, hogy lehetővé teszi a szakterületek és az iskolák közötti átjárást. Magyarán ez annyit jelent, hogy egy festő képzettséget szerzett végzős­nek, ha úgy gondolja, újabb évek tanulásá­val esetleg technikusi oklevelet is szerezhet. De ugyanez fordítva is igaz, egy technikus szakképesítéssel rendelkező diák az iskolán belüli továbbtanulással szobafestői szakké­pesítést is szerezhet. Mindkettőre volt már példa az iskola történetében. Az építőipari szakma - amely időközben kiegészült a földméréssel és vegyipari-kör­nyezetvédelmi feladatokkal -, egyre több, speciális szakágra bomlik, az oktatásnak te­hát ezzel kell lépést tartania. De nemcsak ezzel, hiszen küszöbön van az uniós tagsá­gunk, a közösség szabályzatát, meglehető­sen szigorú előírásait már a belépés előtt il­lik betartani. A Pollacknak ilyen szempont­ból szerencséje van, hiszen az idén már tíz éve együttműködik a németországi Hanns Seidel Alapítvánnyal, ami a korszerű, hem­zetközi szinten is elfogadott oktatási mód­szerrel olyan tudással látja el az itt végzett hallgatókat (erről bizonyítványt is kapnak), hogy a kontinens országaiban bárhol szak­emberként alkalmazhatják.- Mind a tanulók, mind a szakoktatók né­metországi tanulmányúton vehetnek és vesznek is részt - mondja az igazgató. - Itt ismerkedhetnek meg a gyakorlatban is a külföldön már alkalmazott alapanyagokkal, fogásokkal. Négy szakmai intézménnyel va­gyunk kapcsolatban, ősszel a jénai festőta­nulók jártak nálunk, az új iskola szépítésé­ben vettek részt. Az úgynevezett duális képzés megvalósításában nagy segítségünkre van a Hanns Seidel Alapítvány, amely ennek az új képzési formának az anyagi hátterét teremti meg. Az ilyen ok-1 tatási rendszerben végzett hallga­tó két bizonyítványt kap, a szak­munkás-oklevél mellé egy nem­zetközi certifikációval is büszkél­kedhet. A bajor kamara által ki­adott okmányt az unió bármelyik tagországában elfogadják. Az igazgató szerint az iskola életében a legnagyobb esemény az lesz, hogy az idén végre egy épületbe költözik a jelenleg há­rom helyen működő intézmény. Batthyány utcai épület új szárnya ugyanis az első félévben készül el, itt kap helyet a Vörösmarty utcában és a Rókus utcában, a sörgyár közelében lévő épületben működő középiskolai intézet. ________AZ ISKOLA TÖRTÉNETE__________ 1950-ben a Janus Pannonius és a Székesfehérvár (ma Vörösmarty) utca találkozásánál álló épületbe költözött, az­óta itt több mint 7000 tanuló érettségizett és képesítőzött. Az iskola nagy korszaka a hatvanas években volt, amikor az országos szakmai versenyeken csak „pollackos” diák volt az első. A 70-es években jelentősen átalakult a képzés struktúrája, a szakközépiskola magas- és mélyépítő tago­zatokkal működcjtt tovább, és a Pollack Mihály műszaki tanárképzésének gya­korló iskolája lett. 1997-ben az iskola vált a jogutójává az önállóságát elvesz­tett 506. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetnek, amely az építőipari szakmun­kásképzés pécsi alapintézménye volt. Az újabb szerkezetváltásra 19994ren került sor, amikor a Hevesy György Műszaki Szakközépiskola két tagozata (földmérő és a vegyész) környezetvédő szakokkal az iskola részévé vált. ASZTALOSOK AZ OKTATÓTEREMBEN. A Hanns Siedel Alapít vány segítségével az itt tanuló szakmunkások korszerű tanműhe- lyekben sajátíthatják el a szakma alapvető gyakorlati fogásait. ■ Tanulási lehetőségek Az iskola igazgatója: Durucz Ist­ván. Pályaválasztási felelős: Hor­váth István igazgatóhelyettes. I. Szakközépiskola: A négyéves általános művelt­séget megalapozó képzés során műszakri szakmai előképzettsé­get ad, érettségi vizsgára készít fel, érettségi után 1 illetve 2 éves képzéssel OKJ technikusi oklevél szerezhető. Tervezett képzési formák a 2003-2004-es tanévben: műszaki szakterület: építész, vegyész, környezetvédelem, agrár szakte­rület: földmérő és térinformatika. Felvételi követelmények: írás­beli és felvételi elbeszélgetés. Oktatott idegen nyelvek: angol vagy német. A felvételi vizsgák időpontja: 2003. február 03. és 2003. márci­us 10., reggel 8.00 órától. Középfokú szakképzés érettsé­gizettek részére nappali tagozaton magasépítő, mélyépítő, műemléki fenntartó, települési környezetvé­delmi, földmérő és térinformati­kai technikus, közlekedésépítő, útépítő, környezetvédelmi vegy­ipari, általános vegyésztechnikus, időtartama: 1 év, illetve 2 év. II. Szakiskola Pályaválasztási felelős: Csaba Ferenc igazgatóhelyettes. Műszaki szakmai előképzést és a 10. osztály elvégzése után kétéves képzésben középfokú OKJ szerinti szakképesítést nyújt. Felvételi követelmények: felvé­teli elbeszélgetés. Oktatott ide­gen nyelvek: német vagy angol. Szakkörök, tanórán kívüli tevé­kenységek: sportkör (kosárlabda, labdarúgás, kézilabda, turiszti­ka), felzárkóztató foglalkozások, tehetséggondozó szakkörök. Felvételi elbeszélgetés idő­pontja: 2003. február 3., és már­cius 10., 8.00 óra. 11 évfolyam szakképzés: 10. osztály befejeztével az OKJ alap­ján az alábbi építőipari szakmá­kat kínáljuk: ács-állványozó, kő­műves, szobafestő, mázoló (tapé­tázó), kőfaragó, épületburkoló, burkoló, cserépkályha- és kandal­lókészítő, épületszobrász, tetőfe­dő, vasbeton- és műkőkészítő. A fenti szakmában oktatott idegen nyelv: német. A kőműves, szobafestő, mázoló és tapétázó, ács-állványozó szakmákban „du­ális” rendszerű képzés folyik, amely lehetőséget ad németor­szági szakmai gyakorlatra és a Bajor Kézműves Kamara által el­fogadott bizonyítvány megszer­zésére. Felnőttképzés: OKJ középfokú szakképzés. Képzési forma: nappali. Kép­zés időtartama: 2 év. Felvételi feltételek: betöltött 17. életév, általános iskolai vagy magasabb végzettséget igazoló bizonyítvány. Képzés költsége: első, vagy második szakképzés esetén díj­talan. Földmérők lesznek A földmérő szakma oktatása kö­zépfokú formában hazánkban az elsők között Pécsen 1967- ben kezdődött el - tájékoztat Hajdinák Miklós szakvezető. Ma elmondhatjuk, hogy isko­lánkban a képzés a legkorsze­rűbb technikával és technológi­ával folyik. A képzés során a ta­nulóink elsajátítják a hagyomá­nyos és korszerű térképkészítés módszereit. Jártasságot szerez­nek a földmérési alaptérkép ké­szítésének technológiájában, a térképi és ingatlan-nyilvántartá­si változások átvezetésében. El­sajátítják azokat az ismereteket, amelyek alapján képesek lesz­nek az építőipar geodéziai mű­vezetésére (épületek kitűzése, magassági kitűzések), hasonló­képen az út-, vasút-, víz- és köz­műépítési feladatokhoz szüksé­ges tervezési térképek, majd azt követő megvalósulási térképek elkészítésére, az állampolgárok telekalakítási, kitűzési igényei­nek kielégítésére (megosztás, telekhatár-rendezés). Az itt ta­nulókat kellően felkészítjük ar­ra, hogy létre tudják hozni az értékeléshez szükséges adatbá­zist és működtetni tudják az ép­pen aktuális térinformatikai szoftvereket. Somogy, Tolna és Baranya megyéből várjuk a jelentkező­ket. A három körzetből várjuk az érdeklődő, szakmában dol­gozó felnőtteket is, akiknek biz­tosítjuk a szakképesítés meg­szerzését, illetve továbbképzé­sét. Ingatlan-nyilvántartási ügy­intéző, digitális térképkezelő, valamint földügyi térinformati­kai szaktechnikusok képzését is vállaljuk. A Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Főis­kolai karával együttműködve megteremtettük az akkreditál! iskolarendszer felsőfokú szak­képzés alapjait. Az iskolánk ezen szakán megszerzett isme­ret ha párosul a szorgalommal is, biztos továbbtanulást jelent a Budapesti Műszaki Egyetem vagy a Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatika Karán. Az oldal a Pollack Mihály Szakközépiskola és Szakiskola támogatásával készült. Összeállította: Békéssy Gábor m Hidegburkolás Környezetvédelem, Az általános vegyésztechnikus szak (OKJ 52542201) tagozat­kód: 08 A vegyésztechnikus az élet minden területén foglalkoztatható, hisz nap­jainkban szinte minden iparág kap­csolatban áll a vegyészetiéi. Végzett tanulóinknak vegyipari, élelmiszer- ipari, villamosipari, fémfeldolgozó­ipari üzemek, energiatermeléssel foglalkozó cégek, tudományos ku­tatóintézetek és egészségügyi intéz­mények laboratóriumai kínálnak el­helyezkedési lehetőségeket. A vegyésztechnikus értékeli az ipari vagy laboratóriumi mérőesz­közökkel végzett méréseket, a ka­pott eredményekről, következteté­sekről és javaslatairól számítógép­pel feldolgozott dokumentációt ké­szít. Ismernie kell a munkakörére vonatkozó jogszabályokat, szabvá­nyokat, előírásokat. Amellett, hogy üzemeltetheti a különböző vegyipa­ri jellegű gyártóberendezéseket, el­lenőrzi a termelési folyamatok vég­rehajtását. Irányíthatja és ellenőriz­heti a fűtő- és hűtőberendezések, autoklávok, keverők, szűrők, cent­rifugáló gépek, bepárló és desztillá­ló készülékek működését. Környezetvédelmi technikusi szak (vegyipari OKJ 52547004) ta­gozatkód: 07 A . környezetvédelmi technikusi szakképzés célja olyan szakembe­rek kibocsátása, akik ipari és mező- gazdasági üzemeknél, környezetvé­delmi hatóságoknál, valamint a tele­pülési önkormányzatoknál látnak el környezetvédelmi feladatokat. A technikusi oklevéllel rendelke­ző végzősök dolgozhatnak üzemi környezetvédelmi megbízottként, ellenőrizhetik a termelési folyama­tokat, javaslatokat tehetnek a kör­nyezetet károsító melléktermékek feldolgozására. Önállóan vagy be­osztott munkatársként foglalkoz­nak a víz-, talaj-, levegőtisztaság vé­delemmel, hulladékgazdálkodással és az ehhez kapcsolódó méréstech­nikai feladatokkal. Emellett kapcso­latot tartanak fenn a környezet- és termé­szetvédelmi hatósá­gokkal, közremű­ködnek a biztonság- technikai előírások megfelelő alkalma­zásában, engedélye­zési eljárások előké­szítésében, foglal­koznak a környezet­védelmi jogszabá­lyok és előírások he­lyi betartatásával. vegyipar Környezetvédelmi technikus (hulladékgazdálkodási OKJ 52547002) A technikusi oklevéllel rendelkező végzős szakemberek ismerik a kör­nyezeti elemeket a leggyakrabban szennyező forrásokat és anyagokat, a szennyezések hatását, a termé­szeti környezetvédelem alapfogal­mait (levegővédelem, vízvédelem, talajvédelem, zaj- és rezgésvéde­lem). Jártasságot szereznek a min­tavételezésben, az egyszerűbb vizs­gálati eljárásokban, a munkaeszkö­zök és célgépek kezelésében, ki­szolgálásában, a szakterületre vo­natkozó jogszabályokban, szak- igazgatási eljárásokban. Képesek a termelésüzemeltetés és a szolgálta­tás területén a termelési és települé­si nem veszélyes folyékony- és szi­lárd hulladékok közegészségügyi és technológiai előírásoknak megfe­lelő gyűjtésére, kezelésére, szállítá­sára (hulladékégetési eljárások - be­rendezések üzemelése, füstgáztisz­títás, maradékanyagkezelés; hulla­dékok szerves frakcióinak haszno­sítása: anaerob szeméterjesztés, biogáztermelés, szemétkomposztá­lás, hulladékhasznosítás; iszapke­zelés és a szippantott szennyvizek kezelése, elhelyezése). Irányítás mellett képesek részfeladatok el­végzésére pl.: az „öröklött” szeny- nyezések felmérésében, felszámo­lásában, hulladéklerakók, csator­nák kitűzésében, felmérésében. El­sajátítanak egy környezettudatos szemléletet, életmódot. Laborgyakorlat Duális képzés Amikor úgy jó tíz évvel ezelőtt egy Németországból származó, de Pé­csett tanító tanárban felvetődött, ugyan már miért ne alkalmazhat­nák Magyarországon is a duális képzési módszert, még nem volt határozott elképzelése, hogyan is kezdjen hozzá az elképzelés meg­valósításához. De a Hanns Seidel Alapítvány a segítségére sietett, a pécsi ipartestület gesztorálásában létrejövő új képzési módszer tech­nikai hátterét finanszírozta a bajor nonprofit szervezet.- A duális képzés nem más, minthogy ötvözni az elméleti tu­dást a minél jobb feltételek között elvégzett gyakorlati ismeretekkel - mondja Joachim Scheffczyk, az ala­pítvány pécsi projektvezetője, aki eredményes munkássága elismeré­seképpen nemrégiben magyar kor­mánykitüntetésben részesült. - Tu­lajdonképpen arról van szó, hogy a iskolában elméletileg felkészített Joachim Scheffczyk gyerekek,' akik vállalkozóknál gya­korlati oktatáson vesznek részt, egyes munkafogások alaposabb be­gyakorlását az alapítvány által fel­szerelt műhelyekben végzik el. Ter­mészetesen erről vizsgát is tesznek, ezt a certifikációt a bajor kamara adja ki, s az eredményesen végző hallgatók bizonyítványát az unió valamennyi országában elismerik. Ezt a képzési formát egyelőre csak Pécsett alkalmazzák, eredmé­nyessége, hatékonysága miatt a több ilyen jellegű oktatási intéz­ményből is érdeklődnek a módszer iránt. Az alapítvánnyal kötött szer­ződést 2006-ig hosszabbították meg, de a projektvezető szerint azt követően sem vonulnak ki azonnal, folyamatosan figyelemmel kísérik a képzést, s ha kell, azonnal segítséget is nyújtanak. Ősszel pedig ünnep­ség keretében értékelik majd a tevé- kenységük 10 éves évfordulóját. ■ 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents