Új Dunántúli Napló, 2003. január (14. évfolyam, 1-30. szám)
2003-01-19 / 18. szám
2003. JANUÁR 19. RIPORT Ki állítja meg a nőket? A politikusok legutóbbi népszerűségi listáján az első kilenc között öt hölgyet találunk! Több mint fél éve az éllovasok közé tartozik, jelenleg az első helyezett Dávid Ibolya, és most felzárkózott mellé Csehák Judit, Kóródi Mária, Szili Katalin és Lamperth Mónika. Egyébként az MDF elnök asszonya kivétel, a többiek ugyanis a kormányoldalt erősítik. A Fidesz hajdan szép nőket hozott a politikába, de mióta konzervatív párt lett, vezetőik között már mutatóban sem lehet hölgyet találni. Kéri László nem csodálkozik a nők előretörésén, fg a tanítványai között is azt tapasztalja, hogy tehetségesebbek, szorgalmasabbak, mint a férfiak. S úgy tűnik, ma már senki sem tudja őket megállítani. ■ Kéri László megdöbbentő ténnyel kezdi elemzését: Svájc például csak a hetvenes évek elején győzte le macsó tempóját, s iktatta be választási törvényébe, hogy nők is részt vállalhatnak a politikai munkából. „Bár egy női belügyminiszternek még ma is tízszer jobbnak kell lennie férfi kollégájánál” - teszi hozzá az ismert politológus. Kéri egyetért a szocialista gyakorlattal, amelynek létjogosultságát mára fényesen bizonyította a szebbik nem. „Érdekes, hogy a Fidesz kezdetben milyen egészséges elképzelésekkel lépett a politika színpadára, mennyire fontos volt számára a női minta, olyan természetes volt még a feleségek közéleti szerepvállalása is! A konzervatív fordulat felszínre hozta a régi macsós beidegződéseket, s az Orbán féle szőkébb vezetői körben már nem volt szerepe a nőknek.” Kéri szerint az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a fideszes fővezérek feleségei 3-4 gyerek vállalása mellett, ha akartak sem tudtak volna a politika komoly szereplőjévé válni. Illés Zoltán cáfolja, hogy a Fidesz az elmúlt években elengedte a nők kezét. „Kifejezetten J örülök, hogy a Jj szebbik nem egyúttal a népszerűbb is. Nagy elő- J nyük, hogy Jj őszintén :g§ vállalják érzelmei- Mä két, s ez hitelesebbé teszi j őket a z em- i Medgyessy " Peter berek számára. A saját szakterületemen is tapasztaltam, hogy egy okos, csinos nő szájából i még a szokatlanul kemény |l hangütés 'sem elfogadhatat- B lan, természetesen nem kö- H zönségességre vagy trágár- Hk ságra gondolok. A közsze- IBk replő nők könnyebben jutnak el az emberek leikéhez, ahogy mondani i szokták, „átmennek a Jt médián”. Bármennyire |k is hihetetlennek túlik nik, a képviselőnők Hl létszáma kevesebb, Ifk mint az előző parlamenti ciklusban volt! A Fideszben fontos posztokat L hölgyek tölteti nek be, jeles Sk személyisé- lv’ gek, bár az arányon ... nyilván még javí- IHH tani leli e t . Nem v a , gyök híve Mád! Ferenc Bárándy Péter Csehák Judit Kovács László Kóródi Mária Szili Katalin Lamperth Demszky Mónika Gábor a kötelező kvótának! A Fidesz megkeresi azokat a tehetséges, szorgalmas hölgyeket, akik a jobboldali értékek mentén akarnak élni és politizálni.” Kóródi Mária szerint még mindig erősen tartja magát az a nézet, hogy a nők bizonyos feladatok ellátására kevésbé alkalmasak, mint a férfiak. „Pedig ahová csak betették a lábukat a nők, mindenhol bizonyították rátermettségüket. A mai kor kedvez a nők egyéniségének, stílusának, gondolkodásmódjának, hogy a politikus mint ember jelenik meg, egyszerűen fogalmaz, érzelmi alapon is megközelítve a dolgokat. A nők nem tornyocskákat építenek, aminek a tetején ők ülnek, mint a férfiak, hanem piramist, hogy ne legyenek lyukak a tornyok körül, hogy lehetőség szerint egy kicsit mindenki elégedettebb legyen.” Takács Mónika divattervező, stylist szívesen ad tanácsot üzletasszonyoknak, művészeknek, s ha felkérnék rá, a politikusnőknek is. „Ha hibátlan megjelenésű hölgyet kellene említenem, az amerikai nagykövetnőt hoznám fel követendő példának. Jó értelemben visszafogott, mégis nőies, első látásra nyilvánvaló mindenki számára, hogy jelentős személyiség.” A legnagyobb baj az szokott lenni, állítja a szakember, hogy a nők gyakran fegyverként akarják használni a nemiségüket. Sokan elfélejtik, hogy a megjelenésük egyúttal fontos információkat közöl az általuk képviselt párt, vállalat gondolkodásmódjáról is! Narancssárga kiskoszfgmmmmmmm Dávid: nincs saját stábom 8 - Azt mondják, ma már könnyebben elfogadnak egy nőt, mint a férfiakat a politikuspályán. így van-e?- Nem tudom milyen a férfipolitikusok bőrében lenni...- Egy csinos hölgy, ha kemény dolgokat is mond, de mosolyog, már nyert ügye van!- A mosoly független a nemtől! Én például szeretem a jó humorú, jó kedvű férfiakat.- Dolgozik-e az MDF-ben egy stáb, amely különösen a hölgypolitikusaik minél megnyerőbb megjelenéséért, viselkedéséért felel?- Nincs ilyen stáb, bár egyre többen igyekeznek segíteni nekem. Komoly szűrőt kell használnom, nehogy a sok jó szándékú, jó indulaté tanácsot a saját egyéniségem kárára fogadjam meg! Álarcban, idegen köntösben nagyon rosszul érezném magam. A legtöbbet talán a szakirodalom segített az eligazodásban, a véleményem határozott kialakításában. A nagy államférfiakról szóló elemzésektől Popper Péter Belső utak könyvéig sok témába vágó munkát elolvastam.- Tett-e valamit a népszerűsége ellen a pártfegyelem érdekében?- A frakció vagy az elnökség határozatát, a többség véleményét elfogadom, de a saját álláspontomat sem rejtem véka alá. tűmben például hiba lenne szociális kérdésekről felszólalni a parlamentben. „Ha valaki már a megjelenésével harmóniát sugároz, optimista és kulturált, sokkal szimpatikusabb a harsogó színekben pompázó, vagy éppen a feketébe, szürkébe öltöző kollégáinál.” Kéri László úgy véli, igencsak elgondolkoztató, hogy a népszerűségi listán szereplő nők a saját erejükből, határozott, tudatos, bátor munkájuknak köszönhetően érték el sikerüket. „Még soha nem fordult élő, hogy az ország vezető funkciói közül ilyen sokat a gyengébbik nem tagjai töltenek be. És ez már nem véletlen! Egyetemi tanári tapasztalataim azt mutatják, hogy a lányok tehetségesebbek, szorgalmasabbak, kitartóbbak, jobban akarnak, mint a fiúk.” P. Horváth Gábor Nincs orvosság a gagyira- Nincs az az orgona, amely felülmúlná Zámbó Árpy szellentéseit - véli Varnus Xavér, aki ízlésrendőrség és ízlésbíróság létrehozásán töpreng. Szerinte ugyanis a gagyi kultuszát éljük zenében, kereskedelmi televíziózásban. Tervei szerint országos gagyiellenes mozgalom indulhatna, a legigénytelenebb produkciók pedig megkapnák az Arany Bili Rend díjat. Az ötlet születésénél ott volt Geszti Péter és Friderikusz Sándor is, akik Idővel visszakoztak a gagyiterror elleni fellépéstől, tehát ez a háború is egy vesztes csatával indul. ■ Az orgonaművész elbeszélése szerint egy Friderikusszal és Gesztivel folytatott kávéházi beszélgetése közben jött az ötlet, hogy tegyenek valamit a mindent elárasztó gagyik ellen. Varnus Xavér hozzátette, hogy a folytatást egy szerencsétlenül megjelent újságcikkveszélybe sodorta. Az elhatározásuk nyilvánosságra kerülése után ugyanis Anettka - miután személye elleni támadásnak ítélte a gagyiellenes mozgalom indítását - azonnal jelentkezett és bejelentette egy Álprofik Elleni Hivatal (APEH) létrehozását.- Anettka közölte, hogy nincs többé elitkultúra, Bach és Mozart ideje lejárt, a tömegkultúráé a jövő - idézi a történteket Varnus Xavér. - Ennek hatására Friderikusz és Geszü visszalépett, mert nem kívántak semmilyen műbalhéban részt venni. Mégis szeretném, ha elindulna ez a mozgalom, amelyről az egyik tévéműsorban is beszéltem, és a nézők küencven százaléka helyeselte, hogy legyen végre nálunk is szellemi környezetvédelem. Lenne, mondjuk, egy harmincfős testület olyan személyiségekből, mint például Kocsis Zoltán, Szabó István, Bacsó Péter és mások, akik felhívnák a figyelmet a kulturális és televíziós gagyikra, és Arany Bili Renddel jutalmaznák a legigénytelenebb alkotásokat. Az orgonaművész akkor jutott el saját tűréshatáráig, amikor meghívták a VIP Big Brotherben azzal, hogy hangversenyt is adhat ott. Miután azonban megtudta, ízlések és pofonok- Az „ízlések és pofonok” nem felszínes szófordulat - mondja Réz András esztéta arról szól, hogy mindenki mást ítél szépnek, jónak, miért kellene egy szűk értelmiségi csoport, aki eldöntse, mit kedveljenek? Nem kell mindenkinek Dosztojevszkijen és Kertész Imrén felnőnie. Jelenjenek meg kultúrdiszkósok, mint Kepes András, akik felmutatják az általuk jónak tartott alkotókat és műveket. Ugyanilyen előválogató lehetne Vámos Miklós is. Nem hiszek abban, hogy kapuőröket lehet felállítani, akik megvédenék a képernyőről áradó rossztól. Ezeket az őröket az oktatásban kellene alkalmazni, ahol megadják a használati utasítást a világhoz, és ezt hívják kultúrának. hogy többek között Zámbó Arpyval kell néhány napig együtt laknia, úgy döntött nem vállalja.- Belenéztem a műsorba, és éppen akkor vitatkoztak arról a lakók, hogy ki tud nagyobbat szellenteni Zámbó Árpynál, örültem, hogy kimaradtam ebből az egészből - mondja Varnus Xavér. Lehet, hogy hatmillióan nézik a valóságshów- kat, de hárommillió ember kulturális igényét is ki kellene szolgálni. Sajnálom például, hogy Verebes István, akinek neve még néhány éve márka volt, az ő képességeivel a gagyitermelők közé tartozik. Amit Anettka művel, azt nagyon jól is lehetne csinálni. Itt a Princess, amely két négyzetméteren nagyon profi, de ami körülveszi őket, az gagyi, hatvanas évek végét idéző magdeburgi revüműsor színvonala. Amíg Lagzi Lajcsi a maga műfajában profi, Fásy Ádám bájolgásakor kellene egy intellektuális géppuska. Varnus Xavér ez időben egyedül maradt a kezdeményezésével, Friderikusz hallgat, Geszti Péter pedig közleményt juttatott el szerkesztőségünkbe arról, hogy számára ez az ügy nem létezik. - Nem én találtam ki, hogy antigagyi mozgalom induljon - írja Geszti. - Semmiféle csapat nem állt fel, hogy ízlésbíráskodjon. Én csupán egy kávéházi traccsparti- ba keveredve fűztem Varnus Xavér felvetéséhez néhány gondolatot. Felhívtam a figyelmét arra, hogy ízlésrendőrség címmel már régóta fut egy műsor a pesti rádiókban, tehát csak ennek gazdáit bevonva lehetne majdan bármibe is kezdeni. Kár, hogy ez elkerülte figyelmét, amikor a sajtónak nyüatkozott, ezzel kínos helyzetbe sodorva engem is. Soha senkinek nem állítottam, hogy „ízlésbíró” szeretnék lenni. Egyébként szívesen részt vettem volna egy antigagyi projekt kialakításában és a tömegekhez való eljuttatásában. Érdemes volna a médiafogyasztókat bevonva és szembesítve vitázni a gagyiról. Félő, hogy jelenleg csupán a bulvársajtónak és a bul- várhösöknek tesz jót, ha ezt a nem létező ügyet a gagyi színjére züllesztik. Az ötlet a Heti Hetesben is vihart kavart. Verebes István kifejtette, hogy bár tiszteli a gagyiellenes mozgalom kezdeményezőit, de úgy gondolja, egy művész ne kritizálja más művészek produkcióját. Ezzel szemben Farkasházy Tivadar azt mondta, hogy szükség van az értelmiség értékítéletére, mert ez segíthet eligazodni a kultúra káoszában. Mindenesetre az biA „gagyi” szó az argószótárból került a köznyelvbe és azokra a rézgyűrűkre utal, amiket aranyként próbáltak eladni a „gagyizók”. zonyos, hogy a gagyiellenességet a vaió- ságshow-k váltották ki, sokan érzik úgy, hogy saját tűréshatárukhoz érkeztek. György Péter esztéta „emberhúson felnőtt tigriseknek” nevezte a kereskedelmi televíziókat, magyar megacikinek a VIP Big Brothert. Az ország ma már szinte egyetlen kukkolda, melyet uralnak az oráliák, a szellentések. Az idiotizmus szaporítóanyaga lett a „főgagyi”, a valóság- show, de hát nem csupán gagyira fekszünk, gagyira is ébredünk. Reggeli műsorokban színészi énjüket feladók vihognak, sztárocskákká silányult gömbölydedségek keresnek maguknak mentőövet a felszínen maradáshoz. Miközben igazi nagytőkései a reggeli gagyiipamak. Nincs ez másként a könnyűzenében sem. A médiából jórészt kezd eltűnni a zene, amit hús-vér emberek játszanak jól, tehetségesen. Haldoklik az élőzene.- Valami történhetne már - mondja indulatosan Presser Gábor. - Szégyellniva- ló, hogy tehetséges, fiatal muzsikusok nem kapnak lehetőséget bemutatkozásra, nem jutnak be a médiába, márpedig aki nálunk nem szerepel a televíziókban, az szinte nem létezik. Nem az zavar, hogyan élnek meg mások, hanem az, miként nem élnek meg tehetséges zenészek. Nem az zavar, hogy milyen műsorok vannak, hanem az, hogy milyenek nincsenek. A közszolgálati televíziónak lenne kötelessége támogatnia a hazai zenét, zenészeket. Úgy látom, nincs szükség rájuk, hiszen a kereskedelmi rádiók többsége például a legfrissebb angol, amerikai, német zenéket játssza, sokszor azokból is a bóvlit. Attól tartok, hogy a készülődő ízlésrendőrség akaratlanul is arra lesz jó, hogy tovább reklámozzák a szart. Csontos Tibor \ 4 t A Á
